Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-06 / 18. szám

új ifjúság 5, ■Hu—m ■tawB»■»reinwra—m da munkatársa faggatja érkezé­semkor. Fél óra múlva újabb lá­togatókat várnak, Így röpke szó­váltásra Jut csupán Idő. — A ZENIT-versenyek, de fő­leg az országos ZENIT-kiállítás legsikeresebb termékeit láthatod itt, de vannak olyan munkák, mo­dellek, berendezések is, amelyek azóta láttak napvilágot. Kiállítá­sunk védnöke a Fiatalok Tudo­mányos-Műszaki Központja, amely a SZISZ KB mellett működik Prá­gában. Az érdeklődés kelleme­sen meglepett, hiszen egyhónapi nyitvatartás után hétköznapokon MOSKVA’CT kevesen tudják, hogy valameny- nyi kiállított darab a védnök prágai központi klub repülőkons­truktőrei komplex ésszerűsítő brigádjának a munkája. A négy­tagú brigád új modelljei — a Turbo, a Kantor és egyebek — a pilóták kiképzési költségeit öt­ven százalékkal csökkentik majd. Ez a modellcsalád hatalmas ér­téket képvisel, amit az odaítélt aranyérem is bizonyít. Leginkább azonban a mozgat­ható termékeket keresik. Sokan megállnak az MX 60-as minimo- torkerékpárnál — amelyet a CZ Moszkvában is siker laroslav Proks mérnök éppen azt magyarázza, mi mindent tud ez a kis robotmodell. A lenyűgözően szép moszkvai vásárvárost a szűkre sza­bott idő alatt bejárni szin­te képtelenség volt. Ideérkezé- semnek viszont konkrét célja volt. A szovjet fiatalok ismeret­terjesztő-műszaki tevékenységé­nek állandó kiállítási pavilonját kerestem. Az ügyes kezű kom- szomolisták testet öltött ötletein, kiállítási tárgyain kívül az idén még tizenkét ország fiataljai hoz­ták el ide válogatott termékei­ket. A pavilonkolosszus sajátos hangulatot kölcsönzött e rangos rendezvénynek, amelyre szinte minden Moszkvába érkező külföl­di ellátogat. A kiállítás március 20-án nyitotta kapuját, s az ere­deti tervek szerint július 1-ig várja a látogatókat. A csehszlovák részlegen állan­dóan nagy a tolongás. A SZISZ- képviseletnek kéthetente van „őr­ségváltása“, ami a helyi körül­ményeket megismerve, cseppet sem meglepő. Ebben az írásban rövid betekintést nyújtunk a csehszlovák részleg hétköznapi életébe, szólunk az eddigi sike­rekről, részeredményekről is. Mi mozgatja a mozgásszámlálót? Ján Papol mérnököt, a SZISZ KB képviselőjét, a csehszlovák ki­állítási részleg ügyeletes vezető­jét éppen a Moszkovszkaja Prav­Csoportokban itt is, ott is is három és fél ezer látogatót jelez a mozgásszámláló, szombat­vasárnapokon pedig ennek a többszörösét. — Mi az, amit a legjobban megcsodálnak? — A számítástechnika iránt Itt is óriási az érdeklődés. Ennek megfelelően mi is nagy teret szántunk a személyi számítógé­peknek. Igen népszerű és vonzó a Karel programozási nyelv, a- melynek orosz változatát böngé­szik és gyakorolják a gyerekek, de számtalan felnőtt, köztük pe­dagógusok is elismeréssel szól­tak róla. A látványosságok itt is vonzzák a tömeget, mint amilyen a csipkeverés és az üvegcsiszo­lás. Ifjú szakembereink mutatják be ezeket a munkafolyamatokat. Sokan megcsodálták már azt a kis működőképes modellt, amely egy robotosított raktári munka­helyet imitál minden járulékos géppel és berendezéssel együtt. Ez a modell napi húszezer moz­dulatot végez, amire még nem volt példa hazai kiállításainkon. Az idő rövidsége miatt nem sze­retnék mindent felsorolni. sának fortélyait. A fényes üveg­tálkára olyan gyönyörű díszítést varázsol, amelyet nem lehet nem csodálni. Hasonló kép fogad Helena Kra- peckánál is, aki a csipkeverést szemlélteti. A vambergi népmű­vészeti termelőszövetkezetből ér­kezett fiatal lány munkáját lát­va, sokan aranykezűnek titulál­ják őt. A mellettem álló moszk­vai középiskolás még sohasem látott ilyen mesteri munkát. Sokan megtekintették a repü- lőmodelleket, és a mellettük ki­állított repülőmotort is. Azt már Strakonice fiataljai készítettek — vagy a mokrovicei CSSZBSZ Efsz fiataljainak újítását szemléltető „raktárfedő“ autómodellnél. Spontán érdeklődés, hivatalos elismerés A számítástechnika birodalmá­ban a PMD-k és „Ondrá“-k körül hosszan elidőznek a fiatalok, fő­leg alapiskolások, de nagy a csoportosulás egy intelligens moz­dulatokat végző robottal felsze­relt munkahely körül is. Azért került ez is a személyi számító­Sodródom a szakadatlanul ér­kező diákokkal — itt is, ott is lencsevégre kapom a tömegeket vonzó látványosságokat. Mária Parohová a Lednické Rovné-i üveggyár SZISZ-eseit kép­viseli. Ügyes mozdulatokkal mu­tatja be a kristályüveg csiszolá­Mária Parohová azt mutatja be, hogyan csiszolják a kristály- üveget Ján Papol mérnök, a kiállítási részleg ügyeletes vezetője. gépek részlegére, mert szintén a programvezérlésen van a hang­súly. Erről bővebben a helyszí­nen lévő jaroslav ProkS mérnök tájékoztat. — Hazánkban Ismerik őzt a ro­botosított munkahelyet, hiszen 3 ZpNIT-kiállításon arattunk vele már sikert. A kadart! Jaroslav Stiess és gimnazista fia, Petr munkáját dicséri az itt látható robot. Mindent sajátkezűleg vé­geztek el rajta, beleértve a PMD- 85-1 módosított csatlakoztatását,'a teljes software kidolgozását is. Lényegében egy új programozási nyelvet hoztak létre, a „robo- fors“-t, ami a gépember karját grafikai ábrázolásra is képessé teszi. Ezen a munkahelyen a ro­bot polcrendszerű raktárkészle­tet kezel: szükség szerint intéz­kedik, áthelyez, elhelyez, átcso­portosít a megadott program sze­rint. A modell nagyon attraktív, mivel egyidejűleg hat művelet is zajlik a munkahelyen. Minden­ki érdeklődéssel figyeli a gép munkáját. Sokszor már túlmele- gedés miatt pihentetnem kell. A mechanikus alkatrészek meleged­nek fel. A hivatalos elismerésből is kijutott a terméknek, hiszen ezüstéremmel jutalmazták. Polgári László (A szerző felvételei) ÍGY LÁTTAM ISZTAMBULT Személygépkocsival Magyarországon, Ju­goszlávián és Bulgárián keresztül vettük az irányt Törökország felé. Az edirnel határátkelőhelyen léptünk tö­rök földre. A nagy forróság ellenére az út érdekes és Izgalmas volt. Utunk célja pedig Isztambul volt. Isztambul, ez az orientális város. Csodálatos látványt nyújt a sok száz mecset, amelyek magasan meredeznek az ég felé. Az Isztambulban töltött napok, a sok szép látnivaló maradandó élményekkel gazdagí­tott bennünket. Egy gyönyörű szállodában laktunk a város központjában. Az út fára­dalmait kipihenve, frissen, de még nagyobb kíváncsisággal indultunk városnézésre. Le­térve a főutcák egyikéről, agyagházikókkal beépített szűk utcában találtuk magunkat. Ez a régi Isztambulra emlékeztetett. A vá­ros utcáin gyakran láttuk, ahogyan az adó­sok és a hitelezők alkudoznak. Betértünk Isztambul legnagyobb fedett vásárcsarnokéba, a „Nagy Bazárba“ is. A vásárcsarnok néhány terjedelmes, összefüg­gő épületből áll, ezek sok-sok magasabb és alacsonyabb folyosóra oszlanak. A félhomá­lyos folyosókon hangos embertömeg hullám­zott. Jobbra is, balra is tömött sorokban szo­rongtak a boltok. Mindegyikben tömérdek áru. Lecsüngött a mennyezetről, halmokban feküdt a pultokon és a kirakatokban. Az alig megvilágított fülkékben iparosok hem­zsegtek. Kalapácsütések, az árusok lármája szakadatlan hangzavarrá folyt össze, ami mindenkit megsüketített, aki csak betért a vásárcsarnokba. A különféle nemzetiségű eladók lökdösték egymást, szitkozódtak, kf- nálgatták portékájukat. Az utcai árusok egymást túlkiabálva sorolták, mi mindent lehet náluk vennL Az eladó képes volt több kilométert gyalogolni, hogy üzletébe csalja az embereket. A végtelen sok kis bolt mindegyikében, ahová betértünk, a kereskedők úgy fogad­tak, mint legkedvesebb rokonaikat. Megkér­dezték, hogy szolgál egészségünk, és igye­keztek rávenni bennünket, hogy fogyasz- szunk el velük egy csésze teát. Ez az üzleti szívélyességük azonban egyáltalán nem volt önzetlen, azt remélték, hogy mégis sikerül nekünk valamit eladniuk. Másnap a Boszporusz hiújáról láthattuk a nagy tengeri kikötőt, ahonnan a világ sok országával tartják fenn a kapcsolatot. Rég­múlt idők emlékeire emlékeztetettek az ima- házak. Hazafelé menet nem tudtunk ellenállni annak a csábításnak, hogy utunkat ne Ro­dostó felé vegyük. Fűtött az a tudat, hogy láthatjuk majd azt a házat, ahol Rákóczi raboskodott, érinthetjük azt az ágyat, amely­ben aludt. Mikor megérkeztünk, pontosan olyan kép fogadott, amilyen olvasmányaim alapján kialakult bennem. A ház ablaka a Márvány­tengerre nyílik, mint arról Rákóczi is írt. Meglepett, hogy sokan beszéltek magyarul, és főleg az, hogy milyen tiszteletben tart­ják Rákóczi emlékét. A Törökországban töltött napok felejthe­tetlenek számomra, nehéz volt a megválás ettől az országtól. Az emlékek megmarad­nak, és főleg az az érzés, hogy a török nép őrzi a történelmi hagyományokat. Miklós Zsuzsanna MEGOLDATLAN GONDOK Hat évvel ezelőtt az ENSZ-közgyűlé- sen, amikor meghirdették az ivóvíz és köztisztaság nemzetközi évtizedét, az Egészségügyi Világszervezet (OMS) fő­titkára kijelentette, hogy „az ezer főre jutó vízcsapok száma biztosabb kifeje­zője egy ország egészségügyi hálózata állapotának, mint a kórházi ágyak szá­ma“. Az OMS-szakértők szerint a ki­jelentés ma Is érvényes: négy évvel az említett évtized vége előtt a világon mintegy 1000 millió ember nem része­sül megfelelő Ivóvízellátásban. Ha az évtized hátralevő ideje alatt az idevá­gó nemzeti programokat az eddigi ü- temben alkalmazzák, 1990 végére a fejlődő országok lakosságának mintegy 31 százaléka ivóvíz, 66 százaléka pe­dig megfelelő csatornázási feltételek biztosítása nélkül marad. JAPAN LAKOSSÁGA 1986 októberében 121,58 millió volt, ebből 59,8 millió férfi és 61,78 'millió nő. Ez 0,52 százalékos növekedést je­lent az előző évhez viszonyítva. Az or­szág fővárosának 11,9 millió lakosa van. Oszakának 8,7 millió, Kangawa városnak pedig 7,7 millió, Japán la­kosságának 10,6 százaléka 65 éven fe­lüli. PUSKIN MIKROSZKÓPPAL Mihail Maszljuk ismert szovjet mi- niaturista egy mikroszkóppal olvasha­tó 20 oldalas Puskin-kötetet „adott ki“. A Maszljuk által készített, rendkívüli pontossággal kimunkált „használati“ tárgyak között van egy miniatűr szike is, amelynek segítségével fel lehet nyitni... egy szúnyog „koponyáját“, KERÉKPÁROS RENDÖRÖK Az angol főváros gyakori forgalmi dugói arra késztették a londoni rend­őrséget, hogy vásároljon 200 kerék­párt. Egy rendőrségi szóvivő szerint a kerékpáros rendőrök nagyobb terü­leteket tudnak áttekinteni, és szükség esetén, könnyebben közbeléphetnek, mint a „hagyományos“ járőrkocsik használata esetében. DEMOGRÁFIÁI TÄVLATOK Az 1987-es év mérföldkőnek fog szá­mítani az emberiség történelmében, mert ebben az évben a föld lakossága meghaladja az 5 milliórdot. A megelé­gedést kiváltó esemény azonban' a még megoldatlan egészségügyi és élel­mezési gondok miatt meditációra is ösztönöz — írja az ENSZ demográfiai kiadványa, a Population, majd hozzá* teszi, hogy az eredmény a lakosságnö­vekedés megváltozott ritmusának tu­lajdonítható. Mindössze 12 évre volt szükség, hogy a föld lakossága újabb egymilliárddal gyarapodjék. A kiad­vány előrejelzése szerint a követke­zőkben a föld lakossága napi 220 ezer­rel és évi 80 millióval fog szaporod­ni, az évezred végére pedig eléri a 6 milliárdot. A Population szerint eb­ben az időszakban minden 10 újszü­lött közül 9 a fejlődő országokban fog napvilágot látni.

Next

/
Thumbnails
Contents