Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-13 / 19. szám

kilencedik oldal - kilencedik oldal - kilencedik ol IZGALMASABB LESZ MINT A RABSZOLGASORS? SOGUN Nagy sikerű filmsorozat a televízióban Beethoven betegségei és halála Világhódító útja után Magyaror­szágra is elérkezik a Sógun — az egyik legsikeresebb amerikai filmso­rozat — s tizenegy részben követ­hetjük nyomon a daliás John Black- thorne-nak. az Erasmus nevű holland hajó angol kormányosának kaland­jait a világ akkor legtávolibbnak szá­mító szigetén. lapánban Mit is jelent a sorozat címe? — vetődhet fel először a kérdés az ol­vasóban, a majdani nézőben. Nos, a Sogun — teljes nevén Seit Tai So- gun, mely szó szerint annyit teszi mint „barbárokat legyőző fővezér“ — a japán császárok mellett a legna­gyobb udvari méltóságot jelentette. A sőgunok sokáig a császárok paran­csait hajtották végre de 1092-től kezdve magukhoz ragadták az ural­kodó hatalmat, háttérbe szorították a császárokat — azok hatalma jel­képessé vált —. s gyakorlatilag ők uralkodtak lapánban; olyannyira, hogy egyes családokban örökletessé is vált a főméltóság, tehát dinasztiát alapí­tottak. így ment ez 1868-ig, amikor is Neiji császár megszüntette a so- gunátus intézményét, és magét, vagy­is a császárt tette minden hatalom letéteményesévé. Ettől azonban még messze vagyunk, hiszen történetünk 1600-ban kezdő­dik, a XVI. század alkonyán, helye­sebben a XVII. század előestéjén. Viharos évszázadtól búcsúzott ek­kor Európa népe, különösen a spa­nyolok és portugálok, hiszen ebben az évszázadban bontakoztak ki az akkori világ két legnagyobb hajós­népének hatalmas gyarmatosító ak­ciói. Az évszázad első éveiben spa­nyol hajósok hatalmas raja indult Kolumbusz nyomán Közép- és Dél- Amerikába, de egy részük oda is ve­szett, akik viszont ép bőrrel megúsz­ták, mesés kincsekkel tértek haza. Ugyanakkor megindult a portugál terjeszkedés is, s a két tengeri nagy­hatalom vetélkedése a meghódítandó területekért olyannyira kiéleződött, hogy a pápának kellett igazságot osz­tania. Ez az „igazságosztás“ gyakor­latilag az akkor ismert világ ketté­osztását jelentette. Ennek értelmében Brazília mellett az egész ázsiai szá­razföld, valamint az indonéziai szi­getvilág és a japán szigetek Portu­gália érdekszférája lett — magyarán ezeken a területeken úgy gyarmato­síthatott, úgy kereskedhetett, tehát úgy rabolhatott, ahogyan akart, a- mennyire az erejéből tellett. Ereje viszont akkor Portugáliának igen nagy volt. ló darabig nagyobb, mint Spanyolországnak. Ez az erő természetesen elsősorban a hajók szá­mától és nagyságától, valamint ezek legénységének képzettségétől és el­szántságától függött. Azok a hajók, amelyek portugál lobogó alatt szán­tották a távoli óceánokat, egyikben sem szenvedtek hiányt. S ráadásul hatalmas segítséget kaptak az egyháztól is. Igen, a kato­likus egyháztól, amely szent felada­tának tekintette, hogy az újonnan fel­fedezett földek barbár lakóit keresz­tény hitre térítse. Sokan indultak el papok, hittérítők, igazi szentes lel­kesedéssel ennek a célnak a meg­valósítására, s közülük számosán ál­dozták életüket hitükért, hitük ter­jesztéséért. Sokan voltak azonban olyanok is, akiknél a két cél, már­mint a hittérítés, és a kereskedelmi bázisok létesítése, egybeolvadt, s oly­kor a világi célok el is nyomták a magasztosabb küldetést. így volt ez azoknak a portugál jezsuitáknak az esetében is, akik mindent elkövettek, hogy előnyös kereskedelmi megálla­podást kössenek a japánokkal. Ezt a törekvésüket siker koronáz­ta akkorra, amikor John Blackthorne megérkezik az Erasmus fedélzetén Japán partjaira. Hatalmas út van mö­göttük, amely során eddig minden nehézséget szerencsésen átvészeltek, s már szinte karnyújtásnyira van tőlük a mesés cél, a japán sziget, amikor Andzsiro falu közelében hajó­törést szenvednek. A katasztrófa szinte percek alatt következik be, Blackthorne kormá­nyos álmai — hogy hatalmas keres­kedőhálózatot alapít Kelet-Ázsiában, s mesés vagyonra tesz majd szert — egy csapásra szétfoszlani látsza­nak. Ez az érzése még csak erősö­dik, amikor megtudja, hogy a por­tugál jezsuiták megelőzték, s már kereskedelmi megállapodást írtak alá a japánokkal. A hajótörés után Blackthorne és társai nehéz helyzetbe kerülnek. A japánok barbárokként kezelik őket, valamennyiüket börtönbe zárják. U- gyanakkor nem számíthatnak európai társaik segítségére sem, hiszen innen sokezer mérföldre hadban áll egy­mással Anglia és Portugália, így a portugál jezsuiták eleve ellenségük­nek tekintik az angol hajóst, aki rá­adásul még protestáns is, ami az ő szemükben egyenlő az eretnekséggel. Blackthorne-nak hamarosan tapasz­talnia kell, mennyire más világba csöppent. Az európai középkor már vége felé jár. Közeledik az angol pol­gári forradalom, vele az újkor, s az annak hajnalán élő angol ember szá­mára már döbbenetes a falu szamu­ráj vezetőinek kegyetlensége. Ugyan­akkor érthetetlen számukra, hogy a japánok miért tekintik az ő meg­szokott s Európában elfogadott meg­nyilvánulásaikat a „neveletlenség“ jelének. Mindezeknek előbb-utóbb összeüt­közéshez kellett vezetniük. Blackthor­ne valóban szembeszáll a falu sza­muráj vezetőjével, Omisánnal, Rövi­desen rá kell ébrednie azonban, hogy társainak élete is az ő viselkedésén, cselekedetein, magatartásán múlik. Ebben a nehéz helyzetben búcsú­zunk a Sógun című sorozat első ré­szében Blackthorne-tól, az Erasmus nevű holland kereskedelmi és hadi­hajó angol kormányosától. 2. rész Oszakában sok mindenre fény de­rül. Amikor a második részben ismét találkozunk Blackthorne-nal, még mindig fogságban van. Fogvatartói „Andzsinnak“, kormányosnak nevez­ték el, s ugyancsak meg vannak le­pődve, amikor parancs érkezik, hogy az Andzstnt Oszakába kell szállítani. Maga Blackthorne is vegyes érzések­kel fogadja a hírt, hiszen nem tud­ja, ki és mi áll a rendelkezés mö­gött. Mi azonban tudjuk, hogy a paran­csot Toranaga, ez ország nagyura adta ki. Erről a Toranagáról máris kell néhány szót ejtenünk. Az országot, mármint Japánt ebben az időben a Régensek Tanácsa kormányozza. A tanácsnak öt tagja van, közöttük az egyik leghatalmasabb Toranaga főúr. Van azonban egy vetélytársa is, egy másik főúr személyében, őt Isldonak hívják, és az oszakai kastélyban, ahol a tanács ülésezik, ő az úr. Itt azonban még nem tartunk, hi­szen Blackthorn csak most indul 0- szakába. Az utat egy portugál hajós gályáján kell megtennie, s eltekintve attól, hogy a portugál Rodriguez és az angol hajós „hivatalból“ ellensége egymásnak, úgy tűnik, hogy az út minden különösebb esemény nélkül fog eltelni. Egy éjszaka azonban hatalmas vi­har tör ki, az elemekkel való birkó­zás során Blackthorne az élete koc­káztatásával menti meg portugál társát a biztos pusztulástól. Ez ter­mészetesen közel hozza az ellenfele­ket, saját szakállukra fegyverszüne­tet kötnek, amely már-már barátság­gá fejlődik. Oszakában közben zajlik az élet. Itt ülésezik a Régensek Tanácsa, de itt működik a portugál jezsuiták missziója is, ahol jó jezsuita szokás szerint mindent tudnak, ami körü­löttük történik. Itt fejti ki tevékeny­ségét Carlo dell’ Aqua atya és Alvid- do atya. Ez utóbbi folyékonyan be­szél japánul, ami rendkívül megkönv- nyíti számára, hogy a helyi erőviszo­nyok között tájékozódjék. így aztán tudomásuk van arról is, hogy Tora­naga főúr erősen érdeklődik az an­gol kormányos iránt. Természetesen tisztában vannak vele, hogy a japán főurat nem Blackthorn személye ér­dekli, hanem azok a lehetőségek, a- melyeket az angol kapcsolat jelent­het a japánok számára. Ezek megva­lósítása viszont sértené a portugál kereskedelmi érdekeket, (gy nem cso­dálkozhatunk, ha újabb viharfelhők gyülekeznek hősünk feje fölött, ame­lyek aligha veszélytelenebbek, mint azok, amelyek majdnem felborították Rodriguez gályáját. Következő számunkban közöljük a harmadik és negyedik rész tartalmát, valamint fényképeket a sorozatból. Ludwig van Beethoven, a zene géniusza krónikus beteg volt. Már 26 éves korában jelentkeztek az első hallászavarok bal fülében, és ebben az időben kezdődtek e- mésztési zavarai is, amelyek vé­gigkísérték egész további életé­ben. . Testi nyavalyáinak nyilván hatása volt a mester zenéjének fejlődésére is. Legújabban Beethoven kórtörté­netének két fontos beszámolóját is megvizsgálták tudományos rész­letességgel. H. Banki bécsi kór- boncok professzor most számolt be annak a gipszmásolatnak az orvosi-kórbonctani vizsgálatáról, amely az 1863. február 13-án vég­rehajtott kihantolás során készült a mester koponyájáról. Újra ele­mezve Beethoven boncolási jegy­zőkönyvének most újra felfedezett latin nyelvű eredetijét, Banki professzor új megállapításra ju­tott a mester kórtörténetéről: a feljegyzések és a boncolási jegy­zőkönyv bizonysága szerint Bee­thoven májbetegségben, krónikus emésztési zavarokban, nagyothal- lásban, majd süketségben szenve­dett. / A boncolási jegyzőkönyvből a májzsugorodás (cirrhosis) végső stádiumának egyértelmű képe bontakozik ki (a máj eredeti tér­fogatának felére zsugorodott ösz- sze, bőrszerűen szilárd és zölde- sen-kékesen elszíneződött). A mester utolsó napjairól készült feljegyzések is egyértelműen máj­kómára vallanak. A krónikus máj­zsugorodás következményeit bizo­nyítja a boncolás többi adata is: erősen megnagyobbodott lép, kró­nikus hasnyálmirigy-gyulladás és a hasüregben felgyülemlett 5—6 liternyi folyadék. Nincs mit szépíteni: a zene ó- riása sűrűn emelgette a poharat, orvosainak tilalma ellenére is je­lentős mennyiségű alkoholt fo­gyasztott — ez az alkoholizálás lehetett a májzsugor oka, kivál­tója. Az már csak valószínű, hogy a fokozatosan elhatalmasodó sü­ketség okozta depresszió miatt folyamodott a mester egyre gyak­rabban az alkoholmámorhoz. Néhány héttel Beethoven halá­la előtt, amikor a kezelőorvos szá­mára már teljesen egyértelmű volt a mester egészségi állapotá­nak reménytelensége, engedélyez­ték számára a jeges puncs ivását. Utolsó szavaival: „Kár, kár — túl­ságosan késő“ — állítólag a két nappal halála előtt érkezett bor­szállítmányt nyugtázta. Az életének 26. évétől jelentke­ző emésztési zavarok (hasmenés, fájdalmak, lázrohamok), okára semmi bizonyságot nem talSlt a boncolás, erről tehát csak speku­lálni lehet. Ezek a panaszok min­den bizonnyal nagy hatással vol­tak Beethoven életére. Gyakran megszegte a szigorú diéta előírá­sait, és ezért súlyos kínokkal, szenvedéssel fizetett. Nagyothal- lásának okát, amely végül is két­oldali megsüketüléshez vezetett, ugyancsak csupán találgatni le­het: alkoholizmus, flekktlfusz, vérbaj, a középfül kengyelének csontos rögzülése. Krónikus gyógy­szer-túladagolásról is vitatkoz­nak. Beethoven mintapéldánya volt az orvos utasításait semmibe ve­vő vagy saját szándéka szerint megváltoztató betegnek. Sokszor evőkanálnyit vett be az orvosság­ból az előírt teáskanálnyi helyett, és néhány óra elteltével új üveg­gel rendelt a gyógyszerből. A hallászavarok okának új le­hetőségét vetette fel a koponya vizsgálata, amelynek feltűnő jel­legzetessége volt a koponyatető vastagsága. Ennek a koponyatető­nek körülbelül 13 milliméter volt a vastagsága a szokásos 5—6 mil­liméter helyett. Még a sziklacsont vastagsága is feltűnt dr. Johan­nes Wagnernek, a boncolást vég­ző orvosnak. A csontállomány elváltozása egyértelműen a felfedezőjéről Pa- get-betegségnek (Morbus Paget)' elnevezett kórképére vall. Ezt a betegséget gyakran hallászavarok kísérik. Beethoven betegségeinek és ha­lálokának tudományos vizsgálata újabb adalékokkal egészíti ki an­nak a zseninek az életét, akinek műveit ma is az egész világ cso­dálja. Az évek múláséval változik a sz.avazatbe- kiilUök összetétele. 0) olvasóink gyakran kér­dezik. hogyan lehet szavazni. Néhányan még mindig keresik a szavazólapokat, pedig erre már régóta nincs szükség. Szavazni mellékelt számozott szelvény felragasztásával lehet nyílt levelezőlapon. A csoportos szavazatok érvény­telenek. illetve csak egy pontnak számítanak. A beküldők között minden héten posztereket sorsolunk ki. Szelvény nélkül küldhetik be ol­vasóink popcserebere-ajánlatalkat, amelyeket a beérkezés sorrendjében közöljük. Továbbra is várjuk olvasóink írásait a különféle könnyű­zenei eseményekről, lemezekről stb. HAZAI ÉS MAGYARORSZÁGI LISTA 1. Miroslav Zbirka: Chlapec z ullce 2. Banket: Fo schodoch 3. Peter Nagy: Chlapőenská duáa 4. Petra janA: Uí nejsem volná 5. Marika Gombitová: Nenápadná 6. Heiko testvérpár: Sny vo farbách 7. Robo Grigorov: Chcem fa nájsf 8. Hana Zagorová: Náhla louőeni 9. Véra Spinarová: To teda nel 10. Miroslav Zbirka: Mladosf 1. Modern Hungária: Elfújja a szél 2. Dolly Roll: Egy-két-hár, Itt a nyár 3. Görbe Nóra: Bújócska 4. R-Go: Te csak mindig akkor sírsz 5. Napoleon BLD: Kérlek, ne fél] 6. Szűcs Judit: Video 7. Neoton: Yo-yo 8. Szörényi Levente: Ne kérdezd tőlem 9. Első Emelet: Angyali vallomás 10. Katona Klári: A nagy találkozás VILÄGLISTA 1. Depeche Mode: Az Idő kérdése 2. C. C. Catch: Nem tudsz elmenekülni tőle 3. Fancy: Jéghölgy 4. Lionel Rlcchie: Balerna ­5. Toto: Szerelmed nélkül B. Wham. Hova tűnt a szíved 7. Status Quo: A hadseregben 8. Modern Talking: Ad] nekem békét a Földön 9. Alpheville: Szenzáció 10. Iron Malden: Elfecsérelt évek' NEVETŐ SZÍNHÁZ A leghíresebb operai állat talán a hattyú. Gondoljunk csak Wagner Lohengrlnjére. Az első felvonásban Lohengrin, a rettenthetet­len grál lovag csónakon érkezik a színre, e csónakot pedig egy kecses hattyú von­tatja, majd az opera végén eljön érte. Míg más állatok szerepeltetése a rende­ző fantáziáján, akaratán múlik, mert meg­oldhatja úgy Is a jelenetet, hogy csak sej­teti a nézővel az állat jelenlétét, vagy a kulisszák mögött hagyja, a Lohengrint le­hetetlen bemutatni hattyú nélkül. Ennek a gyönyörű madárnak meg kell jelennie a nézők előtt, hiszen a lovag egyenesen meg­szólítja. Talán éppen ezért még egyetlen operaszinpadon sem szerepelt élő hattyú. A rendezők különféle gépekkel helyettesí­tik, amelyekben — nézetük szerint — job­ban megbízhatnak, mint egy szeszélyes ma­dárban. Általában sínen vontatott, kitömött vagy kasírozott hattyú helyettesíti az iga­zit. A síneket part menti növényzet takarja a közönség kutató tekintete elől, és az egész hattyújelenet jő mélyen, a színpad hátulsó részében játszódik. Kérdéses azonban, hogy annyira megbíz­hatók-e a gépek. Minden Idők egyik leg­híresebb fiohengrlnje, Lauritz Melchior a megmondhatója, hogy nem. Vele történt 1936-ban, a New York-1 Metropolitan Opera Wagner-előadásán az alábbi eset. Amikor az utolsó felvonásban elhangzik az „Oh, királyom, halljad!“ mondat, a for­gatókönyv szerint a parthoz kell úsznia a hattyúnak, hogy a lovag beszállhasson a csónakba és távozhasson a színről. De ml történt Lauritz Melchiorral? Alig hogy a parthoz ért a fehér madár, már Indult Is visszafele. Megszökött, otthagyta szegény Lohengrint, akit egyébként is nagy bánat ért — elveszítette szeretett asszonyát. Ezt a darabbeli szerencsétlenséget csak tetézte a váratlan pokoli helyzet. Ilyenkor a sze­replő találékonyságán múlik, hogyan kec- mereg ki a bajbői. Melchior talált megol­dást, igaz, Wagner szellemétől nagyon is távoli megoldást, de mindenképpen erede­tit. A fáradt, rezignált hétköznapi ember arckifejezésével, akinek az imént futott el az orra előtt a busz, odafordult a körülötte álló lovagokhoz, és közönyösen megkérdez­te: — Nem tudják, kérem, mikor megy a legközelebbi hattyú? dal - kilencedik oldal - kilencedik oldal - Jcilence " - ........................................- _________1_______^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents