Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-27 / 21. szám

új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK A SZABADIDŐ ÉS AZ OLVASÁS Egy pedagógus a napokban így panasz­kodott: „A mai gyerekek írás helyett tele­fonálnak, olvasás helyett televíziót néznek.“ Sajnos, a tudósok és a lövőkutatók Is már jő néhány esztendővel ezelőtt megjövendöl­ték az olvasás drámai hanyatlását. Jelenté­seket hallhattunk arról, miként szorítják háttérbe a könyvet az ú] tájékoztatási esz­közök. Más szóval: az elektronikus tájékoz­tatási eszközök is helyet követelnek maguk­nak. Ettől függetlenül igazuk van a pedagógu­soknak, akik azt a nézetet vallják, hogy a gyermekeket olvasásra kell szoktatni, olyan rendszeres olvasásra, amely azután belső igényükké válik. Egyetértek a pedagógus­sal, amikor ezt a gondolatot veti papírra: „Nincs jobb eszköz a nyelvi készségek fej­lesztésére, mint az olvasás.“ Közeleg a szün­idő, amikor a gyermekeknek több lesz a szabadideje, Így ez a gondolat módfelett időszerű. Hogy mi mindennel töltik az emberek a szabadidejüket, a listán az iparilag fejlett országokban, beleértve a szocialista orszá­gokat is, az első helyen a televfziónézés, a rádióhallgatás, esetleg a mozllátogatás áll. Ezek sajátos és egyelőre nem helyettesít­hető szerepet játszanak a szabadidő kihasz­nálásában. A tömegtájékoztató eszközök ál­talánosan tájékoztatnak, szórakoztatnak, hozzáférhetővé tették a kultúrát és a tu­dományt is. Az olvasásra jutó Idő termé­szetszerűleg csökkent, mert a rádió, a tele­vízió, a film és most már a videó is teret, időt kér, az időnk pedig nem végtelen. El­mondható tehát, hogy korunkban a szabad­idő újrafelosztását éljük. A régebbi időkben valóban többet olvas­tak az emberek, társasági életet is jobban éltek, mert .volt rá idejük, és erre voltak berendezkedve. Akkor nagyon kevesen lát­tak világot, csak olvastak a távoli szépsé­gekről, miközben igen sokan a szomszéd faluig sem jutottak el, A ma embere teljes­ségre törekedve már nemcsak olvasni kí­ván, nemcsak útikönyvekből és filmekből akarja a'távolabbi tájakat vagy országokat megismerni, hanem saját szemével ls^látni akarja őket. A könyv a mai ember életében már nem az egyetlen ismerethordozó, csu­pán egy a több közül. A rádió, a tévé be­avat a világ dolgaiba, az olvasás a magány műfaja. A mai fiatalok mintha félnének a csendtől, az egyedülléttől. Ha hazaérnek, első mozdulatuk, hogy megnyomják a rádió, a magnó vagy a televízió gombját. Ha majd a műholdak további műsorokat szórnak, ezek még több időt fognak követelni, ter­mészetszerűleg még kevesebb Idő marad az olvasásra. Ettől függetlenül mégsem kell meghúzni a vészharangot. Tudomásul kell venni, hogy kevéske szabadidőnkért egyre többféle esz­köz vetélkedik, de mindegyik ad valamilyen többletet, mindegyiknek van csak rá jellem­ző képessége, ezért mindegyikre szükségünk van. Szükség lesi tehát továbbra is a rádió­ra, a filmre, a tévére, a videóra. A tudo­mány és a technika egyre jobban áthatol a „tömegkultúra“ falain. A tömeghatású eszközök hálózata differenciálódik, tagoló­dik, tehát a jövőben az egyéni választás sokkal kiadósabb forrásait nyújtja majd, és a súlypontot áttolja az aktív szórakozás te­rületére. Minden ember életében, munkájá­ban más-más arányban lesznek jelen ezek az eszközök, de a távolabbi jövőben Is csak az tarthat igényt arra, hogy művelt ember­nek tartsák, aki a kultúra minden vívmá­nyát saját hasznára fordítja, tehát a köny­vet is. STRASSER GYÖRGY MEZŐGAZDÁSZOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE fA szocialista együttműködés egyik ragyo­gó példája a csehszlovákiai és magyaror­szági mezőgazdasági üzemek együttműködé­se. Különösen élénk kapcsolatot tartanak fenn a Losonci (Luőenec), a Rimaszombati (Rlmavská Sobota) és a Nagykürtös! (Veik? Krtlä) járás gazdaságai Szolnok megye me­zőgazdasági üzemeivel. Tíz éve tart már az említett Járások föld­műves-szövetkezeteinek és állami gazdasá­gainak együttműködése a jászsági, a nagy­kunsági és Tisza menti gazdaságokkal. Az már megszokott dolog, hogy a tavaszi ve­téstől az őszi betakarításig kölcsönösen ki­segítik egymást erő- és munkagépekkel. A búza például nálunk jóval később érik, mint Magyarországon, Így a szlovákiai kombáj­nok a magyar Alföldőn kezdik a munkát. Nyolcvan-száz géppel mennek, majd körül­belül ugyanennyi Szolnok megyei kombájn viszonozza a segítséget. A partnergazdaságok most úgy határoz­tak, hogy kapcsolataikat kiterjesztik a gép- alkatrészek, vegyszerek, vetőmagvak cseré­jére, újítások, találmányok kölcsönös átadá­sára, hasznosítására Is. KÁDÁR JÁNOS 75 ÉVES A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelke­dő személyisége. Kádár János 75 éves. Az internacionalista kommunista forradal­már neve é§ sok évtizedes gyümölcsöző tevékenysége elválaszthatatlanul összefonó­dik azzal a küzdelemmel, amelyet a magyar munkásosztály, a magyar dolgozók, a kom­munisták pártja vívott és vív a marxizmus- lenlnizmus eszmélnek győzelméért, a szo­cialista társadalom felépítéséért, a szocia­lizmus nemzetközi pozícióinak megerősíté­séért. Kádár János pályafutása egy olyan mun­kásember életútja, aki egészen fiatalon, a tőkés kizsákmányolás körülményei között Ismerte meg. hogy ml a munka, részt vett a munkásosztály politikai és szociális jo­gaiért vívott küzdelemben, az osztályharc kemény csatáiban sajátította el a marxizmus igazságait. A második világháború éveiben Kádár János egyik szervezője volt a nem­zeti függetlenségért és a demokráciáért ví­vott harcnak, mérhetetlen munkát végzett az ország népének a népellenes háborúból való kivezetéséért, Magyarország felszaba­dulásáért. Aktív résztvevője és vezetője volt a hitleristákkal és magyar csatlósaikkal szemben Indított ellenállási mozgalomnak. Harminchárom éves volt. amikor az or­szág felszabadult a fasizmus alól, és a for­radalmi harc tapasztalataival megerősödve azonnal aktívan bekapcsolódott a népi de­mokratikus Magyarország megteremtésébe, a szocialista fejlődés útjára való áttérés feladatai megoldásába. A hatalmas társa­dalmi változásoknak ezekben a forrongó éveiben hozzájárult ahhoz, hogy felszámol­ják az országban a háborús pusztítás nyo­mait, helyreállítsák a népgazdaságot, meg­erősítsék a párt tekintélyét és befolyását, megkezdjék a szocialista Magyarország fel­építését. Kemény megpróbáltatások jöttek Magyar- ország valamennyi kommunistája, minden igaz magyar hazafi számára. A társadalmi ellentétek kiéleződése következtében kiala­kult helyzetet kihasználva a belső reakció, az imperialista államok hathatós támogatá­sával támadásba lendült a néphatalom, a dolgozók szocialista vívmányai ellen. 1956 tragikus őszi napjaiban Kádár János vezette azokat az erőket, amelyek csatasorba álltak a szocialista társadalom, a magyar szabad­ság és függetlenség megvédéséért. Az azóta eltelt harminc év nagyívű fejlő­dés korszaka Magyarország történelmében. Magyar barátaink alkotó módon alkalmaz­ták a szocialista éoítőmunka törvényszerű­ségeit országuk konkrét viszonyaira, figye­lembe vették a történelmi sajátosságokat, s olyan nagyszabású változtatásokat hajtot­tak végre, mint a mezögaedaság szocialista átszervezése és gazdasági mechanizmus re­formja. Az élet azonban egyre újabb és egy­re bonyolultabb feladatokat állít előtérbe, egyebek között a gazdaságban is, ahol dina- mikusabbá kell tenni a fejlődést, erősíteni a népgazdaság kiegyensúlyozottságát, emel­ni a termelés műszaki színvonalát és haté­konyságát. A jelenlegi történelmi szakasz követelmé­nyei és a változó külgazdasági viszonyok által diktált, korántsem könnyű feladatok megközelítése során Magyarország realisz­tikus, önkritikus hozzáállást és a párt kol­lektív bölcsességére és erejére alapozott optimizmust tanúsít. Erről beszélt az MSZMP főtitkára a múlt év júniusában, amikor a Mihail Gorbacsov magyarországi látogatása alkalmából rendezett nagygyűlésen kijelen­tette: „Előrehaladásunkhoz pártunk XIH. kongresszusa megfelelő irányvonalat, a VII. ötéves terv reális programot adott. Ennek végrehajtása megkezdődött, bár — őszintén megvallva — elég lassan és eddig még nem kielégítő eredménnyel... Ha számba veszem összes mostani nehézségünket, tudom, hogy nem kis feladatokat kell megoldanunk. De tudom azt is, hogy voltunk már százszor nehezebb helyzetben Is, és a párt, a társa­dalom, a nép erőit összefogva úrrá lettünk rajta, túljutottunk az akadályokon, és alig hihető, szép eredményeket értünk el. Most sokkal több erőnk van, pártunk és népünk tapasztaltabb, érettebb, tudása gazdagabb, minőt régebben volt. Ezért sok múlik a cél- tudatosságon, az akaraton, a felelős hozzá­álláson a feladatok megoldásakor — rövi­den szólva: sok múlik a jobb munkán.“ Az MSZMP nemzetközi tevékenységéről szólva Kádár János egyebek között kijelen­tette: „Saját erőink mozgósítása mellett rendelkezünk még más fontos erőforrások­kal is. A sokoldalú magyar-szovjet kapcso­latok fejlesztésével, a KGST keretében a többi szocialista országgal együtt a nemzet­közi munkamegosztásból adódó lehetősé­gekkel jobban élve gyorsabban haladhatunk előre szocialista utunkon.“ Rendszeresek és gyümölcsözőek a csehszlovák-magyar pártközi kapcsolatok. A kép Kádár János és Gustáv Husák legmagasabb szintű találkozóján készült. A ÖSTK felvétele Küldötteink EGÉSZ EMBERKÉNT MINDEN POSZTON Parti László, a Safárikovői Állami Gazda­ság dolgozója nem tartozik azok közé a fiatalok közé, aki szélárnyékba húzódna, s csak a munkájával törődne. Ezt egyébként az Is bizonyltja, hogy nemrég nevezték ki a gazdaság oldalfalul (Stránske) tehén- farmja karbantartó részlegének vezetőjévé. Ez a munkakör kétségtelenül felelősségtel­jes beosztás, és egész embert kíván. De Laci a közéleti munkából Is alaposan ki­veszi részét. A SZISZ-alapszervezet alelnö- ke, a legutóbbi választásoktól pedig a járási nemzeti bizottság tanácsának a tagja lett, ahol a népi ellenőrző bizottságban tevé­kenykedik. És ezzel a megbízatások sorát nem merítettük ki. Dolgozik a SZISZ jb mel­lett működő ifjú mezőgazdászok tanácsá­ban, de plénumtagja a SZISZ Közép-szlová­kiai Kerületi Bizottságának Is. Itt szintén a mezőgazdasági ügyekkel foglalkozik. Az állami gazdaság műszaki fejlesztési részle­gének pártalapszervezetében vezetőségi tag, az üzemi pártszervezet vezetőségének pedig tagjelöltje. És mint fiatal kommunista ben­ne van a munkásőrségben is. A munkahelyén kedvelik, vérbeli szakem­bernek tekintik, aki nem riad vissza a problémáktól. A járási bizottságon érett, megbízható funkcionáriusnak tartják. Mun­káját természetesen a felettes szervek is ér­tékelik, több elismerésben, kitüntetésben volt már része. Ö képviselte a járást a XII. VIT-en Moszkvában, tavaly a SZISZ kerületi bizottságátél a „Munkában elért sikerekért“ jelvényt vehette át, nemrég pedig többéves áldozatkész munkájáért állami kitüntetésre javasolták. Laci most a SZISZ kerületi konferenciá­jára készül, amelyet Banská Bystrlcában tartanak. Számára ez egy új fejezet kezde­tét jelenti, amikor is több probléma vár megoldásra. — Nemrég új elnök került alapszerveze­tünk élére, Peter Befia mérnök, aki még nem Ismeri eléggé a helyi körülményeket és a szervezeti életet sem. Kötelességemnek tartom segíteni neki, megismertetni a tag­sággal, a helyi problémákkal. Az ifjú mező­gazdászok tanácsának Is jobban kell tevé­kenykednie a jövőben. Sajnos, sokan nem tartották kötelességüknek még az összejö­vetelekre sem eljárni, így személyi válto­zásokat javasoltunk, a-mit a konferencia hagy most jóvá. Az új felállításban Is sokat kell még tennünk ahhoz, hogy küldetésün­ket maradéktalanul betölthessük. * Parti László az egészséges elégedetlenség, a szorgalom, az igyekezet, a többet és job- batakarás embere. A konferencián bizonyá­ra megértő társakra és aktív követőkre ta­lál majd. Kép és szöveg: POLGÁRI LÁSZLÓ Szövetségünk életéből • Szövetségünk életéből # Szövetségünk életéből • Szövetségünk életéből # Szövetség A MÉTA ’90 MILLIÓKAT SZÜL Vállalások A Szocialista Ifjúsági Szövetség Bratislava! Városi Bizottságának hatáskörében a Matador vállalat Ifjúsági szervezetében talált legna­gyobb visszhangra a MÉTA 90 ifjúsági moz­galom. A fiatalok figyelme elsősorban a mun­kabiztonsági előírások betartására, a környe­zetvédelemre és az újítómozgalomra Irányul. A környezetvédelmi előírások szigorúbb be­tartásával például az Életfa mozgalomban 212 ezer devtzakoronát takarítottak meg. Mlloslav Mikula mérnök a tetőfedő szlgetelőfőlia gyár­tástechnológiáiénak ésszerűsítésével olyan el­járást dolgozott ki, amely a gyárnak 1 millió 900 ezer korona évi megtakarítást jelent a termelési költségeken. Ezenfelül 1 millió 350 ezer devlzakorona értékű külföldi nyersanya­got takarítanak meg vele. Kubela Karol mérnök vezetésével Jől dol­gozik a gyárban az ifjú szakemberek tanácsa. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy a fiatal újítók szárnyakat kaptak. A tanács tagjai rend­szeresen tanácsadó szolgálatot tartanak az újítóknak. és feltalálóknak. Az utóbbi Időben aktivizálódtak az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai Is. A népi ellenőrző bizottság üzemi komlsszió- jával karöltve sokféle ellenőrzést végeznek. Csupán az utóbbi hat hónap alatt 160 ezer koronát takarítottak meg az észlelt hibák el­távolításával. A gumi- és műanyaggyár Ifjúsága ezenkívül a társadalmi munkából Is kiveszi részét. Idő­ről Időre szervezett csoportokat küldenek a bratislavat várhegy takarítására, amelyet a városi bizottság ifjúsági építkezéssé nyilvání­tott. Rendben tartják a gyártelep zöldöveze­teit. A SZISZ IV. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásuk arról szól, hogy az újításokkal és ésszerűsítésekkel Idén 380 ezer koronát akar­nak megtakarítani a gyárnak. És ez még csak törekvésük egy része. 1990- tg, a MÉTA 90 mozgalom klcsűcsosodásálg sze­retnék elérni, hogy a fiatal gyári dolgozók 45 százaléka tagja legyen az ifjúsági szövet­ségnek, s ezzel is kiterjesszék befolyásukat a fiatalokra. P. V. a kongresszusnak A SZISZ közelgő IV. kongresszusa nagy felajánlási mozgalmat váltott ki a Brattsla- va-vidéki járás Ifjúsága körében. A fiatalok többek között vállalták, hogy ledolgoznak hatvanezer érát a mezőgazdaságban, ötven­ezer órát a termelésben, harmincezer érát a környezetfejlesztésben és több mint 48 ezer érát Z-akctőban. Ezenkívül összegyűj­tenek 350 tonna ócskavasat, 100 tonna pa­pírt és 10 tonna textilt. Megtakarítanak to­vábbá 150 ezer kilowattóra vlllanyenerglát, és kiültetnek tízezer erdei fát. Legnemesebb célkitűzésük azonban az, hogy 150 új ön­kéntes véradót toboroznak, ügy tervezik, hogy a gyűjtésből befolyt pénzből nyolcvan- ezer koronát átutalnak az ifjúsági szövetség szolidaritási alapjára. R. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents