Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-07-01 / 26. szám

Kommentárunk A környezetvédelem időszerűsége „Az újfajta gondolkodásmód meghonosí­tása a legjobb védekezés a környezetet romboló ipari beruházások elterjedése el­len“ — írta nemrégen B. Rausenbah szov­jet akadémikus a Lityeraturnaja Gazetában. A valóban ésszerű környezetvédelmi szem­lélet e jeles képviselője kifejti; nőiesebb ha a tudományos és műszaki fejlődés ma világosan megmutatkozó hibáiért nem a ha­ladást marasztaljuk, hanem önmagunkat — az embert. A haladás számos fogyatékossá­ga fő okának azt tartja, hogy ellentmon­dás van az ember állandóan növekvő ha­talma és az önmagával mintegy lépést nem tartó értelmünk között. A mindennapi gya­korlatból származik az a felismerés, hogy az erős kézhez értelmes és óvatos fejre van szükség, és ha a kéz erejét a tech­nika mérhetetlenül megnövelte, akkor az értelemmel szemben támasztott követelmé­nyek is meghatványozódnak. t Országunkban is egyre inkább tudatosít­juk, hogy ennek így kell lennie. Az utóbbi időben foganatosított, intézkedésekkel sike­rült legalább annyit elérni, hogy a hely­zet már tovább nem rosszabbodik, a gyárak belátják, hogy elengedhetetlenül szükséges a tisztítóberendezések felállítása, üzemelte­tése, és felelősségteljesebb hozzáállás kell a mezőgazdasági üzemek vezetői részéről is. A mezőgazdaság bz egyik legnagyobb környezetszennyező Felesleges lenne bizo­nyítani, hogy a mezőgazdász ma nem di­csekedhetne akkora terméseredményekkel, ha a műtrágyákkal nem javítaná rendsze­resen a föld termékenységét, ha vegysze­rekkel nem fékezné a betegségek terjedé- -sét, a kártevők elszaporodását. Földjeinken egyre több és hatékonyabb vegyszert alkal­maznak. A pazarlás fékezésével az elmúlt években sikerült előrelépni, de a problé­mák továbbra is a felszínen maradtak. A vegyszerek használatával az ivóvíz kér­dése is összefügg. Szlovákia lelentős terü­letein ivóvízhiány van épp azért, mert a víztartalékok egy része a környezetszennye­ződés következtében nem alkalmas fogyasz­tásra. A rendelkezésre álló nem nagy meny- nyiség egy részét az ipar használja fel leg­különfélébb célokra, illetőleg a mezőgaz­daság igényli öntözésre Különösen ügyelni kell arra, hogy nitrogén ne kerüljön az ivóvízbe. Vemhes állatokon végzett kísér­letek kimutatták, hogy a nagy mennyiségű nitrát és nitrit mérgezi az embriókat. Saj­nos, ugyanez a helyzet az embernél is A felnőtt bár a viszonylag nagy mennyiségű nitrátot is károsodás nélkül elviseli, a cse­csemőknél és a gyengébb szervezetű kis­gyermekeknél súlyos következményekkel járhat. Rausenbah akadémikus véleménye szerint a szakembereknek nagyvonalúan és felelős­ségteljesen kell megoldaniuk feladataikat, és gondolniuk keli a javasolt megoldások messzemenő következményeire. Le kell küz- denünk magunkban a jelenségek egydimen­ziós szemléletéit. A tudományos és műszaki haladás — ha szabad Így mondani — egy­idejűleg rossz is meg jó is, az irányt az embernek kell megszabnia. Nem szabad tehát túlzásokba esni. mér­legelni kell az összes lehetséges tényezőt, és a ma elfogadható kompronlisszum mel­lett kell dönteni A környezetvédelem kér­dései tehát továbbra is, a jövőben is napi­renden maradnak. Strasser György Mindkét fél érdekeit védjük és képviseljük Ma már a nyári szünidő sem a teljes lazítás, az édes semmittevés időszaka, mint régen. Diákok ezrei segítenek a szövetkezeteknek, a zöldség- és gyü­mölcsfeldolgozó vagy irtás üzemeknek az idénymunkákban. E segítség jól be­vált formája a nyári építőtábor. A két­hetes turnusokban zajló munka során versenyben állnak az iskolák, az egyes \ járások, kerületek. Tavaly nem a leg­jobban szerepelt a Komáromi (Komár- no) járás, mivel a Nyugat-szlovákiai ke­rületben csupán a kilencedik helyen végzett. — Mivel magyarázható a gyengébb szereplés? — kérdeztém Kiss Pétert ja képen), a SZISZ jb titkárát. — Kicsi volt az érdeklődés. Ügy tű­nik, a diákokat nem vonzza eléggé a járásunkban kínálkozó munka, ezért in­kább határainkon túlra szerződnének. Tavaly 616 diákra volt szerződésünk, amit rögtön keveselltünk, de azt is be kell vallanom, hogy a mi szervező és irányító munkánk is hagyott kívánni­valókat maga után. A másik, ami a diá­kokat időnként lehangolja, hogy nem mindig azt a munkát végzik, amire ép­pen leszerződtek. Sajnos, ez főleg a gyümölcsészetekben fordul elő, ami érthető, mert ott sok múlik az idő­járáson. így ezen nem is tudunk vál­toztatni. A múltban még az is előfor­dult, hogy a nyári építőtáborozás alatt megkeresett pénzt csak novemberben folyósították a szövetkezetek, így rend­re csalódtak bennük a diákok. 1 — Habár még nem kezdődött meg az építőtáborozás, hallhatnánk valamit ar­ról, hogy milyen most a diákok érdek­lődése, hangulata? Hányán mennek az idén a nyári építőtáborokba? — Lényegesen jobb a helyzet, 964 diák számára van szerződésünk, illetve hát ennyit várunk az építőtáborokba. Továbbra is nagy az érdeklődés a cseh­országi munkahelyek iránt, így az idén már két helyre, Dubríanyba és Bzenec- be is mennek járásunkból fiatalok az ottani konzervgyárak munkáját segíte­ni. A járáson belül főleg a szőlészetek, kertészetek várják őket, és már most el kell mondanom, hogy az időjárás beleszól a szerződésekben foglaltakba. Járásunkban a nyári építőtáborok jú­nius 29-én nyitják meg kapujukat, és a tervek szerint augusztus 28-án zárul­nak. A munkát a Komáromi Magyar Ta­nítási Nyelvű Gimnázium diákjai kez­dik a hetényi (Chotín) szövetkezet sző­lészetében. — Személyes tapasztalatom szerint a diákok munkakedvére kihat a szociális ellátottság: az elszállásolás, az étke­zés, a szervezés, a munkabiztonság és egyebek. Mennyire figyeltek ti oda ezekre a lényeges tényezőkre? — Állandó jelleggel dolgozik a „tár­sadalmi munka járási törzskara“, amely­ben képviselve van a mezőgazdasági igazgatóság, az egészségügyi állomás és az iskolák. Itt készítjük elő, illetve ér­tékeljük az építőtáborokat. Nyáron rend­szeresen kijárunk az építőtáborokba, főleg az első hét végén, amikor a diá­kok már fel tudják mérni a helyzetet. Azonnal intézkedünk, ha megszegik a munkabiztonsági előírásokat, ha hiány­zik a pedagógiai felügyelet, ha más munkát végeztetnek a diákokkal, mint amilyen a szerződésben szerepel, ha baj van a szállás és az étkezés körül stb.' Lényegében mindkét fél érdekeit védjük és képviseljük. A tapasztaltak alapján egyben javaslatokat is teszünk az elkövetkező nyárra vonatkozólag. — Végül áruld el, milyen helyezést érnek el az idén a járás fiataljai? — Remélem, jobbak leszünk, mint ta­valy, s hogy ez így legyen, ők is, és mi szervezők is mindent megteszünk. Én a hatodik-hetedik helyet tippelem járásunknak. — A beszélgetést köszöni: Polgári László r * RAJVEZETOK Tíz éve annak, hogy Leczkési Mártát és Pogány Erikát SZISZ-taggá avatták. Ma mind a ketten a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Gorkij Utcai Alap­iskola Zoja Koszmogyemszkaja pionír­csapatának rajvezetői. Az ifjúsági szer­vezetben tíz év nagy időnek számít. Ezért is érdekelt annyira, hogyan vé­lekednek a szervezeti élet alakulásá­ról, fejlődéséről. — Én úgy érzem, hogy túl sok és lényeges változásról nem beszélhetünk, hiszen a szervezeti élet alapja ugyan­az, mint tíz évvel ezelőtt volt. Megfi­gyeltem azokat, akik mostanában lép­tek be az ifjúsági szervezetbe, és ugyan­olyanoknak találtam őket, mint annak ideién mi voltunk. Lehet, hogy kicsit változott az érdeklődési körük, változ­tak a szervezeti élet feltételei is, de a fiatalokat jellemző közös vonások megmaradtak, és bennük is fellelhetők — mondta Leczkési Márta. — Időközben diplomát szereztetek, de pedagógusként is SZISZ-tagok ma­radtatok. — Mint pedagógus SZISZ-tag öröm­mel vállaltam a rajvezetést, mert na­gyon közel állnak hozzám a gyerekek. Ügy érzem, sikerül őket felkészíteni arra, hogy jó pionírok, majd később jó SZISZ-tagok legyenek — mondta Erl- fca. — En is rajvezetó vagyok a harma­dik osztályban — folytatta Márta —, és szeretettel végzem ezt a munkát, — Milyen munka folyik a ti rajotok­ban? — Sokrétű, mert nagyon sok fela­datot kaptunk a felettes szervektől, de ezen kívül még nagyon sok apró ren­dezvénnyel, érdekes foglalkozásokkal gazdagítjuk a raj tevékenységét. Sokat játszunk, énekelünk, moziba, színház­ba, könyvtárba, kiállításokra járunk. — Erika, a te rajodban, is hasonló munka folyik? — Én a Móra Ferenc rajt vezetem, s a védenceim szintén harmadikosok. Egyik legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy teljesítsük a „Fürgeség lángja“ elnevezésű akció feladatait. A gyerekek megismerkednek a pionírszer­vezettel, a pionírjelképekkel, a szocia­lista országok testvérszervezeteinek éle­tével. De nemcsak ilyen kötött foglal­kozásokban merül ki tevékenységünk, figyelembe vesszük a gyermekek ér­deklődési körét is. A játék és a szó­rakozás mellett arra törekszünk, hogy felkeltsük a kulturális élet iránti ér­deklődésünket. A SZISZ IV. kongresz- szusának tiszteletére rajunk minden tagja még a raj kötelezettségvállalásán kívül egyéni felajánlást is tett, — A rajvezetést mint pedagógus SZISZ-tagok vállaltátok. A két feladat­kör, a pedagógus és a rajvezető fela­datköre nagyon közel áll egymáshoz. — A rajvezetés a mi kötelezettség­vállalásunk, és ezt mint rendes SZISZ- tagoknak teljesítenünk kell. Az csak jó, hogy a rajvezetői munka nagyon kö­zel áll a hivatásunkból adódó felada­tokhoz. Sőt, bizonyos értelemben előny­nek számít, mert így jobban meg tud­juk ismerni a gyerekeket, ami nélkül sem rajt vezetni, sem tanítani nem le­het tökéletesen. — Szerintem a SZISZ-tagok mindig olyan kötelezettségeket igyekeznek vál­lalni, amelyek közel állnak hozzájuk — folytatta a gondolatot Erika. —. Hoz­zánk, pedagógusokhoz a gyermek áll a legközelebb. Én szeretem a rajveze­tést, és nem érzem többletfeladatnak ezt a munkát. Ha lehet, a jövőben is vállalom, hiszen ez csak segítségemre lehet a mindennapi munkámban. Kamocsai Imre NÉHA SZINTE ÁRADNAK AZ ÖTLETEK — ötletes újító, minden jó dologért lel­kesedő fiatalember — így jellemezte tömö­ren Ján Kohútot (a képen| Jozef Falls, a jabloneci üveggyár medzilaborcei üzemének igazgatőta. Valóban, ez a fiatal konstruktőr évente három-négy újítási javaslatot nyújt be, és általában alkalmazzák Is őket a gyakor­latban. De az emberből nem lesz egyik napról a másikra újító, ahhoz idő, türelem, tudás, gyakorlati tapasztalatok kellenek, és természetesen sok 16 ötlet. Ha valaki nyi­tott szemmel iár, észreveszi az apróságo­kat is. Ha valami nem úgy megy, ahogy mennie kellene vagy ahogy mehetne, s töri a fejét, hogyan tehetné lobbá a munkafo­lyamatot, néha szinte áradnak az ötletek. Ha a probléma nem hagyja nyugodni, el­mélyül benne az ember, s addig foglalko­zik vele, amíg meg nem old la. — A gondolat önmagában még kevés, ezt hasznos újításra kell váltani, és akkor hasznos igazából az újítás, ha azt a gya­korlatban alkalmazni is tudják — mondja ján Kohút Kilenc évvel ezelőtt lépte át először az üveggyár küszöbét, zsebében a Sninal Gép­ipari Szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvánnyal. A termelés műszaki elő­készítésével foglalkozó osztályon kezdett dolgozni. Számos jó barátra, ismerősre ta­lált az üzemben, hiszen ő Is medzllabor- cei. Nemegyszer volt alkalma meggyőződni róla, mit jelent a 16 közösség, a segítő- készség, a 16 tanács. — Az újító nem lehet csakis önmagára utalva, sokszor van szüksége szakvélemény­re, hegy lássa, mennyi előny származna a termelésben az új műszaki megoldás al­kalmazásából. Szaktanácsokkal elsősorban Peter Vladyka szerszámlakatos lát el, vele tárgyalom meg az ötleteimet, mielőtt pa­pírra vetném őket. A kezdetekre így emlékszik vissza Ján Kohút: — öt évvel ezelőtt nekiláttam egy tema­tikus feladat megoldásának. Sikerült. A munkám eredménye, az a szerszám, ame­lyet a csillárok függőinek fényesítésére használt sztlroporgumi kiszabásánál alkal­maznak. megszüntette a megerőltető mun­kát, mert a viszonylag vastag gumiréteget azelőtt ollóval vágták. Ezenkívül anyagot takarítunk meg vele, és többszörösére emel­kedett a termelékenység. Gazdasági szem­pontból pedig több mint húszezer korona a megtakarítás. A sikeres indulásban része volt az Idő­sebb, tapasztaltabb kollégának, Jozef Ho- Ilenőiknak is, aki kezdettől fogva figye­lemmel kísérte, és ha kellett, irányította Is az üzem legjobb fiatal újítójának az első lépéseit. Ahogy teltek az évek, úgy soka­sodtak az újítási javaslatok, ötletei több­nyire a nehéz fizikai munka megkönnyíté­sét, az anyag- és energiatakarékosságot, a nagyobb termelékenységet, a jobb minősé­get és a biztonságot szolgálják, ján Kohút mindig közvetlen a termelésből merített, hiszen naponta kapcsolatban van vele. „Mtért ne lehetne ezt másképp csinálni, jobban, gazdaságosabban?“ — forgatta a fejében valamennyi újítása előtt. Néha lát­szólag szinte elhanyagolható apróságokról volt szó, viszont amikor a hasznosság ke­rült mérlegre, egészen tekintélyes össze­gek ugrottak ki. Ján Kohútot a közelmúltban megbízták az üzem űjítőmozgalmának Irányításával. Az ő gondja a benyújtott újítási javaslatok elbírálása nemcsak az üzemben, hanem a vállalaton belül is, szorgalmazza az elfoga­dott javaslatok alkalmazását, a koronában kifejezhető értékük megszabását stb. Nem tagadja, örülne, ha az újítók tábora a gyárban népesebb lenne. Nehéz megadni a receptjét annak, hogyan lehet valakiből újító, de bízik benne, hogy ösztönzéssel e téren is előbbre léphetnének. Sokan szé­gyenkeznek előrukkolni hasznos ötleteik­kel, van, akinél az egyedüli akadály az, hogy nem tudla, hol kezdje, hogyan vesse papírra, megint más nem bízik benne, hogy ötlete valóban újítás, és inkább meghagyja magának. Ezeket az embereket szeretné fel­karolni. Pém Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents