Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-07-22 / 29. szám

új ifjúság 51 A SZERELEM-SZIGETEKEN A Trobriands, amelyeket Szerelem­szigeteknek Is neveznek, arról neveze­tes, hogy Itt az idft megállt, s mintha ez a csendes óceáni paradicsom meg­menekült volna a modern világ bajai­tól. Így kezdi riportját fane Cadzow a Qantas ausztrál légitársaság magazin jában. Dim-dims! Gyermekek vártak bennünket a ki­kötőben, Izgalomtól ugrándozva és kiáltozva: — Dim dims! Dim dims! — Amint az utasok partra szálltak, a gyermekek nevető, csevegő csoportban vették körül őket. Azután megragad­ták a látogatók kezét, és egy keskeny őserdei ösvényen elkísérték őket falu­jukba. A Trobriand-szigeteken — amelyek 200 kilométernyire fekszenek Űj-Gui- nea-sziget keleti végétől — a dim di­nieket (a fehér bőrű idegeneket) bizarr és izgalmas látványként kezelik A szi­getlakók kifogástalanul udvariasak, de még a felnőttek sem tudják visszatar­tani nevetésüket az idegen furcsa ru­házata és különös viselkedése láttán. 1915-ben, amikor a lengyel születé­sű antropológus. Bronislaw Malinow­ski megérkezett a Trobriand-szigetek- re, elcsodálkozott a méltóságteljes és igen szervezett törzsi élet láttán. Ezt írta: — Inkább a vademberek, mint a beképzelt és öntelt burzsoázia! Nem sok minden változott, amióta Malinowski itt járt és a fent! monda­tot írta naplójába. A nép még mindig tiszta falvakban él az őserdei tisztáso­kon, halászik a tengerben és zöldség­féléket termeszt kertjeiben. Örömtelién elégedett életével. Bár valamelyest kí­váncsi a külvilág iránt, nyilvánvaló, hogy semmi pénzért nem élne másutt. Igaza van, a Trobriabd-szigetek az utolsó romlatlan területek közé tarto­zik a világon. / Az utolsó paradicsom Pálmák és csodálatos fehér strandok övezik, a szikrázóan kékeszöld Sala- mon-tenger veszt körül A gyümölcsök és a virágok vad összevisszaságban bőségesen teremnek, csodás színű pil­langók repkednek az őserdőben. A szi­getlakók barátságos, kedélyes embe­rek Onnepi alkalmakkor fantasztikus tolldíszt öltenek Még ha semmi külö­nös sem történik, htbiszkusz virágot viselnek göndör, fekete hajukban. Nem meglepő, hogy Malinowskit teljesen elbűvölte ez a hely Azzal a tudomá­nyos céllal jött. hogy tanulmányozza a törzsi kultúrát, de hamarosan rájött: sokka! többet tartogatnak e szigetek, mint amennyire szakmai érdeklődésé­ből telik Ezt írta: — Teljesen a trópu­sok varázsában élek. — Három év múlva, amikor végül rászánta magát az Európába való visz- szatérésre. Malinowski megírta tudo­mányos sikerkönyvét: A vadak nemi élete Északnyugat-Melanéztában. — A mű szenzációt keltett értelmiségi kö­rökben és hamarosan a Trobriand Is- landsre irányította a nemzetközi figyel­met. Azóta is Szerelem-szigeteknek ne­vezik e területet. Éppúgy, mint Malinowski idejében, a szigetek népe vidáman és gátlástalanul szeretkezik. Nagy általánosságban a házaspároktól monogámiát várnak el, de a tizenéveseket és a fiatal felnőt­teket arra ösztönzik, hogy a lehető legtöbb partnerrel szeretkezzenek. A misszionáriusok fáradhatatlan mun­kája ellenére, amely megtanítja őket életmódjuk morális veszélyeire, a szi­getlakók véleménye szerint a szex jó­kedvű és tiszta mulatság.. A misszio­náriusoknak nincs nagy sikerük a szi­geteken. A lakosság sokkal szilárdab­ban ragaszkodik törzsi hagyományai­hoz, mint Pápua Oj-Guinea bármely más részén, és csekély érdeklődést tanúsít a fehér ember vallása iránt. Megvan a saját hite, a többit köszöni szépen. Egyébként sem templomjáró típus. A kívülállónak is nyilvánvaló, hogy itt miért nem terjedt el a keresz­ténység. Minek aggodalmaskodniuk a mennyország miatt, ha földi paradi­csomban élnek? Fekete mágia? A Trobriand-szigeteket a francia Bruny D'Entrecasteux fedezte fel, aki 1783-ban járt errefelé, s első helyette­séről, Denis de Trobriand-ról nevezte el a területet. Hosszú elszigeteltség után a nagyvilággal közelebbi kapcso­latba került, mivel Pápua Oj-Guinea fővárosa, Port Moresby és a fősziget, Kiríwina között heti két alkalommal repülőgép közlekedik. Itt, ahol nincs telefon, sem televízió, a Dash 7 típusú repülőgép megérkezé­se olyan esemény, amelyre a leszálló- pálya köré gyülekezik a lakosság fele. Kiriwinán szó van egy szerény szál­loda megépítéséről, addig az egyedüli elszállásolási lehetőség a Kaibola Beach, ahol egy áttelepült ausztráliai nő tart fenn egy kis panziót. Néhány évvel ezelőtt meghalt a férje: az orvo­si diagnózis szerint mocsárlázban. A helybeliek azonban meg vannak győződve arról, hogy a fekete mágia áldozata lett, mivel házát befestette pirosra, fehérre és feketére, s ezeket a színeket csak a törzsfő háza visel­heti. A szigetekre látogató kicsiny cso­portok a Melanesian Explorer nevű hajó utasai. Ez a hajó 36 érdeklődőt hoz e területre, felfedező túrára. Ha valaha is sor kerül rá, a turistainvá­zió még igen messze van. S ez a hely­zet nagyon megfelel a lakosságnak. Mi az ördögnek akarnák, hogy idegenek tiporják kertjeiket? Krikett — színes toliakkal Amikor egy ócenájáró kikötött Kiri­winán, az utasokat elkapta a felhősza­kadás. A szigetlakók úgy vélték, hogy mindez legfőbb főnökük, Wybadi mű­ve, aki esőcsináló képességeiről híres. A Melanesian Explorer azonban szíve­sen látott vendég, bármikor is jön. En­nek az az oka, hogy Peter Barter és ausztrál születésű neje, Jan működteti, és ők mindketten hihetetlenül lelke­sek, járatosak a helyi kultúrában. Az évek során nagyon összebarátkoztak a helybeliekkel. lant megrohanják a gye­rekek, mert könyveket és magazinokat hoz, színes képekkel, a felnőttek pe­dig tisztelt barátként köszöntik. Min­den faluban legalább egy gyereket ne­veztek el róla. A trobriandiak híresek arról Pápua Űj-Guineában, hogy kecses fatárgya­kat készítenek: állatfigurákat, kelyhe- ket (dekoratív mintákkal), bonyolult faragású sétapálcákat. A látogatók ér­kezésekor a mesterek büszkén mutat­ják áruikat. Ha figyelembe vesszük, hány napot vagy hetet dolgoznak, a kért árak abszurd módon olcsóak. A Trobriand-szigeteken senki sem visel órát, senki sem panaszkodik, hogy ke­vés az ideje. Az őserdei ösvényen sétálva, a láto­gató hirtelen nagy és gondosan kezelt tisztásra érkezik. Jan Barter elmagya­rázza, hogy misszionáriusok hagyták kezük nyomát a Trobriand-szigeteken. Ez — akár hisszük, akár nem — egy krikettpálya! Ügy látszik, a szigetlakók bolondulnak a krikettért. A játékot egy jóindulatú metodista vezette be, versengő falvak csapatai játsszák, mint a rituális háborúk tel­jesen civilizált válfaját. A csapatok akárhány játékosból állhatnak. Az 50— 60 fős csapatok sem szokatlanok. Min­den résztvevő tollakat visel, arcuk szí­nesre van festve. A csatárok lándzsa­dobó mágiájukat használva hajítják a labdát, s amikor valami izgalmas tör­ténik, mindenki — a látogatók is — berohan a pálya közepére, és tánccal, dallal ünnepel. Halálesetek A toxlkomániában gyökerezik az Egyesült Államok fővárosában az év elejétől elkövetett 95 gyilkosság több mint fele — mutat rá a The Washing­ton Post című napilap. A legtöbb gyil­kosságot 25 éven aluli fiatalok hajtot­ták végre. A kábítószer-élvezők nem félnek fegyvert ragadni, ha a számuk­ra szükséges kábítószer beszerzéséről van szó De az amerikai napilap által idézett adatok távolról sem tükrözik oly hűen a katasztrófa méretét, hiszen az USA-ban nem könyvelik el a kábí­tószer-fogyasztás következtében beálló haláleseteket és az elmezavarok okoz­ta öngyilkossági eseteket. Bélyeg Az Egyesült Nemzetek Szervezete hat címletből álló bélyegsort bocsátott ki, amelyet a kábítószer-fogyasztás elleni harcnak szentelt Minden bélyeg két részre oszlik Világosabb felén Igen az életre!, sötétebb felén pedig Nem a kábítószerre! felirat látható. Heyerdahl A neves norvég tengerész, Thor He­yerdahl. aki közel 40 esztendővel ez­előtt a Kon Tiki tutajon átszelte a Csendes óceánt Perutól a polinéziai szi­getvilágig, hogy bebizonyítsa: Dél­Amerika őslakossága ezen az úton ke­rülhetett a kontinensre, ismét megér­kezett Peruba, ahol filmet készül for­gatni. A film témája lényegében foly­tatása egykori útjának: újabb bizonyí­tékokat próbál felsorakoztatni arra, hogy a két földrész között kapcsolat állt fenn. Mint ismeretes, Heyerdahl a Ra—I és RA—II papíruszcsónak fedél­zetén is útra kelt, mert azt akarta bizonyítani, hogy az ókori egyiptomiak is képesek voltak hosszú tengeri útra. A 70 éves kutató Peruba érkezésekor kijelentette, hogy az egyiptomi vízi jár­művek és a latin-amerikai hajózási eszközök között sok a közös vonás. Fejszedobás Vlagyimir Durkin repülőgépszerelőt Narjan-Mar városából kevesen ismerik, bár nemrégiben világcsúcsot állított fel — jegyzi meg az APN hírügynök­ség. Ezt fejszehajításban érte el, ami­kor a szokatlan sporteszközt 186 m 56 cm-re dobta. A fejszehajítás a szovjet Távol-Északon élő őslakosság kultúrá­jának részét képezte. A nyenyecek, hantik, manszik, szelkupok ezzel a szerszámmal vadásztak kacsára, libá­ra, szarvasra. A fejsze formája alapján hasonlít az indiánok tomahawkjára. Az északi népek első sportvetélkedőjére 1960-ban került sor a Jamal-félszigeten, Szalehárd városban, ahol a tundrán la­kó népek fiai fejszehajításban, szánug­i ratásban, pányvahajításban mérték össze tudásukat. A találkozóra azóta minden évben szert ejtenek. Kutya Norbert Benecke nyugatnémet kuta­tó arra a következtetésre Jutott, hogy az ember legrégibb barátja, az első háziállat a kutya volt. 14 ezer évvel ezelőtt a kutya már elkísérte gazdáját a vadászatra. Hogy mindeddig erre nem figyeltek fel, annak az az oka — véli a nyugatnémet paleontológus —, hogy a tudósok feltárásaik során csak az emberi csontmaradványokkal foglal­koztak'. Újabb kutatások szerint azon­ban megállapítható, hogy i. e. 14 000- ben a kutya már hű társa volt az em­bernek. Pénzhamisítók Lyonban nemzetközi értekezletre ke­rült sor, amely a pénzhamisítás kérdé­sével foglalkozott. A találkozón, amely­re az Interpool kezdeményezésére ke­rült sor, 130 ország rendőrségének és bankjainak képviselői vettek részt az­zal a céllal, hogy egyeztessék erőfe­szítéseiket a pénzhamisítók ellen. Az értekezlet —■ amint azt az EFE hírügy­nökség jelenti — megállapította, hogy Európában Olaszország, míg Latin- Amerikában Kolumbia tartja a pénz­hamisítás csúcsát. Az amerikai dollárt hamisítják a legtöbben, a jegyzett 13 ezer hamisítási kísérletből 12 000 a „zöld biléta“ ellen irányult. Kígyómarás Srí Lankában egyre több halálos esetet jegyeznek, amelyet kígyőmarás okozott. Amint az egészségügyi minisz­térium jelentése megjegyzi, a szigetor­szágban naponta két ember veszti éle­tét ebből kifolyólag. Tavaly például 695 halálos balesetet jegyeztek fel, főleg az ország középső, erdőkkel borított vidékein. Antarktisz Szovjet tudósok véleménye szerintt az Antarktisz földünk hatalmas lég­kondicionáló „berendezése“. Csupán létének köszönhetően a légkör hőmér­séklete 5—6 6C-kal mérséklődik. A nagy kiterjedésű jégmező ugyanis a beeső napsugarak 90 százalékát vissza­veri, így fölötte hideg légtömeg alakul ki, mégpedig úgy, hogy az eltérően a föld más övezeteitől, az alacsonyabb régiókban marad. A hideg levegő „alá­csorog“ a földrész hegyein, helyét me­legebb légtömeg váltja fel, s az ily módon kialakuló légforgás következté­ben néhány év alatt az Antarktisz „át­szivattyúzza“ a föld egész légkörét.

Next

/
Thumbnails
Contents