Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-23 / 38. szám
I Ä SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának beszámolója a SZISZ és Pionírszervezete tevékenységéről, illetve a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa utáni feladatokról, amelyet Jozef Durica, a SZISZ SZKB elnöke adott elő Jelenünk és jövőnk építői vagyunk Tisztelt Elvtársnők, tisztelt Elvtársak! A SZISZ szlovákiai kongresszusán találkozunk, hogy értékeljük a SZISZ III. kongresszusán és a SZISZ szlovákiai kongresszusán kitűzött feladatok teljesítését, hogy elgondolkodjunk az elmúlt öt esztendőben végzett munkánk fölött, mely a SZISZ küldetésének valóra váltására irányult, arra, hogy szocialista módon gondolkodó és cselekvő ifjú embereket neveljünk, aktív alakítólt-építőlt és védőit szocialista társadalmunknak. E feladatok értékelésére rendkívül komoly, mondhatni szocialista társadalmunk további építésének forradalmi Időszakában kerül sor, melyet a CSKP XVII. és az SZLKP kongresz- szusán kitűzött Igényes feladatok, valamint a CSKP KB 4. és 5. ülése és az SZLKP KB ülései, gazdasági mechanizmusunk és egész társadalmunk átépítése határoznak meg. Rámutattak erre évzáró taggyűléseink és a SZISZ-konferenciák, melyek a fiatalok mozgósításának jelentős impulzust adtak, számos jó ötletet, kérdésmegoldást és jó alapot nyújtva kongresszusi tárgyalásainkhoz. Elmondhatjuk, hogy az Ifjúság mindig ott volt, ahol társadalmunknak szüksége volt rá. Aktivitásának új formált teremtetet meg, melyekkel segített teljesíteni a CSKP célkitűzéseit, XVI. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozatait. Ezen belül erőfeszítéseink elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztésre Irányultak, melyet hazánk felvirágoztatása során legfőbb hozzájárulásunknak tartottunk és tartunk továbbra Is. A kongresszusok közti Időszakban született meg a SZISZ védnöksége a robotika fölött és részvétele a mikroelektronika fejlesztésében. Már ma kedvezően értékelhetjük „Az Ifjúság kezdeményezése a jobb minőségért“ mozgalom első eredményeit, vagy az egyes termékek felett vállalt védnökségünket és további kezdeményezéseinket. Hozzájárultunk a kutatási-fejlesztési bázisok ifjúsági feladatmegoldó csoportjai, a fiatal formatervezők versenymozgalmának fellendítéséhez, a programozók és elektronikusok ügyességi versenyének, a mezőgazdaságban pedig a kisgépek tervezői versenyének kibontakoztatásához. Kedvező visszhangra talált a „Fiatalok a falujukért — városukért“ verseny, de az Életfa-építőtáborok is, melyek a környezetvédelemre irányítják az Ifjúság figyelmét. Továbbra is jó eredményeket mutathatunk fel a hazafias és internacionalista tettek nemzetközi Emlékidéző stafétájában, mellyel arra neveljük fiataljainkat, hogy tiszteljék és büszkén vállalják forradalmi, haladó munkásmozgalmi és kommunista hagyományainkat. Örülünk, hogy ma, a SZISZ szlovákiai kongresszusán bejelenthetjük: az SZLKP vezetésével, állami és társadalmi szerveink, szervezeteink és intézményeink hathatós támogatásával sikerült teljesítenünk a SZISZ III. és a SZISZ szlovákiai kongresz- szusának alapvető célkitűzéseit. Tevékenységünk színesebbé tételével, az aktivitás új formáinak és új mozgalmainknak bevezetésével sikerült felszámolnunk a gyermekek és fiatalok szervezettségének stagnálását, mely a korábbi időszakra volt jellemző, megnőtt az érdeklődés a SZISZ és Pionírszervezete iránt, gyarapodott tagbázisunk. “Igaz, akadtak még hibák és fogyatékosságok is, nemegyszer szubjektív jellegűek. Beszámolónknak nemcsak az a célja, hogy felsoroljuk és bejelentsük eredményeinket, azok megtalálhatók „A SZISZ munkájának összegezése“ című kiadványunkban, melyet tanácskozásunk szerves részének tartunk, hanem az, hogy elgondolkodjunk hibáink felett, melyek még tevékenységünkben megtalálhatók, és feldolgozzuk azon feladatainkat, melyek az ifjúságra és ifjúsági szervezetünkre hárulnak a CSKP XVII. és tí SZLKP kongresszusának határozatiból. Elvtársnők, Elvtársak! Kétségtelen, hogy keletkezése óta a szocializmus óriási győzelmeket ért el, s újabbak, még jelentősebbek felé irányul. Tökéletesen tudatában vagyunk ennek, ezért saját fejlődésünket a szocializmussal kapcsoljuk ösz- sze. A szocializmus sikereihez és eredményeinek propagálásához minduntalan vissza kell térnünk, tudatosítanunk kell és magunkévá kell tennünk vívmányait, hogy még mélyebben megértsük humánus voltát. A győzelmek mellett azonban nyíltan meg kell mondanunk — tekintettel azokra a követelményekre, melyeket jövőnk támaszt velünk szemben —, hogy nem minden alakul, úgy, ahogy elképzeljük, feltételezzük, és nem minden kívánságunk válik valóra. Szükségesnek tartjuk felidézni a CSKP XVII. kongresszusán elhangzott mondatokat: „Az, amit elértünk, kétségkívül jelentős eredmény. Nyíltan megkérdezhetjük azonban, hogy nem lehetnének-e ezek az eredmények még jobbak, nem érhettünk-e volna el nagyobb haladást a népgazdaság intenzlfikálásában, effektivitásában, a munka minőségében. Nincs olyan munkaszakasz, ahol nem lenne mozgósítható tartalék.“ A CSKP e forradalmi Időszakban, amikor gyakorlati tettekkel kell gyorsítani a szociális-gazdasági fejlődést, az egész társadalom anyagi és szellemi potenciálját mozgósítja. A társadalom azonban nem egy névtelen tömeg, hanem sok konkrét egyén, több generáció. A mai fiatal nemzedék a többiekkel együtt alakítója is jelenünknek és jövőnknek. Ezért a nemzedékek folytonosságában alapfeltétel a társadalmi élet minden területén való széleskörű kezdeményezés, vagyis objektíve alkotó és aktív erő. Szó szerint megvan hát az esély rá, hogy e történelmi jelentőségű időszakban — melyet Jellegénél fogva 1948 februárjához hasonlíthatunk — a CSKP vezetése alatt az átépítés, az új gondolkodásmód, a nem szokványos megközelítés, a lelkes munkavégzés élcsapatába álljon. Kötelessége is, hogy sa|át érdekében előrelendítse a társadalmat a szocializmus céljainak magasabb minőségű valóraváltása felé. Ügy akarunk a harmadik évezredbe lépni, hogy új sikerekkel legyünk eltelve, uralva a tudományt és a technikát, teljes mértékben hasznosítva a szocializmus előnyeit, humanizmusát az ember jóléte érdekében. Érré irányul a széles körű tömegpo- litlkai munka és az intézkedések hosszú sora, melyeket a CSKP foganatosít mint napjaink programját. Ezeket teljes mértékben a magunkévá tesszük, mert a mi vágyainkat, igyekezetünket fejezik ki, hogy megváltoztassuk az elavult sztereotípiákat, a lélektelen propagandát, olyan sikerek ecsetelését, melyeket még el sem értünk stb. Ez az út azonban konfliktusokkal is jár, a valóság különböző szempontú értékelésével. A különböző nézetek ütköztetése végül azonban nem szokványos megoldásokhoz vezethet. Ha ezt nem értjük meg, és nem kezdi mindenki önmagánál e munkát, nem mondhatjuk majd, hogy a szocialista építés új szakaszába tetteinkkel léptünk be. Fiataljaink óriási lelkesedéssel figyelik a Szovjetunióban zajló átépítést. Bizonyította ezt az a rokon- szenv-megnyilvánulás is, mely Mihail Szergejevics Gorbacsovot övezte, mikor áprilisban hazánkba látogatott, vagy fiataljaink érdeklődése a lenini Komszomol munkája és annak XX. kongresszusa tanácskozása iránt. Hasonlóan a CSKP KB 5. ülésével, az SZLKP KB ülésével, a gazdasági mechanizmus átépítésével, a vállalati törvényjavaslatról, a mezőgazdasági szövetkezeikről szervezett vitával és ,a további aktivizáló határozatokkal kapcsolatban elvárjuk, hogy meglesznek a feltételei az ifjúság történelmi szerepe megragadásának, mellyel a nemzedékek egymásutánjában átveheti a szlovák nemzeti felkelés harcosainak, az Ifjúsági építkezések résztvevőinek, a szövetkezetesítőknek, az atomerőművek vagy a számítógépek tervezőinek a kezéből a stafétabotot. Ez korunk történelmi feladata, s nekünk, fiataloknak ezt a magunkévá kell tennünk, más utunk egyszerűen nincs. Forradalmi feladatunk részt venni gazdasági életünk nagyszabású korszerűsítésében, mely a tudomanyfis- mftszaki forradalom és a szocializmus előnyeinek szerves egységén alapul; a stagnálás elleni és a Jobb minőségért vívott harcban, a nagyobb hatékonyságért, a kulturált életért folyó küzdelemben. . Elvtársnők, Elvtársak! Mit kell tennie szervezetünknek ezért az irányvonalért, és hogyan kell dolgoznia e célok érdekében, erre keressük a választ mostani tanácskozásunkon és a SZISZ közelgő IV. kongresszusán is, hiszen szervezetünk csaknem 1200 000 fiút és lányt tömörít soraiban az SZSZK-ban, s további százezrek gondolkodását és cselekvését befolyásolja. Tisztelt Elvtársnők, tisztelt Elvtársak, kedves Küldöttek! Szövetségünk fő feladata aktívan részt venni a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítésében, a szociális és gazdasági fejlődés gyorsításában. Forradalmi múltunk és maga az élet is arról győz meg bennünket, hogy a munkával nevelni ipunkára a leghatásosabb módja annak, hogy a fiatalokat felkészítsük az életre és a fejlett szocialista társadalomban való munkavégzésre. Napjaink hangsúlyozott követelménye, hogy mindgn kortársunk saját munkáján keresztül valósítsa meg a szocializmus építését, gyarapítását, kommunizmus falé való törekvését. A kommunizmust csak az tanulja meg, aki megérti, hogy saját munkájával, személyes hozzájárulásával teremthető csak meg a társadalom szebb jövője, s benne önöiimagáé is. Már V. I. Lenin elmondta útravalóul a fiataloknak az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség III. össz-oroszországi kongresszusán: „Munka nélkül, harc nélkül a kommunizmus eszméinek könyvekből, müvekből, brosúrákból való ismerete nem ér semmit, hiszen továbbra is fennmaradna a szakadék az elmélet és a gyakorlat között, az a régi szakadék, mely a régi burzsoá társadalom legellenszenvesebb vonása volt.“ Aktivitásunk a munkában és a tanulásban kifejezi viszonyunkat szocialista hazánkhoz, kommunista pártunk programjához, ezt a jövőben is így fogjuk értelmezni. Hogy hogyan fogunk élni holnap, összehangolhatjuk-e szükségleteinket és vágyainkat a kialakított lehetőséggel, attól függ, miképpen veszünk részt a nemzeti jövedelem képzésében. Csak lelkiismeretes és jó minőségű munkával — bármely munkahelyen, vagy akár az iskolapadban — válhatunk az értékalkotás részeseivé, szocialista hazánk gazdáivá. Másképpen minden csak szócséplés lesz, üres jelszó, mások eszének és munkájának bámulata és tisztelése anélkül, hogy elgondolkodnánk önmagunk munkája fölött, hogy számon kérnénk a magunk hozzájárulását. Helyénvalónak tartom újra elmondani, hogy munka nélkül nincs kenyér, tehát anélkül, hogy minden egyes egyén igyekezetét és kezdeményezését növelnénk, saját munkánk és mások munkájának kritikus értékelése nélkül, az új megoldások átültetése során, a fegyelmezetlenség, a középszerűség felszámolása nélkül nincs garancia sikeres továbblépésünkre. Az állami vállalatról és a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, melynek össznépi vitája most folyik, Jóváhagyása után döntő befolyással lesz az ifjúság helyzetére is. Hogy pozitív vagy negatív értelemben-e, ez tőlünk függ. Ezért használjuk ki a hátralévő időt, s teljes komolysággal mondjuk el véleményünket mi ml. Köztudomású, hogy egyes szakterületeken — így a biotechnológiában, a számítástechnikában, a lézertechnikában stb. —, melyek jelenleg elérik a világszínvonalat, nemegyszer játszottak főszerepet éppen a fiatal emberek. Mtért ne lehetne ezt az idősebbek okos vezetése mellett, de elegendő teret hagyva a fiatalok alkotó és nem szokványos gondolkodásának, más szakterületeken is megtenni? El kell érnünk, hogy mindenütt, a gyakorlatban, a tettek területén Is bizalmat kapjanak a rátermett fiatal emberek, hogy nagyobb mértékben bízzanak rájuk Igényesebb feladatokat és Vezető gazdasági funkciókat. Társadalmunk szociális és gazdasági fejlesztésének meggyorsítása, a népgazdaságunk mechanizmusában várható változások új körülményeket teremtenek a fiatal emberek forradalmisá- gának és alkotó energiájának hatékonyabb felhasználására. Az elmúlt időszak megmutatta: ott, ahol bíztak a fiatalokban, kezdeményezésüket komolyan vették, szép eredmények egész sorát tudják felmutatni. Felelősségünk tudatában jelenthetjük ki, hogy ifjúsági kollektívák és SZISZszervezetek ezrei becsületesesn teljesítették gazdasági fejlesztésünk azon feladatait, amelyeket legutóbbi kongresszusunkon meghatároztunk. A szocialista versengésben elsősorban népgazdaságunk döntő ágazataiban kapcsolódtunk be. Ezen igyekezetünk jutott kifejezésre „A hatékonyság és minőség ifjúsági számlája a 7. ötéves tervben“ mozgalomban, mellyel fiataljaink növelték részvételüket a CSKP alapvető stratégiai vonalának teljesítésében, az intenzifl- kálás és a hatékonyság fokozásában, a tudomány és technika eredményeinek gyakorlatba való gyorsabb átültetésében. Ez az aktivitás a CSKP XVII. kongresszusának tanácskozása előtti időszakban csúcsosodott ki az „Ifjúsági tettek a CSKP XVII. kong resszusára“ mozgalomban. Számos vitathatatlanul kedvező eredményünk ellenére be kell Ismernünk, nem sikerült teljes mértékben elérnünk, hogy a fiatalok határozottabban orientálódjanak munka- és termék- minőségre,. De hogyan is fejthetnénk ki nevelő hatást, és javíthatnánk a versengést ott, ahol a fiatalok kezdeményezésének elsősorban olyan követelmények teljesítésére kell irányulnia, melyek az irányító és szervezőmunka hiányosságaiból fakadnak? Vagyis mentik a menthetőt, próbálják behozni, amit nem teljesítettek, ahelyett, hogy a fiatalok kezdeményezését az új, távlati és jellegében olyan nem szokványos feladatokra hasznosítanák, amelyek sokkal közelebb állnak hozzájuk. Igen, társadalmi munkánkkal továbbra is hozzá akarunk járulni 'mindahhoz, aminek elvégzése az adott szakaszban a legszükségesebb, de követelni fogjuk, hogy a fiatalok szocialista versenye azokra a munkaterületekre irányuljon, amelyek elősegítik gazdaságunk intenzív fejlesztését. A verseny Jelenlegi szervezési, értékelési és eredményeinek jutalmazási módjai azonban nem serkentik a közepes és gyenge kollektívákat és egyéneket. A SZISZ szervei a szak- szervezetekkel és gazdasági szervekkel együtt a legjobbak munkamódszereit nem értékeli kielégítően, így nem teremti meg annak feltételeit, hogy ezeket szélesebb körben ismételten alkalmazhassák. A példa erejének e téren előbb erkölcsi, majd kötelező munkaszervezési módszerré kell válnia. A gazdasági szervek feladata lesz, hogy együttműködve a szakszervezettel, de a SZISZ-szel is, körültekintőbben dolgozzák ki a szocialista versenyek céljait és alapelveit saját feltételeikre vonatkozóan. A SZISZ SZKB címére bírálóan kell megjegyeznünk, hogy némely aktivitási és kezdeményezési forma az Irodákban születik anélkül, hogy alkalmazhatóságukról a kiválasztott munkahelyeken meggyőződnének, ráadásul nem is általánosításai a kerületekben vagy az alapszervezetekben kipróbált aktivitási módoknak; nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a mozgalom nem fogadja el őket, vagy csak nagyon lassan lehet őket átültetni. Voltak esetek, hogy felsőbb utasításra, különböző ünnepélyes alkalmakkor, sőt még nemrég is egy felsőbb szintű .SZlSZ-fünkcionárius tiszteletére egy éjszaka alatt alkották meg a gyönyörű szocialista kötelezettségvállalást, hogy leírva, piros dossziéban, nagy fogadkozások közepette átadják neki érkezésekor. Tudtak-e vajon erről a vállalásról azok, akiknek teljesíteniük kellett volna? Ideje, hogy végezzünk ezzel a gyakorlattal és a kellő komolysággal viszonyuljunk • feladathoz, tisztelve azokat, akik a valódi szocialista kötelezettségvállalásokat teljesítik. Jelenünk igazolja, hogy a szocialista versenyek mozgatóerői továbbra is az ifjúsági munkacsoportok lesznek. Figyelmünket ezért az ifjúsági komplex racionalizéciós brigádok létrehozására és munkájára, az ifjúsági műszakokra, műhelyekre, gyártásvonalakra kell fordítanunk, ugyanakkor az ifjúsági problémamegoldó csoportokra, tervezőirodákra ás hasonlókra is. Elvárjuk az ifjúsági szervezetektől, hogy többet segítsenek nekik, nyerjék meg e csoportokat a brigád- rendszerű munka- és javadalmazási formának és az önelszámolásos (hoz- raszcsot) gazdálkodás fellendítésének. Az Ifjúság szocialista versenye új irányulást igényel. A kollektívák nem versenyezhetnek csak a verseny kedvéért vagy a látszatért. A versenynek csak akkor van értelme, ha meggyorsítja a gazdaság előrehaladását és kedvezően hat vissza a benne résztvevőkre is. Ilyen szemszögből kell felfogni a Méta 90 mozgalom tartalmát is. Nézzük csak meg, hány.formában valósítható meg a Méta 90 az ifjúsági szervezetek tevékenységében! A Bardejovi Nehézipari Gépgyárban például Anna Ruőková ifjúsági munkacsoportja az 1986-os éves állami tervet 50 munkahét alatt teljesítette, így 109 százalékot értek el a tervezett mutatók teljesítésében. A Lévai (Levice) Gépipari Szakközép- iskola diákjai segítettek az anyag- szerkezeti minták tévékamerával való fényképezésének megoldásában. A Po- vaüské Bystrlca-i golyóscsapágygyár vezérigazgatósága SZISZ-alapszerve- zetének kezdeményezésére nyolctagú ifjúsági munkacsoport alakult, mely emberi munkát nem igénylő esztergagép tervezésén dolgozik. A tervezett gép paraméterei világszínvonalúak, s a munkát a kollektíva 1987 végéig be akarja fejezni. Elégedetlenek vagyunk, mert kevés ifjúsági szervezet értette meg így e mozgalom lényegét. Sokszor éppen az intenzívvé tétel jellege vész el a Méta feladatainak kitűzésénél. Ítéljük meg együtt: helyesebb-e a mozgalmat fémhulladékok tonnáinak gyűjtésére, a selejt újrafelhasználásának kérdésére, megtakarított üzemanyagok hektolitereire orientálni, vagy inkább olyan technológiák kidolgozására kellene általa törekedni, melyekkel a hulladék minimálisra csökkenthető, a kilogrammonkénti ár növelhető, a minőség javítható, esetleg a motorok új nemzedékét kellene megtervezni? A felelet már a kérdésben benne foglaltatik. Ahogy az évzáró taggyűlések és a konferenciák tapasztalatai mutatják, némelyik típusú szervezetekben sajnos arra törekednek, hogy a Méta hozadékét „klasszikus“ mértékegységben, tehát mennyiségben fejezzék ki; bár a tonnák, a hektárok, a társadalmi munkaórák érthető okokból nem mindig zárhatók ki, ma mégiscsak fontosabbak az intenzív gazdálkodás mutatói. Tanácskozásunk a SZISZ-szervezetek figyelmét a termelésben a minőségért, s minden szinten a hatékonyságért való küzdelemre és a munkafegyelem általános fokozására irányítja. Ha igazat akarunk mondani az SZSZK-ban előállított termékek minőségi színvonaláról, a termékfelújításban és szabadalmak bevezetésében való részvételéről, be kell ismernünk, e téren szinte semmi nem történt. Éppen ezért mondom el itt, a kongresszusi emelvényről szólva: a minőségért való harcnak minden fiatal ember becsületbeli ügyévé kell válnia. Felhívom szervezeteinket, tagságunkat és minden fiatalt, tartsák hazafias kötelességüknek, országos „Métájuknak“, hogy fordulatot érjünk el termékeink minőségében. Nagyra értékeljük azt a kezdeményezést, melyet szervezeteink a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum területén fejtenek ki. Megértették, hogy az élelmiszer és a racionális táplálkozás stratégiai kérdés is, melytől a demográfiai fejlődés is függ, g szerves része a szocializmus és a kapitalizmus párharcának. Sokat jelentett e téren az ifjúsági kezdeményezés stafétája, benne az „Egy szem se vesszen kárba!“ mozgalom, de azt sem szabad elhallgatnunk, hogy az elmúlt időszak sem hozott minőségileg érezhetű hozzájárulást szervezeteink munkájában ezen ágazat feladatainak teljesítése során. Ez mindannyiunk hibája, kínek-kinek szubjektív vagy objektív okokból fakadóan. Változást kell elérnünk a tudományos-műszaki forradalom érvényre juttatásában a mezőgazdaság és élelmiszeripar minden területén, mely a fiatal mérnökök és technikus segítségével érhető el; figyelmet kell fordítanunk a földalap védelmére, a talaj rekultiválására, a hektárhozamok növelésére, a genetika és a biotechnológia gyakorlati alkalmazására. Több szénagyüjtő építőtábort kell szerveznünk, mint eddig, s további új formákat kell találnunk a mezőgazdaság megsegítésére. (Folytatás az 5. oldalon)
