Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-28 / 4. szám

új ifjúság 3 a Tóth Éva Vladimir juhás Vetrák Angelika Szitái Antal MAGYARÁZOM A BIZONYÍTVÁNYOM • - X »V . A diák szorgalmának, az iskolában kifejtett igyekezetének, tudásának év­századok óta a bizonyítvány a tükre. Tanár, szülő és diák egyaránt érdeklő­dik ez iránt az okmány iránt. E hét végén kapják kézbe a diákok, a félévi bizonyítványt. Ki több, ki kevesebb örömét leli benne, de a tényeken ez már mit sem változtat. Két héttel a nagy esemény előtt a jegyekről beszél­getve, viszont úgy rémlik, a Karinthy- típusok még nem haltak ki, ugyanis mindenki meg tudja magyarázni a bi­zonyítványát. Ezúttal négy rimaszom­bati (Rimavská Sobota) szakközépisko­la négy diákja tesz erre kísérletet. * * Tóth Sva, a közgazdasági szak­középiskola I. B osztályosa: — Első bizonyítványom itt a kertben jónak mutatkozik. Két héttel a nagy nap előtt már határozottan állíthatom, hogy két kettesem biztosan lesz, még­pedig oroszból és angolból. Szlovák nyelvből egyes és kettes között állok, de úgy érzem, felelés után ez a jegy is kiegyenesedik, akárcsak a többi. ’Válla­lati gazdaságtanból még felmérőt írunk, de mivel eddig két egyesem van, nem várható változás. Az alapiskolában színjeles tanuló voltam, ezért nálam a jegyek presztízskérdést jelentenek — nem beszélve arról, hogy az osztály ta­nulmányi felelőse vagyok. Az orosz nyelv szokatlan bőséggel és szigorral „tört rám“, de remélem, az év végére javítok. Angol nyelvből viszont az egész osztály gyenge, tudomásom szerint nem is lesz jeles az osztályban. Kétségkívül a félévi bizonyítvány is határkő, de azért az évet az év végi bizi zárja le, ezért annak nagyobb jelentőséget tu- lajdonítpk. ** Vladimír J u h á s, a mezőgazda- sági szakközépiskola II. A osztályosa: — Úgy fest, egy tizeddel rontok a tavalyi átlagomon, amely 1,75 volt. Ta­valy is két hármasom volt és most is annyi lesz, de azért a jó közepes ta­nulók közé tartozók. A matematikával már második éve birkózók, de még mindig marad a kétszer görbült „jó“ jegy. Sok írásbeli felmérőt írunk, ami nekem nem ül annyira, mint a táblánál való felelés. A mechanika tavaly még kettes volt, az idén viszont rontok. A sok képlet, a sok írásbeli kedvemet sze­gi. Bejáró vagyok és falumban, Hosti- áovcében nincs osztálytársam, nincs, akivel egy kicsit elbeszélgethetnék ma­tematikai és mechanikai problémákról, egyszóval nincs, aki segítsen. Szüleim állandóan ellenőriznek és a tanulásra ösztökélnek, az osztályfőnöknő is igye­kezett már a lelkünkre beszélni, de mit csináljak, ha mindez kevés?| Két kitüntetett tanuló van az osztályban, akiket gyakran könyvmolyoknak, ma- golóknak kiáltanak ki, ?3e azért inkább vállalnám én is ezt a sorsot, mint a hármasokat. * * Vetrák Angelika, a középfokú szaktanintézet III. C/2 osztály tanulója: — A füleki (Fiíakovo) alapiskolából jöttem, ahol nem voltam jeles tanuló. Én a szakmai ismereteket, a gyakorlati tudást helyezem előtérbe, az elméleti, könyvízű dolgokkal szemben. Szakács­nak tanulok és például technológiából, amely nálunk a legfontosabb tárgy, hármasom lesz. Hármasom lesz, de nem azért, mert nem tudok főzni. Azt tudok, hiszen mindenki dicséri a főz- temet, sőt szakgyakorlatból is kettesem van, csak hát a receptek bemagolása már nehezebben megy. Ezen kívül még négy hármasom lesz. Az orosz és a német azért megy egy kicsit gyengéb­ben, mert otthon nem nagyon gyako­rolom ezeket a nyelveket. A matemati­kára és a kémiára pedig szerintem szü­letni kell.. Matekból például ipar az alapiskolában is hármasom volt. Azért elhiszem, hogy minden tantárgyra és általában a tanulásra is van recept, de hát ezt nehezebb összehozni, mint egy jó ételt. Otthon különösen anyukám kéri számon a jegyeket. Emlékszem, tavaly félévkor, mikor meglátta a nem éppen szívderítő jegyeket, kaptam tőle egy nyaklevest — ezúttal az ő receptje szerint. Főzni viszont már otthon is az én receptjeim szerint főzünk. * * Szítai Antal negyedikes gimna­zista: — Sovány vigasz, hogy a tavalyi hat helyett most csak négy hármasom lesz, tizenöt tantárgyból számított átlagom pedig 2,3. Tavaly hosszabb ideig beteg voltam, nem jártam iskolába, és ennek még most is érzem a következményeit. A matematika, fizika, az angol és ag orosz van a listán. Az angol és az orosz nem bánt annyira, de matematikából és fizikából feltétlen javítani szeretnék év végéig, annál is inkább, mert műszaki főiskolára készülök Kassára (Kosice). Emlékszek én olyan bizonyítványokra is itt a gimiben, amikor ezekből a tan­tárgyakból jobb jegyeim is voltak. Fa­luhelyen azért más, több az Időtöltésre vagy talán a csavargásra csábító lehe­tőség is. &n úgy érzem, ha diákotthon­ban laknék, a jegyeim is jobbak lenné­nek. Remélem, a főiskolán ez majd be­igazolódik, de addig is az érettségire, a felvételire való tekintettel szeretném magamat a lenini Idézethez tartani: „Tanulni, tanulni, tanulni!“ Polgári László (A szerző felvételei) Mi, a Komáromi (Komárno) Szakmunkás­képző Iskola pedagógusai szüntelenül ke­ressük a módját, hogy miként tehetnénk még hatékonyabban eleget hivatásunknak, kihasználva a modern pedagógiai eszközö­ket az oktató-nevelő munkában. Mind ez ideig nem tudtunk felszámolni például olyan problémát mirit az iskolakerülés. Az iskolakerülés tágabb értelemben azt 3. A szülők felelőtlen hozzáállása a gyer­mekneveléshez, ami kétféleképpen nyilvá­nul meg: aj tudatosan és Indokolatlanul nem küldik gyermeküket iskolába, jóllehet problé­más tanuló. Ezt bizonyítják a hamis szü­lői igazolások, amelyekben „családi okokra“ hivatkoznak, ami miatt a gyer­mek napokig nem volt iskolában. Az iskolakerülésről jelenti, igazolatlan hiányzás, függetlenül a mulasztott órák számától és az iskolakerü­lést kiváltó motivációtól. Szűkebb értelem­ben az iskolakerülést magatartási hiányos­ságok váltják ki; főleg ezek jellembeli mu­tatói, a diák személyiségének fejlődését za­varó körülmények: a züllött barátok tár­sasága, a rossz családi környezet hatása, dohányzás, szipózás és egyéb okok. Ez eset­ben a diák negatívan viszonyul az iskolá­hoz és a tanuláshoz Minden tiatal erkölcsi tudatára nagy rész­ben kihat a környezet, amelyben a legtöb­bet tartózkodik. A jó környezetben a rossz tulajdonságok nem ragadnak rá, de Igaz ennek az ellenkezője is: a rossz környe­zetben csak a negatív magatartási forma hat rá Ez bevésődik a tudatába, és esetleg szokássá is válhat. Az ilyen diáknál az is­kolakerülés már nem is számít különös ügy­nek. Ezek a fiatalok kevésbé előnyös kör­nyezetből származnak lpl. cigány szárma­zásúak). A Nyugat-szlovákiat kerületben az egyes falvak családjainak szociális helyzetét te­kintve a Komáromi járásnak sajátos jellege van. A rendelkezésre álló adatokat vizsgál­va az alábbi pontokba lehet összefoglalni az iskolakerüléshez vezető tényezőket: 1. A tanulás sikertelenségéből származó, kudarcok, menekülés a felelősségre vonás elöl. 2. Szociális különbségek az iskola kol­lektívájában. b) sok esetben különböző házi munkák miatt marad otthon a gyermek; vagy felügyel a fiatalabb testvérére, vagy mellékesen vállalt munkák miatt nem megy iskolába. 4. A szakma iránti érdektelenség is gyak­ran kiváltó oka az iskolakerülésnek. A fia­tal eredetileg más szakmát szeretett volna tanulni, de oda helyszűke miatt nem. jutott be, és most tiltakozásul iskolakerülő lett. Az iskolakerülőknek Jelentős hányadát ké­pezik a cigány származású fiatalok, akik e tekintetben — ismerve családi körülmé­nyeiket — más elbírálás alá esnek, de ha­tározottan sürgős és rugalmas beavatko­zásra van szükség. Megfigyeltük az iskola­kerülés módját: Elindulnak ugyan az iskolába, de nem vesznek részt a tanításon, hanem magán­lakásokban a szülők távollétében tivornyáz- nak, majd mintha az iskolából jönnének, „időben“ hazatérnek. A mulasztott napokat hamis írásokkal Igyekeznek igazolni, vagy az iskolaorvosnál próbálnak betegséget színlelni. Az idősebb diákok nem egyedül isko­lakerülők, hanem csoportosan, főleg más iskola hasonló szándékú diákjaival. Legrosszabbak a tapasztalataink a két­éves szakmunkástanuló-viszonyban lévő diá­kokkal. Ide olyanok kerülnek az egész já­rásból, akik már az alapiskolában is isko­lakerülők voltak, vagy egyéb magaviselet! okokból váltak problémásakká. Az új kör­nyezetben folytatják gátlástalanul negativ viselkedésüket, beleértve az iskolakerülést is. A felsorolt tények orvoslása nagyon ne­héz és összetett feladat, de nem lehetünk megalkuvók, és nem szabad feladnunk pe­dagógiai optimizmusunkat. Szakmunkásképzőnkben az osztályfőnökök és a szakoktatók már sokat próbálkoztak az iskolakerülés felszámolásával. Örvendetes ez az eredmény, amelyet főleg az öntudatos szülők közreműködésével sikerült elérnünk. Igénybe vettük, ha szükséges volt, a hnb rendfenntartó bizottságának, esetenként a járási rendőrség segítségét is. Az elmúlt iskolai évben sok szülőt írásban hívtunk meg magánbeszélgetésre az iskolakerülés ügyében. Sajnos, többszöri sürgetésre is csak néhány szülő jelent meg. Tulajdonképpen ezzel az .újságcikkel Is többek közt ezeknek a szülőknek a figyel­mét szeretnénk felhívni, hogy rádöbbenje­nek, ha mellőzik a közreműködést az isko­lával, milyen következményekkel számol­hatnak. Hihetetlen, hogy sokan gyermekük nevelésében sokkal fontosabbnak tartják a különböző házimunkákat vagy a fóliázást. Az iskolakerülés megszüntetése végett szükséges lenne, ha a hnb is rugalmasab­ban érvényesítené az előírásokat, az'okkal a szülőkkel szemben, akik erre rászolgál­nak. A Családjogi törvény 33. paragrafusa ki­mondja, hogy a gyermek neveléséért a szü­lő felelős. Utal azokra a szülőkre, akik tu­datosan elhanyaglják gyermekük nevelését, nem járatják rendszeresen iskolába. Ennek velejárója az iskolakerülés és a többi nem- kívánatos viselkedési forma: dohányzás, szipőzás, korai szexuális kapcsolat, lopás, garázdálkodás, stb., és mindezért a szülők felelősségre is vonhatók. Az iskolakerülést nem lehet kampánysze­rűen, egyszeri beavatkozással felszámolói. Huzamos, komplex közreműködés szükséges elsősorban a szülők részéről, jobb a fej­leményeket megelőzni, mint felszámolni. Komáromi Ferenc, nevelési tanácsadó Bio a szövetkezetben (Cj Ifjúság, 1988. 48. szám) A légi Csehszlovák-NDK Barátság Efsz azon élenjáró mezőgazdasági nagyüzemek közé tartozik, ahol a tudományos-műszaki haladás eredményei a mindennapos terme­lőmunka részét képezik. Ezeknek a gyakor­lati eredményeknek köszönhető, hogy or­szágszerte, sőt külföldön is gyakran elis­merően nyilatkoznak a szövetkezet sike­reiről, és a hazai sajtó laplain is sokszor találkozhat az olvasó a szövetkezetről szó­ló írásokkal. így az Oj Ifjúságban is. amely legutóbb az 1986-os évfolyam 48. számában foglalkozott a szövetkezet egv részlegének munkájával. A Bio a szövetkezetben című írás azonban több pontatlan információt tartalmazott. Az Írásból arról értesülhet­tek az olvasók, hogy mi. vagyis a szövet­kezet laboratóriuma protein hatású anyagok gyártására szakosodtunk és hogy ezeket az eljárásokat az egyetem és az akadémia dolgozta ki. Továbbá, hogy a vákuumdesz­tilláló készüléken naponta 600 kg ható­anyagot gyártunk, amelynek kilója kétezer korona. Ez az információ téves. Az Igazság az, hogy a szövetkezet a Szlovák Műszaki Főiskola Biotechnológiai Intézetével és fi­zikai-kémiai tanszékével működik együtt. Ennek eredménye egyebek mellett a fehér­jék kimutatására szolgáló anyag. A desz­tilláló berendezésen óránként 25 liter fo­lyadék sűríthető be. A berendezés azonban nem kimondottan gyártási célokra szolgál — bár többféle munkafolyamatban haszno­sítható. A naponta besűrített anyag mennyi­sége a szükséglettől függ. és ára csak olyan legyártott anyagnak lehet és van, amelyet értékesítenek. Csaszny Erzsébet mérnök Köszönjük az észrevételt és a tárgyi té­vedésért olvasóink és a szövetkezet dolgo­zóinak szíves elnézését kérjük. A szerkesztőség

Next

/
Thumbnails
Contents