Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-13 / 19. szám

Az 52. jégkorong-világbajnokság után

A legagyafűrtabb rendező sem bonyolíthatta volna drámaibban a jégkorong-világbajnokság cselekményét, mint maga az élet. A végére maradt a döntés. A csehszlovák válogatottat mindössze 7 perc választotta el a világbajnoki címtől — bár az ilyesfajta latolgatás nem helyénvaló. Mert történhetett volna más is. Az is. hogy be sem jutunk a döntős csoportba. A torna első félidejében nagyon közel álltunk hozzá.

Alig tizenkét órával az utolsó bécsi sípszó után találkoztam a Tip című hetilap főszerkesztőjével, Ferdinand KrálovlCcsal, aki egyenesen a Kék Duna keringő városából érkezett, és amikor a mi lett volna, ha .. esélyeket vettük számba, a következő kérdést szegezte nekem: „És mondd, meddig várjuk még, hogy mindig más kaparja ki nekünk a tűzből a sült gesztenyét?“

S valóban. Az előző világversenyeken is elég gyakran előfordult, hogy gondtalanul, sőt eléggé hanyagul hokiztunk szinte arra várva, hogy majd csak megveri valaki a „nagyokat“, és akkor nekünk/is van keresnivalónk. Az első félidőben most Is Ilyen „önfeledten“ játszottunk, s kishíján ráfizettünk. A döntős csoportban már fegyelmezett, szép. harcias látékot nyújtottunk, bár az egyes alakzatok teljesítményében még volt bizonyos különbség, és sok-sok javítanivaló.

Szóval az utolsó találkozóra jutott a döntés. A zárónapon a svédek 9:0 arányban lelépték a kanadaiakat. E váratlan előzmény után a szovjet válogatott csak úgy lehetett volna világbajnok, ha legalább 9:0 arányban győz ellenünk. Ezt azonban még a „szborna“ leg- vérmesebb szurkolói sem gondolhatták komolyan. A mérkőzés 53 pereéig úgy tűnt, hogy megvalósulnak álmaink. Stavjafta góljával vezettünk, és ez a világ- bajnoki címet jelentette volna. De aztán elszabadult az orkán a szovjet válogatott játékosainak előadásában, és örülhetünk, hogy csak két gólt kaptunk.

Ez mindenesetre azt jelentette, hogy nekünk csak a bronzérem jutott, a Szovjetunió kénytelen megelégedni az ezüsttel és 25 év után ismét Svédország a világbajnok. S bár előzőleg három vereséget Is szenvedtek, s a szovjetek egész idő alatt nem érezték a vereség ízét, ilyen furcsán alakult a végső sorrend. Ilyen a sorsolás szeszélye.

Ettől függetlenül az északiak rászolgáltak a címre. A selejtező csoportban elszenvedett vereségek ellenére kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak. Nem hiába írtam le a VB előtt, hogy a svéd válogatott igazi tornacsapat, amely akkor hozza a legjobb formáját, amikor kell. Kanada a jó kezdés után valamelyest visszaesett, sőt a torna végére — különösen ellenünk és a svédek ellen — visszatért megszokott módszeréhez, a megfélemlítéshez, a brutális, kíméletlen játékhoz. Minél hamarább szakít ezzel a rossz szokással, annál jobb rá nézve. Mert ha a játékra összpontosított, akkor egész jó teljesítményt nyújtott.

Ez a világbajnokság mindenesetre azzal is bevonult a sportág történetébe, hogy először fordult elő: bírósági beavatkozással döntöttek a pontokról. Attól tartok, hogy az NSZK válogatottja, nevezetesen játékosa, Mlroslaw Sikora körüli bonyodalom precedenst szül. Nem én találtam ki, hanem a meglehetősen konzervatív bécsi Die Presse Irta: „Az egyszerűség kedvéért a címért folyó küzdelmet át lehetne helyezni a hfrósági tárgyalóterembe, ahol a résztvevő országok ügyvédei küzdenének meg egymással, játékvezető helvett bün- tetőblró felügyelete alatt' A tárgyalások szünetében részleteket vetíthetnének a hokimérkőzésekböl.“

Isten őrizzen ettőll

Palágyi Lajos

, Libor Dolana, aki apja nyomdokaiba lépett, nem okozott csalódást a csehszlovák színekben.

Tavaly termékeny éve volt a sportágak királynőjének, az atléták 13 világcsúcsot állítottak fel. Pedig nem is volt olimpiai év, amely rendszerint csúcsteljesítményre sarkallja a sportolókat. Idén viszont világjátékokat rendeznek, ezért kíváncsian várjuk. hogy a versenyzők felülmúlják-e a tavalyi csúcsesőt.

Kétségtelen, a teljesítményrobbanás annak tulajdonítható, hogy az atlétika is egyre inkább a jól jövedelmező sportágak közé került. A kisebb versenyek győztesei is szép összegeket kapnak. Mindenütt külön elbírálásban részesülnek a csúcsok, a hírneves versenyzők pedig már tarifa szerint határozzák meg, hol lépnek fel, hol nem. E tekintetben kivételt képeznek az olimpiai játékok és a világbajnokságok, amelyeken úgymond „kötelező“ a megjelenés. Egy olimpiai vagy világbajnoki győzelem, esetleg jó helyezés hallatlanul megnöveli az atléta árfolyamát.

Idén Rómában tartlák meg az atléták második világbajnokságát, a- melyen a győzelem szép összegeket

Jarmila Kratochvílová

térén, mert itt van lehetőségem javítani az eredményeimen. A világ- bajnokságon azonban erről nem lehet szó, mert a szám időrendben ütközik a távolugrással, márpedig az ugrásé az elsőség. Így Rómában a távolon kívül 100 méteren — ahol még Ashford ellen is esélyem lehet — és a vágtaváltóban fogok indulni. Távolban az idén 750—760 körüli e- redményt szeretnék elérni, ehhez pedig az eddiginél gyorsabb nekifutás kell. Őszintén szólva nagyon vonz egy többpróbaverseny, szeretném már lemérni, hogy a különböző számokban mire vagyok képes.“

A kívánság nem is meglepő. Dresch- ler annak idején ötpróbázóként kezdte versenyzői pályafutását.

Női közép- és hosszútávon nem várunk csúcsokat. Kratochvílová, Ka- zankina és Kristiansen ugyanis az előző években már a férfiered menyeket megközelítő rekordokat állított fel, s Kazankina már nem is versenyez. Kratochvílováról viszont legújabban egy szenzációs hír röppent világgá.

VILÁGBAJNOKI IDÉNY

Nemzetközi atlétikai körkép

KEZDŐDIK A

szavatol, s még nagyobb dicsőséget.

Sok atléta már itt ki akarja harcolni a jövő évi olimpiai szereplés jogát. Ezért az idény még inkább érdeklődést érdemel.

Az új idény eredményeit egyelőre csak a téli események alapján jósolhatjuk meg. De máris megállapíthatjuk, hogy izgalmas és érdekes év következik a vágta- és gátfutószámokban. A világ legjobb tavalyi atlétájának kikiáltott kanadai Ben Johnson és a sérüléseiből felépült Carl Lewis a legnagyobb trófeákra és csúcsokra pályázik 100 és 200 méteren, a 4X100 méteres váltóban. Ezenkívül Lewis a távolugrás legjobbja is, talán az egyetlen, aki megközelítheti vagy talán meg is döntheti az atlétika egyik legrégibb világcsúcsát, Bob Beamon 4968-ban elért 890 centiméterét.

Kirobbanó formában kezdte a szabadtéri atlétikai idényt a Los Angeles-! olimpia négyszeres 'és a helsinki világbajnokság háromszoros aranyérmese. A legfrissebb jelentések szerint a 26 éves amerikai sportoló távolugrásban megszakítás nélküli 49. győzelmét aratta a walnuti nemzetközi viadalon. Legnagyobb ugrása 877 cm volt. Igaz, ehhez 3,37 méter/másodperc erősségű hátszél segítette, ami a megengedettnél 1.37 m/mp-cel erősebb, de akkor is. Viszont volt három (!) 866 centiméteres teljesítménye is, ebből kettő teljesen szabályos körülmények között. Sorozata fantasztikus, valószínűleg a legerősebb az atlétika történetében:

864 cm (2,06 münp hátszél), 866 (3,66), 863 (1,59), 877 (3.37) 866 (0,56). Lewis utoljára 1981 márciusában szenvedett vereséget kedvenc számában, a távolugrásban.

Hasonlóan a távolugráshoz, szakállas a 400 méteres síkfutás rekordja is, de a jelenlegiek közül senki sincs, aki gyorsabb lenne, mint Lee Ewans volt 1968-ban, amikor az első és e- gyelőre egyetlen atléta volt, aki 44 másodpercen belül futott (43.86). így állunk a 4X400 méteres váltó rekordjával is, amelyet az USA válogatottá állított fel ugyancsak 1968-ban, és amely 2:56,16 percet ér.

Annál inkább esedékesek a világcsúcsok közép- és hosszútávokon. Itt ugyanis a marokkói Aouita már tavaly is néhányszor csak századmásodpercekre maradt le a csúcseredmények mögött, de közbeszólhatnak a nagyszerű brit és olasz futók is. Steve Cram, a britek kiválósága máris bejelentette, hogy Budapesten szeretne világcsúcsot javítani 1000 méteren.

Álljunk meg ezért egy kicsit a X. Hungalu Budapest Nagydíjnál, amely július 6-án kerül sorra, s amely mindig is az atlétika nagy ünnepének számított, mert a világ legjobbjai indultak rajta. Idén sem lesz másképpen. Máris megerősítették részvételüket a szocialista országok legjobbjai, Bubka, Szedih, Donkova és Kosz- tadinova; s ott lesznek a mieink, Bugár, Kocembová, Kratochvílová (erre még visszatérünk). S ha Cram valamilyen okból nem tudna rajthoz állni, nem kisebb világsztár helyettesíti a brit színekben, mint Sebastian Coe. A kanadai Ben Johnson menedzserre is készséget mutat védence budapesti szerepeltetésére. Itt jegyezzük még meg, hogy a rúdugrás idén bekerült a Mobil Grand Prix versenysorozatba, ezért a világcsúcstartó Szergej Bubka mellett bizonyára ott lesz mindenki, aki csak számít e számban. Igazi atlétikai fesztivál lesz tehát július 6-án Budapesten.

Ami a dobószámokat illeti, a férfiak mezőnyében minden csúcs már bizonyos álomhatár megközelítésének számit, kivétel talán a gerely, hiszen

Szergej Bubka

a tavaly bevezetett új szerrel várható a 90 méteres határ. Ugrószámokban a teremversenyeken sok kiváló eredmény született. Alighanem Sjöberg és Tránhardt rohamozza majd Paklin magasugró világcsúcsát. Számunkra örvendetes, hogy tavaly fán Zvara is feliratkozott a világcsúcs várományosai közé, Bubka egyelőre egyeduralkodó, hármasugrásban viszont azt jósolják, hogy az idén elérik a 18 méteren felüli eredményt. Nem marad el az izgalom Daley Thompson és Jürgen Hinsen újabb néhány erőpróbáján sem tíztuséban, de mindketten tarthatnak a fiatal Siegfried Wentz- től.

A nőknél Evelyn Ashford bizonyára igyekszik majd visszaszerezni a vágtakirálynő címet. Legnagyobb riválisa Heike Dreschler. Marita Koch visszavonulása óta kétségtelenül Dreschler az NDK „első számú“ atlétanője, s tavaly — Ashford kényszerpihenője miatt — világviszonylatban is annak számított. Tavalyi és téli szereplésével joggal elégedett lehet, hiszen akárcsak a stuttgarti Eu- rópa-bajnokságon, a fedettpályás világbajnokságon is két számban, 200 m-en és távolugrásban szerzett aranyérmet. A Der Leichtathlet munkatársának elmondta, hogy szerinte jó! megfér a versenyeken a távolugrás a vágtaszámokkal.

Idei nyári terveiről a 22 éves világbajnoknő így nyilatkozott: „Nagyon szívesen futok mindig 200 máján Zvara

Minden jel szerint idén visszatér az atlétikai pályákra, Tavaly ugyanis hiányzott, s a 36 esztendős, kétszeres világbajnok futónő balszerencsés évre tekinthet vissza. Még a fedettpályás idényben, februári amerikai kőrútján New Yorkban Achllles- Inszakadást szenvedett. Márciusban műtéten esett át, és májusban kezdte el régi edzője, Miroslav Kváí irányításával óvatosan az edzéseket. Később az intenzívebb edzésmunka még fájdalmakkal lárt, ezért lemondott a szabadtéri szereplésről.

Az új idényre azonban szorgalmasan készül. Idén befejezi hosszú versenyzői pályafutását, de mint mondja, méltó eredménnyel szeretne 300 méteren búcsúzni. A júniusi prágai Európa Kupadöntő idején még nem számít különösebb eredményre, formáját a római világbajnokságra rögzíti.

Megkérdezték tőle: a stuttgarti EB után versenyszámaiban hogyan látja a helyzetet. Nos, szerinte 400 méteren Marita Kochnak nincs utóda a láthatáron és a 48,50 mp körüli idő ritkaságszámba megy. Nyolcszáz méteren a tavalyi eredmények megtorpanást mutattak, de Kratochvílová biztosra veszi, hogy a nagy szovjet futógárdából rövidesen kiugrik egy új Kazankina vagy Olizarenko.

Egészen más a helyzet a gátfutásban. Donkova az olimpiáig 12.20 másodperccet helyezett kilátásba, a szovjet Sztyepanova pedig 400 gáton futott már 53 másodpercen belül, de szabálytalanul. Vajon az Idén ismételni tud-e?

Sztefka Kosztadinova nem ismer ellenfelet a magasugrásban, és ő a 210 centimétert tűzte ki célul. Dobószámokban elképzelhető hogy az NDK versenyzőnői visszavesznek egykét rekordot. Nem is olyan régen mind a három az övéké volt, most pedig egy sem. Tetejébe pedig az amerikai Joyner a héttusa rekordját is elhódította tőlük.

összegezve elképzelhető, hogy az idén a tavalyi tizenháromnál is több világcsúcs dől meg. Az atléták nagy kedvvel kezdik az új idényt, és ez jó jel.

M. I.

Palágyi (2) és Gergely felvételei

Az idei nemzetközi versenynaptárból

Május — 30.: Bruce Jenne Nagydíj (San Jose, USA); 3.: Sport Aid (világszerte).

Június — 6.: Znamenszki-emlékver- seny (Moszkva); 12—13.: P — T — S (Bratislava); 23.: Rosicky-emlékver- seny (Prága); 27—28.: Bruno Zaull Európa-kupa (Európa-szerte); 30.: Galan Nagydfj (Stockholm).

Július — 2.: Világjátékok (Helsinki); 4.: Bislett-játékok (Oslo); 6.: Hungalu Budapest Nagydíj (Budapest); 8.: Olimpiai napok (Berlin); 10.: Peugeot Talbot (London); 13.: Nice Nagydíj (Nice); 13—19.: Nyári Universiade (Zágráb); 22.: Aranygála (Róma).

Augusztus — 12.: Koblenzi esti verseny; 6—9.: Ifjúsági EB (Birmingham); 16.: Világsztárok (Köln); 19.: Világsztárok (Zürich); 21.: ISTAF-ver- seny (Berlin); •

Szeptember — 11.: Nagydíj döntő (Brüsszel); 21—25.: Földközi-tengeri játékok (Latakia); 6.: Felnőtt VB (Róma).

November — 21.: Női maraton Világ Kupa (Monte-Carlo).