Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-16 / 37. szám
„Nagyra becsüljük azt a sokezer fiút és lányt, akik kezdeményezőkészségüket olyan hasznos mozgalmakban virágoztatják, mint a MÉTA ’90, az ennek részét képező ZENIT, az ifjüsági fényszórómozgalom és általában a szocialista munka- verseny. A fiatalok minden egyes alkotó, önkéntes tette kihívja megbecsülésüket, és ezért közösen arra kell törekednünk, hogy az adminisztráció és a formalizmus ne kösse gúzsba ezt az élénk mozgalmat. Tudjuk, hogy ez mennyire el tudja kedvetleníteni a fiatalokat. Ezért helyes, hogy ezen a területen is igényesebbek és körültekintőbbek akarnak lenni, hogy a gazdasági vezetőségekkel és a szakszervezeti szervezetekkel együttműködve arra törekednek, hogy a kezdeményezés és a munkaverseny különböző formái a kulcsfontosságú feladatokra összpontosuljanak, a minőségre és az intenzifikáciős tényezőkre, kézzel fogható eredmények elérésére. Állandóan fontos helyet foglal el az ^ ifjúság munkájában a hazafias és internacionalista gondolkodásmódra és érzésre való nevelés. Minden nevelőnek arra kell törekednie, hogy az ifjú ember szeresse hazáját, büszke legyen az előző nemzedék munkájának eredményeire, s mély érzést tápláljon szülőföldje iránt.“ (Részlet Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának a SZISZ szlovákiai kongresszusán elmondott beszédéből) Tartalmas, hanilatis kaairesszis vált Az Internacionálé hangjaival 1987. szeptember 13 én, néhány perccel 14 óra előtt véget ért a Szocialista Ifjúsági Szövetség szlovákiai kongresszusa, majd a 667 küldött és a közel 200 vendég kivonult a méltóságteljes Szakszervezetek Háza elé, hogy részt vegyen azon a béketalálkozón, amelynek főszereplői a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára szervezett Békesfaféta bratislavai szakaszának résztvevői voltak. A béketalálkozót kulturális műsor tette még emlékezetesebbé. Az egész kongresszusra ez a vidám, kulturált, kellemes hangulat és a filozofikus mélységű, politikailag elkötelezett tartalom volt a jellemző. A több mint egy millió SZISZ-tagot képviselő küldöttek a tanácskozás során valóban nyíltan, őszintén, kritikusan és önkritikusan értékelték a SZISZ munkáiét, az Hiúság helyzetét, kiváló ötleteket is felsorakoztatva a iavftás érdekében, a jobbítás szándékával, a szünetekben pedig sokrétű, sok műfajú kultúrműsorban gyönyörködhettünk valamennyien. S e két mozzanat szépen csengett össze, szilárdan egymásba fonódott. Hiszen a formatervezői, képzőművészeti, könyv- és fotókiállítás, a pop-, fúvós- és népzenei koncertek, a modern- és néptáncegyüttesek, valamint a gyermekcsoportok fellépései az ifjúság alkotóvágyát, tenniakarását, elkötelezettségét Igazolták, szén és nemes Iránti fogékonyságát bizonyították, amiről a tanácskozásokon szó volt. A felemelő szellemi egység pedig a béke felett érzett örömöt, a békéért érzett felelősséget is tartalmazta. A kongresszus főbeszámolőját Jozef Öu- rlca, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke tartotta. (A főbeszámolót következő számunkban közöljük.) Ezt követően a SZISZ Szlovákiai Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának jelentését hallgathatták meg a jelenlévők, amelyet Miroslav Pápay, a bizottság elnöke terjesztett elő. A vitában aztán 35 küldött és hat vendég szólalt fel, köztük Jaroslav Jenerál, a SZISZ Központi Bizottságának elnöke és jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének a tagja, az SZLKP KB első titkára, aki a CSKP KB, az SZLKP KB, az SZSZK NF KB és az SZSZK kormányának küldöttségét vezette a kongresszuson. (Lenárt elvtárs felszólalását következő számunkban közöljük.) Az Idő rövidsége miatt a vitába jelentkezettek közül 27-en nem kaphattak szót. A kongresszus még a tanácskozás első napjának záróakkordjaként megválasztotta a SZISZ 85 tagú Szlovákiai Központi Bizottságát és a 33-tagú Szlovákiai Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságot. Mindkét szerv még az este megtartotta első ülését. A Központi Bizottság Jozef Duricát választotta elnökévé újabb ötéves időszakra, majd 17 tagú elnökségét és 7 tagú titkárságot választott. A SZISZ Szlovákiai KERB elnökévé újra Miroslav Pápayt választotta meg a bizottság. A SZISZ szlovákiai kongresszusán sok sző esett az utánpótlás nevelésének kérdéséről is. Meg is jegyezte az egyik felszólaló: „Örülök ennek a pálfordulásnak, mintha e tekintetben is elérte volna a kongresszust az új Idők új szele, mert, bizony, ezidáig a központi bizottság Is, a SZISZ-tagok Is elég mostohán bántak a pio- nirszervezettel, ami leginkább abban nyilvánult meg, hogy alig találtunk pionírvezetőket, így a minőségi mutatókról nem is lehetett beszélni. Pedig a minőség ma már alapkövetelmény.“ Bizony az, és központi témája Is volt minden kongresszusi dokumentumnak, felszólalásnak. Ml, újságírók és a kongresz- szus vendégel úgy éreztük, az ifjúság teljes egészében tudatában van annak, hogy a gazdasági átalakítás, társadalmunk szociális és gazdasági fejlődése akkor válik valós céllá, ha mindenki maximálisan a minőségre összpontosít mindennemű tevékenységében. Ezért kaphatott egyetértő vastapsot Lenárt elvtárs felhívása: „Széleskörű demokráciát a társadalmi életben, vasfegyelmet és pontosságot, a munkában!“ A kongresszus záróakkordjaként a küldöttek elfogadták a SZISZ szlovákiai kongresszusának határozatát (lapunk következő számában közöljük), valamint a Békerezo- lúciót, amelyet a Szlovák Béketanácsnak címeztek a kongresszus résztvevői, s amelyben többek között ez áll: „A háborús veszély és a lázas fegyverkezés elleni harc valamennyiünk ügye. Biztosítjuk önöket arról, hogy áldozatkész munkánkkal, becsületes tanulásunkkal hozzájárulunk a lázas fegyverkezés megállításához, az atomkatasztrófa veszélyének elhárításához. Minden fiatal váljék a béke gondolatának hordozójává, legyünk mindannyian a béke küldöttei!“ A hosszan tartó taps elszántságot fejezett ki, és azt: így legyen!
