Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-04-15 / 15. szám

új ifjúság 8

Április 2—4-én egy számunkra fontos kulturális esemény házigazdája volt Kassa (KoSice): ismét megrendezték a Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Még mielőtt részletesen szólnánk a műsorról, illő felsorolni, melyek azok a központi, kerületi intézmények, Csemadok bizottságok, amelyek Jóvoltából megvalósulhatott ez a nyelvművelő fórum. Ezek a következők: a Csemadok Központi Bizottsága, az SZSZK Oktatási Minisztériuma, a Szlovák Cjságirók Szövetsége Központi Bizottságának Nemzetiségi Sajtóbizottsága, a kerületi pedagógiai intézetek és a Csemadok Kassai Járási és Városi Bizottsága.

Űj arcok =

KAZINCZY NYELVMŰVELŐ NAPOK -TIZENNYOLCADSZOR

(Élmények, beszélgetések, vélemények, győztesek)

Ahogy a szakember látja

A szép magyar beszéd országos versenye 1980 óta a Kazinczy-napol szerves része. Nagy várakozás, izgalom előzi meg, és ez a drukk tar mindaddig, mfg nem ismerjük a győztesek nevét. Ez a verseny a Kazin czy-napok legélőbb anydga, hiszen tizenéves fiataloknak kell eleget ten niük a szigorü szabályok támasztotta követelményeknek. Hallva egyik-má sik produkciót, szinte csodálatraméltó a versenyzők találékonysága. Ho gyan vélekedik minderről a szakember? Erre voltunk kíváncsiak, araiko megkértük SZKLADÄNYI ENDRÉT, az SZSZK Oktatási Minisztériuma Nem zetiségl Iskolák Osztályának szakelőadóját, hogy válaszoljon kérdéseink re.

„bennfentesként“ próbált eleget tenni a szigorúbb követelményeknek. Sikerült ez neki?

— A középiskolások meglehetősen Igényes kötelező szöveget kaptak, és általában helyesen értelmezve olvasták fel, a mondatfonetikai eszközöket funkciójuk szerint, tudatosan használták. De itt it találkoztunk öncélú artikulációval, túlhangsúlyozással, szövegrészek félreértésével. A diákok kiejtésében nem tapasztaltunk kirívó nyelvjárásiasságot, kiejtésük megközelítette vagy elérte a köznyelvi szintet.

— Egyik-másik versenyző önálló szövegalkotását hallva derült a közönség, de a zsűrit is mosolyra késztette egy-egy szellemes, helyenként jópofáskodó bemondás. Mennyire felelt ez meg a verseny követelményeinek?

— Az önálló szövegalkotásban valóban láthattunk-haílhattunk néhány színészi teljesítményt. Nehéz eldönteni, mennyire illettek ezek oda, és hogy ezekben a szövegekben mennyi volt a nyelvi panel. Az viszont tény, hogy a diákok általában igényesen fejezték ki magukat, kulturáltan, tisztán képezték a hangokat. Téma- választásuk nem volt egysíkú, igyekeztek ügyelni a műfajra, bár ezen a téren van még Javítanivaló.

— Szóltunk mindkét kategória mindkét részéről. Hogyan értékelnéd summa summárum a szép magyar beszéd idei versenyét?

— Az előző években elhangzott szigorú és segítő szándékú bírálatok meghozták az eredményeket. A középiskolások mind a kötelező szöveg felolvasásában, mind a szöveg- alkotásban előreléptek, érezhetően javultak. Csak bízhatunk abban, hogy nemcsak azok ápolják féltőn anyanyelvűket, akik erre a versenyre készülnek, hanem minden nemzetiségi fiatal, ami pedig visszatükröződik, igényes, választékos nyelvhasználatukban Is.

— Köszönöm a bessélgetést.

A felnőttkorhoz közeledve

Néni töltöttem be a tizenhetedik életévemet sem. Lidérces álmaimban azonban mégis sokszor már felnőtt

vagyok.

Ilyenkor hajnalban kávéval kezdem a napot, és két-három doboz cigaretta után éjfél tájban altatóval fejezem be. Napközben őrülten rohan- gászok egyik üzletből a másikba, szidom a főnökömet, a szomszédaimat, a gyerekeimet, s esténként — amikor már elfogyasztottuk a konzervet — sodrójával tángálom el a férjemet, aki vacsorát merészel még kérni. Nincs időm moziba menni, nem ismerem a legújabb slágereket, a ha-- jam olyan, mint egy madártjesztőé, és ugyanabban a lila ruhában megyek el, már nem tudom hányadik éve, a szülői bálba.

— Hiába kérem a fizetésemelést, hiába „döngetek kaput, falat”, amiA szervező szemével =

san adta elő a szöveget, nem természetes hanglejtéssel, amiben bizonyára a verseny Izgalma Is közrejátszhatott. Rosszul hangsúlyozták továbbá a jelzőket. Természetesen ezek a hibák nem kiküszöbölhetetlenek, annál tanulságosabbak, különösen a magyar szakos pedagógusok számára. Feltétlenül ügyelni kellene arra, hogy beszédhibás, pösze tanuló ne kerülhessen az országos döntőbe.

— Cgy vélem, a saját szöveget közvetlenebbül, nagyobb átéléssel lehet előadni. Vajon fgy volt-e ez a versenyzőknél is?

— Az önálló szövegalkotás produktív munka, s valóban jobb teljesítményeket hallhatunk. Egysíkú volt azonban a témaválasztás: a tanulók nyolcvan százaléka ugyanazt a témát választotta, sőt néhányuk figyelmen kívül hagyta a műfajt, és ez hiba. Továbblépésnek számít, hogy kevés volt a nyelvi panel, jobban kitűnt a versenyzők rögtönzőkészsége.

— Milyen teljesítményt nyújtottak tehát az alapiskolások?

— Az első kategóriában versenyzők színvonala kissé elmaradt az előző évekétől, a minőségen pedig a jövőben úgy javíthatunk, hogy még szélesebb lesz a tömegbázis.

— Némely középiskolás a korábbi években végig versenyezte az első kategóriát, és most feljebb lépve,

kor a szomszédéknál házibuli van, és epebajjal visznek be a kórházba, a- mikor megtudom, hogy az ismerőseink új kocsit vettek.

Minden Júliusban pontosan két hétig csípnek a szúnyogok egy falusi halastónál, és minden karácsonykor négy napig ugrálom körül fogcsikorgatva az anyósomat.

A gyerekeimnek kanyrója és jültö- mirigy-gyulladása van, a hentes becsap húsz koronával, és nem tudom megoldani a nyolcadikos matematikai házi feladatot.

Olyan vagyok, mint egy felhúzott

gép. Csak hát idővel minden gép berozsdásodik. Ezért félek én a felnőttkortól.

Számomra a tizennyolcadik év egy ismeretlen világ kapuját Jelenti, e kapu mögött már csak hajsza és képmutatás van. Pedig én szeretetet akarok adni és kapni isi

De ugye, addig még megváltozhat a világ ...?

Vrabec Mária A szép magyar beszéd országos versenyén II. kategóriában elnyerte az újságírók díját.

zsargonelem, rossz helyre illesztett közbevetés.

A Kazincsy-napok legizgalmasabb része a kiejtési verseny, pontos nevén A szép magyar beszéd versenye. Egy további írásban részletesen szólunk róla, most csak a három-három első helyezett nevét soroljuk fel, és tömören felidézzük benyomásainkat.

Az alapiskolások kategóriájában első helyen végzett Kendy Ágnes Nagykaposról (Veiké KapuSany), második lett a deáki (Dlakovce) Tok Ernő ős ő kapta a közönségdíjat is, harmadik helyre sorolta a zsűri a komáromi (Komárno) Mácza Saroltát.

A középiskolások kategóriájában következőképpen alakult a sorrend: első Buchlovics Péter Zselízről (2e- liezovce), második Benkő Géza Ki- rályhelmecről (Král. Chlmec], harmadik Vajda Barnabás a bratislavai magyar tanítási nyelvű gimnáziumMi tagadás, a Kazinczy-napok alatt egy nagy családdá „rázó- dik“ össze az a több mint 150 résztvevő, előadók, tanárok, diákok, újságírók, akik évről évre meghívást kapnak nyelvünk művelésének három napjára. Minden esztendőben a már ismerős arcok között ú] arcok is feltűnnek, hogy anyanyelvűnk ápolóinak táborába lépjenek. Ebben az évben szívesen láttuk a Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Fakultás harmadéves

kora óta erre a pályára készült volna.

Lényegében három kérdéscsoport körül folyt a kötetlen eszmecsere:

Miért választottam a tanítói pályát?

Élményeim, emlékeim az első nyilvános szereplésről, az első tanítási óráról.

Hogyan képzelem el a jövő is- kcrláját?

Nagy Kornélia: Mindig szerettem a gyerekekkel foglalkozni, és folytatni akarom azt a hivatást, amelyet az anyu elkezdett.

Balázs Katalin: Szerettem a biológiát, de az emberpalántákkal, a gondolkodó és alkotó tényekkel való foglalkozás az mégis más. Úgy gondolom, jól választottam.

Pukkai Erika: Már kiskoromban tanítósdit játszottunk, és én voltam a tanítónő. Miért ne válhatna a gyermekkori álmom valósággá?

Balogh Adrienn: Sokszor beleéltem már magam abba a helyzetbe, hogy lesz kis embercsoportom, úgy hattól tízéves'korig, és lépésről lépésre, évről évre nőnek és válnak emberebbé az irányításom alatt. Csak egytől félek, hogy anyu túl magasra tette a méTcét, és ha én a nyomdokain akarok haladni, nagyon ösz- sze kell szednem minden erőmet és igyekezetemet.

A második és a harmadik kérdéscsoportra adott válaszokat, hadd ne részletezzük, és me kapcsoljuk személyekhez.

Legmélyebben mindegyikükben a mosolygós és elégedett gyermekarcok maradtak meg. Az a boldog pillanat, amikor a nebuló a gyakorlóóra után odajött a feszültséggel teli pedagógusjelölthöz, és megköszönte mindazt, a- mire megtanította.

A jövő iskolájáról szintén egybehangzóak voltak a vélemények. A beszélgetés befejezésekor valahogy így foglalták gondolataikat egy csokorba: Lehet bármennyi segédeszköz, modern számítógép, oktatógép, az iskolában nevelni úgyis mi fogunk. A gyerekeknek; Jánosoknak, Pétereknek, Zsuzsannáknak, úgyis mi simogatjuk meg a fejét egy-egy jó felelet után.

Hát igen, így lesz a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban is valamikor az ezredfordulón. Nincs kételkedésre okunk, ha ezeket a pedagógusjelölteket hallgatjuk. A Kazinczy Nyelvművelő Napok csak megerősítették bennük azt a tudatot, hogy érdemes e küzdelmes pályán elindulni.

A rendezvényt a Csengettyű gyermekkórus köszöntötte, maid ünnepi beszédet mondott Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára; a kulturális szövetség nyelvművelő munkásságát Fibi Sándor, az oktatási minisztérium szakelőadója értékelte.

Az Idei Kazinczy-napok témája Jobbára az oktatás, az anyanyelvi nevelés kérdései köré csoportosult.

Szende Aladár magyarországi előadó az anyanyelvi nevelésről és mentálhigiénéről beszélt. A szintén magyarországi FUlöp Lajosnak az előadása ezt a címet viselte: Iskola és beszédművelés.

Másnap az előadók részletesen kifejtettek és tisztáztak két fogalmat, azt, mi az anyanyelvi nevelés és mit értünk anyanyelvű nevelésen, mert mint azt Mózsi Ferenc Az iskoláskor előtti és az iskolás korú gyermekek anyanyelvi nevelése című előadásában hangsúlyozta, a kettő nem cserélhető fel egymással. Nemzetiségi Iskoláinkban biztosítva van az anyanyelvű oktatás, ezen belül pedig az anyanyelvi oktatás, tehát a magyar nyelv oktatása is. Aki ismeri anyanyelvét, könnyebben elsajátít más nyelveket, esetünkben a szlo- kot. Ez pedig kettős haszon, hiszen az ismereteket két forrásból merítheti a tanuló

Hasonló problémát érintett Kovács László is Az anyanyelvi nevelés formái az iskolában című előadásában. A már említett fogalmakon kívül szólt azoknak a tanároknak a nyelvi szintjéről, akik nem az anyanyelvükön sajátították el szakjukat, és nem tudni, milyen színvonalon ismerik a magyar nyelvet. Pedig fontos az, hogy például a földrajz- vagy a biológia- tanár is kifogástalan magyarsággal szóljon diákjaihoz, hiszen minden tanítási óra egyúttal nyelvi nevelési óra is — hangsúlyozta az előadó. Ez a követelmény természetesen többletmunkát igényel a nem magyar szakos pedagógusoktól, de csak ezzel a fáradsággal számolható tel a jelenlegi nemkívánatos helyzet. Szó volt még a nyelvtan tanításáról, a köznyelvi nyelvhasználat elsajátíttatásának fontosságáról, az értelmes és értelmező felolvasásról (salnos, a hangos olvasást elhanyagoljuk), a köznyelv és a nyelvjárás kapcsolatáról, a szakmai nyelvről.

Wacha Imre magyarországi tanár előadását leginkább a rádió szerkesztői, bemondói, valamint a pedagógusok hasznosíthatják. Előadásának témája a hangsúly és a szórend.

Mondatszerkesztési problémák a sajtó nyelvében — már a cím is elárulja, miről beszélt a rendezvény utolsó napján Bencédy József magyarországi tanár, őt központi lap, az Oj Szó, a Hét, a Nő, a Szabad Földműves és az Oj Ifjúság hasábjain előforduló hibák tükrében elemezte a felvetett problematikát. Szüntelenül résen kell lennünk, valahányszor tollat veszünk a kezünkbe, ha másoknak is mondani akarunk valamit. Ez most ismét bebizonyosodott, mert ki-ki ráismert a maga vagy lapja hibáira. Rajtunk múlik csupán, hogy a lövőben kevesebb lesz a csehszlovákiai magyar sajtóban a közhely, az üresjárat, az idegen és bürokratikus szó, az agyonzsűfolt mondat, kusza fogalmazás, funkció nélküli

Vrabec Mária kapta az újságírók díját (

bői. Az újságírók díját egy szenei (Senec) gimnazista, Vrabec Mária kapta.

Mindkét kategóriában érdekes témákból válogathattak a versenyzők, sajnos, nem éltek ezzel a lehetőséggel, mint ahogy jobban is kiaknázhatták volna a megadott műfaj kínálta lehetőségeket is. Némely versenyző erről teljesen megfeledkezett. A paródiának, bármennyire ügyesen, szellemesen adták is elő, ezen az országos versenyen helye nincsen.

Az a véleményünk, hogy a Szép magyar beszéd idei országos versenye színvonalasabb volt, mint a tavalyi.

Harmadszor került sor a Kazinczy- napok keretében a terminológiai vetélkedőre, ennek győztesét egy kassai gimnazista, Csala Eszter lett. Itt hirdették ki a nyelvjárás gyűjtő pályázat eredményeit is. Siska József tudományos alapossággal feldolgozott pályamunkáját találta a zsűri a legjobbnak.

A II. kategória győztese: Buchlovics Péter

hallgatóit Kassán (Kosice) a Hut- ník Szállóban.

Mint általában az Ilyen háromnapos rendezvényen, akkor is történik valami, amikor már a résztvevők kisebb csoportokba verődnek, és a szünetben vagy az előadások után megvitatják az elhangzottakat. Nyelvünkről, iskoláink jövőjéről, pedagógusaink helytállásáról beszélgetnek. Egy ilyen beszélgetésbe hallgattunk mi is bele az egyik szünetben.

Négyen ülik körül az asztalt, név szerint Balogh Adrienn Rozsnyóról (Ro2fíava), Nagy Kornélia Dunaszerdahelyről (Dun. Streda), Balázs Katalin Komáromból (Ko- márno) és Pukkai Erika Galántá- ről (Galanta). Négyük közül csupán egy habozott, hogy a pedagógiai pályát választja-e, de most már harmadéves korában olyan lelkesedéssel beszél a tanítói elhivatottságról, mintha gyermekA rendezvény felelős szervezője Madi Ilona, a Csemadok KB nyelvi szakelőadója. Tőle kértünk néhány átfogó adatot:

— Az idén 150 nyelvművelő találkozott Kassán (KoSice), a hat előadó egy-egy előadást tartott. A Csemadok által meghívott résztvevők leginkább szervezetünk járási nyelvi szakbizottságainak tagjai. Többségük pedagógus, általuk tehát a nyelvművelő napok kihatnak az iskolákra is. A rendezvény ugyan mindig a nyelvműveléssel, mint olyannal foglalkozik, de ezen belül minden évben egy-egy részterület kap hangsúlyt. Idén az anyanyelvi nevelést emeltük ki. Ehhez terveztük az előadások témáit is. A nyelvművelő napoknak fontos része a hazai magyar nyelvű sajtó nyelvi problémáinak vizsgálása, megvitatása. E célból a szervezésben részt vesz a Szlovák Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának Nemzetiségi Sajtóbizottsága is, amely előadókat hív meg és az újságírók részvételét Is biztosítja.

— Tizennyolc éve rendszeresen megrendezik a nyelvművelő napokat, lehet-e fejlődésről, előrehaladásról beszélni?

— Lehet. Hat-hét évvel ezelőtt nekünk, szervezőknek gondot okozott a résztvevők „beszervezése“, ma ellenkező a helyzet. Sajnos, nincs lehetőségünk minden érdeklődőt meghívni. Továbbá többszörösére emelkedett a járási akciók — nyelvi vetélkedők, előadások — száma. Ez pedig egyértelműen a Kazinczy-napok érdeme.

Az oldalt irta és összeállította:

Csikmák Imre J. Csölley Zsuzsa Horváth Rezső

Balajti Árpád felvételei

— Milyen szabályok szerint zajlik a szép magyar beszéd versenye?

— Az országos döntőt osztály-, iskolai, járási, kerületi forduló előzte meg. Így csak a legfelkészültebb tanulók képviselhették iskolájukat az országos döntőben. A verseny két

kategóriában zajlott, az elsőben az alapiskolák felső tagozatának tanulói bizonyíthatták képességüket, a másodikban pedig a középiskolások győzhették meg a hallgatóságot fel- készültségükről A teljesség kedvéért ide kívánkozik még az is, hogy a verseny mindkét kategóriában két

részből áll: egy kötelező szöveg helyesen értelmezett felolvasásából és önálló szövegalkotásból. Az utóbbiban a versenyzők négy téma közül választhattak.

— Hogyan birkóztak meg a „kicsik“ e nem könnyű feladattal?

— Nehézséget okozott nekik a kötelező szöveg, általában széttörték, nem értelmezték leglényegesebb gondolatait, nem fordítottak kellő figyelmet a kontextusra. így a szövegértelmezési hibák, vétségek a mondatfonetikai eszközök (hansúly, hanglejtés, szünet stb.J használatában is bizonytalanságot eredményeztek. Néhány tanuló meglehetősen modoro-