Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-06-17 / 24. szám

A Nikolaiviertel a háború után és ma A hétszázötven éves ifjú A tizenharmadik század elején — a pontos dátumot ma már sen­ki sem tudná megmondani — a Spree folyó gázlója mellett mind­két oldalon település alakult. A bal parton Cöln falucska, a jobb parton pedig a Berlin nevet vi­selő falu. A két település Berlin néven 1237-ben egyesült. Erről már hi­teles okmány létezik. Ezt a dá­tumot tekintik Berlin, ma az NDK fővárosa megalakulásának dátu­maként. Tehát idén ünnepli a vá­ros megalakulásának 750. évfor­dulóját. Ebből az alkalomból ün­nepségsorozatta] emlékeznek meg a jubileumról. A Rosenfhaler Strasse Berlin központjában fekszik ugyan, de nem az utolsó években kialakí­tott új, korszerű város tartozéka. Az utca valamikor szegény mun­kásnegyed része volt, ezért hiába keresnénk a nagyvárosra jellem­ző. mutatós épületeket Bár a re­konstrukció már ide is elérkezett, és egy-egy ház felújítása sejteti, milyen lesz ez a rész néhány év múlva Utunk célja a 64-es számú ház. Itt székel egy olyan hivatal, ahol a jubileumi év rendezvényeiről részletes felvilágosítást kapha­tunk. A ház falán elhelyezett táblán a következőket olvashatjuk: Az NDK Kultúrügyi Minisztériumának nemzeti jubileumok és a kulturá­lis emléknapok hivatala. Az intézmény igazgatója, Sieg­fried Rakotz avatott ismerője a fővárosnak. Beszélgetésünk, vagy pontosabban Siegfried Rakotz mo­nológja felér egy történelmi ta­nulmánnyal: — Berlin hét és fél százados története nagvon változatos képet mutat. Nem kívánjuk elhallgatni, hogy éppen Berlin volt az a vá­ros, ahonnan a huszadik század két borzalmas világégése elindult. Ez szomorú oldala történelmünk­nek De Berlin a haladás városa is. Itt tevékenykedett August Be­bel, Rosa Luxemburg, Karl Lieb­knecht és Ernst Thälmann. Itt volt a német munkásosztály har­cainak fellegvára. Itt hirdették meg 1919-ben a Német Tanács- köztársaságot. Itt vöt a fasiszta időben a német ellenállás köz­pontja. De Berlin a haladó tudo­mány városa is. Innen indult el Koch, Virchow, Hertz, Einstein és még sokan mások. Vagy a haladó kultúra képviselőiből hadd említ­sek egyetlen nevet, Bertolt Brecht nevét. A háború után városunk egy új, politikai szempontból a múlttal ellenkező igyekezet leté­teményese lett. Berlin a béke vá­rosa. Legfőbb igyekezetünk, hogy városunk a nyitott, mindenki szá­mára elfogadható dialógus váro­sa legyen Eszmék, felfogások sza­bad ütköztetésének központja sze­retnénk lenni. Illetve már annak is mondhatjuk városunkat, hiszen egész sor nemzetközi rendezvény, amely az elmúlt időben itt, Ber­linben valósult meg, azt igazolja, hogy mindez nemcsak vágy, ha­nem ma már gyakorlat is. Persze a hétszázötvenedik jubileumról akartak hallani. Nos, erre ki kel­lett térnem, mivel az ünnepsége­ket úgy szervezzük, hogy az el­mondottak világosan érthetővé váljanak. Most pedig hadd említ­sek néhány gyakorlati dolgot, amely összefügg a jubileummal. Mint bizonyára tudják, városunk a háború után romokban hevert. Azóta már rengeteg új létesít­mény, lakás épült, műemlékeket újítottunk fel. Most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, hogy városunk régi, jellegzetes részeit felújítsuk eredeti formájukban. Ezt az igye­kezetünket, persze, a jubileum fel­gyorsította. Talán nem érdekte­len, hogy a városépítésből fiatal­jaink is kivették részüket. Az if­júsági szervezetben kibontakozott az „Ifjúsági Berlin-kezdeménye- zés“ mozgalom. Az ország min­den részéből jöttek a fiatalok, hogy munkájukkal szépítsék vá­rosunkat. Különben, nézzék meg a Nikolaiviertelt, ez a fiatalok műve. A Berlinbe látogató turista szá­mára a legismertebb pont az Alexanderplatz, amely az újjá­épített város centruma, szellemi, kereskedelmi központja, a város­nézés kiindulópontja. Elhaladva a várost fémjelző tévétorony mel­lett, megcsodálhatjuk a romokból felépített „vörös“ városházát, és rövid séta után megérkezünk a Nikolaiviertelhez, ahhoz a negyed­hez, amelyet Rakotz barátunk ajánlott. A régi Berlint Ismerők tudják, hogy 1945-ben, a város ostromakor itt dúltak a legheve­sebb harcok. Hiszen innen légvo­nalban alig 400—500 méterre van A megfiatalodott címermedve az a hely, a birodalmi kancellária bunkerje, ahol Hitler, a legvégső kig próbálta elkeseredten védeni „ezeréves“ birodalmát, A harcok befejezése utál] a Nikolaiviertel egyetlenegy épülete sem maradt épségben. A negyednek nevet adó Miklós-templomból is csak a csu­pasz falak maradtak meg. Mindez ma már a múlté. Nem véletlenül. A történészek kiderítették, hogy a tizenharmadik században Berlin falu, a mai főváros „csírája“ pont ott volt, ahol ma a Nikolaiviertel áll. Érthető tehát, hogy a negyed felújítása minden másnál fonto­sabb volt. A feladat teljesítését a fiatalok vállalták magukra. Az FDJ (Szabad Német Ifjúsági tag­jaiból alakult brigádok kiváló munkát végezve, állították helyre a negyed régi házait és magát a Miklós-templomot. Az építkezés idejében, a jubileumra elkészült. Néhány rövid hét alatt a Nikola- ivierfel a berliniek kedvenc helye lett. De találkozhatunk itt sok-sok külföldi turistával is, ami nem is csoda. A látnivalókon kívül más vendégmarasztaló is van. Huszon­két vendéglátó üzemben csillapít­hatja éhét, olthatja szomját, aki oda betér. Hangulatos kis sörö­zők, vagy a legkényesebb igénye­ket is kielégítő éttermek, kávé­házak. Az egyik étterem, a kor­hűség kedvéért, amolyan fedett erkélyekkel épült fel. A jó hu­morú berliniek már meg is ta­lálták a népszerű elnevezést: fecs­kefészek. Nem lenne hiteles, ha csak ezt az egy építkezést említenénk meg. Gyors ütemben halad a város töb­bi negyedeinek felújítása is. Sor­ra került a munkásmozgalom va­lamikori fellegvára, a Sophien­strasse, nemrég fejezték be a mo­dern kivitelezésű Leipzigerstrasse építését. Hatalmas és korszerű la­kótelepek épültek a város pere­mén, Hohenschönhausenben és Marzahnban. Épül a metró új vo­nala, amely a lakótelepeket köti össze a belvárossal A Köztársa­sági Palota és a tévétorony között elkészül a Marx-Engels Forum, amely méltó a két nagy politikus­tudós emlékéhez. A jubileum nemcsak az építke­zésben mutatkozik meg. Az em­ber lépten-nyomon valamilyen ju­bileumi rendezvényről szerezhet tudomást. A hirdetőtáblák minden hétre ígérnek valamilyen rendez­vényt: gyermekfesztivált, hang­versenyeket, kiállításokat, szín­házi bemutatókat, nemzetközi szimpóziumokat, konferenciákat. A^ év folyamán százötven olyan sportrendezvény valósul meg, amely kapcsolatban van a jubi­leummal. A napokban zajlott le a világ polgármestereinek talál­kozója. Készül egy nagy népi vi­galom, ahol a város ,Trümmer­frauen“ tagjait látják vendégül. Azokat, a még életben levő asz- szonyokat, akik a háború után a sok-sok millió köbméter romot és omladékot eltakarították. Azért ők, mert a háború okozta „férfi­hiány“ miatt más megoldás nem volt. Augusztus 22-ére, amikor az ünnepségek kicsúcsosodnak, a Berlint övező tavakon nagy vízi­parádé és tűzijáték készül. Szin­te lehetetlen áttekinteni a ren­dezvények sokaságát. A város arculata is az évfor­dulót tükrözi. Az ünnepi dísz, a jelszavak, a kirakatok lépten-nyo­mon emlékeztetik a járókelőt: ez az újraszületett város jubilál. Berlin címerében egy medvét láthatunk. Most az ünnepségek alkalmából ezt is átstilizálták, megfiatalodott, mint ahogy a hét­százötven éves város is fiatalabb lett. mint bármikor valaha. Horváth Rezső ÖTM1LL1ÄRD A Föld lakossága ez év május 15-én, pénteken elérte, illetve meghaladta az ötmilliárdot. Az adatot a népesedési problémákkal is foglalkozó nyugatnémet Vikert intézet közölte. A század elején egymilliárd ember élt földünkön; 1930-ra megduplázódott, vagyis kétmilliárd lett, 1975-re újra meg­kétszereződött, elérte a négymil- liárdot. VILÁGELSŐ Kína a dohánytermelésben és dohányzásban is világelső. Peking- ben például a 16—70 év közötti férfilakosság 86 százaléka áldoz a káros szenvedélynek. A fővá­rosban most dohányzás elleni kampány indult. Vezető személyi­ségek jő példáiban sincs hiány. A 82 éves makkegészséges Teng Hsziao-ping, Kína első számú po­litikusa nem akar példa lenni. Szenvedélyes dohányos, s ő az egyetlen ember az országban, aki a parlament üléstermében is rá­gyújthat. VELENCE GONDOLÁÍ Az egykori vaporettót, a gőzzel hajtott hajót később a motoros bárkák váltották fel Velencében. A jövőben a gondolák elektromos meghajtással közlekednek majd a lagúnák városának egyes állomá­sai között. Az új hajtómű csendes és nem szennyezi a levegőt. HÁZ! BALESET A francia biztosítótársaságok statisztikái szerint az otthoni bal­esetek valóságos csapássá váltak az országban. Csupán az elmúlt évben a háztartási eszközök és a vegyszerek gondatlan kezelése miatt 25 ezer ember vesztette éle­tét Franciaországban, kétszer any- nyian, mint közúti balesetben. STATISZTIKAI ADATOK A dohányzás tavaly legalább egymillió korai haláleset okozó­ja volt a világon. Az adatot a WHO (az ENSZ Egészségügyi Vi­lágszervezete) közölte, és egy­ben levonta belőle a tanulságot. Genfi székházában április eleje óta tilos a dohányzás. Alkalma­zottai között a dohányosok egy­harmados kisebbségben vannak, ők ezentúl az épületnek csak egy eldugott, kis, oldalhelyiségében hódolhatnak szenvedélyüknek. GYŰJTEMÉNY Irógépgyűjteménye van a moszk­vai Borisz Bulkin írógépműsze­résznek. Különleges darabja egy olyan múlt századi Imperial, amely a latin betűkről a cirillre volt átállítható. A gyűjtemény ha­zai ritkasága az 1837-ből szárma­zó orosz írógép. „KÍSÉRLETI nyűl“ A brit hadsereg az ötvenes é- vekben saját csapategységeit „kí­sérleti nyulaknak“ használta fel atomkísérletei idején — tárja fel az angol People lap, a kormány által kiselejtezett dokumentumok­ra hivatkozva. A kísérletekkor — idézik a lapot a hírügynökségek — a tudósok és a szakemberek minél több adatot igyekeztek ösz- szegyűjteni az atombomba hatá­sáról a felszerelésre és az embe­rekre.

Next

/
Thumbnails
Contents