Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-07-15 / 28. szám

sorok színes, hosszú kavalkádje, a fellépő együttesek és szólisták műsorának műfaji sokrétűsége az ünnepélyt olyan csokorrá fűzi, hogy ezt egy cikkben leírni lehetetlen.

Bizonyságul egy leheletnyi statisztika: két nap nyolc tematikus műsort láthatott a közönség, amelyek összidő- tartama tizenkét óra. Ez alatt az idő alatt huszonnégy együttes, folklórcsoport, zene- és énekkar, valamint egész sor szólista és művész mutatkozott be. A szereplők száma elérte a nyolcszázat.

Nem tudom, lehet, hogy Erikának és Hajnalkának (a bemutatkozáskor nem akarták megmondani nevüket) van igaza.

„Űj ruhánk van, jöhet a következő díj!“ Egy sereg népviseletbe öltözött lány fog körül. A szinai (Sena) Rozmaring együttes tagjai. Régi ismerősök. Történt ugyanis néhány évvel ezelőtt, hogy az Országos Népművészeti Fesztivál zsűrije az együttesnek kétszer egymás után ítélte oda a legszebb népviGOMBASZÖGI MOZAIK

Az újságíró kénytelen tehát élményei cserepeivel megkísérelni-közel hozni az olvasóhoz Gombaszög (Gombasek) hangulatát.

Á dal szárnyain — Ilyen című műsorral indították az idei ünnepségeket. A Csemadok KB által meghirdetett Melódia '86 könnyűzenei verseny győzteseinek bemutatkozását láthattuk. A Pigmeus, a Makett és MikroFolk együttesek neve, éppen a verseny nyomán, már szűkebb pátriájuk határán túl is ismert. A nézőtéren, érthető módon, a fiatalabb nemzedék képviseltette magát leginkább. Hiszen a popzene a tizenévesek műfaja.

Két kislány ül előttem. Szemmel láthatóan élvezik a zenét. Bele-beledúdol- nak, lábukkal toporognak, táncos mozdulat hullámzik át a testükön.

„Tetszik?“ — kérdezem tőlük, hogy megtudjam véleményüket. „Igen, egészen jók“ — válaszolja az egyik. „Jó, jő, de azért ez még nem az igazi“ — toldja meg a másik. „Hogyhogy?“ „Egy igazi nagynevű profi együttest szerettük volna látni Gombaszögön. Minden évben volt, az idén kihagyták, ugyan miért?“ „Nyilván azért — veszem védelmembe a szervezőket —, mert a nagy együttesek, sajnos, olyanokat is idecsalogatnak, akik nem tudják rendbontás nélkül véglgélvezni a hangversenyt.“ A szőkébb majd átdöf a tekintetével: „Na és akkor mi van? Akkor most szüntessük meg a nagy együtteseket? Akik rendetlenek, isznak, azok hangverseny nélkül is olyanok. Éppen őket, és itt kellene megnevelni! Több rendezőt, rendfenntartót idevezényelni. Azok kordában tudnák őket tartani, és ezzel nevelődnének is.“

seletért járó díjat — ugyanannak a népviseletnek. Akkor kicsit kajánkodva írtam meg, hogy a következő versenyre elég csak a népviseletet elküldeni. Innen datálódik barátságunk. „Nézze csak meg, új viseletűnk van, talán még szebb mint a régi. Mondja meg a zsűrinek, hogy jöhet a következő díj!“ Én itt teszek eleget óhajuknak ...

Az ünnepség kedves színfoltja a külföldi vendégegyüttesek bemutatkozása. Az idén sem volt ez másképp. A magyarországi Budapest táncegyüttes, az NDK-beli Spremberg zenekar, a lengyel- országi Pektorzyn együttes és a Vino- grad együttes az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságból gazdagította a műsort. Az utóbbiak színpompás népviselete, színvonalas műsora ugyancsak elnyerte a közönség tetszését. A „nagy meglepetést“ a fellépésük végére hagyták. A fiúk élénksárga zsinóros nadrágban, mellényben, a lányok a magyarra emlékeztető népviseletben . vonultak a színpadra, és magyar zenére, magyar táncot roptak. Nyilván erre az alkalomra tanulták be. Bár a népviselet, a zene és a tánc nem egészen felelt meg a „csak tiszta forrásból“ elméletnek, és a „folklórszakértők“ bólogathatnak is miatta, mégis nagyon kedves gesztus volt tőlük. Jutalmul meg is kapták a tapsot a közönségtől.

Van a gombaszögi ünnepségeknek egy imagináris, a rendezők által nem befolyásolható „segédrendezője“: az eső. Hány művészi ambíciót, lelkesedést tört már ketté az elmúlt harmincegy évben. A tősgyökeres Gombaszög-látogatók egyforma szaporán tekingetnek a műsorfüzetbe és az égboltra. Ez már amolyan reflexmozdulat. Uralmát az eső

Harminckettedszer gyűlt össze a kultúrát igénylő nép a Gombaszögi-völgy- ben. Közhelynek számítana hagyományról beszélni, hiszen harminckét esztendő már magában foglalja a hagyomány tartalmát. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Országos Kulturális Ünnepélye már önmagát jelentő fogalommá vált.

Szinte átfoghatatlan feladat előtt áll az, aki részletesen kívánna beszámolni a kétnapos rendezvénysorozatról. A műidén sem adta fel. Szombaton este a Budapest együttes fellépését „szúrta ki magának“. A vendégművészek első számai után megérkezett. A nagyszerűnek ígérkező fellépés és az utána tervezett táncház látta kárát. Vasárnap is fenyegetőzött, de aztán mégiscsak jobb belátásra tért. Csak a budapesti művészek záróműsora végén vette át a „hatalmat“. Az utolsó szó az övé lett.

HORVÁTH REZSŐ Klínko Róbert felvételei

Szinte már hagyomány, hogy nyáron tucatszám érkeznek szerkesztőségünkbe a képeslapok. Olvasóink üdvözletüket küldik nyaralásukról, az építőtáborokról. Az üdvözlet mellett persze most sem hiányzik a szavazat, így van miből összeállítanunk a listákat. S ahogy ilyenkor lenni szokott, megkezdődött a könnyűzenei uborkaszezon, vagyis kevés új dal indul a lemezstúdiókból hódító útjára, ami viszont örömteljes: az új számok közül minden évben egy- pár igazi nyári slágerré válik. Most még korai lenne beszámolni az idei nyári dalokról, de minden bizonnyal nem kell rájuk sokat várnunk. Addig is nézzük a jelenlegi sorrendet!

HAZAI ÉS MAGYARORSZÄGI LISTA

1. Vaso Patejdl: Umenie Sít

2. Miroslav Zbirka: Mladosf

3. Balét: VSem bratislavskym dívkám

4. Petr Kotvald: Pfísné soukromá sci-fi

5. Peter Nagy: Chlapőenská du§a

6. Midi: Express Orient

7. Banket: Po schodochi

8. Hecko testvérek: Sny vo farbácti

9. Miroslav Zbirka: Chlapec z ulice 10. Robo Grigorov: Chcem fa nájsf

1. Napóleon BLD: Elfelejtesz, tudom

2. Névtelen Nulla: Csalódás

3. KFT: Ha jön a péntek

4. Komár László: Jó éjszakát, kedvesem 9

5. R-Go: Te csak mindig akkor sírsz B. Dolly Roll: Egy-két-hár, itt a nyár

7. Napóleon BLD: Szétszórt vagyok

8. Z’Zi Labor: Édes lánjfl

9. Exotic: Hiába provokál 10. Görbe Nófa: Bújócska

VILÄGLISTA:

1. Modern Talking: Magányos könnyek

2. Jennifer Rush: Egy idegen szerelme

3. C. C. Catch: Pokol és mennyország

4. Bilgeri: Néhány lány már kész hölgy

5. David Bowie: Fénylő-csillag

6. Wham: Hová tűnt a szíved

7. Depeche Mode: Különös szerelem

8. Tina Turner: Vigyél a folyóhoz

9. Talking Heads: Rádió fej 10. A-Ha: Talán, talán

ZSÁKBAMACSKA

Színes posztert nyert Ornódy Tibor jesenskéi, Bankó Andrea szepsí (Mol- dava nad Bodvou), Fésűs Klára kassai (Kosice), Jarábik Márta érsekűjvári (Nővé Zámky) és Nagy Éva sládkovi- covói olvasónk.

POPCSEREBERE

Krizsán Erika (943 01 Stúrovo, Jilem- nlckého 3):

Adok Modern Talking-, A-HA-, Falco-, Sandra-, C. C. Catch-, Depeche Mode-, David Bowie-, Madonna-, Michael Jackson-, Kim Wilde-, Tina Turner-képeket. Kérek Europe- és Duran Duran-képeket, -posztereket.

Mitro Lukrécia (948 01 Verké Dravce 3J:

Adok Pokolgép-, Samantha Fox-, Iron Maiden-posztereket. Kérek Edda-, A- HA-, Europe-, Dolly Roll-, R-Go-, Szűcs Judit-képeket

AZ OLVASD ÍRJA

„Végre a közelmúltban a listán megjelent a Kánguru együttes slágere, de sajnos erről a zenekarról még a lap hasábjain nem olvashattunk, ezért szeretném néhány mondatban bemutatni.

Szigeti Ferenc, az egykori Karthago vezetője hosszú pihenés után megalakította a Känguru együttest. Bemutatkozó dalaik címe a Bestiavadászat és a Jégkirálynő. Mindkettőt egyre gyakrabban hallani a rádióban is. A csoport már ismert zenészekből áll, hiszen a vezetőn kívül két tag a Citromból „igazolt át“. Tagjai: Dobi Sándor (23 év) ének, Boros Csaba (24) basszusgitár, Boros Péter (19) dob, Galambos Zsolt (21) billentyűs hangszerek és Sigeti Ferenc (35) szólőgitár. Nekik kívánunk sok sikert ml is, a Légierő amatőr együttes tagjai.“

AZ OLVASÖ KÉRDEZ

Kováts Kriszta jeligére: Kérdéseidre a válaszok: Kováts Kriszta a Rock Színház tagja. Főiskolai tanulmányait prózai szakon végezte. »Ringlispil« című nagylemeze tavaly év végén jelent meg. Ennek legsikeresebb dala (talán?): A híd felé.

RH+ együttes jeligére: Az együttes kőkemény blueszenét játszik. Vezetője Siklósi Imre (Siki). Legsikeresebb daluk címe: „Európa hattól hatig“. Ebben a dalban végtelen egyszerűséggel festik le azt a bizonyos napot, amelytől Hirosima óta nemzedékek rettegnek. A hagyományos felállásban működő zenekar idén ünnepli megalakulásának 5. évfordulóját. —pp

*

/