Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-05-27 / 21. szám
I új ifjúság c (Folytatás az 1. oldalról) tislavában az orvosi karon egy helyre 3,5-en pályáznak, Martinban 2,2- szeres, a kassal (Kosice) karon 2,3- szoros a túl)elentkezés. A felvételre legnagyobb esélyük a kassal Műszaki Főiskolára lelentkzőknek van, ahol például a Villamosmérnöki Karra a tervezett felvételhez képest a jelentkezők száma 110,2, az építészeti karra pedig, 131 százalék. Viszonylag jő eséllyel indulhatnak a Komensk? Egyetem Matematika-Fizikai Karára Jelentkezők Is, Itt a túljelentkezés 123.4 százalékos. — Mennyi magyar nemzetiségű diák jelentkezett Szlovákiában főiskolára, s hol a legmagasabb az arányok? A jelentkezők összlétszámának 5,7 százaléka magyar nemzetiségű. Legtöbben a Mezőgazdasági Főiskolára jelentkeztek, az arányuk itt 8,2 százalékos. A Komenskjí Egyetemen 7,7, a kassai Állatorvosi Főiskolán 7,5 százalékos. A pedagógiai fakultások közül természetesen a nyitrai vezet, ahol a magyar diákok az összes jelentkező 18,5 százalékát teszik ki. Kevés magyar nemzetiségű diák jelentkezik viszont a műszaki főiskolákra. — Lesznek-e az idén póttelvételik? Pótfelvételikkel, azaz augusztusi ún. második terminussal az idén nem számolunk, tekintettel arra, hogy minden főiskolánkra elegen jelentkeztek. — Milyen esélyekkel indulnak a felvételin azok. akik a Cseh Szocialista Köztársaságba jelentkeztek? Ugyanolyanokkal, mint a csehországi diákok. Azokra a karokra, amelyeken olyan szakokat nyitnak, amelyek Szlovákiában nem tanulhatók, a felvételt egyenesen tervszámokkal irányozzuk elő. Féljünk-e a felvételitől? rítés“ a tartalom nélküli „pane- lok“ megkeresése az emlékezetben. Általános tapasztalat, hogy a vizsga előtt a legjobban felkészült diák is amolyan „ősködöt“ érez a fejében. Ez azonban a kérdések elolvasása után jobbára oszlani kezd, a szerzett ismeretek rendeződnek. Rendkívül nagy szükség volna arra, hogy minél több magyar nemzetiségű jelentkező kerüljön be az egyetemre, főiskolákra. A pártszervek és az oktatási kormányzat nagy gondot fordít arra, hogy a nemzetiségi részarány a főiskolákon is érvényesülhessen. Erre annál is inkább szükség van, mert szlovákiai méretben riasztóan kevés a magyar nemzetiségű diplomások száma. Ezt a hátrányt kellene ledolgozni jó felkészültséggel, Sikeres felvételi vizsgával és az ezt követő kitartó, jó munkával. DR. FONOD ZOLTÁN, a Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar tanszékének vezetője — Mint tanár és mint magánember mit tanácsol a felvételizőknek? A felvételi kétségtelenül a nagy remények, elvárások és hát a nagy csalódások ideje is. A csalódások oka, hogy a főiskolai tanulmányokra nem mindig a jó tanulmányi eredménnyel rendelkező, felkészült diákok jelentkeznek, hanem sokszor olyanok is, akiknél elsősorban a szülők szeretnék, ha gyermekük továbbtanulna. Hogy ml a sikeres felvételi titka? Magától értetődően a tudás. Az anyanyelvi oktatás pótolhatatlan előnye, hogy konkrét és elmélyült tárgyi tudással vértezi fel a diákokat. Ezt a tárgyi tudást kell hasznosan forgatni a felvételik során, hisz a felvételik anyaga minden főiskolán a középiskolai anyagon alapszik. Ez utóbbit pedig középiskoláinkban egységes tanterv szerint tanítják. A magam részéről nem a frá- zisos megfogalmazások, hanem a lehető legtöbb konkrét ismeret felsorolásának fontosságát hangsúlyoznám ott, ahol erre az írásbeli és szóbeli kérdések során lehetőség adódik. Nagyon fontos, Hogy a diák pontosan megértse a kérdést. Ha a jelentkezőnek kétségei támadnak, módja van arra, hogy rákérdezzen, pontosítsa a maga számára a feladatot. A konkrét ismereteket szerényebb nyelvtudással is magabiztosan el lehet mondani, sokkal nagyobb fáradságot jelent a „köÉLESZTŐS PÁL, a Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karának adjunktusa — Az Önökhöz jelentkező magyar nemzetiségű diákok milyen esélyekkel Indulnak a felvételin? A szlovák és a magyar tannyelvű középiskolákból érkező diákok felvételi esélyei között gyakorlatilag nincs különbség. Idén a hangsúly az írásbeli vizsgán lesz, elsősorban ennek eredménye alapján döntjük majd el, hogy felvesszük-e a diákot vagy sem. Nálunk a jelentkezők matematikából és -fizikából felvételiznek, s mi a helyes példamegoldást értékeljük. Azt hiszem, a nyelvi nehézségek itt nem nagyon jöhetnek számításba, mert az alaputasításokat minden diák könnyen megérti. Én a problémát nem is abban látom, hogy a mi főiskolánkra nehéz bejutni. A diákok valahogy úgy gondolják, hogy bekerülni a legfontosabb és a legnehezebb, hisz itt már tárt karokkal várják őket, semmi dolguk nem lesz, csak végigülni a főiskoláséveket. Ezek a fiatalok aztán nagyot csalódnak, mert az igazán nehéz: itt maradni. Főleg az első két évben kell keményen dolgozni, hogy az alapokat jól elsajátítsák. Aki erre nem képes vagy nem hajlandó, az nem is való ide. Nálunk elég nagy a lemorzsolódás. — Van-e különbség a szakközépiskolákból és a gimnáziumokból érkezettek felkészültsége között? A szakközépiskolások matematikatudása talán egy fokkal gyengébb, de a jó diákok semmiben sem különböznek a gimnazistáktól. Sőt.. .1 — Megtudhatnánk valami közelebbit, konkrétabbat a felvételiről — annak lefolyásáról, az elvárásokról? A diákok az írásbelire általában összesen két óra időt kapnak. Az előzfy években matematikából négy-öt példát kellett megoldaniuk, fizikából kettőt. Valószínűleg így lesz ez most is. Akik az írásbeliket elbírálják, azok természetesen nemcsak a végeredményt figyelik majd, hanem pontozzák az egyes lépéseket is. A példák nehézségi foka különböző. Elképzelhető például, hogy a matematikai írásbelire több pontot kap az az illető, aki egy nehezebb, mint az, aki két köny- nyebb példát oldott meg. S hogy mit kérünk a felvételin? A gimnáziumi anyagot. De ott például a differenciálegyenletek és az integrálszámítás is szerepel a tananyagban, mi viszont ebből csak a minimumot akarjuk. A diákoknak inkább a klasszikus matematikát kellene tudniuk — az algebrát, az egyenletek, egyenlet- és egyenlőtlenség-rendszerek megoldását, a szögfüggvények használatát, az exponenciális, logaritmikus egyenletek megoldását, a függvények grafikai ábrázolását, az analitikus geometriát. Az elmúlt években például gyakran okozott nehézséget a törtek, a kifejezések rendezése. S még any- nyit, hogy bár mérnöki kar vagyunk, a műszaki rajz tudása nem követelmény a felvételin. Azt majd itt tanítjuk meg. a diákokkal. Fizikából például a következő területekről szerepelnek példák: mozgástörvények, sebesség kiszámítása, szabadesés, ferde hajítás, a hőtan alapjai, a kalorimetrikus egyenlet, Ohm törvénye, Coulomb törvénye, az energia megmaradásának és a tehetetlenségnek a törvénye. \ Ahogy a legtöbb kar, úgy mi is kiadtunk példatárakat a felvételizők részére — matematikából és fizikából. Ezek a könyvesboltokba nem kerültek, de a főiskola jegyzetellátóiban — bár nem mindig, de — megvásárolhatók. A túljelentkezés átlagban háromszoros, de ez szakonként nagyon változó. Itt szeretném valamire figyelmeztetni a felvételizőket: köztudott, hogy a hozzánk jelentkezettek zöme lány. Ennek kapcsán elterjedt az a nézet, hogy a fiúkat szívesebben, sőt felvételi nélkül vesszük fel. Igaz, hogy ö- rülünk a fiúk jelentkezésének, de a felvételi vizsga elengedéséről szó sincs. A dékán elengedheti ugyan a vizsgát, de ez nem törvényszerű, s a jelentkezőnek ekkor meg kell felelnie a komplex értékelés szempontjainak; például tiszta egyes középiskolai bizonyítvány mind a négy évből stb. — Ha valaki betegség vagy más egyéb nyomós ok miatt nem tud elmenni a felvételi vizsgára, mi a teendője? Hogyha tényleg nyomós oka van arra, hogy nem tud részt venni a felvételi vizsgán, akkor értesítenie kell erről az illető tanszéket vagy a dékánt, s igazolnia kell elmaradásának okát. Ha az Igazolást elfogadják, abban az esetben a diáknak joga van külön, esetleg teljesen egyedül is — hogyha nincs más hasonló eset — felvételiznie. Ennek időpontját az iskola határozza meg. — S mit tegyen az, aki megkapja az értesítést arról, hogy nem vették fel. Fellebbezhet-e a döntés ellen? Fellebbezni lehet, de csak akkor, ha a diák a felvételi követelményeinek megfelelt, azaz megírta az írásbelit, csak helyszűke miatt nem vették fel. Ilyen esetben fellebbezést a dékánnak vagy egyenesen a rektornak küldheti, akik majd eldöntik, hogy felveszik-e őt vagy sem. — S azt kérheti-e a diák, hogy ha már a sikeres felvételi ellenére nem vették fel nappali tagozatra, akkor legalább levelezőként tanulhasson? Ezt, sajnos, nem teheti, mert a levelező tagozatra külön kell jelentkezni, s éppen olyan módon, mint a nappalira. A túljelentkezés oda is elég nagy, így az átlépésre nincs lehetőség. DR. GÁL TIBOR docens, a Nyitrai Pedagógiai Fakultás dékánhelyettese — Hogyan és milyen nyelven folynak Önöknél a felvételi vizsgák? A magyar tagozatra jelentkezők zömmel magyarul vizsgáznak. Természetesen kivétel, ha szlovák nyelvből és irodalomból vagy oroszból felvételiznek. Az írásbelin és a szóbelin kívül nálunk a diákoknak még gyakorlati vizsgát is kell tenniük. No, nem mindenkinek! A felsőtagozatosok közül csak az esztétikai tárgyakat — zenét, képzőművészetet — tanulni akaróknak. Ez afféle tehetségvizsga, ahol azonban nem követelünk túl sokat, a zene esetében például nincs szükség konzervatórium! szintű ismeretekre, egyszerűen csak arra, hogy aki ide jelentkezik, annak azért legyen hajlama és vonzalma a zenéhez. Az alsó tagozatra jelentkezők valamennyien kötelesek ilyen tehetségvizsgát tenni. Itt is csak alapvető dolgokat kérünk, nem csúcsteljesítményeket — mégpedig testnevelésből, zenéből és képzőművészetből. — Az idén mennyien felvételiznek a pedagógiai fakultásra? DR. ZALABAI ZOLTÁN professzor, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola Köz- gazdasági Karának dékánhelyettese — Gondolom, a mezőgazdasági főiskolára elég sok magyar nemzetiségű diák jelentkezik ... Főiskolánk három kara közül a miénk iránt érdeklődnek leginkább a diákok — úgy általában, mert a magyar nemzetiségű jelentkezők számát viszont éppen- hogy kevésnek mondanám. A másik két karon valamivel magasabb az arányuk. — Az írásbeli felvételi vizsgák tárgya az önök karán a matematika és a biológia. A magyar tannyelvű középiskolákból érkezők esetleg nyelvi nehézségekkel küszködhetnek majd a felvételin, főleg biológiából. Mondjuk, nehezen értik meg vagy félreértik a kérdést. Lesz-e ezen a főiskolán lehetőség arra, hogy az ilyen esetekben a diákok magyarul is hallhassák a kérdést, netán magyarul válaszolhassanak? • A rektorunk annak Idején olyan kéréssel fordult az egyes tanszékekhez, hogy a felvételi vizsgára küldjenek egy^egy olyan tanárt, aki beszél magyarul is. Csakhogy ezt nem lehetett megvalósítani, mert nem minden tanszéken van ilyen tanerő. A döntő az írásbeli vizsga, s a matematikából úgyis a példák megoldása a fontos. A biológiával már más a helyzet, de mi a latin szakterminológiát használjuk, s azt magyarnak, szlováknak egyaránt ismernie kell. — Mi lesz a felvételi vizsgák anyaga Önöknél? Mi is, mint minden más főiskola, a gimnáziumi tananyagot kérjük. Felhívom hát a szakközépiskolások figyelmét arra, hogy nézzék át a gimnazisták tankönyveit is. Matematikából kiadtunk egy példagyűjteményt „Poüiadavky z matematiky“ címmel, amely itt a főiskolánk jegyzetellátójában megvásárolható. Az a törekvésünk, hogy a felvételi példáit csak ebből a gyűjteményből válogassuk, tehát ha valaki alaposan áttanulmányozza ezt a kiadványt, a matematikai írásbelit szinte biztosan megcsinálja. A biológiából már nem tudtunk kiadni ilyen segédkönyvet, mert ennek a tárgynak az anyagát nem lehet úgy tömöríteni, mint a matematikáét. Egy biztos: a felvételin mi nem a speciális, csupán a lényeges dolgokra leszünk kíváncsiak. Fizikából és kémiából is csak a lényeget kérik majd a másik két karon. Politikából minden főiskolán van szóbeli felvételi vizsga. Mi elsősorban a politika aktualitásaira leszünk kíváncsiak, a kongresszusi dokumentumokra, a CSKP KB fontosabb üléseire, s azok határozataira, korunk gazdasági és ideológiai problémáira, a párttörténetre, a második világháború és a szlovák nemzeti felkelés történetére, a diákok politikai öntudatára. A szóbelin szeretnénk még a jelentkezők motivációját is megállapítani, azt, ki miért akar a mezőgazdaságban dolgozni, miért éppen erre a karra jelentkezett stb. — Mi minden számit a felvétel elbírálásánál jó pontnak? Mindenekelőtt az írásbeli vizsga sikeres megírása — ez a döntő. Persze előfordulhat az is, hogy a dékán — a jelentkezők számától függően — egyeseket felvételi nélkül is felvesz, de erre megvannak a pontos előírások. Vannak oly felvételizők, akik most már másodszor vagy harmadszor jelentkeznek hozzánk. Hogyha az írásbelit jól megírják,1 természetesen figyelembe vesszük azt, hogy érdeklődésük e pálya iránt megmaradt. Vannak úgynevezett társadalmi érdekek is: bizonyos vidékeken szakemberhiány van, máshol túl sok van mezőgazdasági szakemberekből. A felvétel eldöntésekor esetleg ez is számba jöhet, főként akkor, ha a pályázók már egy konkrét szövetkezet ösztöndíjával érkeznek. Elég sok lány akar tanulni nálunk, túlságosan is sok. Mi nem tagadjuk, hogy inkább fiúkat szeretnénk felvenni, mert a mező- gazdasági pálya inkább férfimunka. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a lányokat elutasítjuk, a fiúkat meg felvételi nélkül felvesszük. KLINKO ROBERT (A szerző felvételei) UTÖSZÖ Szerkesztőségünk köszöni a vi laszadók szívességét. Reméljül írásunkkal valamelyest sikerű eloszlatnunk a felvételizők szí rongását. Őszintén szorítunk jelentkezőknek, hogy minél töl ben megismerhessék a főiskol; életet, készülhessenek hivatásul ra, s örömüket leljék ázott a pí lyán, amelyet választottak. MnamnaMaaBi
