Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-28 / 4. szám

I Kommentárunk KORSZERŰSÍTÉS ÉS GYORSÍTÁS A CSKP Központi Bizottságának elnöksé­ge és a Szövetségi Kormány nemrég igen fontos dokumentumot hagyott lóvá. A do­kumentum tartalmazza gazdasági mechaniz­musunk átalakításának elveit. Eszerint az év végéig ki kell dolgozni a gazdasági Irá­nyítást és általában a gazdálkodás új rend­szerét. Ennek alapja jövőben is a központi Irányítás és tervezés, valamint a gazdasági szféra felelőssége és jogkörének növelése. A gazdasági szféra a teljes önelszámolás érvényesítésére épül, mégpedig abban az ér­telemben, hogy a szervezetek lényegében csak azokkal az erőforrásokkal gazdálkod­hassanak, amelyeket társadalmilag kívána­tos módón hoztak létre. A jóváhagyott elvek alapján nagyobb jog­kört és felelősséget kapnak az értékesíté­si, ellátási és kooperációs utak megválasz­tásában, így közvetlen kapcsolatokat te­remthetnek a KGST-tagországok hasonló szervezeteivel; a termékszerkezet meghatá­rozása során pedig az adott szervezetnek a dokuméntumhan kifejezett célokkal össz­hangban kell eljárniuk. A párt központi lapja, a Rudé právo ve­zércikkben méltatta a dokumentum lelen- tSségét, s többek között megjegyezte, hogy a Jogkör kiszélesítése és a felelősség nö­velése azt jelenti, hogy a gazdálkodó szer­vezetre hárul a társadalmi szükségletek .kielégítése. A dokumentum szerinti gazda­sági szabályozásnak gazdaságpolitikai célja az, hogy támogassa a hatékony, verseny- képes termelés fejlődését, a termelési szer­kezet korszerűsítését, a műszaki haladást. A változások megkövetelik a központi szervezetek és a gazdasági szféra, tehát a vállalatok munkamódszereinek megfelelő módosítását. Fontos, hogy a növekedés üte­me és a nemzett jövedelem gyarapítása összhangba kerüljön. Vállalati szinten kri­térium a tiszta bevétel. További mérce tesz az állami terv konkrét feladatainak és a gazdasági szerződéseknek a teljesítése. A dokumentum élvei a gazdasági mecha­nizmus átalakításának alapjait határozzák meg. Most, a konkretizáláson lesz a hang­súly. olyan formában, hogy ez megfeleljen a különböző népgazdasági ágazatok felté­teleinek. Az átalakítás nemcsak a terme­lésre, hanem a kereskedelemre, a szolgál­tatásokra és a közlekedésre is kitérted. A jóváhagyott elvek alapján a vállalatok pon­tosítják a külgazdasági kapcsolatok, a tu­dományosműszaki fejlesztés, a szállítói- megrendelői kapcsolatok további fejleszté­sét ts. Közp'mtt szinten a tervezés színvonalát kell emelni avégett, hogy megteremtődje­nek a feltételek a népgazdasági komplexu­mok tervezésére, ami gazdasági életünk kiegyensúlyozott fejlesztésének fő iránya. A már említett Rudé právo-cikk megállapít­ja azt is, hogy ez az átalakítás nem mentes sem a kockázatoktól sem a konfliktusok­tól. Ezért különösen nagy igényeket támaszt minden szervezettel szemben, amely a do­kumentum elveit a gyakorlatban végrehajt­ja. . A gazdasági mechanizmus átalakítása fel­színre hozza majd a gazdálkodó szerveze­tek közötti tényleges hatékonyságbeli kü­lönbségeket. A szabályozás eszközeivel el kell érni a dinamikus és hatékony növe­kedésre képes gazdálkodó szervezetek fej­lődést lehetőségeinek javulását, és ezzel a nagyobb jövedelmezőséget is. Strasser György Ctlevél nélkül Kelet-Szlovákiában, a Szlovák Para­dicsomban van egy hely, ahol bárki útlevél nélkül átlépheti a csehszlovák­magyar határt. A két ország hatóságai megegyeztek, hogy a domicai cseppkő­barlang látogatói január elsejétől át­mehetnek a barlang folytatását jelentő Aggteleki-cseppkőbarlangba Is, ahol az egész barlangrendszer több mint há­romszoros része található. A különös határátlépéshez nincs szükség útlevélre, elég hozzá az érvé­nyes személyazonossági igazolvány. A múltban már létezett ilyen egyezmény, s mindkét irányból vagy egymillió sze­mély látogatott el a másik ország bar­langrészébe. Mielőtt azonban útiter­vünkbe vennénk Domicát, tájékozód­junk, hogy a nap melyik szakában lá­togathatunk a túlsó oldalra. F. V. Helyreigazítás Lapunk előző számának második oldalán a Közgyűlésre készül a Csemadok című beszá­molóba sajnálatos hiba csúszott. Az utolsó előt­ti bekezdés utolsö mondata helyesen fgy hang­zik: „Sikeresnek mondható a CSKP 65, évfor­dulója tiszteletére megtartott történelmi-irodal­mi vetélkedő.“ ÜJSZERÜ MEGKÖZELÍTÉST Félidőhöz érkeztek az évzáró taggyűlések a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség alapszersezeteiben. Már közel harmincezer alapszervezetben megtartották az értékelést az ötvenötezerből. A középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben bé is fejezték az évzáró taggyűléseket, január elsejétől az iparban, a mezőgazdaságban, intézményekben, szol­gáltatásokban és a lakóhelyeken működő alapszervezefekben is meg­kezdődtek az évzáró taggyűlések, amelyeknek a jelentősége annál na­gyobb, hogy kitűzik a munkatervet a7 SZISZ IV. kongresszusának évé­re. H fontos tanácskozásokról beszélgettünk Pavel Safránekkel, a SZISZ Központi Bi­zottsága politikai szervezési osztályának vezetőjével. ♦ Más évekhez viszonyítva a középisko­lákban és a felsőoktatási intézményekben az aiapszervezetekben már jóval korábban, jóformán ősszel elkezdődtek az évzáró tag­gyűlések. Bevált ez a módszer? — Kétségtelenül. A SZISZ felsőbb szer­vei jóval nagyobb figyelmet szentelhettek a tanácskozásoknak, mert nem kellett any- nyifelé osztani a figyelmüket. Ráadásul az iskolákban most folyik a félévi hajrá, a felsőoktatási1 intézményekben a vizsgaidő- szak, nehéz lenne Ilyenkor érdemi munkát várni. ♦ Ennek ellenére sokfélül olyan hírek érkeztek, hogy az évzáró taggyűlések nem teljesítették küldetésüket. Nem elemezték kellőképpen a sikertelenség okait, nem ke­resték a kiutat, meglehetősen felületes mun­kát végeztek. — A középiskolai alapszervezetek mun­kája egészben véve. valóban nem kielégítő. Sok benne a formalizmus,- a megszokott, a sablon. Nem tartották meg az az elvet, hogy az évzárók előtt egyenként elbeszél­gessenek a tagokkal. Pedig e beszélgetések fedhetik fel a legjobban, hogy mit várnak a fiatalok a szervezettől, vagy mit tehet­nek a mozgalmi munka javításáért. Termé­szetesen a kérdésen elsősorban a vezető­ségeknek kell elgondolkodniuk, s ahol ilyen helyzet alakult ki, a SZISZ járási bizott­ságai is nagyobb segítséget nyújthatnának a munka felfrissítéséhez. ♦ Sok helyülj egész tartalmas munkáról adhattak számot, csak éppen azzal nem fog­lalkoztak, ami az iskolai ifjúsági szerveze­tek tevékenységében a legfontosabb: az életre, a munkára való felkészítéssel. — Egyetértek, hogy esetenként arra tö­rekszenek, minél több akciót szervezni, le­gyen az társadalmi munka, kulturális vagy sportrendezvény. S kevésbé törődnek azzal, hogy mit tesznek a tanulmányt előmenetel javításáért, esetleg hogyan szervezhetnék úgy a szakkört munkát, hogy az hozzá­járuljon a szakmai ismeretek, a leendő hi­vatás iránti vonzalom elmélyítéséhez. Elég gyakran afölött lamentáltak, hogy a városi vagy a községi elöljáróság, az iskola igaz­gatósága nem törődik vele, milyen feltéte­lek között végezhetik a mozgalmi munkát. Eszükbe sem jutott volna azonban arról elmélkedni, mit tettek ők azért, hogy jobb feltételeket teremtsenek a munkához. + Mi a további teendő, hogyan javíthat­juk a soron levő évzáró taggyűlések szín­vonalát? — Mindenekelőtt a kérdéseknek újszerű megközelítésére van szükség. Tudom, hogy a fiatalok egy része szégyenlősségből nem mer nyilatkozni, nem mer felszólalni a gyű­léseken, pedig egész biztos lenne használ­ható ötlete, javaslata. Félre kell tenni a síégyenlősséget. El kell érni, hogy egyszer s mindenkorra ne kívülről várjuk a meg­váltást, hanem tárjuk fel azokat a lehető­ségeket, hogy mit tegyünk mi magunk kö­rül a szervezeti élet élénkítéséért. Készü­lünk szövetségünk IV. kongresszusára, a- mely megvitatja, hogy mit tehetünk a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatok tel­jesítéséért. Ez az időszak már valóban újí­tást kíván az élet minden területén. (Pi) A PIONÍROK BARÁTJA A város utcáin tombol a tél, mintha ördö­gök ülnének lakodalmat. Lassan sötétedik, de a kassai (Koätce) Petzval utcai alapiskolában gyülekeznek a plonírnyakkendős gyerekek. Az arcuk sugárzik az örömtől. Rendszerint min­dig Ilyen a hangulat, amikor kéthetenként sor kerül az ifjú természettudósok körének fog­lalkozására. Tizennégyen vannak, fiúk és lányok, Illetve tizenöten, esetenként tizenhatan. A kör tizen­ötödik és tizenhatodik tagja Milan Kozub kör­vezető és helyettese, Igor Simon. Mtlan Kozub már tizenkét éve foglalkozik a pionírokkal, egyébként a Kelet-szlovákiai Vasmű karban­tartó részlegén dolgozik, ahol a Vasmű párt­szervezete vezetőségének titkára. Hogy hogy kerít Időt a munka és politikai elfoglaltsága mellett a pionírmunkára is, az nyilván az ő titka. — Nem titok — mondja. — Az embernek mindenre jut Ideje, ha jól beosztja. Számomra nagy öröm a pionírok körében végzett munka. Valamiféle megnyugvást érzek, ha látom a sok boldog gyermekarcot. Nincs halasabb és ra­gaszkodó teremtményt, mint a gyermek. És fogékonyabb. Szinte habzsolják az új ismere­teket. A mai foglalkozás az Időjárásra valő tekin­tettel egy kicsit rendhagyó. A pionírok: Alexan­dra Vozárlková, Éva Moroöová, Andrea Sihová és a többiek a növényekkel és az ásványokkal ismerkednek. A foglalkozás végén egy kis ve­télkedő: ki ismer fel több növényt vagy ásványt a minta, a lenyomat alapján. — Kéthetenként Jövünk össze, de néha szom­baton és vasárnap ts . találkozunk — mondja a körvezető. — Rendszerint akkor, ha kirán­dulnak a természetbe vagy távolabbi vidékre. A közelmúltban voltunk például Sm,o!níkban az Ifjú természettudósok télt plonírexpedíctóján. Összefogtunk további két plonírraDal, és meg­rendeztük a parttzángépptsztolyért folyó pio- nírversenyt. A gyerekek nagyon lót érezték magukat, hogy a füstös városi, panelházas környezetet egy napra felcserélhették a ter­mészettel. Smolníkban egyébként nagy terve­ink vannak. A nemzeti bizottság a pionírszer­vezetnek ajándékozta a régi vámházat. Folyik a tatarozása, sőt bizonyos részeit már hasz­nálják ts. Nagy hasznára tesz ez a hajlék a pionírmunkának. Pompás terveink vannak vele. Milan Kozubról sokan tudják, hogy eddig is mindig pompás tervei voltak a pionírok szá­mára. Nem véletlenül tüntették kt a SZISZ Szlovákia! Központi Bizottságának aranyérmé­vel „A szocialista nevelésért“ vSgy „Kassa vá­ros fejlesztésében elért érdemeiért“. Pém Zsuzsa A BARÁTSÁG ÜTŐERE A napokban múlt huszonöt éve, hogy üzembe helyezték a Barátság kőolajvezeté­ket, amelyet nyugodtan nevezhetünk nép­gazdaságunk ütőerének. Rajta keresztül áramlik a gazdaság életéhez nélkülözhe­tetlen kőolaj hazánkba. Hogy mennyi? Huszonöt év alatt 312,5 millió tonnányit kaptunk rajta keresztül a Szovjetunióból. A Barátság kőolajvezeték a maga nemé­ben az egyik legnagyobb építmény a vilá­gon. Több mint 5000 kilométer hosszú. A Volgán túli Kujbisevben ered, és még a Szovjetunió területén két ágra szakad. Az északi ág Lengyelországba és az NDK-ba vezet, a déli hazánkba és Magyarországra. A Barátság kőolajvezeték a szocialista országok egyik első nagy közös vállalko­zása. Jelentős mértékben hozzájárul a kő­olajipar fejlesztéséhez a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NDK-ban, Csehszlová­kiában és Magyarországon. Megvetette an­nak az alapját, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok saját erejükből is ké­pesek legyenek bonyolult olajbányászán és vezetékes szállítóberendezések gyártására és üzemeltetésére. Ennek tulajdonítható, hogy a nyolc évvel ezelőtti amerikai em­bargó sem okozott fennakadást, amelyet a napokban oldottak fel. A Barátság kőolajvezetéket a hetvenes években rákapcsolták a Szovjeunió nyugat­szibériai egységes vezetékrendszerére, ami annyit Jelent, hogy megnövekedhetett a szállítások volumene. Ez a vezeték minta- példánya lett a szocialista közösséget a Szovjetunióval összekötő további vezetékek­nek, mint például a Szojuz tranzit gázve­zeték. A vezetékes kőolajszállításnak számos előnye van. Mindenekelőtt négyszer-ötször olcsóbb, mint a vasúti, és háromszorta, mint a folyami szállítás. A vezeték működését ezenkívül nem befolyásolják az időjárási viszonyok. Csehszlovákia számára létfontosságú a szovjet kőolajszállítás. Erre épül egész pet­rolkémiai iparunk és vegyiparunk túlnyo­mó része. A vezeték építésének költségei hat éven belül megtérültek. M. J. Hetvenöt évvel «zelőtt Prágában ........................... 1 A BOLSEVIK PÄRT AZ ÉLRE ÁLLT Idén emlékezünk meg a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójáról, és ennek a kapcsán el kell mondani, hogy hosszú út vezetett odáig, míg az orosz pro­letariátus létrehozta a világ első szocialis­ta államát. Ezen az úton mérföldkőnek te­kinthető az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt VI. konferenciája, amelyet het­venöt évvel ezelőtt, 1912. lanuár 18—30. között tartottak hazánk fővárosában, Prá­gában. Az Oroszországi Szociáldemokrata Mun­káspárt VI. konferenciája fordulópont volt az orosz munkásmozgalom történetében. Ab­ban az időben gyűlt össze, amikor a szo­ciáldemokrata pártok világszerte az oppor­tunizmus, a reformizmus befolyása alá ke­rültek. E folyamat nem kerülte el Oroszor­szágot sem, ezért a párt egészséges, forra­dalmi része, Vlagyimir Iljics Leninnel az élen, úgy döntött, hogy össze kell hívni a párt konferenciáiét, amely leszámol a kü­lönféle opportunista irányzatokkal. Oroszországban elsősorban a likvidáto­rok bomlasztották a pártot, akik fel akar­ták számolni a fennálló Illegális szerveze­teket, amelyek egyedül voltak képesek ha­tásos munkát végezni az 1905-ös forradalom bukása után beállt cári, ún. sztoltptni (Sztolipin a cári kormány miniszterelnöke) reakció éveiben, és helyettük a cári rend­szerrel úgyszólván együttműködő legális szervezeteket akartak létrehozni. Mások a fraketonista politika, az anarchiával határos tevékenység hívei voltak. Az OSZDMP VI. konferenciájára várt a feladat, hogy leszámoljon az elhajlás, az opportunizmus minden formájával. A kon­ferenciát Lenin szervezte, aki abban az időben emigrációban élt. Többek között ezért tartották a konferenciát Prágában.- Lenin még 1911 májusában, a Központi Bi­zottság külföldön élő tagjainak tanácsko­zásán javasolta, hogy válaszul a reakció tombolására „erős proletárszervezetet kell teremtenünk, amely forradalmi jelszavai je­gyében mindenütt politikai agitációt foly­tat a tömegek körében.“ Hozzá is fogott a konferencia megszer­vezéséhez. Oroszországba küldött téziseiről az egyik pétervári küldött, Jevgenyij Onufri- jev a következőket mondta: „Mi csak bá­multunk, milyen alaposan ismeri a nép bajait és legtitkosabb vágyait, s az volt az érzésünk, hogy Lenin beutazta egész Orosz­országot, járt a gyárakban és a paraszt- viskókban.“ A beszámolót Is ő tartotta, ebben lelep­lezte a likvidátorok és a többi elhajló cso­portok árulását, opportunizmusát. Elemezte az oroszországi helyzetet, rámutatott, hogy a politikai fellendülés Jelet mutatkoznak. A párt feladata ebben a helyzetbe forradal­mi szellemben nevelni a dolgozókat, ki­tartó munkával szervezni és tömöríteni a proletariátus öntudatos tömegeit. A prágai konferencia legfontosabb hatá­rozata az volt, hogy — levonva a követ­keztetéseket a bolsevikok és a mensevikek között fennálló áthidalhatatlan politikai el­lentétekből, amelyek már egészen 1903-tól, az OSZDMP 11. kongresszusától folytak, ahol Lenin először lépett fel a mensevikek el­len — szervezetileg is szakított a mense- vtkekkel, kizárta őket a pártból, és ezzel formailag is önálló bolsevik, forradalmi pártot teremtett. Központi Bizottságának élére Lenint vá­lasztották, aki a következőket írta a kon­ferenciáról Gorkijnak: „Végre sikerült a pártot és annak Központi Bizottságát — a likvidátor csőcselék ellenére — úijá*e- remteni. Remélem, hogy velünk együtt Ön is örül ennek.“ A bolsevikok pártja a prágai konferen­cia után megerősítette a szervezőmunkát, új utakat mutatott az agitáció számára. Ezt. követően kibontakozott az orosz munkás- mozgalom nagy fellendülése, amely végül a nagy októberi szocialista forradalomhoz vezetett. Következésképpen a világ kom­munista és munkásmozgalmat számára ma is a tanulságok forrása: hogyan kell le­számolni az opportunizmussal. Számunkra megtisztelő, hogy a történél- • ml jelentőségű konferencia színhelye éppen Prága, a Hybern utcai Népház volt, amely fontos szerepet játszott a hazai munkásmozgalom történekében is. Ma a Le­nin Múzeumnak ad otthont. K. M,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents