Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-09-30 / 39. szám

új ifjúság 21 A glasznoszty és az újságírók felelőssége Beszélgetés a Komszomolszkaja Pravda szerkesztőivel — Nekünk, akik már régen a pályán vagyunk, külön küzdelmet is hozott a glasznoszty. A bennünk kialakult öncenzú­rát kellett legyőznünk — mondja Vaszill] Peszkov, aki már 31 éve szerkesztője a Komszomolszkaja Pravdának vagy ahogyan a Szovjetunióban ezt a több százezres pél­dányszámban megjelenő Ifjúsági napilapot nevezik: a Komszomolkának. E szovjet lap szerkesztőségének küldött­sége, élén a főszerkesztővel, Gennagylj Szeleznyevvel, szeptember 14-én néhány napra hazánkba érkezett, hogy tapasztala­tokat cseréljen Csehszlovákia ifjúságával és az újságíró kollégákkal. A csehszlovák újságírókkal a Komszo- molka szerkesztői a Preéov sétahajó fedél­zetén találkoztak, s az együtt töltött, mint­egy kétórás dunai hajóút alatt a Szovjet­unióban zajló átalakítási folyamatról, va­lamint a glasznoszty újságírói munkára va­ló hatásáról és az újságírók szerepéről be­széltek az összesereglett fiatal bratislavai kollégáknak. — Nem is olyan régen még, ha vala­milyen állami, párt- vagy vállalati vezető­höz mentünk interjút kérni, akkor gyak­ran előfordult, hogy az illető vagy tel­jesen megtagadta a válaszadást, vagy min­den második mondata után a következő kérést fűzte: talán jobb lenne, ha erről nem írnának... mondja a főszerkesztő, Gennagylj Szeleznyev. — Ma már ilyesmi nem fordulhat elő. Egyrészt a vezető be­osztásúak kötelesek yálaszt adni az új­ságíró-minden kérdésére, még a legkénye­sebbekre is, másrészt a lap szerkesztői saját maguk döntik el, milyen anyagot hoznak majd le, milyenre van szükség ahhoz, hogy olvasóikat jól informálhassák. — Bizonyára önök is hallottak arról az esetről, amikor nálunk egy vidéki pártve­zető bebörtönöztette a helyi lap egyik szer­kesztőjét, mert az egyik írásában kemé­nyen bírálta az említett vezető visszaélé­seit. Az újságíró kiszabadítása végett az egyik központi lap szerkesztőségének kel­lett közbelépnie — veszi át a szót Vaszt- lij Peszkov. — Vagy mást njon.djjk. A kö­zelmúltban egy szibériai^ építkezésen jár­tam. Amikor a munkásoknak elárultam, hogy a KomszómoikátÓl jöttem, rögtön hű­vösebben kezdtek beszélni velem. Tudakol­ván a rideg fogadtatás okát,- kiderítettem, hogy néhány évvel ezelőtt felrobbant itt egy raktár, s a baleset következtében töb­ben életüket vesztették, csak egy ember maradt életben. Kijött a helyszínre egy kolléganőm a Komszomolszkaija Pravdától, és az esetből hősi történetet kreált: a ha­lottakat elhallgatta, csak az, életben ma­radottról írt, hogy milyen hősiesen küzdött a raktárban tárolt anyag megmentéséért. Az átalakítás időszakában a sajtónak is új módon kell dolgoznia — folytatja a fő­szerkesztő. — Mi fórummá alakítottuk a Komszomolszkaja Pravdát, a társadalom, s benne a fiatal generáció életének alapkér­déseit megvitató fórummá. Lapunk évente több mint egymillió levelet kap olvasóitól, tavaly például 1247 000 hozott a posta. Ezeknek a feldolgozására külön osztályt létesítettünk, melynek ma már 60 alkal­mazottja van. A legtöbb levelet a „Leve­lek az átalakításról“ és a „Párbeszéd“ cí­mű rovatainkban közöljük, sokat egyedül­állóan és a bennük felvetett nagyobb prob­lémák után szerkesztőink személyesen is utánanéznek, esetleg hosszabb riportot is írván a témáról. — Az átalakítás légköre érződik lapunk hasábjain Is 1 — mondja Szergej Kozirev, a Komszomolka levelezőosztályának veze­tője. — Nincsenek „tiltott témák“, olyanok, amelyeket ne lehetne kritizálni. Minden érdekel minket, mindenről szívesen írunk. — Ma már mindent kritizálhatunk — egészíti ki Jaroszlav Golovanov, az ismert szovjet újságíró, a küldöttség tagja —, most már talán azt gondolnák, hogy nagyon könnyűvé vált a munkánk. EUenkezőlegl A szabadabb bírálat joga nagyobb felelős­séget is ró az újságírókra. Hiszen nem le­het mindennek nekiugrani, alaptalanul be­feketíteni az embereket. Én már régi új­ságíró vagyok. Az évek során félig ko­molyan, félig humorosan mondva három korszakomon estem át. Ha láttam, hogy a kollégám hosszabb, terjedelmesebb írással szerepelt a lapban, akkor rögtön azt hit­tem, 6 jobb újságíró, neki nagyobb hely jut, én rosszabb vagyok, nekem kevesebb jár. Második korszakom: rájöttem, hogy nem az a fontos, ki milyen sokat ír, ha­nem az, hogy ha az olvasó kezébe veszi a lapot, akkor név szerint engem keressen meg benne. Már rájöttem, hogy az emlí­tett dolgok mind mellőzhetők. Az a lénye­ges, hogy minden cikkemet legjobb tudá­som szerint írjam meg, minden egyes írá­somban én is teljesen benne legyek, és ami ennél is fontosabb: mindig igazat ír­jak. Klinke Róbert Megtartották a SZISZ csehországi kongresszusát KORUK KÖVETELMÉNYEINEK SZELLEMÉBEN Több mint 930 ezer csehországi SZISZ-tagot képviselő ezer küldött jelenlétében, alkotó szel­lemben megtartatták a SZISZ csehországi kong­resszusát. A tanácskozá­son jelen volt a CSKP KB, a Cseh Nemzeti Front KB és a cseh kormány küldöttsége, Lubomír Strougallal, a CSKP KB Elnöksé­gének tagjával, a szövetségi kormány el­nökével az élen. Részt vett a SZISZ KB küldöttsége is Jaroslav Jenerálnak, a szö­vetség elnökének a vezetésével. A SZISZ Csehországban végzett munká­járól, a SZISZ és a Pionírszervezet mun­kájáról Vasll Mohorita, a SZISZ Csehor­szági Központi Bizottságának elnöke ter­jesztett elő beszámolót. Többek között hangsúlyozta: a fiatalok egyértelműen magukénak vallják a CSKP XVII. kongresszusának határozatait. Nagy érdeklődéssel figyelik a Szovjetunióban végbemenő forradalmi változásokat. Az alkotó erők felszabadítása szempont­jából szükségesnek tartotta, hogy követ­kezetesen érvényesítsék a gyakorlatban azon fiatalok erkölcsi elismerésének rend­szerét, akik kimagasló eredményeket ér­nek el. A bírálatról szólva, a konkrét és névre szóló bírálat fontosságát hangsú­lyozta. A SZISZ elsőrendű feladata — mondot­ta —, hogy növelje a fiatalok részvételét a tudományos-műszaki fejlesztésben. Épp erre a területre kell összpontosítani a fia­tal generáció törekvéseit. i A központi bizottság beszámolóját vita követte, amelyben Lubomír Strougal elv­társ is felszólalt. Beszédének bevezető részében Lubomír Strougal hangsúlyozta, hogy a fiatalok kongresszusa nem adhat számot csak az elért eredményekről és a sikertelenségek­ről. Az elmúlt öt évben szerzett tapaszta­latokat olyan alapnak kell tekinteni, mely­re új tetteket, a kornak és a jövőnek meg­felelő cselekedeteket kell építeni. Ezeket úgy kell elvégezni, hogy ne kelljen az Ifjúságnak szégyenkeznie az eltékozolt évek miatt. Mint mondotta, mindaz, amiről or­szágunkban jelenleg döntünk, sorsdöntő lesz Csehszlovákia számára a harmadik év­ezredben Is. Az elkövetkező évezredből elő­re még nem sokat sejthetünk, de azt már most tudhatjuk, hogy az Igények a maiak­kal összehasonlíthatatlanok lesznek. Ezért fontos, hogy a fiatalok mind szakmailag, mind politikailag, erkölcsileg és szellemi­leg jól felkészüljenek. Az átalakítási programmal foglalkozva megállapította: Fontos, hogy felismertük és megértettük, az elért sikerek ellenére, mi fékezi gazdasági életünket, ml áll az át­alakulás útjában. S mit kell tennünk azért, hogy még nyilvánvalóbbá váljanak a szo­cialista társadalmi rend előnyei, hogy en­nek a rendszernek még nagyobb legyen a vonzereje, nőjön tekintélye, az emberek élete gazdagabb és teljesebb legyen. Ennek az igényes és bonyolult szakasznak csak a kezdetén vagyunk. Fontos ezért, hogy újszerűén lássuk napjaink valóságát s a további fejlődés lehetőségeit. Nem vélet­len ezért, hogy a társadalmi reformmal, az Irányítási rendszer átalakításával kezd­jük, ennek ugyanis a termelékenység fo­kozódásához kellene vezetnie. Ez csak úgy képzelhető el, ha növeljük a vállalatok önállóságát, közvetlen érdekeltségüket a gazdasági eredményekben, következetesen érvényesítjük a szocialista igazságosság el­veit, s olyan feltételeket teremtünk, hogy a dolgozőkollektfvák a munkahelyükön részt vegyenek minden fontosabb kérdés megvitatásában. Szemléletváltásra van szükség, még min­dig sok gondot okoz a passzivitás, a kon­zervativizmus, az óvatoskodás, melynek gyökerei az egyszerű kényelemszeretetben kereshetők. Az, hogy némely területen el­maradtunk a világ fejlődésétől, különösen a tudomány és a technika korszerű ered­ményeinek érvényesítésében, nem önmagá­tól jelentkezett, ezt mi magunk okoztuk többek között az adminisztratív centralista irányítási módszerek túlértékelésével s bi­zonyos mértékig azzal, hogy nem bíztunk az emberek képességeiben, kishltűek vol­tunk. Társadalmunk átalakítása nem k&ny- nyfl út, sőt nem biztos, hogy zökkenő- mentes lesz, hiszen ma még nem Ismer­hetjük az esetleges akadályokat. Azt azon­ban tudjuk, hogy habozás nélkül ennek útjára kell lépnünk, persze nem elhamar­kodottan, forró fejjel. Kongresszusi munkalendület A TALÁLÉKONYSÁG ÉRETTSÉGIJE A SZISZ IV. kongresszusa a Kelet-szlo­vákiai kerület Ifjúságának körét>en is nagy­szabású munkamozgalmat váltott ki. A felajánlások értékét különösen növeli, hogy többségük a minőségi munkára, társadal­munk sokoldalú fejlesztésére Irányul. A preäovi kutatóintézet, a VŰKOV If­júsága már eddig Is sokat hallatott ma­gáról. A preéovi fiatalok a számítástech­nika és a robotok ipari alkalmazásának egyik úttörői. Ezúttal úgy döntöttek, hogy négy nemzetközi Ifjúsági munkacsoportot alakítanak, amelyek az NC számítógépek és a robotok üzembe állítása fölött vállal­nak védnökséget. Lubomír Vaéko mérnök munkacsoportja folytatja azoknak a mun­kahelyeknek.. a. kiszemelését, amelyekben bevethetők a számítógépek és a robotok. Stanislav Skrlpko mérnök Ifjúsági kóí-' lektívája pedig olyan iskolai taneszközként használható kisrobot megtervezésén fára­dozik, amelyen a legkisebbek Is elsajátít­hatnák a robottechnika alapelveit. A kis­robot tervezése már befejezéséhez közele­dik. Valóságos fegyvertényt hajtottak végre a kassal (Koéice) Hydroconsult tervező- iroda fiatal dolgozói Otakar Hrabovsky mérnök vezetésével, Megfeszített erővel, szombat-vasárnap Is dolgozva három hét alatt készítették el a Bódva-völgyl vízfor­rások tervdokumentációját, amely normá­lis körülmények között 6—8 hónapig Is eltart. Aki tudja, hogy milyen kritikus a helyzet Kelet-Szlovákia székhelyének víz­ellátásában, az azt Is képes elbírálni, mit jelent a bódva — kassal vízvezeték gyors felépítése. A jölsvai (JelSava) Szlovák, Magnezltmü- vek SZISZ-tagjal -elsősorban a takarékos­ságra törekednek. Elhatározták, hogy a tervezettnél 0,5 százalékkal nagyobb anyag­megtakarítást érnek el. A gázolajfogyasz­tást 2 százalékkal csökkentik. A poprádl Tatramat mosógépgyár Ifjúsága egy kong­resszusi különműszakot ajánlott fel, amely alatt 2 millió 800 ezer korona értéket ter­melnek elő. A Kassal Magasépítő Vállalat üzemi bizottsága az Ifjúsági építkezéssé nyilvánított plontrház építésén rendezte meg a kőművesek ZENIT ügyességi verse­nyét. A versenyzők több mint ötezer négy­zetméteren végezték el az épület vakolását közel 160 ezer korona értékben. A Csehszlovák Államvasutak kassal vál­lalati SZISZ-biZottsága az 1987. augusztus 29-e és jövő év február 25-e közötti idő­szakot a munka jobb minőségére való If­júsági kezdeményezés időszakává nyilvá­nította. Ez alatt az Idő alatt nagyobb fi­gyelmet szentelnek a keleti vasútlgazgató- ság által lebonyolított személyforgalom kultúráltságára, a vonatok és a vasútállo­mások tisztaságára. Sorolhatnánk még tovább a kelet-szlo­vákiai fiatalok kezdeményezésének meg­nyilvánulásait, amelyek mind-mind a fia­talok találékonyságáról, áldozatkészségé­ről, elkötelezettségéről árulkodnak Fém Zsuzsa Csehszlovák-mongol ifjúsági napok Szeptember első napjaiban több mint két­száz mongol fiatal érkezett hazánkba az ország minden részéből, hogy részt vegye­nek a csehszlovák és mongol fiatalok ba­rátsági napjain. Az egyhetes rendezvény- sorozat ünnepi megnyitójára a Nyitral (Nit- ra) Mezőgazdasági Főiskola nagytermében került sor, amelyen részt vett az SZKP KB küldöttsége Is, Ján Svedának, a KB osz­tályvezetőjének vezetésével. A SZISZ Köz­ponti Bizottságának küldöttségét Jaroslav Jenerál, a SZISZ KB elnöke vezette. Jelen volt továbbá Jozef Durtca, a SZISZ Szlo­vákiai Központi Bizottságának elnöke. A mongol küldöttséget Zsanbaldorzsin Badráá, a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságának főtitkár- helyettese vezette. A megnyitó ünnepségre eljött a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykö­vete, Jondogln Ocsir is. A mongol küldöttség másnap a szlovák fővárosba, Bratlslavába látogatott. A dél­előttöt azzal töltötték, hogy meglátogattak néhány fővárosi üzemet, többek Nkö*ött a Dimitrov Vegyi Műveket, a Tesla Elektro­akusztika konszernt, a cérnagyárat. A mon­gol fiatalok egy része a Vlnohradyl Egy­séges Földműves-szövetkezet eredményei­vel Ismerkedett. Délután a SZISZ bratislavai házában fo­gadták a mongol fiatalok küldöttségének vezetőit. Zsanbaldorzsin Badráá hangsú­lyozta, hogy nagyon fontosnak tartja - a tapasztalatcserét, azt, hogy megismerjék a csehszlovák fiatalokat foglalkoztatő kérdé­seket, a SZISZ-komgresszus előkészítésének gondjait. Ifjúsági szervezetük, a Revszonol ugyanis jövőre tartja kongresszusát. A szerzett tapasztalatokat felhasználják majd a mongol fiatalok szervezeti életének tö­kéletesítéséi«. Szerdán nagy sürgés-forgást láthatott, aki arra vállalkozott, hogy megmássza a Nyltra fölé magasodó Zobort. A hegy kü­lönböző helyein ugyanis mintegy 200 fia­tal dolgozott, a mongol és a csehszlovák küldöttség tagjai, hogy a libegő alatt, egé­szen fel a végállomásig társadalmi munká­ban kivágják a bozótot. A nehéz munka Ütőn a proletárforradalom győzelméhez (XV.): ÜTÖTT AZ ÓRA A sorsdöntő órák­ban Lenin még min­dig illegalitásban, egy külvárosi lakásban tartózkodott, ott ér­tesült a fejlemények­ről, hogy az Ideig­lenes Kormány hatá­rozatot hozott a Pet- rográdl Szovjet Forradalmi Katonai Bizott­ságának letartóztatására. Még október 24- én este levelet intézett a Központi bizott­sághoz, amelyben követelte, hogy aznap éjjel véglegesen számoljanak le az Ideig­lenes kormánnyal. „A helyzet a végletekig válságos — Irta. — A napnál Is világosabb, hogy most mér halált jelent a felkelés halogatása... Bár­mi áron, ma este, ma éjjel le kell tar­tóztatni a kormányt, le kell fegyverezni (ha ellenkezni fognak, le kell győzni) a hadapródoKat stb.... Nem szabad várni!! Mindent elveszthetünk!!! A kormány Inga­dozik. Meg kell dönteni bármi áron!“ Este már úgy érezte, hogy életét teszi Inkább kockára, de a Szmolnljba kell men­nie. Amennyire nagy sietve lehetett, ál­cázva magát, villamosra ült, majd gyalog folytatta útját. Ütközben tisztek tartóztat­ták fel, de kísérője magára fordította a fi­gyelmet, és Lenin folytathatta útját. Mivel senki sem ismerte fel, eljutott az épületig. Minden belépőt szigorúan Igazoltattak. Mi­vel Leninnek nem volt igazolványa, s e- mlatt nem engedték volna be, ismét csel­hez folyamodott. Társával álkavarodást rendezett, s Így óvatlanul bejutott az épü­letbe. Mindjárt a felkelés vezérkara, a Forra­dalmi Katonai Bizottság második emeleti szobájába kísérték. Azonnal térkép után érdeklődött, hogy a város különböző pont­jain felkelő csapatok mozdulatairól tájé­kozódjék. A forradalmi egységek ekkorra már elzárták a Pétervárra vezető utakat, egyre szorosabbra vonták a gyűrűt a Téli Palota körül, amelyben az Ideiglenes kor­mány keresett menedéket. Lenin meghallgatta a helyzetjelentést, majd kaiéba vatta a hadműveletek lrányl­mellett maradt még kedvük a beszélgetés­re, Ismerkedésre is. Csütörtökön a rendezvény Bratlslavában folytatódott. A két küldöttség a Filmklub­ban tartott munkaértekezletet, amelynek célja az volt, hogy megismerjék egymás ifjúsági szervezetének munkáját, és tájé­koztassák egymást a két szervezet kong­resszusának előkészületeiről. A hazánkban tartózkodó mongol küldött­ség tagjai élénken érdeklődtek mezőgazda­ságunk eredményei iránt. Pénteken öt me­zőgazdasági üzembe látogattak, többek kö­zött Csehszlovák-Mongol Barátság Efsz-be a Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) já­rásban. Ennek a szövetkezetnek már régi baráti kapcsolata van egy mongóllal föld­műves-szövetkezettel. A vendégek megis­merkedtek a dohánytermesztés technoló­giájával és a takarmány készítés új mód­jaival. Délután ünnepi barátsági nagygyű­lést tartottak Nyltrán, a kultúra és pihe­nés parkjában. A kétszáz mongol fiatal gazdag tapasz­talatokkal, új barátokkal érkezett vissza hazájába. K. R. tását. A forradalmi csapatok megszállták a pályaudvarokat, a telefonközpontot, min­den fontos hidat, az állami bankot, a hon­védelmi minisztériumot. A felkelés terv­szerűen és szervezetten zajlott. Október 25-re virradó éjjel Kronstadtből és Hel- slngforsből hadihajók és tengerészegységek érkeztek. Óraműpontossággal történt minden. Még az ellenség Is kénytelen volt ezt elismer­ni. „A helyzet Petrográdon fenyegető. Nincs utcai tüntetés vagy kilengés, de tervsze­rűen folyik az intézmények és pályaudva­rok elfoglalása, egyes személyek letartóz­tatása" — jelentette a kormány főhadi­szállásának az egyik körzet parancsnoka. S valóban, a felkelés vérontás nélkül odáig fejlődött, hogy az Ideiglenes kor­mány már csak a Téli Palotával, a vezér­kar épületével és néhány közeli házzal rendelkezett. A miniszterelnök Kerenszklj rémülten jegyezte fel naplójába: „A Pa- lota-hidat {szobám ablaka alatt) bolsevik matróz őrszemek szállták meg.“ K. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents