Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-08-19 / 33. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk NEM KAMPÁNY Változatlanul az állami vállalatról szóló tör­vényjavaslat áll a közvélemény érdeklődésének középpontjában. A napilapokban közölt hozzá­szólásokból látható, hogy ez a vita a demokrá­cia fontos próbája lesz hazánkban. A hozzá­szólók az önálló elszámolás, a rentabilitás, az önfinanszírozás kérdéseiről beszélnek a leg­gyakrabban, hogy ezek alapján a vállalatok tevékenységének olyan mechanizmusát alakít­sák ki, amely hatékonyan ösztönzi további fej­lődésüket. A vállalati vezetők természetesen a tudomány és technika széleskörű alkalmazásá­ról szólnak sürgetően, annak érdekében, hogy a termékek minősége elérje a nemzetközi szín­vonalat. Nem rejtik véka alá azt sem, hogy rendkívül bonyolult folyamat ez, amelyet szük­ségszerűen feszültségek és konfliktusok kísér­nek majd. Sarkalatos kérdés, hogy az eddig Jelentős ál­lami támogatást és védelmet élvező vállalatok miként lesznek képesek megfelelni annak a kö­vetelménynek, hogy a Jövőben saját forrásaik­ból, önállóan fedezzék termelési, fejlesztési és beruházási költségeiket, és közben a dolgozók anyagi érdekeltségének erősítésére Is marad­jon pénz. A vltázók hangsúlyozzák azt Is, hogy a törvény kiterjeszti a vállalkozási lehetősége­ket és fokozza a vállalatok érdekeltségét, gaz­dálkodásuk eredményességét Is. Pozitívan értékelik a hozzászólók azt a tényt, hogy a törvényjavaslat a Jogkörök világos el­határolásával tisztázni kívánja a vállalat és a felügyeleti szervek, a minisztériumok, illetve a nemzeti bizottságok Jogszerű viszonyát. Ki­egészítő Javaslatokat tesznek annak érdekében, hogy milyen módon érvényesülhet a munka­helyi közösségek nagyobb kezdeményezése, va­lamint a párt vezető szerepe a gazdaság- és a káderpolitikában. Már a vita kezdeti stádiumában Is nyilván­való a nézetek ütközése. Ezzel kapcsolatban Jan Fojtík elvtárs, a CSKP KB titkára a Cseh­szlovák ŰJságírószövetség kongresszusán arra figyelmeztetett, hogy a gyakorlatban szakítnl kell a régebbi módszerekkel, amikor a viták­ban csak a nézetek töredékének adtak teret, a szerkesztők egyes véleményeket önkényesen előtérbe állítottak, másokat háttérbe szorítot­tak. A most folyó vitából senkit sem rekeszte- nek ki, ellenkezőleg — Ismét Fojtík elvtársra hivatkoznék — az emberek széles körét kell bevonni az eszmecserébe, mindazokat, akiknek van mondanivalójuk a vitatott problémáról, akik értékes Ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek. Az Illetékes szervek a gazdasági mechaniz­mus átalakításához nemcsak a készülő törvényt megelőző vitából merítenek ötleteket, hanem az év elején megkezdett gazdasági kísérlet gyakorlati tapasztalataiból Is. A kísérlet Ja­nuár elején két nagyvállalatnál, a Jablonecl bizsugyárban és a Nov? Bor i üveggyárban kez­dődött. A második félévben további üzemek is bekapcsolódtak ebbé a folyamatba. A kísérle­tező vállalatok pozitív tapasz>t^lt(tai mellett lát­ni kell azt Is’— mint ezt egy kormánynyilat­kozat meg is állapította — hogy egyes válla­lati vezetők ahelyett hogy élnének a kezde­ményezés lehetőségeivel tétováznak, és a kí­sérlet égisze alatt 8 vállalati teljesítmény csök­kenésére keresnek kibúvókat Tudnunk kell azt Is, hogy a kísérletbe bevont vállalatok a költ­ségvetés mindenféle segítsége nélkül, pusztán a saját gazdálkodásuk eredményeiből képződő forrásokkal gazdálkodhatnak. A most folyó vitában nagy szerepet kap a szolgáltatások működésének kérdése Is, s ezzel párhuzamosan a szociálpolitika, a bérezés, a létbiztonság minden' vetülete Ebből is lemér­hetjük, hogy ez a vita nem kampány, senki sem törekszik arra, hogy a beérkező levelek számát vizsgálja, hanem elsősorban arra. hogy minden okos gondolat hasznosítva legyen a cél érdekében, Strasser György FIATALOK A MINŐSÉGÉRT Hatékonyság, jó minőség, kezdeménye­zés, tudományos-műszaki fejlesztés. Olyan feladatok, amelyek a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítása és a gazdasági me­chanizmus átalakítása kapcsán minden ko­rábbinál jobban előtérbe kerültek. A Levitex Csehszlovák—szovjet Barátság Pamutipari Üzem fiataljainak többsége a korkövetel­mény szerint végzi munkáját. Példamutató kezdeményezéseiket a lévai (Levice) járási pártbizottság plenáris ülésén AlSbeta Grma- nová, az üzem dolgozója is kiemelte. — Fiatal dolgozóinknak közel fele az ifjúsági szervezet tagja, üzemeinkben ki­lenc SZISZ-alapszervezet tevékenykedik. Az alapszervezetek vezetőségei ügyelnek arra, hogy egyrészt a szervezeti élet vonzó le­gyen, felkeltse a fiatalok érdeklődését és lehetőséget adjon a szabadidő tartalmas el­töltésére, másrészt olyan munkaverseny­formákat vezetnek be, amelyek a fiatalokat a termelési feladatok teljesítésére, a mi­nőség állandó javítására és újító tevékeny­ségre ösztönzik. A12beta Grmanová azt is elmondta, hogy a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött fel­adatok teljesítésére meghirdetett szocialista munkaversenyben a legjobb eredményeket a fonodában dolgozó fiatalok érték el. A mennyiség mellett a minőségi mutatókra is ügyelnek. Megalakították a „Minőség if­júsági részlegét“. Igyekezetüket a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága az egyik leg­nagyobb elismeréssel, a „Minőség indexe“ kitüntetéssé jutalmazta. — Alapszervezetünkben a fonóban dolgo­zó fiatalok tömörülnek. Hetvenhét tagunk van, a kilenc ifjúsági szervezet közül ml vagyunk a legnépesebbek — mondja Ján Janác mester, a 2. számú SZISZ-alapszerve- zet elnöke. — Az egyik részlegünkön ké­szülő fonálra, a TEX—20-ra a Tatrasvlttől aránylag sok reklamációt kaptunk. Alap­szervezetünk vezetősége javasolta a fono­da gazdasági vezetőinek, hogy alakítsuk meg a „Minőség ifjúsági részlegét;. A javas­latot szerződés, ezt pedig tett követte. Az eredmény: a minőség számottevő javulása. A valóságban mindez persze összetettebb volt. Közös megbeszéléseken, bíráló és ön­bíráló hangnemű vitákon elemezték, hogy kik és milyen mulasztásokat követnek el. Minden fiatalt személy szerint értékeltek. Tanfolyamokat és gyakorlati bemutatókat szerveztek, hogy mindenki részletesen meg­ismerje a minőségi munka feltételeit. Meg­követelték, hogy gépét mindenki rendesen tisztítsa és a karbantartási feladatokat is rendszeresen végezze el. A fiatalok egy csoportja a Tatrasvitbe is ellátogatott, hogy lássák mire használják fel a náluk gyártott fonalat. A tanulmányút résztvevői egyben a Tatrasvit fiataljait is meghívták üzemlá­togatásra. Jelenleg már azt tervezik, hogy a sviti gyárban is kialakítanak egy hason­ló minőségi részleget, és a két ifjúsági kol­lektíva versenyezni fog egymással. Érdekelt, mi a titka annak, hogy egy if­júsági alapszervezet tagjainak aktivizálásá­ban ilyen eredményeket tudnak elérni. — Nincs ebben titok, de tény, hogy a semmiből egyszeriben ilyen siker nem szü­letik — hangsúlyozta az elnök. — Alapszef- vezetünk negyedéves tevékenységéiért a SZISZ-üzemi bizottságától egymást követően negyedszer Is megkapta a vándorzászlót. A minőség megjavítására, vagy hasonló nagy dologra akkor képes egy ifjúsági szer­vezet, ha tevékenysége nem formális és így tagsága jó kollektíva. A mi tevékeny­ségünkből a kulturális és sporterenedezvé- nyek, a vetélkedők, a beszélgetések, a ki­rándulások sosem hiányoztak, így szükség esetén, egy-egy hosszabb vagy szombati kü­lön műszaktól sem idegenkedünk. Az elnök szerint az is fontos, hogy az alapszervezet mögött legyen megfelelő hát­tér, gazdasági vezetés, pártbizottság, SZISZ- üzemi bizottság, ahonnan a fiatalok kellő ösztönzést kapnak. Ingrid Másiarovának, a SZISZ üzemi bizottsága alelnökének szavai bizonyítják, hogy a Levitexben az ösztönző háttér valóban létezik. — „A hatékonyság és minőség ifjúsági számlája“ versenyben az élenjárók mozgal­mára nagy súlyt fektetünk. A verseny sok fiatalt tömörít, közülük a 8. ötéves tervidő­szak első évében a nagyon igényes felté­teleket kilencen teljesítették. Az ügyes­ségi versenyeket a minőség terve legjobb teljesítőinek versenyével is kibővítettük. E verseny két győztese — fiatal fonónőink — nemcsak az országos döntőben, hanem az NDK-ban rendezett nemzetközi vetélke­dőn is sikerrel képviselt^ üzemünket. Az Ifjúsági Fényszóró tartalmát is gazdagabbá tettük. A fiatalok a CSKP KB Elnökségének leveléből adódó feladatokkal összhangban a szocialista törvényesség, erkölcs és fe­gyelem megtartására is ügyelnek. Jelenlegi tevékenységünk fő meghatározója a SZISZ IV. kongresszusa és a MÉTA 90. A termelé­si feladatok teljesítése során a mennyiségi és a minőségi mutatókra egyaránt ügye­lünk. A minőségi célok elérésében a fiatal szakemberek bizottsága segít sokat. A bizottságnak Tibor Üuriä mérnök, igaz­gatóhelyettes az elnöke. — Tíztagú bizottságunk elsősorban a mű­szakilag képzett és kezdeményező fiatalo­kat bátorítja és segíti — mondta az elnök. — Lemegyünk a műhelyekbe, elbeszélge­tünk a fiatalokkal, hogy szerintük az al­kalmazott technológián hol és mit lehetne javítani. Ha valakinek van ötlete, javasla­ta, azt felkaroljuk. Segítünk kidolgozni az újítást, ha kéri, elkészítjük a műszaki raj­zokat, és benyújtjuk a javaslatot. Arra is ügyelünk, hogy az igyekvő fiatalok meg­kapják az őket jogosan megillető erkölcsi és anyagi elismerést. Rövid egy év-«latt el­értük, hogy újítóink tíz százaléka fiatal. Persze, még ennél is többet szeretnénk. Az iskolából kikerülő fiatalok többsége ko­moly elképzelésekkel és tervekkel Jön a munkahelyre. Mi e fiatalos lendületet sze­retnénk megfelelő ösztönzéssel tovább fej­leszteni. Terveink valóra váltásában sokat segít két Ifjúsági komplex ésszerűsítő bri­gádunk, és az is, hogy több ilyen brigád­ban idősebbek és fiatalok együtt dolgoznak. Mindez bizonyítja, hogy a Levitex fiatal­jai kihasználják az adott lehetőségeket és maximális mértékben ügyelnek termékeik minőségére. Olyan tettekkel köszöntik a SZISZ közelgő kongresszusát, amelyekkel a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott fel­adatok teljesítését is segítik. EGRI FERENC Az ember ősidők 6ta szerette azt az or­szágot, amelyben született. A haza olyan, mint az anya, akit minden jóravaló gyer­mek szeret és tisztel, tekintet nélkül arra, hogy gazdag-e vagy szegény, gyönyörű-e vagy kevésbé szép. Szeretem a hazámat ak­kor is, ha nem olyan gazdag, mint az ide­gen tájak. Nekünk szerencsénk van abban, hogy hazánk gyönyörű és gazdag is. A hazafíság nem üres szólam és puszta szó A fiatalok gyakran felteszik a kérdést, hogyan kell kinyilvánítani hazafiasságukat? Tévesen azt hiszik, hogy a hazafiasság csak bizonyos bonyolult helyzetekben nyilvánul meg az egyének és a társadalom magatar­tásában. A hazafiasság — ez a mindennapi élet, a munka és tetteink az ország és az itt élő és dolgozó népeink érdekében. A ha­zafiasság országunk szocialista vívmányai­nak védelme, büszkeség munkánk eredmé­nyeire, amelyek ezt az országot és népünket szebbé, gazdagabbá és boldogabbá teszik. (Részlet Vasil Bifak Az igazság fényében című könyvéből) Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk átadja az állami kitünte­téseket a 70. születésnapját ünneplő Vasil Bifaknak, a CSKP KB titkárának. Ütőn a proletárforradalom győzelméhez (X.) DÖNTŐ ESEMÉNYEK ELŐTT Alkotó ereje teljében A halál min­dig megrázó do­log, s különö­sen akkor az, ha valakit éle­te, alkotó ereje teljében ragad ki közülünk, úgy mint Ladi- slav Búrt, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség Szlovákiai Köz­ponti Bizottsá­gának tagját, a gazdasági osz­tály vezetőjét, a beruházási bi­zottság elnökét. Ladislav Búr 1949. november 7-én szüle­tett Handlovában. A közgazdasági főisko­la elvégzése után tanársegédként dolgozott ugyanott, majd 1977-től az Ifjúsági szövet­ségben munkálkodott. 1984 tői először a SZISZ Központi Bizottságán töltött be fe­lelősségteljes munkakört, majd a SZISZ SZKB tagjává választották és gazdasági ügyek intézésével foglalkozott egészen vá­ratlanul bekövetkezett haláláig. Az ifjúsági mozgalom tapasztalt és odaadó tisztségvi­selőt veszített el benne. Emlékét megőrizzük! Mindenki érezte, Oroszországban dön­tő események előtt állnak, s mindenki kereste a maga helyét a történésekben. A bolsevik párt befolyása egyre nőtt. A burzsoázia az ellenforradalmi ér­zelmű tisztikarral együtt azt tervezte, hogy a forradalom felszámolását a há­borús ellenségre bízza. Megnyitja a frontot, beengedi a németeket Petro- grádba, hogy végezzenek a bolsevikok­kal a német császári ezredek. Ugyani azok az emberek akarták ezt most, akik mindaddig hazafias melldöngetés- sel követelték a háború folytatását, ép­pen a németek ellen. Az ellenforradalmi összeesküvés szá­lai megint Kornyilov tábornok kezében futottak össze. Az elfogott tábornokokat a bihovi leánygimnázium épületében tartották fogva. A Tyekinszkij ezred őrizte itt őket, ugyanaz az alakulat, amely néhány héttel azelőtt még a fő­hadiszálláson Kornyiov személyes test­őrsége volt. A „fogoly“ Kornyilov állan­dóan tárgyalt, terveket készített, ven­dégeket fogadott. Többek között szá­mos üzletembert, akivel az új lázadás pénzügyi feltételeit beszélte meg, vala­mint parancsnokokat egyes frontsza­kaszokról, akiket azon a címen rendel­tek Bihovba, hogy a „fogoly“ törvény- széki tárgyalására készül és szüksége van különböző adatokra. Valójában ter­vét ismertette velük és kijelölte fel­adataikat. Bihov és Mogiljov között szüntelenül jártak a futárok, vitték Kornyilov parancsait a vezérkarnak és a vezérkar tájékoztatásait Kornyilov- nak. A tábornok 250 ezer főnyi sereget akart összeszedni a Petrográd elleni támadásra. E fejlemények ismételten azt bizonyí­tották, hogy az ideiglenes kormány két­színű politikát folytatott. A demokra­tikus kibontakozást hirdette, ugyanak­kor tudomásul vette a burzsoázia és a vezérkar ellenforradalmi szervezkedé­sét, sőt, támogatta is azt. S hogy még inkább a „demokratizmus“ látszatát keltse, létrehozta az „Előparlamentet“, egy afféle „előzetes“ nemzetgyűlést. E demokratikusnak kikiáltott szerv munkájában részt vett a szovjetek csúcsszerve, amely azonban addigra már talaját vesztette, s a burzsoá poli­tika szószólójává vált. A szovjetek ne­vében lépett fel, csakhogy a szovjetek időközben bolsevizálódtak, egészen más követelésekkel léptek fel. Augusztus 12-én a moszkvai Nagy­színházban megnyílt az Előparlament, amelyet az ideiglenes kormány hívott egybe a tőkések és földesurak erőinek mozgósítására. Az értekezleten főleg a földesurak, a burzsoázia, a táborno­ki kar, a tisztikar és a kozákság kép­viselői voltak jelen. A szovjeteket a mensevikek és az eszerek képviselték. Az ún. „állami tanácskozás“ megnyi­tása napján a moszkvai bolsevikok til­takozásuk jeléül általános sztrájkot szerveztek, amelyben részt vett a mun­kások többsége. Egyidejűleg sok más városban is sztrájkok törtek ki. A for­radalmi fellendülés egyre nőtt. Kibontakozott a szovjetek bolsevizá- lásának folyamata is. A gyárak és az üzemek, valamint a katonai csapatok újraválasztották küldötteiket a szovje­tekbe és a mensevikek valamint az eszerek helyett a bolsevik párt képvise­lőit jelölték. Gyorsan terjedt a bolsevikok befolyá­sa falun is. A parasztság széles töme­gei kezdték megérteni, hogy csakis a bolsevikok pártja küzd következetesen a háború ellen, csakis ő szabadíthatja meg őket a nyomor legfőbb okától, a háborútól. Csakis ez a párt képes tönk­rezúzni a földesurakat, és hajlandó szétosztani a földet a parasztság kö­zött. 1917 szeptemberében és októberé­ben hatalmas mértékben elszaporodott azoknak az eseteknek a száma, amikor a parasztok elfoglalták a földesúri föl­deket. Sem a rábeszélés, sem a bünte­tő különítmények nem tudták már megállítani a forradalmasodé paraszt­ságot- K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents