Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-20 / 20. szám

új ifjúság 4

MEGTARTOTTÁK A SZISZ SZKB 20. ÜLÉSÉT

SZIKRAK, PIONÍROK, PIONlRVEZETÖK

A múlt héten megtartották a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának 20. ülését, amely a pionírdolgozók szlovákiai konferenciájának, a SZISZ Pionírszervezete nyári tevékenységének és a SZISZ szlovákiai kongresszusának előkészületeivel foglalkozott. A tanácskozást fozef D u- rica, a SZISZ SZKB elnöke, az SZLKP Titkárságának tagja nyitotta meg.

Rövid megnyitó beszédében többek között elmondta, hogy a szövetség járási konferenciái minden formaságot nélkülöző munkalégkörben zajlottak le. A küldöttek arról tettek tanúbizonyságot, hogy le akarják küzdeni a mozgalmi életben uralkodó fogyatékosságokat, egészséges, alkotó munkával akarják vonzóbbá tenni a szervezetet. Minden jel arra vall, hogy a küszöbön álló kerületi konferenciák is igényes követelmények szerint értékelik az eddigi munkát, s ez a lelkesedés kellő biztosítékot nyújt a kongresszus megfelelő előkészítéséhez. Az elnök tömören ismertette a résztvevőkkel a Komszomol XX. kongresszusa tanácskozásának lefolyását, rámutatva azokra a munkaformákra, amelyeknek ifjúsági szövetségünkben is hasznát vehetjük.

Az elnökség beszámolóját Augustin Cisár, a SZISZ SZKB titkára terjesztetté elő.

Többek között hangsúlyozta:

— Feladatunk választ adni arra a kérdésre, milyen eredményeket értek el az előkészítő bizottságok, és megítélni, hol tart ma a Szlovák Szocialista Köztársaság pionírdolgozól konferenciájának tartalmi, személyi és szervezési előkészítése.

A SZISZ Pionírszervezetének Szlovákiai Központi Tanácsa és a SZISZ SZKB határozataival összhangban az SZSZK pionírdolgozóinak konferenciájára 1987. június 6-7- én kerül sor Banská Bystricában. A tanácskozás közvetlenül kapcsolódik a szlovákiai járások és kerületek pionírdolgozóinak konferenciáin elért eredményekhez.

Az SZSZK pionírdolgozói konferenciájának fő célja, hogy értékelje a SZISZ Pionírszervezete Szlovákiában elért eredményeit a SZISZ III. kongresszusa határozatainak, a pionírdolgozók III. országos konferenciájának, a SZISZ kongresszusa és a píonírdolgozók 1982-ben lezajlott szlovákiai konferenciája határozatainak értelmében és nem utolsósorban a CSKP XVI. és XVII., valamint az SZLKP kongresszusa határozatainak szellemében. Tárgyilagosan, ugyanakkor kritikusan és igényesen kell értékelni a szervezetnek a pionírokra gyakorolt hatását, és kijelölni azokat az utakat, amelyeken haladva a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusa határozatainak Irányelvei szerint minőségi javulás érhető el a pionírmunkában. A konferencia fontos feladata lesz rámutatni arra, hogy Szlovákiában milyen módon segíti a SZISZ szocialista társadalmunk szociális gazdasági fejlődésének meggyorsítását. A szlovákiai pionírdolgozók konferenciája megválasztja a SZISZ Pionírszervezetének új Szlovákiai Központi Pionírtanácsát.

A konferencia tartalmi részét előkészítő bizottság egyebek mellett feldolgozta a SZISZ SZKB és a SZISZ Pionírszervezete Szlovákiai Központi Pionírtanácsa jelentéseinek téziseit, továbbá a SZISZ Szlovákiai Pionírszervezetének tevékenységéről és feladatairól készült tényanyagok első verzióit, valamint az országrész pionírszervezete fő feladatainak javaslattervezetét az elkövetkező időszakra.

Kritikus hozzáállással

A SZISZ Szlovákiai Pionírszervezete és a SZISZ Pionírszervezete Szlovákiai Központi Tanácsa jelentésének feldolgozott javaslattervezete a SZISZ Szlovákiai Pionír- szervezetének tevékenységéről és további feladatairól aprólékosan elemzi a SZISZ Szlovákiai Pionírszervezetének a helyzetét azoknak a határozatoknak a teljesítése szellemében, amelyeket a pionírdolgozók 1982- ben lezajlott szlovákiai konferenciáján fogadtak el a küldöttek. A feldolgozott javaslat minden területen rámutat a főbb pozitívumokra, az elért jó eredményekre, de nagy figyelmet fordít a negatív jelenségek, a hiányosságok feltárására, a pionírmunka egyes területein tapasztalt problémák megszüntetésére is. Ez a kritikai elemzés tartalmazza továbbá a SZISZ Szlovákiai Pionírszervezete szerveinek az elkövetkezendő időszakra vonatkozó feladatait. A jelentés egyebek között megállapítja, hogy a sok jó eredmény mellett a pionírszervezet fejlődésében az elmúlt időszakban több hiányosság mutatkozott, problémák is felmerültek. Ezek főleg akkor mutatkoztak, ha a munkához hiányoztak a megfelelő káderek és anyagi feltételek, de megnyilvánultak abban is, hogy gyenge volt a SZISZ Pionírszervezete nevelő munkájának a hatásfoka, a pionírmunkát nemegyszer a formalizmus jellemezte. A beszámoló tartalmazza azokat a lehetőségeket, módokat, amelyekkel a problémák megoldhatók, a hibák eltávolíthatók, kijavítha- tók.

A következő részben a beszámoló kritikus hangnemben értékeli „A SZISZ Pionírszervezete nevelési rendszere a szikrák és a pionírok részére“ című dokumentum kötelező és felépítményi része megvalósításának színvonalában tapasztalt hiányosságokat, a nevelő munkának szikrákra és a pio* nírokra gyakorolt gyenge ideológiai hatékonyságát. Külön foglalkozik a pionírok

Augustin Cisár, a SZISZ SZKB titkára, a SZISZ PSZ Szlovákiai Központi Tanácsának elnöke

békére nevelésének eredményeivel, és megállapítja, hogy a SZISZ Pionírszervezete még sokban adósa a gyermekek közösségi szellemben való nevelésének. A beszámoló kitér a gyermekek elkötelezett tevékenysége bírálatára is, szól a szikrák és a pionírok közhasznú tevékenységéről is.

A pionírok

és a tudományos-műszaki fejlesztés

A beszámoló következő része értékeli a műszaki és a természettudományos szakköri munka jelenlegi színvonalát, foglalkozik azzal, mennyire veszi ki részét a SZISZ Pionírszervezete a gyermekek és az ifjúság tudományos-technikai neveléséből. Megállapítja, hogy a sok pozitív vonás ellenére csupán a gyermekek 23 százaléka kapcsolódik bele ebbe a tevékenységformába, ami pedig nagyon kevés. A helyzet javítása végett fejleszteni kell az ifjú technikusok és az ifjú természettudósok állomásait — főleg amelyek az ipari és a mezőgazdasági üzemek és vállalatok égisze alatt működnek.

Beható elemzés tárgya a gyerekek művészeti testnevelési, turisztikai és honvédelmi tevékenysége. A beszámoló kritikusan rámutat a gyerekek viselkedésében tapasztalt negatív jelenségekre, ezért nagyobb gondot kell fordítani az esztétikai érzékük fejlesztésére, erkölcsi és érzelmi nevelésükre. A SZISZ Pionírszervezete szakköri munkájának komplex megítélésekor a beszámoló megállapítja: a szakkörökben tapasztalt sok pozitív elem csak nagyon kis mértékben tükrözi a pionírrajok sokoldalú tevékenységét. Az elkövetkezendő időszakban arra kell törekedni, hogy javuljanak a munka egyes formái, a pionírrajok tevékenysége legyen még rendszeresebb, tartalmasabb.

A beszámoló további része a SZISZ Pionírszervezetének tagságával foglalkozik. Pozitívan nyugtázza azt a tényt, hogy növekedett a gyermekek száma a pionírszervezetben, de a pionírok nem vették ki részüket szervezetük irányításából, nem éltek eléggé az önkormányzat adta lehetőségekkel. Fontos feladat a nyíltság elvének elmélyítése. is a pionírszervezethen. Ehhez a részhez kapcsolódnak a káderkérdések megoldására tett javaslatok is.

A beszámoló értékeli a pionír- és ifjúsági otthonok szerepét a SZISZ Pionírszervezete tevékenységének fejlesztésében, és útmutatást ad, hogyan kellene bekapcsolni ezeket a létesítményeket még inkább a pionírszervezet tevékenységébe.

Méltatja az államirányítás szerveinek és a Nemzeti Front szervezeteinek részvételét a pionírmozgalom fejlesztésében, anyagi- technikai és gazdasági szempontból elemzi a SZISZ Pionírszervezete tevékenységének feltételeit.

A beszámoló befejezésképpen összegezi a felvázolt kiindulási pontokat — összhangban a SZISZ Pionírszervezete utóbbi öt esztendőben kifejtett tevékenységének előterjesztett elemzésével —, és meghatározza a SZISZ Szlovákiai Plonírszervezetének feladatait az elkövetkezendő időszakban.

Gazdag

és tartalmas pionírnyár

A pionírszervezet jelentős és természetes alkotóeleme a gazdag és sokrétű tevékenység.

A nyáron kedvező lehetőségek nyílnak arra, hogy a pionírszervezet még nagyobb nevelői hatást gyakorolhasson a gyermekekre. A nyári tevékenység sokrétű formál és módszerei lehetővé teszik olyan tulajdonságok fejlesztését, mint a kollektív szellem, a kezdeményezőkészség, a munkához való jó viszonyulás stb. Az a nagy figyelem, amely az utóbbi időben a SZISZ szervei, a SZISZ Pionírszervezete, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Nemzeti Front szervezetei és más szervek részéről megnyilvánult, fokozatosan meghozza gyümölcsét. A nyári pionírtáborok száma évről évre növekszik, szaporodnak a pionírnyár megvalósítási formái. Fokozatosan kialakulnak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy a pionírok többsége a nyári szünidő egy részét közösségben, kellemes természeti környezetben tölthesse, és hasznosan teljék aktív szabadidejük tetemes része.

„A SZISZ Pionírszervezete nyári tevékenysége megszervezésének alapelvei tartalmazzák az összes feladatot, a pionírnyár előkészítését, lebonyolítási rendszerét és az előző évek nyári pionírtevékenységének értékelését. A SZISZ Pionírszervezetének Központi Tanácsa minden évben kiadja javaslatait a pionírszervezet tevékenységére, a- mely a következő feladatokat, irányelveket tartalmazza:

— javítani kell a pionírkorú gyermekekre gyakorolt ideológiai hatást;

— be kell biztosítani a nyári tevékenység zavartalan lefolyását a lakhelyen;

— javítani és bővíteni kell az együttműködést főleg a szakszervezeti mozgalommal, a szülők és iskolabarátok szövetségével, a mezőgazdasági dolgozók szövetségével, a nemzeti bizottsággal, a védnökségi üzemmel, a földműves-szövetkezettel és a SZISZ alapszervezeteivel;

— a pioníraktíva és a pionírdolgozók felkészítésével következetes módszertani munkát kell végezni egész nyáron.

Természetesen valamennyi feladat megvalósítását hosszú előkészítő szakasz előzi meg, amelynek során kidolgozzák a nyári tevékenység tartalmi, személyi és szervezési részét a pionírcsapatokban, járási és kerületi, valamint az ifjúsági és pionírházak szintjén a SZSZK-ban.

Annak ellenére, hogy a SZISZ és a pionírcsapatok az iskolaügy állami szerveivel karöltve nagy figyelmet szentelnek a pionírnyár előkészítésének, a tavalyi pionírnyarat értékelve meg kell állapítani, hogy nem sikerült valamennyi csapatnak elérni, hogy legalább egy pionírtábort szervezzen.

Pozitívan értékelhetjük a SZISZ Pionírszervezete járási és kerületi tanácsai által szervezett nemzetközi pionírtáborokat. Hazánk területén üdvözölhettünk szovjet, NDK-bell, magyar, bolgár és lengyel pionírokat és úttörőket, de a mi pionírjaink is megfordultak a nyáron az említett országokban.

A pionírcsapatokra, az ifjúsági és pionírházakra nyáron fontos feladat hárul: a lakóhelyükön maradt pionírok tevékenységének a megszervezése. Ezek a táborok főleg a nagyobb városokban vagy központi falvakban váltak népszerűvé, ahol a gyermekek szüleik halaszthatatlan ügyeinek intézése idején sem maradtak felügyelet nélkül. Ezek a táborok anyagilag sem nagyon megterhelőek, ezért néha megtörténik, hogy nem tudjuk kielégíteni az összes igénylő kérelmét.

A SZISZ Pionírszervezetének nyári tevékenységében különleges szerep jut a szocialista iskolának, hiszen a tanítókban és a többi pedagógiai dolgozóban látjuk a legközelebbi politikai, pedagógiai szakképzett partnerünket.

A Jövő szinte megköveteli, hogy az iskolák vezetősége még hatékonyabban kapcsolódjék bele a nyári pionírtevékenység megszervezésébe és lebonyolításába, hiszen a szülők teljes bizalommal küldik gyermekeiket a pionírtáborokba, amelyeket a pionírszervezet szervez. Ez is azt bizonyítja, hogy elégedettek a munkánkkal.

A szervezésben tapasztalt hiányosságokat, a nyaralás során felmerült apró kifogásokat következetesebb szervezéssel ki lehet küszöbölni. Az említett problémák megoldása végett szorosan együtt kell működni a SZISZ-szel és a SZISZ Pionírszervezetével — mégpedig minden fokon.

ÖCSI

— Piszton Boldizsárt keresem — mondom itt is, kérdem ott is Szőgyén- ben (Svodín), de először majdnem mindenki értetlenül néz rám, majd amikor végre tudatosítják, kiről is van szó, a nyelvükre szalad a faluban meghonosodott neve: Öcsi.

E becenév hallatán egy apró, ma- dárcsontú ember képe jelenik meg e- lőttem, akinek azért van sikere, akit azért kedvelnek a gyerekek, mert szinte elveszik közöttük. De tévedtem, mert egy erős, megtermett, komoly férfiemberrel rázok kezet. Amiért megkedvelték a gyerekek, a pionírok, az azért volt, mert ő maga is. már gyermekkorától szereti az állatokat. Mint kisállattenyésztő, beavatta az állatok életének rejtelmeibe a gyerekeket. Tehát innen a sikerei.

A szövetkezetben dolgozik. Nyugodt, kiegyensúlyozott ember benyomását kelti. Reggel, este, amikor az etetések folynak, a telepen tartózkodik, napközben pedig tesz-vesz a ház körül. A kertben találok rá, a fák utótisztogatását végzi. Annyira el van merülve a munkában, hogy csak akkor vesz észre, amikor ráköszönök. Amikor látja, hogy le szeretném fényképezni, ezzel hárít el:

— Talán ne itt, inkább a nyulaim körül. Ezt a kerti munkát is elvégzem, megcsinálom, mert el kell végeznem, de engem leginkább az állatok, különösen a nyulak érdekelnek — mondja, majd arról beszél, hogy az ifjúsági szervezet tagjaként, majd a SZISZ helyi szervezetének elnökeként a gyerekek között is azzal foglalkozott, ami leginkább érdekelte, tehát az állatokkal. A pioníroknak is megmutatta gyermekkora óta nevelt állatait, majd pedig rendszeresen foglalkozott az állattenyésztők iskolai csoportjával. Ez végül oda vezetett, hogy beválasztották a SZISZ Pionírszervezete országos tanácsába, ahol több mint öt éve dolgozik már. Közben — az évek múlásával — munkája is „átnőtt“ a felnőtt korba, s ma a falu kisállattenyésztőinek az alelnö- ke. Emellett vadászik. Amíg öcsi beszél, büszkén mutatja kedvenceit.

— Kicsi gyermek korom óta mindig csak az állatok érdekeltek. Volt itt az udvaron már róka, hörcsög, hosszú szőrű hörcsög, tengerimalac, galambok. Édesanyám nem mindig örült az új szerzeményeimnek, mert az etetés-itatás nagy része rámaradt, de elvégezte, így aztán mindig szép állataim voltak. Örülök, hogy így alakult, mert most, amikor már nem nyüzsög annyit az ember, hiányozna is, ha nem lenne mivel foglalkoznom. Ráadásul nem puszta kedvtelés, hiszen jövedelemforrás is, különösen a nyulakkal kifizetődő foglalkozni — mondja és büszkén mutatja a ketrecekben a szebbnél-szebb tapsifüleseket. Az egyikben öt-hat nagy, húsos nyuszi szaladgál, a kifutóban pedig talán tíz is van. A másik kifutóban két süldő ágaskodik.

— Ezek itt vannak majd egy évig, úgyhogy az ember már meg is unja őket. Nem így a nyulakat! Amire megunná, már le is adja, és jön a következő fészekalj.

A ketrecek fölött kis kemény papírlapok. Rajtuk hosszú számoszlopok, dá: tumok: az ellések, leadások, pározta- tások időpontja.

— Most már látom, miért vonzódtak magához a gyerekek ...

— Nehéz erről beszélni. A gyermek a leghálásabb lény, csak kár, hogy kinőttem abból a korból, amikor még nyugodtan elvegyülhettem közöttük. Ma már többnyire csak a felnőttek, a falu kisállattenyésztőinek az ügyeit intézem, de azért a gyerekekről sem feledkeztem meg. Épp nemrég beszéltünk róla, hogy a szervezet mellett létrehozzuk az iskolások körét is. Ma bár a felnőttek ügyei foglalkoztatnak, de ha még egyszer kezdeném, azt hiszem, u- gyanezt csinálnám. Sőt!

Útközben még néhány szót váltunk a szövetkezet dolgairól, az idei szeszélyes időjárásról. Mutatja az alig éledő szőlőtőkét, s bár bevallása szerint nem rajong a növénytermesztésért, egyszer csak előtör belőle egy másfajta vallomás: büszkén beszél arról, mekkora szőlőfürtök lógtak valaha ezeken a tőkéken.

Igaz, elsők számára az állatok, de a gazda, akit mindenki Öcsinek ismer, nem hazudtolja meg magát, ugyanúgy szereti, gondozza a fákat, a szőlőt is.

Németh István