Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-08-12 / 32. szám

SZERELEM LOPÁSÉRT Akit nehezen fogadtak el: KATE BUSH Karcsi kényelmesen elterülve az ágyon várta, hogy barátnője körülug­rálja. — Príma csaj vagy — nyugtázta a fiatalos megjelenésű, 45 év körüli férfi Erzsi szolgálatait — jó lenne valamit *alní, majd az ételt leöblíteni hűtött borocskával. A majd harmincéves csinos nő szó nélkül, készségesen a konyhába vonult és kivártatva ínycsiklandozó illatok kezdtek terjengeni a lakásban. Nem kellett sokáig várnia Karcsinak, Erzsi két tányérral és palacsintasütőn son­kás tükörtojással tért vissza. Kifutott még, hogy evőeszközt, kenyeret és po­harakat hozzon, persze a borról sem feledkezett meg. — Ezt nevezem életnek — lelken­dezett Karcsi az első falat után. — Hozz dugóhúzót! — parancsolta. így éltek szépen, egyetértésben, sze­relmesen. A két embert a gyengéd szá- • lakon az élet szeretetén kívül más Is összekötötte; az, hogy mindketten visz- szaeső bűnözők voltak. A férfi időn­ként ráfanyalodott, hogy alkalmi mun­kát vállaljon, de gyakrabban választot­ta a könnyebb megoldást: valahol vala­mit elemeit, és azt pénzzé tette. Erzsi, úgyis mondhatnánk, háztartásbeli volt, mert mióta Karcsival élt, nem dolgozott sehol, csak leste kedvese kívánságait. Nem tudhatni, honnan volt megtakarí­tott pénze, de abból fedezték gyöngy­életük kiadásait. A nagy szárazságban a forrás is el­apad,; Erzsiké pénzecskéje is egy szép napon elfogyott, mert gyarapítani egy fillérrel sem gyarapították, csak köl­tötték. Karcsi éppen abban a válságos idő­ben fejébe vette, hogy márpedig fütyül a munkára, pihenőt tart, a pénzszer­zésnek még ama törvénybe ütköző for­májához sem volt kedve. Pénz nélkül meg a szerelem egy fabatkát sem ér, mármint számukra. Egy hét nyomorgás után, amikor már felélték az összes készletet, Erzsi így fordult társához: — Karcsi, jó lenne, ha valamilyen seft után néznél. — Éppen ezen töröm a fejem — és abban a illanatban úgy tűnt, már tud­ja is, mit tegyen. — Jobb ötletem van. Felszedek magamnak egy másik pénzes tyúkot, tőled meg fájdalmas búcsút ve­szek. Erzsiben meghűlt a vér, kővé der- medten hallgatta a férfi kegyetlen sza­vait. — Na, mit bámulsz olyan bambán?! Nem érted, hogy vége! Tűnés, anyu­kám ...! A fülig szerelmes nő kétségbeesetten gondolkozott, hogyan is tarthatná meg magának Karcsikáját, mert semmi ked­ve sem volt más nőnek átengedni őt. — Ne félj, Karcsi, én szerzek pénzt. — Ez már beszéd. Kezdel nekem tet­szeni ... — dicsérte őt' meg a férfi. — De mozgás, mozgás, mert éhes va­gyok, mint a farkas. Ne felejts ám hoz­ni Karcsikádnak, valami finomat is. Tudod, mit szeretek... Meglátod, úgy fogjuk egymást szeretni, mint régen ... Erzsi pedig nyakába vette a várost, hogy teljesítse az imádott férfi minden kívánságát. De mire bátorságot vett magában, hogy egy óvatlan pillanatban valamit elcsenjen valamelyik boltban, akkorra már mindenhol bezártak. Te­lefonált a barátnőjének, és pedzegetni kezdte előtte, hogy szüksége lenne egy kis kölcsönre. Itt sem járt szerencsé­vel. Betért egy borozóba, ahol a régi szép időkben az ismerősökkel találkoz­ni szoktak, de a társaság ott is azzal rázta le őt a nyakáról, hogy a saját számlájukat is alig van pénzük kifi­zetni. Közeledett az éjfél, és ö még mindig dolgavégezetlenül csatangolt az éjsza­kában. Abban nem kételkedett, hogy Karcsi beváltja ígéretét, ha most üres kézzel tér haza. Éppen azt latolgatta, mi lenne, ha pénzzé tenné bájait, ami­kor egy idős férfi jött vele szemben. — jó estét kívánok, uram! — szólí­totta őt meg. — Elnézését kérem, hogy így ismeretlenül tolakszom, de kétség­be vagyok esve. Kellemetlen eset tör­tént velem, eltűnt a retikülöm. Nincs se igazolványom, se pénzem. Az utolsó vonatom is elment már .., Kegyetlenül kínos helyzetben vagyok, és nem tu­dom, mihez kezdjek pénz nélkül az éj­szaka kellős közepén. — Erzsi annyira meghatódott önnön szavaitól, hogy sír­va fakadt. Az idős férfi egy ideig bizalmatlanul nézte az Ismeretlen hölgyet, majd meg­szánta. — Megesik az Ilyesmi az emberrel, mit lehet tenni. Mennyi pénzre lenne szüksége? Ez a jóság annyira meghatotta a nőt, hogy még keservesebben kezdett zo­kogni. — Megadom a címemet, és kérném az önét is, hogy hazaérve azonnal postára adhassam a kölcsönkapott pénzt. A jótevőben e szép szavak hallatán megszólalt a gentleman: — Ugyan, hagyjuk már, felejtsük el! Hiszen lá­tom, hogy bajban van, emberek va­gyunk, miért ne segítenénk egymá­son ... — és már vette is elő belső zsebéből a pénztárcáját. Csak erre a pillanatra várt Erzsi, megragadta a tárcát, és eszeveszett fu­tásnak eredt. — Valóban szenzi nő vagy — fogadta Őt Karcsi, amikor meglátta, hogy Erzsi két flaska bort szorongat a hóna alatt. Nagylelkűen megbocsátotta neki, hogy ennivalót nem hozott. Sebaj, kibírják reggelig, hiszen most már van miért vásárolni. A pénztárcában ugyanis majd­nem háromezer koronát találtak. Gyö­nyörű volt a kibékülés, az egymásra találás... ... annál kegyetlenebb az ébredés. Reggel ugyanis két ismeretlen férfi je­lent meg Karcsi lakásán, és a szerel­meseket pardon nélkül elvitték. így ért véget a nagy szerelem. Erzsi és Kar­csi egy évig nem látják egymást, mert mindegyikük külön „lakosztályban“ kap szállást. Erzsit lopásért, társát élőskö- désért ítélték el. Egy év pedig tömér­dek idő. Nem tudhatni, hogy ez alatt az idő alatt Karcsi nem felejti-e el ba­rátnőjét, vagy pedig egy másik hölgy önzetlen szolgálatait fogja majd élvez­ni. Ha valakit kilencéves zenélés után sem lehet egyetlen stílusirányzatba sem beszorítani, két lehetőség adódik: az illető vagy hallgathatatlan zenéivel együtt dilettáns, vagy pedig méltatla­nul mellőzik. Pontosan ez történt Kate Bushsal 1978-ban: a tetőfokán álló punklázba és a csírázó new-wave-be pottyant be Wuthering Heights (Üvöltő szelek) című sikerdalával. Bush zenei talentum. Persze nem el­hanyagolható el az a tény sem hogy ép­pen a punkkultusz csúcsán aratta első sikerét. A kérdés az, hogy mit állított szembe a punk akkorra már kissé unot- tá vát primitivizmusával. Nos, a kul­csot Emily Brontö könyve, az Üvöltő szelek adja. A mű 1847-ben tehát az örökbecsű Viktória királynő uralkodása alatt jelent meg. A középső Brontö- lány könyvében a két főhős (Catherine és Heathcliff) viharos és tragikus sze­relmét örökíti meg, ám a mű igazi fő­szereplője az a fojtott légkörű életfor­ma, amely reménytelen magányra kényszeríti a vidék lakóit. Ami újszerű volt ebben a viktoriánus regényben, az lényegében a magányosság, a kapcsola­tok beszűkülésének bemutatása, és an­nak ábrázolása, hogy mindez miként torzítja el szükségszerűen az emberi személyiséget. S ami már jelenünkre is igaz, bizonytalan korban, értelmes cé­lok hiányában az egyéniség lefojtott tartalékai majdnem követhetetlen uta­kon törnek felszínre. (Lásd magát a punkídőszakot!) Talán ezt, talán mást is el akart még mondani Kate Bush. Ér­demes persze elárulni, hogy Bush da­lában a könyvnek az a része jelenik meg, amikor a főhősnő — Cathy — meghal, és szelleme visszatér Heath­cliff lelkét magának követelve. Való­ság ás eleven — mégis egészen gyér* mekien naiv aláfestésű — zenei neoro- manticizmus volt ez, ami mindenkit meglepett a háromakkordos útkereső zajok világában. De mit tudunk még erről az énekes­nőről? 1958-ban zenészcsaládban szüle­tett. 18 éves korában az EMI cég köt vele szerződést, és próbafelvételeket készít. Zenei pártfogója nem más, mint Dave Gilmour, a Pink Floyd együttes szólógitárosa. 1978-ban lát napvilágot első albuma, amelyről a brit sikerlisták csúcsára ugrik a már említett Wu- thering Heights“ című dal. Egy évvel később ezt követi Lioneart című nagy­lemeze, amely az előző sikeralbum gyengécske utánzata. Majd ismét rob­ban az Időzített zenei bomba, és a kri­tikusok által leírt Kate Bush Ismét ré­gi formáját hozza az 1980-as Never For Ever lemezen. Üjabb próbálkozás, újabb kudarc — a kritika teljesen el­fordul az igen invenciózus énekesnőtől. Ekkor már 1982-t írunk. 1985 közepén kerül a lemezboltokba Running Up That Hill címmel Bush re­mekművének, a „Hounds of Love“ nagylemeznek kislemez formátumú hír­nöke. A dal iszonyatos gyorsasággal kúszik előre a sikerlistákon, és a kriti­ka 'újból „felfedezi“ és az egekbe eme­li a fekete hajú csalogányt. Teljes a siker és a befejezés természetesen happy end. A történet végére már csak annyi kí­vánkozik, hogy tavaly The Whole Sto­ry, vagyis A teljes történet címmel je­lentettek meg egy válogatásalbumot, amely csokorba gyűjti Kate Bush leg­szebb dalait. -MM-* Nyár van! Ez a megállapítás nemcsak azért 16. mert a Neoton slágere Ismét felkerült a legjobb tíz közé, hanem azért ts, mert Ilyen­kor sokan kirándulnak. Kirándulnak főváro­sunkban Is, ahol az egyik cukrászdában aka­ratlanul Is fültanúja lettem egy komoly ter- vezgetésnek. Tizenhat-tizennyolc éves fiúk és egy lány — életkorát meghatározni sem próbálom, mert arcának máza megtéveszthetne — a zenéről vitatkoztak. Ebben még semmi rendkívüli nem lenne, csak hogy a fagylalt kanalazgatása közben kiderült az Is, hogy „történelmi" ese­mény tanúja voltam. Megállapították ugyanis együttesüket. A neve ... Nem szeretnék rek­lámot csinálni, ezért megváltoztatom a zenekar nevét: Tengelykapcsoló. (Egyébként nagyon hasonlít az eredeti névre, csak az éppen hat­betűs.) Szóval nagy tervezgetés következett. A felállásban, a stílusirányzatban százszázalé­kos volt az egyetértés (csupa külföldi együtt- tes utánzása), a leghosszabb vita a főnök meg­választása körül támadt. Nem a tekintély meg­szerzéséért hadakoztak, hanem azárt, hogyan osszák el a gázsit. Ebben a témában, lehetet­len volt a megegyezés. Talán még most Is ott vitatkoznának, ha az egyik srác meg nem szó­lal: „Akkor én megyek! Vár egy barátom, aki megígérte, hogy megmutat egv-két „húzást” a gitáron.“ Csak azt ne mondta volna! A töb­biek szinte rávetették magukat... „Neked min­dig fontosabb a gyakorlási Nem mész sehová, amikor fontos dolgokról kell döntenünk! Es még 6 Is főnök akart lenni!“ Én viszont akkor mentem el, amikor kiderült, hogy 0 az egyet­len, aki kiskörétől zeneiskolába járt, a többiek viszont még a kotta olvasásával Is hadilábon állnak. HAZAI ÉS MAGYARORSZÄGI LISTA 1. Vaío Patejdl: Umenle Zlf 2. Balét: Väem bratlslavskfm dlvkám 3. Peter Nagy: Chlapeőenská duáa 4. Banket: Po schodoch 5. Miroslav Zbirka: Chlapec z ullce 6. Robo Grtgorov: Chcem fa nájsf 7. Heiko testvérek: Sny vo farbách 8. Midi: Expresso Orient 9. Petr Kotvald: Pfísne soukromná scl-fl 10. Miroslav Zbirka: Mladosf 1. Dolly Roll: Egy-két-hár, Itt a nyár 2. KFT: Ha jön a péntek 3. Neoton: Nyár van 4. Napóleon BLD: Elfelejtesz, tudom 5. Névtelen Nnlla: Csalódás 6. Romár LászIA: Jó éjszakát, kedvesem 7. Görbe Nóra: Bújócska 8. Exotic: Hiába provokál 9. Z’ZI Labor: Édes lány 10. R-Go: Te csak mindig akkor sírsz VILAGLISTA í. C. C. Vatch: Pokol és mennyország í. Modern Talking: Magányos könnyek 3. Bilgeri: Néhány lány már kész hölgy 4. A-Ha: Talán, talán 5. Talking Heads: Rádió fe] 8. Depeche Mode: Különös szerelem 7. Tina Turner: Vigyél a folyóhoz 8. Wham: Hová tűnt a szived 9. David Bowle: Fénylő csillag 10. Jennifer Rnsh: Egy Idegen szerelme zsAkbamacska Színes posztert nyert: Pénzes Vera vásárűtl (Trhové MVto), Polokoviü Andrea Safárlkovól, Boldog Mária nagycétényl (Velky Cetln). Bro- ílk Katalin (Veiké KapuSany) és Dankó Éva bratlslaval olvasónk. AZ OLVASÖ KÉRDEZ Country Jeligére: A leírás alapján a Belasl conutry együttesről lehet szó. Ez bratlslaval együttes. Nagylemezük eddig még nem Jelent meg, de két kislemezük kapható, és gyakran hallhatók a rádióban Is. Talán ezért váltak sikeressé, mert a Jó hangszerelésen kívül kü­lön figyelmet szentelnek a dalok szövegének. Az öttagú együttes vezetőegyéniségei: Igor Pa- vellca és Jaroslav Pekárlk. Egvénl elképzelé­seket Igyekeznek megvalósítani, kerülik a kül­földi stílusok másolását. PAPP SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents