Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-04-22 / 16. szám

KONFERENCIÁK UTÁN

Hazánk 61 Járásában megtartották a Szocialista Ifjúsági Szövetség Járási konferenciáit. A tanácskozásokat a kritikus és alkotó légkör Jellemezte. Általában mindenütt megállapították, hogy az ifjúság és a reny- heség összeegyeztethetetlen egymással. Különösen élénk vitát váltott ki a SZISZ Alap- szabályzatának módosított javaslattervezete, a fiatalok részvételének lehetősége társadalmunk gazdasági és szociális fejlesztésének meggyorsításában. E kérdésekről szólnak munkatársaink beszámolói.

Vonzó programot

A Szocialista Ifjúsági Szövetség részt vállal a társadalom előtt álló feladatok megoldásából. Érzékeny és nyitott a fiatalok vágyai, törekvései iránt. Azon munkálkodik, hogy értelmes, vonzó programot kínáljon, és épít a helyi kezdeményezésekre, törekvésekre. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok hangzottak el a SZISZ Galántai Járási konferenciáján.

Itt valóban nehéz választani a ripoft- alanyok között.

— De miért éppen velem akar beszélgetni? — vág szavamba Mézes Szilvia, a Ktrályrévi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság SZISZ-szervezetének elnöke.

— Azért, mert tudom, hogy tavaly a járás területén működő, illetve a mezőgazdaságban tevékenykedő alapszervezetek között az első helyet szerezték meg, és kerületi szinten is az első három között tartják számon a 61 tagot tömörítő alapszervezetüket.

A siker titkáról vallatom Szilviát, aki szívesebben levezetne egy évzáró gyűlést, mint hogy önmagéról beszéljen a nagy nyilvánosság előtt.

— Nem, valóban nem tudom, hogy miért

vagyunk jobbak, mint a többi alapszervezet. Talán azért, hogy minden segítséget megkapunk a párt üzemi vezetőségétől, valamint a gazdasági vezetéstől, vagy talán azért, hogy olyan aktiv tagjaink vannak, mint Halász Gyula, Andődy László. Borma Rozália, Kovács Lajos. Persze ezzel a felsorolás nem ér véget, de mégsem említhetem minden jól dolgozó tagunk nevét. Ha a neveknél tartok, azt azért hadd mondjam el, hogy a SZISZ IV. kongresszusának tiszteletére nemcsak kollektív felajánlást tettünk. Kovács Lajos, Mézes Tibor (nem

rokonom!, Horváth László, Demeter Bertalan, Nagy Imre, egyéni kötelezettségvállalást is tett.

Születésnapi ajándék

Losonc (Luőenec)

A járási nemzeti bizottság előcsarnoka már több mint egy órával a kezdet előtt énekszótól hangos. Pionírok énekkara — megadva a tanácskozás hangulatát — vidám dallal fogadja a SZISZ járási konferenciájának küldötteit.

Soha Cepková, a SZISZ * járási bizottságának elnöke tartalmas beszámolóját mondja a járási szervezet elvégzett munkájáról. Figyelem a küldötteket. Egy szösz! fiúnál áll meg a tekintetem. Látszik rajta, hogy figyelmesen hallgatja a beszámolót. Első pillantásra szemembe ötlik, hogy nagyon fiatal. Amikor az egyik funkcionáriushoz fordulok, hogy érdeklődjem a fiú után, elmosolyogja magát: „Az Jankó Václavik, a konferencia legfiatalabb küldötte.“

A szünetben megkeresem a sokaságban. „Te vagy itt ma a legfiatalabb. Hány éves is vagy tulajdonképpen?“. A fiú egy kicsit elpirul, majd így válaszol: „Pontosan tizenöt, ma van ugyanis a születésnapom.“ Amit ezután tudok meg, az még meglepőbb.

Ján Václavik a Losonci Középfokú Közlekedési Szaktanintézet elsőéves tanulója. Október óta az Iskola SZISZ-szervezetének elnöke. Ez azt jelenti, hogy egy 450 tagot (!) számláló szervezetet „kormányoz“.

— Nem ijedtél meg, amikor Ilyen nagy, szervezet élére állítottak?

— Bevallom, egy kicsit az inamba szállt a bátorság, de most már megszoktam.

— Meg tudod-e őrizni a tekintélyedet a nálad két-három évvel idősebb tanulótár- said között?

— Ez nem okoz különösebb gondot. Szerintem a vezető tekintélye nem a kortól

függ, hanem attól, tud-e érdekes és hasznos elfoglaltságot biztosítani a tagságnak. Én elég sok Időt töltök azzal, hogy töröm a fejem, mit kellene és lehetne még a SZISZ-szervezetben csinálni.

Okos és megszívlelendő szavak.

— Mit ereztél, amikor megtudtad, hogy a járási konferencia küldöttévé választottak?

— Nagyon megörültem, főleg amikor a konferencia dátumát megtudtam. Én ezt amolyan születésnapi ajándéknak tekintem.

Alkotó szellemet

Dunaszerdahely (Dunajská Streda)

A dunaszerdahelyi járási konferencián Horváth Ödön, a járási bizottság elnöke beszámolójában megállapította, hogy a járási szervezet ugyan teljesítette az előző konferencián vállalt feladatok túlnyomó részét, de nem tekinthetünk el attól, hogy még mindig túlteng a formális munka, az önelégültség, az elért eredmények túlértékelése. Szó szerint hangsúlyozta: „Az Irányító munkában arról van szó, hogy az úgynevezett papírmunka helyett közvetlen kapcsolatot kell teremteni az alapszervezetek tagjaival, ez lehetővé teszi, hogy megismerjük a fiatalok sajátos problémáit, gondolkodásmódjukat és cselekvési szándékukat.“

A világnézeti nevelésről szólva elmondta, hogy ez változatlanul az ifjúsági szervezetek legfontosabb feladata. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy nagyrabecsü- li az Ü] Ifjúságban megjelenő módszertani és egyéb anyag segítségét. A konferencia határozata kötelezővé tette minden alapszervezetnek, hogy ezentúl legalább egy Oj Ifjúságot járasson.

Ezt hangsúlyozta vitafelszólalásában a járási pártbizottság vezető titkára, Magya- rics Vince ts, aki miután elmondta, hogy mint az Ifjúsági mozgalom „hőskorának“ sokéves tisztségviselője, a maga szempontjából abban látja az ifjúsági szövetség feladatait, hogy korunk színvonalán és követelményeinek megfelelően gondolkodjék és cselekedjék. A kor megköveteli, hogv a fiatalok magukévá tegyék a tudomány és technika vívmányait, a tudományos-műszaki Fejlődés élvonalában haladjanak. Ugyanakkor a fejlődéssel párhuzamosan egyre nő az emberek szabadideje. Az ifjúsági szövetségen múlik, hogy ezt a szabadidőt hasznos és élvezetes munkával töltsék.

Hasonló bíráló hangnemet ütöttek meg a konferencia felszólalói is, akik érdekes észrevételekkel és lavaslatokkal járultak hozzá a SZISZ módosított javaslattervezetéhez (lapunk is közölte). Edmár Mária, a nagyabonyi alapszervezet elnöke és egyben az utolsó választások óta a hnb elnöke, például szóvá tette, hogy az alapszabályzat tervezete nem foglalkozik a falusi alapszervezetek kérdéseivel. Megoldatlan a kérdés, a falusi alapszervezetekben túlnyomórészt nyilvántartott tagok, általában diákok dolgoznak, akik nem végeznek teljes értékű munkát, ráadásul máshol fizetik a tagllletéket. A konferencia szünetében bírtam szóra véleménye további kifejtésére.

— Nem tartom helyesnek azt sem, hogy a tagság felső korhatárát 30 évben állapítják meg. Láttam már 16—17 éves pasz- szív tagot, és 35 éves fiatalt, aki még nagyon jő munkát végez a szervezetben.

— Kevés ember mondhatja el magáról, hogy fiatal leány létére egy falu bírájá- nak mondhatja magát, mint te.

— Az az érzésem, hogy ez a bizalom jele. A bizalom azonban kétélű fegyver: nehéz kiérdemelni, de könnyű elveszíteni. Személy szerint azon leszek, hogy kiérdemeljem a választópolgárok bizalmát, és szerintem az ifjúsági szövetség tisztségviselőinek is az a legfontosabb feladata, hogy érdekes, élvezetes, tartalmas munkával nyerje meg a fiatalokat az Ifjúsági szövetség és a társadalom legfontosabb feladatainak megoldására.

A fényszóró világít

Komárom (Komárno)

Csak sajnálhatom, hogy kicsit megkésve érkeztem e délszlovákiai városba, mert amikorra Inra) Horváth, a SZISZ Nyugat-szlovákia i Kerületi Bizottsági- nak elnöke szót kapott, már jó néhány küldött kemény szavakkal szólt a hiányosságokról és dicsérte azt. amit dicsérni kell. Morvái Zoltán, a SZISZ járási bizottságának elnöke főleg az ifjúság! Fényszóró mozgalmat hangsúlyozta a járást bizottság beszámolójában.

Amikor Németh Istvántól, a SZISZ járási bizottságának alelnökitől azután érdeklődtem, hogy melyik küldött felszólaláséra kell na- gyOB Is odafigyelni, szinte kapásból mondta Mikolai György nevét.

Gyuri gépészmérnök a komáromi hajógyárban. 1980-ban fefezte be főiskolai tanulmányait. Most a minőségellenőrző osztály csoportvezetője. Már az ipariban alapszervezeti elnök volt. Azok közé tartozik, akik nem ismernek megalkuvást, ha hiányosságokat észlelnek. Ezért állt az Ifjúsági Fényszóró mozgalom élére.

Nemcsak a szónoki emelvényen érvelt, vitázott, világosan fogalmaz a járási konferencia szünetében ts.

Ésszerűen takarékoskodni mindennel a- nyaggal, energiával, munkaerővel —, ez az a fő irány, amely a gazdaság valamennyi területén konkrét tennivalókat ad a fiataloknak és a SZISZ-szervezeteknek. Ki-kl a saját munkahelyén tehet a legtöbbet. Nagy jelentősége van az energiatakarékosságnak. Ez pedig ott kezdődik, hogy nem ég fölöslegesen a villany, hogy nem Jár üresen a gép, nem pörög hiába a piotor... és ott végződik, hogy ne hagyjuk veszendőbe menni a termelésben újrahasznosítható anyagokat. Az Ifjúsági Fényszóró világítson rá minden hibára, mulasztásra. Mozgósítanunk kell a SZISZ-tagokat, a másodlagos nyersanyagok, a melléktermékek feltárására, összegyűjtésére. Ez a vállalkozás nem hasonlítható a hagyományos papírgyfijtésl kampányokhoz. Hangsúlyozom, hogy nincsenek kis és nagy hiányosságok. Hiányosságok vannak, és ezeket kell kiküszöbölni minden, napi életünkből.

„Visszaszerezzük a vándorzászlót“

Terebes (Trebisov)

A Terebesl (Trebiéov) járás Szlovákia legnagyobb Járásai közé tartozik. A SZISZ Járási konferenciájának küldöttel Ágcsernyőtöl (Clerna nad Tisou) egészen a SzalSnci-hegyek lábáig húzódó terület községeiből, városaiból érkeztek. A járás egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb SZISZ-szervezete az ágcsernyól vasúti átrakodó állomás üzemi szervezete, a- melynek 10 alapszervezetében Jelenleg mintegy 450 fiatal dolgozik. Tavaly ez a szervezet volt a SZISZ Terebesl Járási Bizottsága vándorzászlajának a birtokosa: e kitüntetést pedig kiváló munkája elismeréseként kapta. A vándorzászlót most a konferencián átadták a nagyráskaiaknak (Veiké Raskovce), de (aroslay Németh, az ágcsernyői üzemi SZISZ-blzottság elnöke a tanácskozás szünetében kijelentette, hogy jövőre vlsszaszerzik. Beszélgetni hívtam ugyanis őt és két társát. Peter Votonhot, az üzemi bizottság alelnökát. és Iván Bálát, aki ez év elejéig tagja volt a SZISZ üzemi bizottságának s munkáját e konferencián az Ifjúsági szövetség kerületi bizottságának elismerő oklevelével köszönték meg.

— Nem Is tudom, mivel kezdjem — mondja Jaroslav Németh —, egy ilyen rövid beszélgetés kevés arra. hogy bemutathassam szervezetünket. Talán az 1985-ös év eredményeivel, a- melyekért a járást bizottság vándorzászlaját kaptuk. Nyolcvanöt a V1T éve volt. mi 47 000 órát dolgoztunk ekkor társadalmi munkában, s az egész bevételt felajánlottuk a fesztivál rendezőinek. 1986-ban, a pártkongresszus tiszteletére ingyen átraktunk 44 vasércet szállító szerelvényt, összesen mintegy 700 vasúti kocsit.

— Ne feledkezz meg a külföldi kapcsolatainkról sem! —■ teszi hozzá Peter Voloch. — 1986-ban szerződést írtunk alá a szomszédos, szovjetunlóbell csapi átrakodó állomás Kom- szomol-szervezetével közös versenyek megrendezésére. Kapcsolatunk volt mér korábban Is, a szerződés tulajdonképpen ezt a kapcsolatot „törvényesítette“. Abban egyeztünk meg, hogy szakmai versenyek, újítások, munkakezdeményezések stb. formájában összemérjük erőnket, s e versenyeket hol az egyik, hol a másik fél rendezi majd.

A közösségi emberért

Kassa város (Kosice)

Martina Adámkovával ülök a SZISZ kassal (Koälce) városi konferenciáján. A Smeral utcai gimnázium negyedikes tanulója, a városi szervezet elnökségének tagja, kiváló diák. és benne van a középiskolai tanácsban. Többed- magával tizenhatezer nyolcszáz középiskolást képvisel a tanácskozáson.

— Ml az iskolánkban arra törekszünk, hogy minden rendezvényünk érdekes és vonzó legyen. Ugyanezt a nézetet vallom a tanácsban is. Szerintem nem a tanács a fontos, hanem az alapszervezetek, az Iskolai szervezetek. Ha ott nem megy a munka, nem tudják érdekesen, vonzón megszervezni a teendőket, akkor hiába minden Igyekezet. Sajnos, kevés az Ifjúsági klub, kevés az olyan hely, ahol találkozhatnának a fiatalok. A tanulással nincs nagyobb gond, a középiskolások viselkedése sem rossz, de nem mindig van nekik hol szórakozni, találkozni... — mondja Martina.

— Az Idősebbek sokat panaszkodnak a fiatalok passzivitására, közönyösségére. Így van-e?

— Panaszuk Jogos is, meg nem Isi Vannak közöttünk rendkívül agilis, tettrekész emberek, és vannak olyanok, akiket semmi sem érdekel. Ml ezt tudjuk, gyakran vitatjuk Is a kérdést, de nem lehet mindent csak a fiatalok szemére vetni. Sok minden múlik az emberek természetén. Van, aki nem tud, esetleg nem is akar megnyilatkozni, szervezni, hajtani, mások viszont ebben élik ki magukat.

— Az utóbbiakra azt mondják, hogy karrieristák.

— Lehet, hogy ezt mondják, de én Inkább ügy Ítélem meg a kérdést, hogy ők a közösségi emberek, és ez megint más. ök azok, akik érzik a feladatokat, tudják, ml a teendő, és dolgoznak.

Az oldalt írta és fényképezte:

KLINKO ROBERT CSIKMÄK IMRE NÉMETH ISTVÁN

HORVÁTH REZSŐ PALÁGYI LAJOS

Galánta (Galanta)

Ütőn a proletárforradalom győzelméhez (II.)

AZ ÁPRILISI TÉZISEK

117 éve született a világ első proletár államának megalapítója, Via. gyimir Iljics Lenin.

Az ideiglenes kormány egyre inkább felfedte kártyáit, hogy a tömegek ellen a burzsoázia érdekelt védi. Fcúytatta a háborút, és titokban a cári családdal való összeköttetést kereste, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megmentse a monarchiát. Ezekben a nehéz időkben szinte megmentésként Jött Lenin tanulmánya, amely április 17-én, tehát mindjárt érkezése után egy nappal napvilágot látott.

„A proletariátus feladatai a jelenlegi forradalomban“ címmel megjelent munka, amely azonban inkább az Áprilisi Tézisek néven vált ismertté, leleplezte az ideiglenes kormány kettős játékát és megmutatta a válsághelyzetből kivezető utat. Rámutatott, hogy az ideiglenes kormány által folytatott háború is rabló, imperialista jellegű háború. Megvilágította, hogy Oroszország a polgári demokratikus forradalom és a szocialista forradalom közti átmenet korszakában van, a párt tevékenységének iránya ennek megfelelően a polgári demokratikus forradalom továbbfejlesztése — lehetőleg békés úton — szocialista forradalom.

„A mai oroszországi helyzet sajátszerűsége az, hogy átmenet a forradalom első szakaszából, amely a proletariátus kellő tudatosságának és szervezettségének hiányában a burzsoázia kezébe adta a hatalmat, annak második szakaszába, amely a proletariátusnak és a parasztság legszegényebb rétegeinek kezébe kell, hogy adja a hatalmat“ — írja Lenin.

Ezért adta ki a híres jelszót: „Minden hatalmat a szovjeteknek!“

Nem parlamentáris köztársaság — a munkástanácsokról erre visszatérni hátra- lépés lenne —, hanem a munkás, földmunkás és parasztküldöttek országszerte alulról fölfelé felépített szovjetjeinek köztársasága.“

Lenin ezekben a tézisekben rámutatott arra, hogy a bolsevik párt a szovjetekben egyelőre még kisebbségben van, hogy ott még a mensevlkek és eszerek blokkja uralkodik, amely a proletariátus soraiba a burzsoázia befolyását viszi. Ezért a párt feladata:

„Megmagyarázni a tömegeknek, hogy a forradalmi kormány egyetlen lehetséges formája a munkásküldöttek szovjetje, s ezért addig, a mi feladatunk csakis a szovjetek taktikai bevetéseinek türelmes, rendszeres, kitartó és különösen a tömegek gyakorlati szükségleteinek alkalmazkodó megmagyarázása lehet.“

Lenin azzal a tézissel, hogy egyértelműen kimondta: minden hatalmat a szovjeteknek, a népnek, egyértelműen értésre adta, hogy egy új típusú állam megszervezésére törekszik. A nép fölött álló, és azt elnyomó régi államgépezet megsemmisítésével és olyan államapparátus létrehozásával, amely a szovjetek, a nép küldötteinek talajára épül, teljesen megfelel a tömegek érdekeinek.

A tézisek a forradalom és a hatalom kérdéseinek átfogó és távlati elemzésén túl a különböző részterületekre is kitértek. Gazdasági téren Lentn javasolta, hogy kobozzanak el és nacionallzáljanak minden földesúri földet, s a földdel való rendelkezés jogát adják át a parasztküldöttek szovjetjeinek. A szovjetek ellenőrizzék a társadalmi termelést és a termékek elosztását. Az ország valamennyi bankját egyesítsék egy nagy nemzeti bankká, amelynek tevékenységét szintén a szovjetek ellenőrzik.

Lenin továbbá azt követelte, hogy változtassák meg a párt szociáldemokrata elnevezését, mert azt beszennyezték. Javasolta, hogy a bolsevik pártot kommunista pártnak nevezzék, ahogy Marx és Engels nevezte pártját. Végül követelte egy új Interna- .cionálé létrehozását. Opportunizmustól és szociálsovtnizmustól mentes III. Kommunista Internacionálét.

Az Áprilisi Tézisek választ adtak mindazokra a kérdésekre, amelyekkel az tlle- /galitásból kilépő és az emigrációból hazatérő bolsevíkok szembetalálták magukat. A pártmunkások túlnyomó többsége felismerte a lenini útmutatás helyességét, forradalmi mozgósító erejét. Egy héttel a tézisek közlése után a Pravdában a bolsevikok pé- tervári városi konferenciáján a küldöttek túlnyomó többsége Lenin beszámolójának meghallgatása után — amely a tézisek szellemét tükrözte — az ő határozati javaslata mellett szavazott. K. M.