Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-08-26 / 34. szám
új ifjúság 2 Kommentárunk Elmélyíteni a kutatást a termelés érdekében Ma már mindenki egyetért azzal, hogy a tudományos műszaki fejlesztés meggyorsítása sztfkségszerűség. A műszaki fejlesztés állandó folyamatára az a jellemző, hogy lényegesen meggyorsul az innovációs ciklus, ami egyik következménye a tudo- mány-technika-termelés felhasználás-ciklus céltudatos rövidítésének. Ez egyébként egyik célja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági mechanizmusának átalakításéról szóló párt- és kormánydokumentumnak is. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítását ez a dokumentum alapvető kérdésként kezeli. Eszerint a fejlesztés két kölcsönösen összefüggő úton haladva valósul meg. Az egyik igényes innovációk révén, amelyek többnyire az állami műszaki fejlesztési feladatok végrehajtását jelentik, másodszor pedig a vállalati újítások és innovációk realizálásával. Ezek az újítások a gyakorlatban igen lényegesek. Ezért szükséges az eddiginél kedvezőbb feltételeket kiatii itani az újítók és feltalálók mozgalma különböző formáinak további kibontakoztatásához. Az új feladatok új problémamegközelítést igényelnek a vezetőktől és beosztottaktól egyaránt Mint minden újdonság, az új műszaki elgondolások gyakorlati bevezetése is kockázattal jár. Kockázat nélkül azonban itt sem lehet sikerre számftani És mégis az az általános észrevétel, nincs elég mersze az újítások, főként a találmányok gyors bevezetésére Feltehető a kérdés, vajon miért? Az biztos, hogy az új szabályozók lassú bevezetése hátráltatja az új termék vagy eljárás gyors bevezetését inkább a kockázat- mentes, bár kisebb haszonnal kecsegtető termékek gyártása folyik tovább. Látni kel! azonban azt is, hogy az emberi fantázia nem fejlődik viSszá, nap mint nap születnek alkotó gondolatok, újító ötletek. Csak a bevezetésükkel van baj. Az újdonságok gyakorlati alkalmazása, az innovációs folyamat az utóbbi hónapokban épp a gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatban kétségtelenül felgyorsult, de a fejlettebb ipart országokhoz képest még most is lassú és nehézkes. A kockázat vállalásától Idegenkedő üzemekben ugyanis nehéz a dolguk az újdonságok felkarolását támogatni hivatott szervezeteknek és szakembereknek, jogos az újítók panasza, az újítási javaslatok kifizetésével kapcsolatban Is A kutatók panaszkodnak, hogy nem kapnak a termelésből orientációt a témaválasztáshoz, hiányzik a kutatóhálózat szellemi tőkéjének, Informált ságának feltöltése is Nem kellő mértékben építik be az iparvállalatok döntési mecha nlzmusába a külföldi kapcsolatokból és az érintett tudományágak nemzetközi eredményeiből felhasználható új ismeretanyagot. A tapasztalatok sokasága bizonyltja, hogy a hazai szellemi termékek akkor hoznak nagyobb hasznot, ha azokat itthon sikerül bevezetni. Nemcsak azért mert itt születik egy korszer!) termék és emelkedik a műszaki színvonal, hanem azért is, mert külföldön sokkal hasznosabb utólag az értékesítés. Nagy értékpocsékolásnak számít a nyers ötletek felkínálása, mert azokért csak csekély fizetséget kapunk, és végleg klcsú szik a kezünkhől a bevezetés utáni nagyobb haszon lehetősége Nemcsak világmegváltó találmányokra vonatkoznak ezek az észrevételek, már csak azért sem, mert nagy találmányokból csak kevés születik. A naponta születő apró újdonságok széleskörű és eredményes felkarolása ugyancsak fontos. Strasser György tJlTÖ FIATALOK A Bardejovi Nehézgépipari Üzemben a gazdasági vezetőség, a szakszervezet és a Szdciáiista Ifjúsági Szövetség alapszervezete Is nagy figyelmet szentel az újítási mozgalomnak Ennek tulajdonítható, hogy két év alatt megkétszereződött azoknak a fiataloknak a száma, akik bekapcsolódtak a mozgalomba. Pillanatnyilag több mint nyolcvan fiatal újítót tartanak nyilván, akik két év alatt 79 újítási javaslatot nyújtottak be. A megvalósított újítások egyszeri haszna meghaladja az egymillió koronát. A legjobb újítók Peter Kovallő, Józef Petrus és Jáh Breha mérnökök. Külön dicséretet érdemel a törekvés, hogy a legtöbb újítás kollektív munka eredménye. A SZISZ-szervezet vezetősége az ifjúsági szövetség közelgő IV. kongresszusa tiszteletére újabb versennyel akarja ösztönözni a fiatalok újító szellemét. F. V. Tetszetős családi házak épülnek a város közelében. Az ember nem is tudja, hova tartoznak: Komáromhoz fKomár- no), vagy Örsújfaluhoz (Nová Strázj? Ez aztonban nem is lényeges, mert Őrsújfalu Komárom peremének számít. Tény, hogy a házak tetszenek, s a rikító vörös tégla mások tekintetét is magára vonja. Nem telik bele egy óra, s belülről is megnézhetem a házakat A vakolatlan falak is sejtetik, hogy meghitt, meleg otthon válhat belőlük, ha elkészülnek. Bölcskei Imre, a Komáromi Járási Építővállalat ifjúsági villanyszerelő munkacsoportjának vezetője büszkén mutatja a falakban meglapuló villany- hálózatot, mely olyan, akár az emberi testben az erek. — A mi munkánk! Tény, hogy szép munka, mégis zavarban van a kollektíva vezetője, mert nem találja társait. •— Ma még nem találkoztam velük — magyarázza a helyzetet —, mert egyenesen a vállalat Igazgatóságára mentem, hogy megvárjalak. Azt terveztük, hogy ma még egész nap itt dolgoznak, s csak holnap kellett volna elkezdeni a kővetkező munkát. De úgy látszik, hamarabb befejezték, s már el is mentek az új építkezésre. Nem tévedett. Nem a munka befejezését ünnepelték, hanem még napközben átköltöztek az új munkahelyre. — Miért ez a nagy sietség — kérdezem —, csúsznak a határidők? — Nem, csupán arról van szó, hogy mi abból élünk, amit kitermelünk. Ez hajt bennünket, nem a határidő. Bár a kettő szorosan összefügg. Nem is emlékszem, mikor hallottam utoljára építkezésen ilyet Ezek után végképp nem bosszantott, hogy tovább kellett állnunk nekünk is. hogy találkozhassunk a többiekkel. Éppen ebédelni indultak, mire odaértünk Boráros Dezső és Fitos László ottmaradtak egy rövid beszélgetésre. Perceken belül kiderült, hogy olyan kollektíváról van szó, amely általában nem időz egy helyen sokat. A munkájukat jól szervezik, a villanyhálózat bekötése, elkészítése nem tarthat hónapokig. Gyorsan kell haladniuk a szereléssel, hogy ne akadályozzák a befejező munkákat. " — Elég sokat vándorolunk építkezésről építkezésre — mondja Dezső. — De ez nem baj, megszoktuk a vándoréletet. Sőt, egy kicsit büszkék is vagyunk arra, hogy sokféle építkezésen dolgoztunk már. Voltak köztük egyszerűbbek, de komolyabbak Is, ami mindenképpen kifejezi, hogy nagyobb szakértelmet követelő munkát is ránk mernek bízni. Fitos László a legfiatalabbak közé tartozik, de már beilleszkedett a héttagú kollektívába. — Előfordul, hogy vitatkozunk — mondja —, de csak azért, hogy még jobban menjen a munka. Miután megegyeztünk, már el felejtjük, hogy hangos szó Is elhangzott közöttünk. Ez így van rendjén. Éneikül nem lehetne jól dolgozni. Mert ha egy ilyen kisebb kollektívában rossz a légkör, azt megette a fene. — Ez bizonyára tgy van, de szerintem az is fontos a jó munkalégkör kialakulásához, hogy érezzétek: a feletteseitek, a vezetőitek megbecsülnek benneteket. — Az erkölcsi megbecsülés szükségességéhez nem fér kétség — mondja a kollektíva vezetője —, de mi arra törekszünk, hogy az anyagi megbecsülés se maradjon el. Egy fiatalokból álló munkacsoportban ennek igen nagy jelentősége van, hiszen többnyire a velünk egykorúaknak a legfőbb gondja a családalapítás. A családi élet anyagi feltételeinek megteremtése. Ez csak úgy képzelhető el, ha megfelelő mennyiségű és minőségű munka után megfelelő bért kapunk. Én úgy érzem, hogy e tekintetben nem állunk rosszul. Teljesítménybérben dolgozunk, annyit kereNYÁRON IS EGYÜTT Példásan jó a Lakszakállasi (Sokolce) Alapiskola Petőfi Sándor Pionírcsapatának és a SZISZ helyi szervezetének kapcsolata. A barátságot számos jól sikerült közös akció jelzi. A fiatalok egész évben törődnek kis barátaikkal, kiállításaik megszervezésében segítenek nekik, a politikai, a társadalmi, a kulturális évfordulók alkalmával együtt készítik a megemlékezéseket, a tartalmas műsorokat a helyi rádióban. A Télapó-ünnepséget ők szervezik meg a gyerekeknek, a nemzetközi gyermeknapra ugyancsak ők biztosítanak sokféle vidám szórakozást, ügyességi játékokkal, sportvetélkedőkkel, honvédelmi versenyekkel. — Nagyon sokat jelentenek a gyerekek számára ezek az együttlétek, nemcsak azért, mert a fiatalok mindig tartalmas és szórakoztató műsorokkal lepik meg őket, hanem azért is, mert ezekkel a rendezvényekkel sokkal közelebb kerülnek egymáshoz, jobban megismerik egymást. A SZISZ-tagok közben arról is beszélnek, hogyan dolgoznak ők, miként vesznek részt a köz^ ség életében. A gyerekek érdeklődnek minden iránt, hiszen tudják, .hogy egykét év múlva már ők is SZISZ-tagok lesznek. A fiatalok pedig természetesen azt szeretnék, ha a mostani pionírok szívesen mennének közéjük. Az elmúlt Időszakban, főleg a SZISZ járási és kerületi konferenciái kerültek szóba, majd pedig a szlovákiai, illetve az országos kongresszus. A gyerekek értékes kötelezettségvállalásokat is tettek erre az alkalomra. Vállalták, hogy ösz- szegyűjtenek egy tonna hulladékpapírt, ledolgoznak az iskola környékén és a faluszépítési akcióban 2000 munkaórát, az új óvoda építősénél pedig 300 munkaórát. Gyarapították a Sugár- és Ti- mur-mozgalom őrjáratait. A kongresz- szusok lezajlása után természetesen beszélgetést rendezünk a fiatalokkal, hiszen ők, bár küldöttként még nem jutnak el a tanácskozásokra, élénk figyelemmel követik majd a kongresszusok menetét — magyarázta Plauter Éva csapatvezető. Elmondta még azt is, hoy a fiatalok Ütőn a proletárforradalom győzelméhez (XI.) FORRADALMI FELLENDÜLÉS Egyre nőtt a forradalmi fellendülés. Újra napirendre került a jelszó: „Minden hatalmat a szovjeteknek!“ Ezúttal azonban új tartalmat kapott. Felkelésre buzdított az ideiglenes kormány ellen azzal a céllal, hogy az országban minden hatalmat a bolsevikok vezetése alatt álló. szovjeteknek adjanak át. A megalkuvó pártok soraiban megindult a bomlás. Az eszereknél a forradalmi érzelmű parasztok nyomására kialakult a balszárny. A „baloldali“ eszerek kezdték kifejezésre juttatni elégedetlenségüket a burzsoáziával való megalkuvás politikája miatt. A men- sevikeknél szintén egy „baloldali“, úgynevezett „Internacionalista“ csoport jött létre, amely a bolsevikokkal rokonszenvezett. Az anarchisták, akik befolyásukat tekintve eddig is igen jelentéktelen csoportot alkottak, most végleg apró csoportocskákra estek szét. Csődöt mondott az ún. „Előparla- ment“ is, amelyet a burzsoázia azért hozott létre, hogy segítségével megállítsa a forradalmi kibontakozást, s az országot a szovjetforradalom útjáról a polgári alkotmányos fejlődés, a burzsoá parlamentarizmus útjára térítse. A munkások gúnyt űztek a megalkuvók elő- parlamenti erőlködéseiből. Az Előparla- mentet tréfásan „előfürdőnek“ nevezték el. A bolsevik párt központi bizottsága bojkottálta az Előparlamentet, amely reménytelen kísérlet volt arra, hogy a forradalom kerekét visszafordítsák. Oroszország népe a döntő forradalom küszöbén állt. Lenin szeptemberben levelet írt a felkelésről a központi bizottságnak, többek között a következőket: „Egy percet sem veszítve meg kell szervezni a felkelő csapatok vezérkarát, el kell osztani az erőket, a hű ezredeket a legfontosabb posztokra kell vezényelni, el kell foglalni a Péter-Pál-erődöt, le kell tar"iV. KONGRESSZUS 1987 sünk, amennyit kitermelünk. Persze ehhez az kell, hogy jó legyen a munka- szervezés és ne akadályozzon az anyag- ellátás. Ezek, sajnos, néha már gondot okoznak, de mi nem hagyjuk, hogy ez az állapot állandósuljon. Ha kell, felfelé is bírálunk, mert mi dolgozni akarunk. — Lehetne még növelni a munkatermelékenységet? — A munka ütemének gyorsításával nem lenné helyes erre törekedni, merf az a minőség rovására menne Mi pedig a SZISZ-kongresszus tiszteletére éppen a minőséggel kapcsolatban tettünk vállalásokat. Ha viszont jó szervezéssel még folyamatosabbá tudnánk tenni a munkánkat, még nagyobb teljesítményre is képesek lennénk. — Kollektívátokat a legjobbak között jegyzik. Mégis sokan itthagytak már benneteket. — Ennek több oka is van. Elsősorban az, hogy sokan nem tudták azt nyújtani, amire nálunk szükség van. Nem volt kellő szaktudásuk, a munkához való hozzáállásuk sem volt megfelelő, így természetesen rá kellett jönniük, hogy nincs sok keresnivalójuk köztünk. Továbbálltak, de ezekért nem kár, hiszen a többségük a szakmában sem maradt meg Persze a múltban voltak komolyabb hiányosságaink is. Nehéz körülmények között dolgoztunk az alapvető szociális gondoskodást, ellátást sem tudták mindig biztosítani számunkra. És rengeteget kellett utaznunk. Ezek hozzájárultak ahhoz, hogy néhány ígéretes fiatal szakmunkás Is itthagyott bennünket Értük kár, de akik kitartottak, nem bánták meg. A vállalat vezetése megfiatalodott javult a légkör, sok hiányosságot kiküszöböltünk, jobbak a kereseti lehetőségek, és talán a szakma becsülete is nagyobb lett Ma sokkal jobban érezzük, hogv van jövője a vállalatunknak és természetesen nekünk is, mint néhány évvel ezelőtt KAMOCSAI IMRE nyáron sem feledkeznek meg a pionírcsapat tagjairól. Már májusban, amikor szervezni kezdték a pionírok vakációját, érdeklődtek, miben segíthetnének. Plauter Éva megbeszélte velük, hogy elsősorban mint segédrajvezetőkre számít rájuk a táborozások során. Harminc pionírral ugyanis, a csapat legkiválóbb, legaktívabb tisztségviselőivel Tajovba utaztak, s az ottani tábori élet szervezésében jól jött a fiatalok részvétele, így aztán Vajlik Zoltán, Király Enikő, Pázmány Piroska együtt utaztak a gyerekekkel. Ugyancsak ott találhatók a SZISZ-szervezet képviselői a nagymegyeri (Calovo) fürdőben a nyaraláson, a Kiserdőben a táborozáson, a bogyaróti (Bodza-Lúky) kerékpártúrán is. A csapatvezető véleménye szerint csak dicséret illeti a fiatalokat, nem beszélve arról, hogy reá, valamint a pedagógusokra sokkal nagyobb terhet róna a gyerekek szünidejének megszervezése. Az idén tehát valóban eseménydűsan zajlik a lakszakállasi pionírok vakációja. Benyák Mária tóztatni a vezérkart és a kormányt, a hadapródiskolások és a „vad hadosztály“ ellen olyan csapatokat kell küldeni, amelyek inkább ott pusztulnak, de nem engedik az ellenséget a város központja felé nyomulni; mozgósítanunk kell a felfegyverzett munkásokat, fel kell őket hívni a végső élet-halál- harcra, azonnal el kell foglalni a távírót és a telefont a telefonközpontba a mi felkelési vezérkarunkat kell elhelyezni, össze kell vele kötni telefon útján minden gyárat, minden ezredet, a fegyveres harc minden központját stb.“ Lenin rámutatott arra, hogy a bolsevikok, miután már mind a két fővárosban — Petrográdban és Moszkvában — megnyerték a munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek többségét, kezükbe vehetik és kezükbe is kell venniük az államhatalmat. Levonva a megtett út tanulságait hangsúlyozta: „A nép többsége mellettünk van.“ K. M.
