Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-23 / 38. szám
uj ifjúság 5 (Folytatás a 4. oldalról) Elvtársnők, Elvtársak! Sok hiányosságot okoz még környezetünkben a nemtörődömség, a figyelmetlenség, a rossz munkaszervezés. Gyakran szót ejtünk róla kollektíváinkban, de még mindig nem teszünk meg mindent, ami módunkban állna a kiküszöbölésükért. E helyeken kellene szerepet kapnia az Ifjúsági Fényszórónak, a mozgalom több mint tízezer járőrének, mely az SZSZK területén dolgozik. Tanácstalanságot váltanak ki és nevelési szempontból károsan hatnak azok az ellenőrzések, melyek után nem következik kötelezően a feltárt fogyatékosságok eltávolítása. Éppen ezért szükséges, hogy a bajok feltárásával együtt azok orvoslására Javaslatot tegyünk. Szakszerű, hogy az Ifjúsági Fényszóró még nagyobb mértékben a munka- és termékminőség növelésére, az elutasított és ki nem vitele- zett újítási javaslatok felülbírálására, a kis számítógépek hasznosítására Irányuljon. A jövőben több figyelmet fordítunk majd a járásokban az Ifjúsági Fényszórókra és arra, hogy munkájukat összehangoljuk az állam- igazgatási ellenőrző szervekéével. A SZISZ és SZISZ Pionírszervezete az elmúlt időszakban aktívan és kezdeményezően vett részt a Nemzeti Front választási programjának teljesítésében. A SZISZ és szervezetei erőfeszítéseit még Jobban össze kellene hangolni a nemzeti bizottságok és az NF szervezeteinek feladataival. Csak ha következetesebben a helyi feltételekből indulunk ki, lehetséges konkrét feladatokat kitűzni és megvalósítani. Rendkívüli figyelmet kell fordítanunk a környezetvédelemre és a környezet alakítására. Hiszen az ökológiai kérdések az emberiség egyik legégetőbb problémáját Jelentik, s a Jövőben még sürgetőbben lépnek majd fel. Az Ifjúság Is egyre többet foglalkozik vele, s ez érthető. Erre irányuló sikeres kezdeményezésünk az Életfa-mozgalom, melynek égisze alatt az aktivitás különböző formái valósulnak meg, közte a kulturális és történelmi műemlékek védelme. E problémakört azonban még jobban tudatosíttatnunk kell az Ifjúsággal, hogy gondolkodásának és cselekvésének természetes részévé váljon. Sokrétűbbé kell tennünk ötleteinket, védnökséget kell vállalnunk egyes területek tisztántartásáért, a vizek minőségének megőrzéséért, több Életfa-építőtábort kell szerveznünk, elszántabban kell harcolnunk azok ellen, «kik fegyelmezetlenségükkel ártanak természeti környezetünknek. Elvtársak, Elvtársnők! A SZISZ III., valamint a SZISZ szlovákiai kongresszusán sürgetően irányítottuk figyelmünket a tudományos-műszaki fejlesztésre. Becsületbeli kérdésünkké tettük részt venni benne, aktivitási formákat szenteltünk neki, a robotizálás felett pedig átvettük a védnökséget. A tudományos-műszaki fejlesztés mint vörös fonal húzódott végig a 7. ötéves terv feladatainak teljesítésére kifejtett igyekezetünkön. Az ezért járó elismerést az SZLKP kongresszusának fórumáról is hallhattuk. Kiszélesítettük védnökségünket a robotosltás felett, részt vállalt a SZISZ az SZSZK elektronikai fejlesztésében, konkrétan a PMD—85, a PP—01, az MMP—45 és más számítógépek , feletti védnökséggel. Útjára indítottuk „Az_ Ifjúság kezdeményezése a kiváló minőségért“ mozgalmat. E kezdeményezéseket, melyek az ifjúság eszét, szervező és irányító képességét hasznosítják, joggal tartjuk újkori Ifjúsági építkezéseknek. Tovább kell fejlesztenünk mindezt, ú] ötletekkel gazdagítva, az adott körülményekhez igazítva. Azt akarjuk, hogy ezzel az aktivitással minden szervezet megismerkedjen, hogy mindegyik konkrét formában alkalmazza saját feltételeire. Nem szabad, hogy legyen olyan szervezetünk, amely nem vállal védnökséget valamilyen termék minősége felett. Az elkövetkezőkben ránk vár, hogy elterjesszük és általánossá tegyük a fiatalok kezdeményezését a biotechnológia, a szoftverek és a számítás- technikai ismeretek fiatalok közti népszerűsítése terén. Lehetőségünk van közvetlen kapcsolatot kötni a Szovjetunió Komszomol-szervezetel- vel, és sokkal nagyobb mértékben járulhatunk hozzá a KGST-országok komplex tudományos-technikai fejlesztési programjának megvalósításához, mint eddig. Itt a lehetőség, hogy teljes mértékben kibontakoztassuk és konkrét formába -öntsük azt az „együttműködést“, melyet a szocialista országok ifjúsági szervezetei fogadtak el. Hangsúlyozni kell viszont, hogy mindezt nem szavakkal, szép beszédekkel kell elérni, hanem a konkrét problémák megoldásával. Jó példája lehet ennek a preSovi VUKOV SZISZ-tagjainak és a munká- c i Klrov üzem komszomolistálnak, vagy a Kolárovói Golyóscsapágygyár és a rigai motorkerékpár-gyár fiataljainak közös munkája. A feltaláló és újító tevékenység fellendítésére kedvezően hatott a versenymozgalom, melynek elnevezése Szlovákiában: Add be az első újítási javaslatodat. A továbbiakban azonban nem lesz elég a SZISZ-szer- vezetekben statisztikákat vezetni arról, hányán és milyen újítást nyújtottak be a fiatalok közül és milyen haszonnal. Az újítómozgalmat meg kell szerveznünk, állandóan témákat és feladatokat kell keresnünk, melyek megoldásra várnak, és amit külön hangsúlyoznék: védeniük kell az újítók alátámasztott Javaslatait, fel kell számolniuk az irigységet, ha valaki találmányáért, újításáért nagyobb jutalmat kap, mikor annak társadalmi hozadéka Igazán Jelentős. Ebből a szempontból fontosnak és kívánatosnak tartjuk a találmányokról és újításokról szóló 84/1972. számú törvény novellizálását. Ha ebben az új törvényben rögzítve lesznek a fiatalok feltalálói és újítói tevékenysége tervezésének és irányításának sajátos kérdései is, sokat segíthet majd nekünk az említett problémák megoldásában. A fiatal emberek alkotó aktivitásának megnyilvánulása volt a termékfelújítás és a termékek esztétikai értékének növelése érdekében a formatervezés fellendülése. Talán a ml hozzájárulásunkkal is, egyre több figyelmet kap ez a téma, s egyre több gyártó tudatosítja a formatervezés fontosságát. Számunkra mégis az a legnagyobb eredmény, hogy sok fiatalnak teremtettünk módot elképzeléseinek, ötleteinek megvalósítására, az elszigeteltségből való kilépésre. Ezen igyekezetünket tovább kell folytatnunk, mert tisztában vagyunk e szakma Jelentőségével a nemzetközi konkurencia szempontjából. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy ugyanígy tudatosítják ezt az ipari, kereskedelmi és további tárcák szervezetei is, mert formatervezői aktivitásunk iránt nem mutatnak kellő érdeklődést. Ennek bizonyítására elég, hogy bemutatóinkat, vitáinkat figyelmen kívül hagyják, s a Tatra- sklo és fa- és bútoripari vállalatokon kívül szinte el sem jönnek rájuk. Ez a közömbösség kíséri a járási és kerületi ZENIT-kiállítások szervezését, vagy az „Elektronika mindén napra“ versenyünket. A fiatalok érdeklődését ébrentartják a rendezvények, de sokkal kisebb érdeklődést mutatnak Irántuk azok, akik a termelést is befolyásolni tudják. S érdekes hogy aztán éppen ezek a gazdasági dolgozók panaszkodnak arra, hogy nincs lekötve teljesen a/termelési programjuk, hogy nem tudnak mit innováfni stb. Az a véleményünk, hogy horizontjukat nehezen szélesíthetik az irodákban, helyette járjanak a kiállításokra^ bemutatókra, az ifjúsági alkotóversenyekre, vetélkedőkre. A jövőben még inkább támogatni fogjuk a fiatalok alkotó kezdeményezését, tervezőirodákat hozunk létre, gazdasági tevékenységet engedélyezünk, támogatni fogjuk a prototípusok gyártását, ötletbörzéket szervezünk és ú] megoldásokkal is foglalkozunk majd, főleg a fiatalok tudományos-technikai tevékenységét szervező klubok révén. Tisztelt Elvtársnők, tisztelt Elvtársak! A szociális és gazdasági fejlődés meggyorsításában egyre jelentősebb a fiatalok alkotó munkája az alkalmazott és alapkutatásban. Helyes, hogy az SZSZK-ban már tizenkétszer szerveztük meg a kutatási-fejlesztési ifjúsági kollektívák versenyét és a SZISZ KB példáját követve a Szlovák Tudományos Akadémiával karöltve megszerveztük az SZTA fiatal dolgozóinak versenyét is. Mégsem lehetünk elégedettek. Befolyásunk az alkalmazott és az alapkutatásokat végző szervezetek többségére nem nőtt, nem sikerült hát mozgósítanunk sem őket a gyorsabb feladatmegoldásra és az eredmények gyakorlati alkalmazására. A sikertelenség több oka a SZISZ-en kívül keresendő, ilyen például az alkotó kutatómunka még mindig gyenge elismerése, alacsony jutalmazása, azok a fiatalok tehát, akik családot alapítanak, más területen keresnek munkát maguknak. Ugyanakkor ok az is, hogy lebecsülik a fiatalok képességeit, idősebb, főleg felettes munkatársaik gyakran elnyomják őket, legyintenek rájuk, s nemegyszer ok az irigység és a személyes presztízs féltése, jóllehet é tekintély inkább a .ledolgozott évek számán, semmint az alkotó találékonyságon alapul. Mert hogyan másképp jellemezhetnénk az itt jelenlévő Hudák elvtárs állami kitüntetésére tett javaslatunkhoz hozzáfűzött véleményeket? Hudák elvtársat, aki 32 évesen a tudományok doktora lett, a SZISZ SZKB „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetésre javasolta, de ugyanilyen tövises utat járt meg Lukáéik mérnök, a tudományok kandidátusa is a Liptovsk? Hrádok-i Teslából. Neki különböző intézmények előtt kellett bizonygatnia az ifjúsági kollektívájával szerkesztett telefonközpont gazdaságosságát — egy másik telefonközponttal szemben —, holott igazát már a külföldi kereslet is bizonyította. Ilyesmiért hibáztathatók az ifjúsági szervezetek és azok szervei is, mert nem tudnak melléállnl az ilyen egyéneknek vagy ifjúsági alkotócsoportoknak. Az ő problémáikkal keveset foglalkozunk az új feladatok megoldásakor, s nem is foglalkozunk velük differenciáltan. A SZISZ szervei számára a gazdaság gyorsabb előrehaladása végett megkülönböztetett feladat foglalkozni a tehetséges fiatal emberekkel, kezdve a tanulókkal a fiatal tudományos dolgozókig bezárólag. Tennünk kell valamit azért, hogy az országos vagy nemzetközi tantárgy- olimpiák győztesei a főiskolákon ne tűnhessenek el a szürke átlag között. Vagy Jobb nekünk a középszer, a legjobbak kiugró teljesítménye nélkül? A fiatalok joggal teszik fel a kérdést, hogyan lehet, hogy egyes sportolók és művészek különleges bánásmódban részesülnek, de a fiatal matematikus, fizikus vagy kibernetikus már nem. Sőt, gyakorta még a külföldi irodalomhoz való hozzájutás útját is elzárják előle, a külföldi tanulmányutat vagy tudományos fokozat megszerzésének lehetőségét még inkább. E fiatalok érdekében, valamint a tudomány és technika eredményeinek minél gyorsabb gyakorlati alkalmazása végett az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuméhoz, a Tudományos-Műszaki és Beruházó Fejlesztés Szlovákiai Bizottságához, valamint az SZTA-hoz fordulunk azzal a kéréssel, gyorsítsák meg a tehetséggondozással és a tehetséges fiatalokkal való munkával foglalkozó komplex intézkedésrendszer kidolgozását. A munkában minden erőnkkel részt vállalunk mi is. A tudományos-műszaki forradalom programjainak megvalósításához vezető módszerek terjesztésében fontos szerepet Játszik A fiatalok kezdeményezésének számlája —, mint az anyagi érdekeltség kollektív- formája a tudomány és technika eredményeinek gyakorlati alkalmazáséiért. Kár, hogy ennek Jelentőségét i^em. mindenütt értették meg. Elsősorban a főiskolákra, de a termelőüzemekre is vonatkozik ez. Gyakori panasz, hogy kevés a pénz, a mi feladatunk ezért alaposan áttanulmányozni a „Számla“ elveit, s kezdeményezőbben fellépni érvényre juttatásukért, még akkor is, ha konfliktust vált ki a gazdasági vezetésben, mint nemrég a partizánskéi Augusztus 9 Cipőgyárban vagy másutt. Elvtársnők, Elvtársak! Azután, hogy a CSSZSZK a SZISZ KB kezdeményezésére Jóváhagyta „A gyermeke^ és a fiatalok részvételének fejlesztési terve a tudományosműszaki fejlesztésben“ c. dokumentumot, új feltételei lettek a további munka javításának, mégpedig minőségileg. új káder-, térbeli és anyagi helyzetben. Eddigi tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy az intézkedések miniszteri utasítás formájában eljutottak ugyan az egyes re- .zortokig, de nem váltak a gazdasági szféra munkamódszerévé. Létrejöttek a Fiatalok Tudományos-Technikai Tanácsai mint a miniszterek és vezérigazgatók tanácsadó szervei, de többségük még nem állt elő Javaslatokkal, és tevékenységük is ellenőrizetlen. Az államigazgatás szerveihez fordulunk: változtassák meg viszonyukat saját programjaik megvalósításához. Tudjuk, senki nem ment fel bennünket azon felelősség alól, hogy az ifjúság 20—25 százalékát megnyerjük a tudományos-műszaki aktivitásnak, s hogy a fiatalok e tevékenységének hozadéka a társadalom javára alapvetően növekedjen. Az államigazgatás nagyobb érdekeltsége nélkül azonban mindez nehezen váltható valóra. Példát mutat az Iskolaügyi tárca, mellyel egyezményt kötöttünk a számítástechnika és a szakemberek közös hasznosításáról. Szükséges, hogy ez az együttműködés minden egyes Iskolával meglegyen. Ha teljesíteni akarjuk a feladatot, szorosabb együttműködésre lesz szükségünk a rezortokkal, a nemzeti bizottságokkal, az NF társadalmi szervezeteivel. Elvtársnők, Elvtársak! Arról, milyen lesz országunk jövője, néhány év múlva azok döntenek majd, akik ma az Iskolapadokban ülnek. A tanulóifjúság elemi kötelessége jó tanulással készülni Jövendő hivatására. A középszerűség elleni harcunkban, sajnos, nem sikerült előrelépnünk annak ellenére sem, hogy korábbi kongresszusunk óta foglalkozunk rendszeresen e problémakörrel. A ml hibánk is, hogy egyes kollektívákban még mindig népszerűbbek a fegyelmezetlen diákok, mint a kitüntetettek, és mi ezt nem tudjuk megakadályozni. Nincs más út, mint rendszeresen foglalkozni a tanulmányi eredményekkel a SZISZ alapszervezeteiben, az elvtársi kritika szellemében értékelni őket. KI kell emelni azokat, akik kiváló eredményeket érnek el, segíteni kell a lemaradóknak, pellengérre kell állítani azokat, akiknek a középszerűség életük értelmévé vált. A középiskolákban el kell beszélgetni a gyengén tanulókkal, találkozókat kell szervezni a régi diákokkal, a tudományos és szakmai tevékenységbe bekapcsolódó diákokkal, a pedagógiai-pszichológiai tanácsadók szakembereivel. A felsőoktatási intézményekben felül kel! vizsgálni és javítani kell „A SZISZ tanulócsoportja“ elnevezésű versenyt, jobban meg kell szervezni a pedagógiai konferenciákat. A SZISZ-szervezet által nagyobb mértékben részt kell venni az oktatási- nevelési munka értékelésében és az iskola irányításában. A középiskolások szaktevékenységének, valamint a tudományos és művészeti diákköri tevékenységnek iskoláinkban mély gyökerei és szép eredményei vannak. Ennek ellenére nem tudjuk e tevékenységet összekapcsolni a gyakorlattal. Vannak olyan középiskolák is, ahol a szak- tevékenység nemcsak a diákok ügye, hanem a szüleiké is, akik nemegyszer gyermekük helyett „alkotnak“, hogy minél Jobb legyen a dolgozat, hogy aztán minél többet nyomjon a latban a főiskolai felvételin. A szülők panaszai, melyeket az értékelő bizottságok véleménye miatt küldenek a SZISZ SZKB-ra, elégedetlenséget fejeznek ki. Tanácskozásunk fórumán teszem fel a kérdést: „Nem idegenkedtek tőle, fiúk és lányok, hogy születtek még panaszkodjanak is helyettetek?“ Nem helyes, hogy csökkenjen a problémamegoldók száma a szakkörökben, hiszen így nincsenek meg a csapatmunka lehetőségei, vagy a tantárgyközi csoportok kialakításának feltételei. Kívánatos, hogy több professzor és docens vezessen diákkört, ugyanúgy az, hogy több gyakorló szakember is. A jövőben több témát kell választani - a gyakorlatból, érvényre kell Juttatni a SZISZ IV. kongresszusa után a középiskolai szakköri tevékenység ú] koncepcióját, a felsőoktatási intézményekben pedig kutatási-gazdasági tevékenységet. A fiatal emberek életének egyik legnehezebb szakasza, amikor munkába állnak. Az ehhez való alkalmazkodásban kellene, hogy segítsék őket a szaktanintézetekben a tartalék szocialista brigádok. Az utóbbi időben azonban ezekről többnyire csak beszéltünk, anélkül, hogy bármit is tettünk volna. Felméréseink szerint e „tartalékok“ nagy része csak formálisan dolgozik, a fiatalok nem is tudják, hogy be vannak sorolva a brigádba. Feltétlenül egyszerűsíteni kell a terjedelmes nyilvántartást, mely a „tartalékokat“ sújtja, s az eddigi konkrét eredmények alapján kell értékelni, mit ért el a kollektíva. Saját munkánk fogyatékosságának tartjuk ezt, s el kell érnünk, hogy nagyobb összhang legyen a szakszervezeti Ub-k és a szakmunkásképzők vezetése meg a SZISZ-szervezet között. Jobban oda kell figyelnünk a végzősök elhelyezkedésére, s oda kell hatnunk, hogy az illetékes szervek és szervezetek elsősorban a kiváló tanulmányi eredményt és a társadalmi-politikai elkötelezettséget vegyék figyelembe, ne a protekciót, a különböző „odaszólásokajt“, ahogy ez ina gyakran szokás. Valós tény az is, hogy a közepes, a gyenge vagy az egyenesen rossz végzős munkába lépéskor sokkal jobb helyet kap, mint kiváló osztálytársa. Ezért kérdezzük: megengedheti ezt magának társadalmunk? Milyenek azok a gazdasági dolgozók, akik nem tanulmányi eredményük és aktivitásuk alapján választanak az egyes karok végzősei közül? Nekik bizonyára nem szívügyük üzemük eredményessége, sem a társadalom haladása. Vegyék ezért ellenőrzésük alá a • SZISZ-szervezetek a végzősök elhelyezkedését is. A tanulóifjúság nyári építőtáboraival jelentős segítséget nyújt népgazdaságunknak. Szép hagyományaink és eredményeink ellenére sem lehetünk azonban elégedettek a jelenlegi állapotokkal, s nyíltan kimondjuk, adminisztratív rendelkezések hibájából kifolyólag, csak bonyolódott a szervezésük. Nem tudunk kellő számú fiatalt toborozni, a munkafegyelemmel szintén sok baj van. Javasoljuk, hogy fokozódjék a nyári építőtáborok nevelési és szakmai jellege, fordítsunk figyelmet a jogi normák és előírások betartására, ne engedjük, hogy a diákokat csak mint olcsó munkaerőt használják kf. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumához fordulunk, hogy oldja meg a SZISZ- tag pedagógusok csoportvezetői minőségben való részvételét építőtáborainkban, s felkérjük az árhivatalt, bírálja felül leiratát, melyben megszüntette az iskolai és kari SZISZ- szervezetek pénztárába a szervezési díjak befizetésére vonatkozó előírást. A tanulók és diákok munkaaktivi- tásának további formája az őszi idénymunkákban való részvétel. Elégedetlenek vagyunk ennek megszervezésével és a muikabiztonságl előírások betartásával, ugyanúgy a szociális feltételekkel, melyeket társadalmi munkásaink számára kialakítanak. Nem válik dicsőségünkre, hogy a mai napig nem hasznosítottuk a SZISZ SZKB szintjén a kassai (Ko- §ice) Műszaki Főiskola Kohászati Karának jó tapasztalatait, ahol az elmúlt négy évben a szervezői és irányítói munka súlypontja a SZISZ kari bizottságán volt. De tehet róla az iskolaügyj és a mezőgazdasági tárca is, mely nem szívesen venne részt e kérdések megoldásában. Elvárjuk, hogy iskolai szervezeteink nagyobb mértékben részt vegyenek az őszi mezőgazdasági idénymunkák szervezésében, hogy teljes mértékben megértik a segítség szükségességét. Erről, a SZISZ SZKB mindkét minisztériumba' beterjeszti dokumentumát. Tisztelt Elvtársnök, tisztelt Elvtársak! A SZISZ tevékenységével elsősorban a fiatalok szocialista öntudatának megszilárdítására hat. Hiszen végrehajtani a fejlett szocializmus építésének igényes feladatait, emelni minden munka minőségét, elsajátítani és alkalmazni az új tudományos- technikai ismereteket azt Jelenti, felkészíteni a mai és a leendő fiatal nemzedéket nemcsak szakmailag, hanem erkölcsileg és politikailag is. A SZISZ III. és a SZISZ szlovákiai kongresszusa óta ideológiai-nevelő munkánk területén számos feladatot valósítottunk meg a SZISZ politikai tanfolyamainak közvetítésével. Ennek hatékonysága több körülménytől függ, főleg azonban egy rátermett, tapasztalt lektori és propagandistatestület kell hozzá. Még mindig hiányzik az alkotó vita, keveset foglalkozunk a fiatalok problémáival, gyakran megtörténik, hogy a politikai tanfolyam nem alkalmazkodik a konkrét környezethez. Nem használjuk fel arra* hogy a fiatalokkal együtt, közösen keressük helyüket a társadalomban és az életben. Nem lehet ugyanis az a Célunk, hogy a fiatalok felmondják a tanulságokat, anélkül, hogy a lényegüket ismernék. Javasoljuk a SZISZ IV. kongresszusának, bírálja felül a politikai oktatás eddigi gyakorlatát, színvonalának minőségi emelése érdekében. Ne feledkezzünk meg arról, hogy nemcsak ml hatunk a fiatalokra, hanem ossztályellenségeink is őket veszik célba. Igyekeznek őket összezavarni, eltéríteni társadalmi törekvéseinktől. A fiataloknak objektíve nincs elegendő politikai és élettapasztalata, így az időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdésekre választ keresvén, nem mindig jutnak helyes végkövetkeztetésre. Más társadalmi szervezetekkel és az iskolával együtt hathatósabban segítenünk kell őket. Persze, nem lelketlen és unalmas, gyakran ellentmondásba keveredő magyarázkodással a forradalmi fejlődésről, melyet úgy fogadnak, mint mentorkodást. Gyakran megtörténik, azért, hogy legyen vita is, előre konstruálnak kérdéseket. Ez sokat árt a propaganda szavahihetőségének, halálra ítéli a fiatalokkal való tömegpolitikai munkát, a mindennapi, megbízható, komoly eszmecserét. A propaganda és az agitáció a társadalom élő proglémáival foglalkozzon. Azzal, ami a fiatalokat érdekli, ami gyötrl őket, amire választ keresnek, hogy helyesen tájékozódjanak az események sodrában, mindabban, ami körülöttük lejátszódik. Ismerjük-e valójában a mai fiatalokat, tudjuk-e reálisan jellemezni őket? Türelemmel meghallgatjuk-e az ő bíráló nézeteiket is? Kiváló fiataljaink vannak, de nem hunyhatunk szemet azok fölött, akik nem teljesítik kötelességeiket, nem viselkednek a szocialista erkölts elvei szerint. Nem ritka a vandalizmus, sőt még a társadalomellenes jelenség sem. Nem lehet nem észrevenni némely fiatal kispolgárságát. Többet vesznek el a társadalomtól, mint a- mennyit adnak neki, nem értékelik a társadalmi és politikai elkötelezettséget. Nem kevés az olyan, aki kritikátlanul elfogad mindent, ami nyugati, ahelyett, hogy mindez saját tudásuk jobb hasznosítására és alkotásra ösztönözné őket. Teljes mértékben érvényes, hogy öntudatosodásukat az a környezet befolyásolja, amelyben élnek és dolgoznak. Gyakran találkoznak ugyanis kétszínűséggel, felületes hozzáállással és válaszokkal a felnőtteknél. A fiatalokról beszélnek ugyan, de nem képesek velük elbeszélgetni és megnyerni őket. Semmilyen felhívás, formális rezolúciő, sem ünnepély, ahol az ifjúság mint „tömeg“ van jelen, kellő felvilágosítás nélkül, nem képes helyettesíteni a mindennapi komplex ideológiai-nevelő munkát. A fiatalok véleményének lebecsülése és megkerülése nem egy esetben vezet közömbös viszonyhoz mindenben, ami őket körülveszi. Hangsúlyozzuk, azok is a fiatalok közé tartoznak, akik alkoholistává, sőt kábítószer-élvezővé váltak. Álljunk az élére e negatív (Folytatás a G. oldalon) I
