Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-02 / 35. szám
új ifjúság 2 Kommentárunk KÖZÉLETÜNK TISZTASÁGÁÉRT A CSKP KB Elnökségének legutőbbl üléséről kiadott közleményben sző van arról Is, hogy a népi ellenőrző bizottságok különböző hiányosságokat tártak tel. Az elnökség bírálta, hogy sok vállalatnál számos esetben megszegték a szocialista gazdálkodás elveit, az érvényben lévő törvényeket és előírásokat. A CSKP KB Elnöksége ismét leszögezte 1983-ban kiadott levele érvényességét Hangsúlyozta, hogy minden területen erősíteni kell a küzdelmet a visszásságok, a gazdaságosságot csökkentő jelenségek, a fecsérlés, a tegyelem megszegése, a közömbösség, és a korrupció ellen. Világos tehát, hogy minden szervezetnek és egyénnek kötelessége küzdeni a szocialista törvényesség és a szocialista erkölcs elveinek megtartásáért. Tudjuk, ez a küzdelem nem könnyű és nem is egyszerű. A múltban Igen sok helyen keltettek a vezetők olyan látszatot, mintha náluk minden csodálatosan menne, úgy. ahogyan mennie kell. Eközben a súlyos — akár gazdasági, akár erkölcsi, akár környezetvédelmi — problémákról hallgattak, mert az rontotta volna a látszatot. Ma az ilyen végletek, ilyen magatartások ellen erőteljes harc folyik. Gustáv Husák, a CSKP KB 5 ülésén vitaindító beszédében hangsúlyozta: igen fontos, hogy az emberek tudják, mi történik nálunk, mely kérdésekről milyen döntéseket hoznak. Igen fontosnak tartja a pártvezetés annak megértését, hová vezethet a kettős erkölcs, a szó ás a tett közötti szakadék. Robert Rozsgyesztvenszkij szovjet költő szó- használatával élve: „ma is vannak, akik az átalakítás imitálásával foglalkoznak. Megteremtik a látszatot, hogy átalakultak, eközben Igencsak remélik, hogy ugyanúgy, mint azelőtt, megússzák a dolgokat De nem szabad megúszniuk! Ma inkább, mint valaha, kezdeményezésre van szükség. A kezdeményező embereknek azonban egyelőre nehezebb az élete, mint a nem kezdeményezőké Még csak nem is arról van szó, hogy igényeikkel és javaslataikkal folyton megsértenek valamilyen utasftást hanem arról, hogy „zavarják“ a környezet megszokott nyugalmát “ Az embernek az szegi a kedvét — mondja a költő —, amikor az újságokban olvas valamit, de az életben mást lát Kedvét szegi a pazarlás, a bürokratizmus Az, ha rájön, hogy körülötte senki sem felelős semmiért, hogy mindenkinek minden mindegy Így tehát hozzá kell szoknunk a nyilvánossághoz, éppen a valóságos nyilvánosság segít nekünk, hogy a leggyorsabban megszabaduljunk a sztereotípiától, amely súlyos kölöncként húz vissza. De az ezektől való szabadulás nehéz és nem is túlságosan gyors folyamat Hiszen e sztereotípia azért is sztereotípia, mert mögötte mindig sokéves megszokás áll. Olyan, mint a mély, kijárt, kényelmes, kipróbált keréknyom.“ Az előrelépéshez jó tájékoztatásra van szükség. Ha tényleges gazdák akarunk lenni munkahelyünkön, ehhez is meg kell teremteni a feltételeket. A párt központi lapja, a Rudé právo írta ezzel kapcsolatban nemrég: „A legfontosabb és a legalapvetőbb arról gondoskodni, hogy tökéletesen tájékozottak legyünk. Hogy mindenki tudja, mi folyik körülötte, milyenek a vállalat, az üzem, a munkahely céljai, hogyan teljesítik a tervet, hol vannak fogyatékosságok, miért akadozik a haladás, de azt is, mire készülődnek a szociális ellátás területén, és milyenek a dolgozók további szakmai fejlődésének lehetőségei.“ Strasser György Gyűjtésből haszon Az érsekújvári (Nővé Zámky) Elekt- rosvit SZISZ-szervezete a legnagyobb a járásban. Nemcsak a munkában, a termelési feladatok teljesítésében jár az élen, hanem nagy figyelmet szentel a másodlagos nyersanyagok gyűjtésének is Szerződést kötöttek a vállalat vezetőségével, hogy a gyártelepen található hasznavehetetlen hulladékot átadják a Hulladékgyűjtő Vállalatnak. Idén 150 tonna vas és 10 tonna papír értékesítését vállalták. A feladatot sikerrel teljesítik, eddig 72 tonna ócskavasat és 3,9 tonna papírt adtak le a gyűjtőhelyen. A hulladékgyűjtésnek nemcsak a népgazdaság, hanem maguk is hasznát látják. A leadott nyersanyagért kapott pénz ugyanis a szervezet pénztárát gazdagítja. Ebből szerveznek kirándulásokat, honvédelmi és sport- versenyeket, kulturális rendezvényeket. 1 R. G. VIDÁM NAPOK Ritkán tapasztal az ember olyan jó hangulatot, őszinte barátságot, mint egy-egy nemzeközi pionírtáborban. A sárosfai (Bla- hová) nemzetközi pionírtáborban negyvenhét külföldi és negyven hazai pionír üdül együtt. Már az első napon összebarátkoztak egymással a palesztin, szovjet, tunéziai, mozambiki, nyugatnémet, olasz és hazai gyerekek. Nyelvi gondjaik Is alig adódnak, hiszen ha kézzel-lábbal is, de megértetik egymást, ha meg szükség lenne rá, ott vannak a vezetők, a tolmácsok, akik Ilyenkor segítenek A tolmácsok nálunk tanuló külföldi diákok, akik szünidejük egy részét töltik a táborban A mozambiki Pedróval például már másodszor találkoztam ilyen helyen, ő minden évben szívesen vállalja, hogy hazája gyermekeinek tolmácskodjon. Azt mondja, számára évek óta ez az összekötő kapocs hazájával, hiszen amióta itt tanul, még nem volt otthon A palesztin gyerekek tolmácsa, Nabil ugyancsak örömmel vállalta a háromhetes itt-tartózkodást, mert így legalább híreket hall a palesztin felszabadítás! front tevékenységéről. A gyereksereg programjáról, ellátásáról, a szervezési feladatok megoldásáról Milan Varhola gondoskodik. A táborozás három hetének egyetlen napját sem töltik tétlenül a pionírok. Mindennap más és más ország gyerekei szervezik az esti műsort, amelyben nemzeti napok, diszkók, beszélgetések, vetélkedők váltják egymást. Egy telles napot brattslavai kirándulással töltenek, egy este pedig Bödők Zsigmond csillagász irányításával betekintést nyernek a csillagos ég rejtelmeibe. Társadalmi munkában szépítik a tábor környékét is. Egy nap a sporté, amelyen különféle sportágak- ban mérik össze tehetségüket a pajtások, este pedig a győztesek bálját rendezik meg. Nem marad el a karnevál sem, amelynek érdekessége, hogy a külföldi pionírok hazájuk népviseletében vonulnak fel. A szolidaritási nap csúcspontja a szolidaritási bazár, amikor a gyerekek maguk készítette apró tárgyakat, otthonról hozott ajándékokat „árusítanak“ Tréfásak a fordított napok, amikor az egész tábor a feje tetejére áll Az ébresztőnél takarodót kiáltanak, a fiúk leányruhát öltenek és fordítva, a dzsemet pohárban szolgálják fel, a teát pedig tányérban Belátogatnak egy alkalommal a járási székhelyre is, ahol koszorút helyeznek eh a hősök emlékművénél, továbbá kirándulnak a Galántai (Galanta) járás nagyobb üzemeibe, a sered’! sütődébe, a vág- sellvei (Safa) Trikotába, a galántai bútorgyárba Nagy-nagy igyekezettel készülnek a vezetők és a gyerekek a békenapra. Beutaznak Légre (Lehnice), ahol béketalálkozón vesznek részt a község SZlSZ-alapszer- vezetének tagjaival, pionírjaival, a falu lakosságával A gyerekek rövid műsorral köszöntik vendéglátóikat, majd kötetlen beszélgetésre kerül sor, végül pedig gyalog, békemenetben visszavonulnak a táborba. A tartalmas program minden gyereknek nagyon tetszik S szép a táborhely, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának üdülő- központja is, amely erre az alkalomra, a táborozás időpontjára tréfás, gyerekekhez illő külsőt öltött. Színes festmények kerültek az ablakokra, s a bejárati faliújság Is kedves ábrákkal jelzi a tábor vidám hangulatát Az itt nyaraló gyerekek a világ távoli országaiba viszik magukkal e kellemes hangulatot, a jó érzéseket, egymás barátságát, hazánk vendégszeretetét. Benyák Mária ÜJ LENDÜLETTEL Battyán (Botany) kis falu a „világ végén“, azaz az ország legdél- keletibb csücskében, a Terebesi (Trebisov) járásban Van kultúrhá- za, vegyesboltja, húsboltja, két kocsmája. Van még egy festői szépségű parkja, benne foci- és röplabdapályával — és egy újjáalakult SZISZ-alapszervezete. Tóth Bélával, a szervezet elnökével a pálya szélén állva beszélgetek, miközben a háló két oldalán elszánt küzdelem folyik a döntő játszmáért. — Mikor alakult újjá a szervezet, és mik az előzményei? — Az újjáalakulás tavaly decemberben történt. Ami az előzményeket Illeti, nem akarom a korábbi vezetőséget támadni az éveken át tartó passzivitás miatt, inkább azt mondom, már nagyon untuk, hogy állandóan unatkozunk. —• Mi maradt rátok a szervezet korábbi tevékenységéből? — Némi készpénz, egy pingpongasztal, és egy jól működő testépítő szakkör, bár azt hlszém, erről a szakkörről a korábbi vezetőség tagjainak nagy része azt sem tudta, hogy egyáltalán létezik. Ja, igen, és egy klubhelyiség, amelyben néhány széken és a már említett pingpongasztalon kívül egyelőre semmi sincsen. — És lesz valami? — Ez biztos, bár a most rendelkezésünkre álló pénzből még nem futja berendezésre A járási bizottságtól e- gyelőre egy fillér támogatást sem kaptunk, és az a néhány ezer korona, amely különböző akciók bevételeként összejött, nagyon kevés. Megértem, és természetes Is, hogy a nagyobb anyagi támogatást a jól működő alapszervezetek kapják, de az ilyen szervezeteknek juttatott százezrek mellett a miénkhez hasonló helyzetben lévőknek is előlegezhetnének pár ezer koronát, és ezzel együtt némi bizalmat. — Úgy érzed, hogy az újjáalakulást követő eredmények alapján a szervezet megérdemelné ezt a bizalmat? — Igen Kezdeném azzal, hogy mindjárt az évzáró taggyűlés után megmutatkozott a szervezet aktivizáló ereje, a fiatalság tenniakarása. A nagy hófúvások idején, amikor a falu két teljes napig volt elvágva a külvilágtól, a fiatalok is sokat tettek azért, hogy járhatók legyenek az utcák és a bekötőút. Áprilisban egy napot „Z“ akcióban dolgoztunk. A sport és kultúra terén sem tétlenkedtünk. Megszerveztünk két asztalitenisz-bajnokságot, egy sakkversenyt, kvízt rendeztünk a februári győzelem tiszteletére, amelyben helyet kaptak az általános műveltséget magukba foglaló kérdések is. Rendeztünk három táncmulatságot és több diszkót is. Megalakítottuk a színjátszó csoportot, amelynek májusi, első bemutatkozása nagy sikert aratott. — Mik a további terveitek? — Fő célunk az, hogy a fiatalok tudjanak mit kezdeni önmagukkal, és a szabad idő kihasználása ne csak öncélú szórakozás legyen. Azt hiszem, ezzel mindent elmondtam. — És konkrétan? — Anyagi lehetőségeinkhez mérten be szeretnénk rendezni klubunkat, hogy télen ne a kocsma legyen az egyetlen hely, ahol összeülhetünk beszélgetni, szórakozni. Szeretnénk szorosabb barátságot kötni és együttműködni más alapszervezetekkel mind a sport, mind a kultúra terén.. Ősszel és télen több beszélgetést tervezünk a SZISZ-kong- resszus feladatairól is, hogy minél jobban be tudjunk kapcsolódni a legfőbb társadalmi feladatok megvalósításába. Bodnár Pál Ütőn a proletárforradalom győzelméhez (XII.) LENIN A FELKELÉS ÉLÉN A bolsevik párt a tömegek forradalmi hangulatának emelkedésével egyidő- ben fokozott energiával látott hozzá a felkelés előkészítéséhez. Lenin rámutatott arra, hogy miután a bolsevikok már mind a két fővárosban — Pétervá- rott és Moszkvában — megnyerték a Munkás- és Katonaküldöttek Szovjetjeinek többségét, kezükbe vehetik és kezükbe is kell venniük az államhatalmat. Levonva a megtett út tanulságait, hangsúlyozta: „A nép többsége mellettünk van.“. A központi bizottsághoz és a bolsevik szervezetekhez intézett cikkeiben és leveleiben megadta a felkelés pontos tervét, azt, hogyan kell kihasználni a katonai csapatokat, a tengeri haderőt és a vörös gárdistákat, milyen fontos pontokat kell Pétervá- rott elfoglalni, hogy a felkelés sikere biztosítva legyen. A központi bizottság elfogadta Lenin javaslatát a felkelés napirendre tűzéséről. Éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy a párt vezetőjével állandó kapcsolatban legyen. Határozatot hozott, hogy finnországi kényszerű emigrációjából térjen vissza Pétervárra, és vegye kézbe a felkelés közvetlen irányítását. Lenin október hetedikén érkezett illegálisan Pétervárra, a forradalom fővárosába, s már a következő napon papírra vetetté „Egy kívülálló tanácsai“ című írását, amelyben ismét és nyomatékosan hangsúlyozta az előkészítő munka fontosságát, és Marxra emlékeztetve kérte: „művészi tökéllyel“ irányítsák a felkelést. Nem véletlen az sem, hogy a forradalom vezére Péter- vár legforradalmibb munkásnegyedében, Viborgban, egy munkásnőnél talált menedéket. Mindkét fél készülődött. A kérdés az volt: ki készül fel hamarább — a proletariátus vagy a burzsoázia. Miközben Kornyilov tábornok gondosan kiválogatta azokat a csapatokat, amelyeket a forradalmi nép ellen akart felvonultatni, a főváros hatvanezer főnyi forradalmi helyőrségét el akarták távolítani. A főparancsnokság a frontra rendelte őket. Csakhogy a frontról visszavezényelt katonák is rokonszenveztek a péter- vári helyőrséggel, felvilágosították őket, hogy itt sokkal nagyobb szükség van rájuk, mint a fronton. Ezek után az egységek úgy döntöttek, hogy nem engedelmeskednek a parancsnak. Az „engedetlenséget“ az újonnan megalakult Pétervárl Szovjet Forradalmi Katonai Bizottsága szervezte meg. Az egységek kiáltványban hozták nyilvánosságra döntésüket. Ebben ez állt: „A pétervári helyőrség mától fogva nem ismeri el az Ideiglenes kormányt. A mi kormányunk a pétervári szovjet. Csak a Pétervári Szovjet Forradalmi Katonai Bizottságának engedelmeskedünk.“ A forradalmi katonai bizottság kezébe vette a pétervári katonai körzet irányítását. Az alakulatok csakis az ő parancsának engedelmeskedtek, a nyomdák csakis az ő felhívásait nyomtatták ki, a fegyverraktárak csakis az ő utasításaira adtak ki fegyvert. Sikerült is például visszatartani egy tízezer puskából állő fegyverszállítmányt, a- melyet a katonai hatóságok a Don- vidékre, az ellenforradalmi kozák egységek főhadiszállására akartak irányítani. K. M. /
