Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-07 / 1. szám
mm lért készítik műanyagból a fy$ kubai gyufát? Mert ha fából gyártanák, azóta már erdő lenne minden darabja — válaszolják a helybeliek. Ezzel — egy kicsit túlozva Is — a földnek arra a hallatlan termékenységére utalnak, amellyel a természet megáldotta Kubát. S ha nem saját szememmel látom, talán el sem hiszem a következő esetet. Az egyik ismerősöm, aki Havanna egyik peremkerületében lakik, bekerítette kertjét. Egyszerű facölöpöket vert le a drótkerítéshez. S ezek a fadarabok két hónap múlva rügyezni kezdtek, majd kivirágoztak. Örök napfény. Jó idő (az évi átlag plusz 25 fok), nedvesség, jó talaj — a természet adottsága mindez. S ezt a lényeges tényezőt számításba vették azok a szakemberek, akik elkészítették Havanna komplex fejlesztési tervét, kiindulva a kubai fővárost megkülönböztető hármas jellegéből. A főváros karakterét ugyanis a hatalmas területen lévő villanegyedek Havannája, a szűk siká- toros Ö-Havanna, és a felhőkarcolók városnegyede adja meg. Elkülönülve építészeti stílusban, szokásban, életmódban. Amiben talán mindhárom Havanna rokon, az az, hogy az elmúlt évtizedben nagymértékben szippantotta fel a vidék lakosságát. Ogy számolnak, hogy az ezredfordulóra 2,5 millió lakosa lesz Havannának. Gondjaik hasonlóak sok más főváros gondjaihoz. Legégetőbb a lakásprobléma. Építésükre megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Az általános városrendezési terv szerint a „negyedik Havanna“ végig a tengerparton, mintegy tíz kilométer hosszan épül fel. Mivel Kubának mindössze 20 panelgyára van, s ezek összkapa- citása nem haladja meg az évi 10—12 ezer lakást, az úgynevezett mikrobrigádos építkezés (a különböző vállalatok dolgozóiból alakult brigádok) honosodott meg. A havannai lakásépítkezéseknél — mindenütt az országban — más előjelűek a követelmények, mint nálunk. Míg hálunk a hideg ellen, addig itt Kubában a meleg ellen kell védekezni. Vagyis az a cél, hogy minél szellősebb legyen a lakás, minél nagyobb legyen a légjárat, itt a legmegfelelőbb a köves padló. S mivel tulajdonképpen elfordítható rácsok helyettesítik az ablakokat, a lakóknak nem kell bosszankodniuk a „nyílászárók“ miatt. Ha valaki megfigyeli az új épületeket, érdekes „díszítő“ elemeket talál a tetőkön: hatalmas tartályokat. Kihasználják a természet kegyét, az örök napfényt. A vízzel teli tartályokat ugyanis a nap 50—60 fokra felmelegíti, vagyis kész a melegvísszolgálta- tás. A kémények nélküli városban nincs fűtés (nincs rá szükség|, valahogy bátrabban terveznek és építkeznek, mint nálunk. A lakások átlag alapterülete 68—70 négyzetméter, szemben a mi 53— 55 négyzetméterünkkel. Azt mondják, a kislakások néhány éven belül újabb gondokat szülnek. A kubaiaknál természetes, s ezt így is csinálják, a lakóházakkal egy időben épül a park, az úthálózat, a játszótér, a sportpálya. Persze azért is. mert a ligetek, parkok, sétányok az esti kikapcsolódások színhelye is. Kevés város van a világon amely annyi és olyan hatalmas parkkal, ligettel rendelkezne,/mint Havanna. Nem véletlenül nevezik Latin-Ameriká- ban a parkok és virágok városának. Amíg például a század elején egy négyzetméter „zöld terület“ jutott egy lakosra, addig ma 15 négyzetméter, s a századfordulóra ez a szám eléri a 25 négyzet- métert. A virágok, parkok szere- tete ősidőkbe nyúlik vissza. Ezért is féltik, gondozzák ezeket oly nagy odaadással. A nagyobb központi parkokban nyugdíjasok óvják a virágokat, bokrokat, egyúttal ügyelnek a gyerekekre a játszótereken, amelyek többsége két részre van osztva. Egyik oldal a fiúké, a másik a lányoké. A játékokat is ennek megfelelően állították össze. Azt mondják, Jobb ha a „vadabb“ fiúk egymás közt vezetik le szertelenségüket, meg A híres Capitólio a washingtoni Fehér Hfiz kicsinyített mfisa aztán érdeklődési körük Is különbözik a lányokétól. Havannai fijszakfik A meteorológusok adatai sze rint télen plusz 25, nyáron plusz 30 fok az átlaghőmérséklet Kubázsoltak az apró homokszemű tengerparti övezetekre. Borsos belépővel, klubtagsági igazolvánnyal, s legtöbbjük bejáratánál ott volt a tábla: „Para negros prohibldo“ — négerek számára tilos, A csodapartokon ma az egyszerű kubaiak tízezrei üdülnek. TöbbA virágok városa ban. De hát a július és az augusztus ott is nyár, s ilyenkor a 35 —38 fok normálisnak számít. Hogyan bírják? Hogyan viselik el? Kubának nincs szárazföldi határa. Körös-körül víz. Egyes adatok szerint a kubai tengerparti strandok összhossza meghaladja a félezer kilométert. Ogy hívják playa, azaz szabadtéri strand. Pálmaligetekkel, a trópusi növényvilág megannyi szépségével. Annak idején, amikor még a sziget- ország az amerikai turisták paradicsoma volt — saját kényelmükre —, valóban álomvilágot varáféle üdülési mód dívik arra. Egy részük teljes ellátást kap. Másik részük — elsősorban a családok — a mieinkhez hasonló hétvégi házakba költöznek, megkapják a nyersanyagot, és saját maguk gazdálkodnak vele. A kubai kisebb üdülők és hétvégi házak tetejének egy részén is gyakran látunk hatalmas tartályokat. Üdülők el sem képzelhetők hintaszékek nélkül. A teraszokon esténként mindnek akad gazdája. S ilyenkor libegve, hintázva, az elmaradhatatlan kubai szivarral ütik agyon a trópust estéket. S akik éppen nem üdülnek, A múzeum épülete A régi árkádos házak megvédenék a tűző naptól vagy nem Jutottak beutalóhoz, azok is a tengerpertra menekülnek a hőség elől. A többi trópusi országhoz hasonlóan Kubában is — szombatokon és vasárnapokon — a városok és falvak nappal elnéptelenednek. A pezsgés este 9 óra tájt kezdődik, jórészt ilyenkor nyitnak a színházak, klubok, az ifjúsági körök. Havannában este 11 óra körül van a legnagyobb forgalom. A szocialista Kubában — gazdaságának erősödése révén — újra megnyíltak a korábban — jórészt áruhiány miatt — bezárt éttermek, bárok, cafetáriák. Az utóbbiak hasonlítanak a mi presz- szóinkhoz azzal a különbséggel, hogy — elsősorban sarokra épített, nyitott — 40—50 méter hosz- szú bárpultok mellett ülnek a vendégek. Isszák a világ talán legjobb rumját, a híres Caneyt jéggel és szódával. A kubai rumot mintegy 900 féle koktél alapanyagául használják. A mozik mellett (Havannában 94 filmszínház működik, többségük 2—3 ezer személyes) a legkedveltebb szórakozóhelyek a ca- barék, amelyek általában 11-kor vagy éjfélkor nyitnak. Légkondicionált helyiségeikben „nem divat“ a nagy fény. A pincér elemlámpája vagy az asztalokra elhelyezett sápadt fényű lámpák adnak némi tájékozódási pontot. S ha vége a műsornak, a táncolni vágyó közönség lepi el a középre helyezett színpadot. Táncolnak? Nem, többet annál. A világon sehol sem tudják így' járni a rum- bát, a csacsacsát, a congát. A spanyol folklór keveredik az ősi ritmusokkal, az indián lágysággal, az utóbbi évtizedek észak-amerikai beütéseivel. Tartásuk könnyed, rugalmas, teli feszültséggel, az erotika minden szépségével és természetességével. A hosszú aljú tam-tam és csörgődobok ütemére, összefonódás nélkül, a kecses mozdulatok harmóniájával teremtik meg maguk körül a ritmus csodálatos harmóniáját. A kubaiak híres költője, Nicolas Guillén írta róluk: „Ogy táncolnak, hogy testük, lelkűk lángol.“ Nem véletlen, hogy az örök nyarú Kubát a ritmus, a muzsika hazájának is nevezik. Az újságírói munka úgy hozta, hogy a negyed világot bebarangoltam már, de sehol, olyan közvetlen, szívélyes emberekkel nem találkoztam, mint Kubában. A vidámság alaptermészetük, a kedvesség az énjükben van, a segítőkészség egyéniségük szerves része. A sokféle nemzetből táplálkozó évszázadok alatt kialakult szokásaik számunkra olykor furcsának tűnnek. Ha például meghívsz valakit a házadba, nem lepődhetsz meg, hogy kettő helyett öten-hatan jönnek, mert „az én barátom a te barátod is“. Az is az első időszakban volt szokatlan, hogy a kubai emberek (de ez vonatkozik egész Latin-Amerikára) időérzéke mulatságosan bizonytalan. Egyszóval a pontosság nem a fő erényük. De a lelkesedésük annál inkább. Temperamentumukhoz tartozik, hogy érzéseiket, vágyaikat, véleményüket szeretik nagy körítéssel kifejezni, őszintén és hittel. Országos ünnepeken, a havannai Forradalom terén tartják a nagygyűléseket, ahol gyakran egymillió ember is megjelenik. Ilyenkor a teret zászlóerdő, feliratrengeteg s a transzparensek ezrei borítják. A környező épületeken pedig 20—25 méter magas feliratok hirdetik: melyek azok a legfőbb teendők, amelyekre az ország figyelmét irányítják. Sokszor leírt igazság: Kubát csak saját múltjával, önmaga tegnapjával lehet és szabad összehasonlítani. Minden más megítélésből csak hamis következtetésre lehetne jutni. , Csikmák Imre felvételei MAGAS ÉLETKOR „115 évesen nem mondhatom, hogy még fiatal vagyok, de azt sem, hogy öreg vagyok“ — jelentette ki Szarkisz Dastenec vendégeinek, akik ellőttek őt felkö- szönteni Parakavara örmény faluban S mert ünnepnap volt, Dastenec a leghüebben eltáncolta az örmény nemzeti. táncot, a salahót. 115 évesen Dastenec nem érzi magát öregnek, jő memóriája és éles látása van, kertészkedik, sőt vadászik is. A 3,3 milliős lakosú örmény SZSZK-ban hozzávetőleg 7000 több mint 100 éves ember él. A hosszú életű nők száma kétszer több a férfiakénál. DEMOGRÁFIÁI robbanás Ha a mostani évi 3 százalékos demográfiai ütem megmarad, a Szahara-térsé- gi országok lakossága a jelenlegi 470 millióról 2000- hen 700 millióra emelkedik. Erre vallanak a Világbank egyik tanulmányainak adatai. A dokumentumot a Sza- hara-térségi Afrika demográfiai növekedése és politikája címmel Nairobiban tették közzé. A DOHÁNYZÁS KÖZVETETT ÄRTALMAI A dohányzás ez egyik legfontosabb szennyezési forrás az épületekben, ártalmas nemcsak a dohányosokra, hanem közvetetten azokra is, akik kénytelenek belélegezni a dohányfüstöt. Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei szerint az utóbbi években egyre több szakember mutatta ki, hogy nagy mennyiségű nikotin, szén- monoxíd és más mérgező anyag található a lakásban vagy a munkahelyen cigarettafüstöt belélegző nem dohányosok vérében. Görögországban, az USA-ban, Japánban és más országokban végzett kutatások nyomán kiderült, hogy nagyobb a tüdőrák veszélye az akaratlan dohánymérgezésnek kitett nem dohányos nők sorában. ÖREGSZIK JAPAN LAKOSSÁGA Tokióban közzétett statisztikai adatok szerint Japán 120 millió lakosának 10,3 százaléka meghaladta a 65 évet. Becslések szerint 2025-ben Japánban 133 millió ember fog élni, amelynek mintegy 25 százaléka haladja meg a 65 évet. A dokumentum szerint a Japán lakosság fokozatos elöregedése újabb társadalmi problémákat okoz, közöttük az aktív munkaerő csökkenését, az egészségügyi szolgáltatások költségeinek növelését is. NARKOMÄNIA AZ NSZK-BAN A múlt évben 238-an haltak meg kábítószer-tú]ad,a- golás következtében az NSZK-ban. Ezzel kapcsolatban Friedrich Zimmermann belügyminiszter hangsúlyozta a határátkelőhelyeken való ellenőrzés szigorításának fontosságát. Az intézkedések azonban csak részben segítenek a kábítószer-élvezés felszámolásában. A statisztikai jelentések szerint a nar- komániások többsége szociális problémákkal küszködik.
