Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-04-01 / 13. szám

Kommentárunk A fordulattól még távol vagyunk A tudományos-műszaki fejlődés meggyor­sításáról tárgyalt a CSKP Központi Bizott­ságának legutóbbi ülése. Az ülés értékelte az e területen 1983 óta elvégzett munkát. Mint ismeretes, 1983 júniusában a CSKP KB 8. ülése hozott határozatot a tudomány és a technika fejlesztésével kapcsolatban. A mostani ülés megerősítette az akkor elfo­gadott határozatok érvényességét, valamint a XVII. kongresszuson a tudományos és a műszaki eredmények gyors gyakorlati fel- használásával kapcsolatban elfogadott út­mutatásokat. A mostani központi bizottsági ülés meg­állapította, hogy az elmúlt Időszakban elért egyes pozitív eredmények ellenére mind­eddig nem következett be lényeges fordu­lat a tudományos műszaki haladás eredmé­nyeinek a gazdasági gyakorlatban történő érvényesítése-terén. Továbbra is a népgaz­daság fejlődésének extenzív irányzatai ér­vényesülnek. Lassú az előrehaladás a szer­kezeti változtatások bevezetésében, nem ki­elégítő az innovációs tevékenység sem, ter­melésünk még mindig túlságosan energia- és anyagigényes. Nem értük el a tervezett ütemet a termelés minőségének és műszaki­gazdasági paramétereinek javításában sem. Ez érthetően kedvezőtlenül hat a belpiaci szükségletek kielégítésére és termékeink exportjára is. A kedvezőtlen Irányzatok to­vábbi fennmaradása a gazdasági és tudo­mányos-műszaki fejlődés területén súlyosan veszélyeztetné a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött célok elérését. Ezért időszerűek a most elfogadott határozatok is. Ahhoz, hogy kedvező fordulat álljon be, fokozatosan át kell alakítani a népgazda­ság szerkezetét, meg kell erősíteni azokat a perspektív termelési ágakat, amelyek le­hetővé teszik az intenzív tényezők haté­kony érvényesítését. E cél elérése érdeké­ben minden ágazatban tudatosítani kell a tudományos-műszaki fejlesztés jelentőségét. Látni kell azt is, hogy az irányítás jelen­legi mechanizmusa elégtelenül hat a fej­lődésre, főleg a tudományos-műszaki hala­dás eredményeinek realizálására. Ezért oly lényeges összefüggésben látni a tudományos­műszaki haladás meggyorsítását és gazda­sági mechanizmusunk átalakítását. Kimond­ja a határozat azt is, hogy az irányítás egész rendszerének aktívan kell hatnia a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyors gyakorlati felhasználására. A CSKP Központi Bizottsága legutóbbi, 5. ülésének határozata leszögezi, hogy tá­mogatni kell mindazokat, akik új módon és következe esen tudják megoldani a fel­adatokat, akik a gyakorlatban érvényesítik a legújabb tudományos-műszaki eredménye­ket. Ezért bátran kell kiemelni a rátermett és tehetséges kádereket; a tapasztalt dol­gozók érettségét párosítani kell a fiata­lok kezdeményezésével és energiájával. Ál­talános tapasztalat, hogy a dolgozókat ér­dekeltté lehet tenni a jobb munkában ak­kor, ha feladataikhoz közel álló célok el­éréséhez, teljesítéséhez kötik a differenciál­tabb bérezést. Az érdekeltség kategóriájába esik a cselekvési önállóság, az innovációk elismerése, a megtakarítás az anyagfelhasz­nálásnál, a hibátlan, jó minőségű munka. Ennek pedig eszköze a brigádszerfi bére­zés, vagyis olyan munkacsoportok kialakí­tása, amelyen belül maguk a dolgozók is mérni és ellenőrizni tudják a munka meny- nyiségét, minőségét, s ezekben az eredmé­nyekben kinek-kinek a részét. A határozat végül is hangsúlyozza: minden területen jobban kell hasznosítani az emberek alkotó energiáját, aktiviiását és kezdeményezését. Strasser György SZISZ-tagok lóháton Száz évvel ezelőtt a Kelet-szlovákiai sík­ság egyes részein híres lótenyészeteket tar­tottak. Különösen az angol telivérek érez­ték itt jól magukat. Aztán fokozatosan ha­nyatlásnak indult a lótenyésztés, néhány évtizeddel ezelőtt pedig majdnem teljes egészében felszámolták. Két évvel ezelőtt a Budkovcei Efsz (Mi- chalovcei járás) SZISZ-tagjai vállalkoztak arra, hogy feltámasztják a versenylótenyész­tés hajdani dicsőségét. A Sírava tó köze­lében a lastomíri gazdaságban korszerű istállókat építettek, rekultiválták a legelő­ket. A Somorjai (Samorín) Fajállattenyész­tő Vállalat segítségével megalapozták a te- nyészállományt. Tavaly már tizenhárom an­gol telivér tenyészkancát tartottak, ame­lyek tizenkét pompás csikót hoztak a vi­lágra. A lovak nagyon jól érzik magukat a Vi- horlát tövében, a felújított legelőkön. A vállalkozó szellemű SZISZ-tagok már verse­nyeken is indultak. (fv) Kis létszámmal - nagy igyekezettel A Nagykürtösi '(Veik? Krtís) járás­ban a falusi ifjúsági szervezetek álta­lában kis taglétszámúak, s ebből sok nehézség származik. Tipikus példa a szlovákgyarmati (Slovenské Darmoty) ifjúsági szervezet esete. Az elmúlt év elején már-már úgy nézett ki, hogy az alacsony taglétszám miatt megszünte­tik. Oj tagok toborzásával és a regiszt­rált tagok aktivizálásával szerencsére sikerült kimozdulni a holtpontról. Oly­annyira, hogy az év második felében több akció szervezésére vállalkoztak. Főleg a társadalmi munkában és a sportban értek el megnyugtató eredmé­nyeket. Ebben a mindössze 12 tagú szervezetben Nemöok Beáta, Katkó Mó­nika, Andrea Pilná, Hírei Mónika, Ár- vay József, Saját Gyöngyi és Kiss Ist­ván tartozik a legtevékenyebb tagok közé. Daöov Lomban 19 tagja van a SZISZ helyi szervezetének. Az évzáró taggyű­lésen a beszámolóból kitűnt, hogy a politikai oktatásban szép eredményeket értek el. A falu fiataljai bekapcsolód­tak a „Fiatal tettek“ mozgalomba is, amely a XVII. pártkongresszus tiszte­letére bontakozott ki. Jó az együttmű­ködésük a helyi művelődési otthonnal, amit az is bizonyít, hogy kivétel nél­kül SZISZ-tagok alkotják a folklórcso­portot. A különféle vetélkedőket is kö­zösen szervezik a művelődési otthon­nal. Dicséretet érdemel a fiatalok tár­sadalmi munkája, amely tavaly főleg az ifjúsági klub kibővítésére irányult, de 938 óra társadalmi munka ledolgo­zásával a Nemzeti Front választási Az Oj Ifjúság 10. számában (1987. már­cius 11.) jelent meg Klinko Róbert „Meg­újulást minden szinten“ című beszámolója a SZISZ dunaszerdahelyi városi konferen­ciájáról. Az idézett írás címe jóakaratot, töretlen lendületet sugall. Igen, különösen az utóbbi időben mindannyian tudatosítjuk a megújulás szükségességét. Ennek több íz­ben hangot is adunk. Kell! De a hogyanra is meg kell találni a választ. ^ / Egy nemzedék vagyunk, amelynek át kell majd vennie az ország, a gyár, a szövetke­zet vezetését. Tanulni, formálni akarjuk ön­magunkat tisztázó viták hevében. A szav<\k és tettek egységéért perelni, a torzulásokat és hibákat kiküszöbölendő, az élveket a valós gyakorlattal szembesítendő, ellent­mondani és visszakérdezni akaró ifjúság akarunk lenni. Tisztában vagyunk az őszin­teség, a nyilvánosság személyiségformáló, Jellemkovácsoló szerepével. Épp a fentiek értelmében elvárjuk, hogy a sajtó nyilvánossága ne lebunkózni, de ta- nulni-dolgozni segítsen. Határozottan eluta­sítjuk Klinko R. megállapítását: „ ... afféle mondom a magamét alapon folyó, süketek párbeszédének ható diszkutálás volt ez, hiányzott belőle a ... fiatalosság.“ Klinko továbbá kifogásolja a hozzászólók „jó előre Szép és nemes dolog, hogy áprilist az erdők hónapjává nyilvánítottuk. Még szebb lenne azonban, ha az év minden egyes hónapját az erdők hónapjának tartanánk. Mert elég gyakran megfeledkezünk róla, hogy milyen kincs számunkra az erdő. Alfred Kastler Nobel-díjas francia fizikus véleménye szerint — és alighanem nincs egyedül — az erdőségek kivételesen fontos szerepet Játszanak az éghajlat alakulásában. A növények, a fák, mint ismeretes, foto­szintézis útján a széndioxidból az élőlé­nyek, tehát az ember számára is nélkülöz­hetetlen oxigént választanak ki, ezenkívül az erdőségek fontos szerepet játszanak a vízgazdasági egyensúly megtartásában. Ennek ellenére az ember ősidők óta pusz­títja az erdőket. Ennek egyik közvetlen oka a termőföldekért vívott harc, a másik a fának nyersanyagként való felhasználása. Egy statisztikai adat szerint a New York Times című amerikai lap egynapi példány­számának kinyomtatásához, pontosabban az ehhez szükséges papírmennyiség előállítá­sához néhány hektárnyi erdő fáit kell fel­dolgozni. Valamikor a Szaharát, Kis-Ázsia termé­ketlen vidékeit is erdők borították. Az em­ber kíméletlen beavatkozással elérte azon­ban azt, amit talán a legkevésbé akart; megbontotta a biológiai egyensúlyt, a ko­páron maradt területek elsivatagosodtak. Az „embertelen" erdőirtáshoz járul napjainkban programjának megvalósítását Is segí­tették. Külön dicséretet érdemelnek azért a hozzájárulásukért, amellyel elősegítet­ték a Lukanyényében (Nenince) meg­rendezett falusi és mezőgazdasági fia­talok találkozójának sikerét; 14 fős csoporttal vettek részt rajta, s ered­ményesen szerepelték a találkozó kul­turális műsorában. A versmondásban második, prózamondásban első, a nép­dalénekesek versenyében pedig szintén első helyen végeztek. A Dacov Lom-i fiatalok a SZISZ IV. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy 800 órát ledolgoznak társadalmi mun­kában, 300 koronával gyarapítják a szolidaritási alapot, és két önkéntes véradót, valamint három új tagot nyer­nek meg ügyüknek. Dőlné Strháreben mindössze 8 tagja van a helyi ifjúsági szervezetnek, de ennek ellenére, lehetőségeikhez mérten példamutató munkát végeztek tavaly. Rendbehozták az ifjúsági klubot, be­kapcsolódtak a választások előkészíté­sébe, a nemzetközi gyermeknap tiszte­letére sport- és honvédelmi napot ren­deztek, és erejükből még egy labda­rúgótorna megszervezésére is futotta. Dicséretet érdemelnek azért is, hogy gondozásba vették a község híres szü­löttének, Kubányi Lajos festőnek a sír­ját. A járás legtevékenyebb SZISZ-szerve- zetei között tartják számon a Vel'ky Lom-i alapszervezetet. A tizenhat SZISZ- tag példás együttműködést alakított ki a helyi művelődési otthonnal, a nőszer­elkészített“ vitafelszólalásait, két hozzászó­lóén kívül. Nevezetesen a Dunaszerdahelyi Vnb elnökéén, Gyurcsik elvtársén és dr. Paulick?én, az SZLKP jb dolgozójáén kívül. Engedtessék meg nekem ennek vonatkozá­sában fölhívni a t. szerző figyelmét az il­letékes alapokmányra, valamint a szervezési szabályzatra, amely a szervezet orgánumai­nak jogkörét meghatározza. Azt hiszem, aligha várható el egy „lfistől“, hogy egy konferencián, szónoki készség hiányában rögtönözzön. Inkább a szándék, az őszinte, majd remélhetőleg gyümölcsöző törekvés a méltányolandó. Az idézett két hozzászóló ugyanis hivatásos szónok, így fellépésük más mérce szerint értékelendő. Kulcsár mérnök, a városi szervezet új elnöke zárszavában nem csak a környezeti hatások fiatalokra gyakorolt formáló erejé­vel foglalkozott. Többek között ez Is el­hangzott zárszavában: „A végső nagy ígé­ret helyett csak annyit: szeretném, ha bi­zonyítani tudnánk, hogy rászolgáltunk a bi­zalomra.“ Tudatosítjuk, hogy a közösségért érzett felelősséghez az önmagunkért érzett felelősségen keresztül vezet az út. Dr. Zászlós Gábor, a SZISZ városi vezetőségének tagja a növekvő környezetszennyeződés, a savas esők meg egyéb fenyegető veszélyek, ame­lyek talán még az embernél is nagyobb pusztítást végeznek, mert alattomosan tá­madnak. Végső soron azonban erről is csak az ember tehet. Mi még abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy például Szlovákia területé­nek majdnem az egyharmadát erdők bo­rítják. Kiterjedésük mintegy 2 millió hek­tár. Ez az állapot azonban még távolról sem jelenti azt, hogy ne követtünk volna el épp elég bűnös beavatkozást erdeinkben. A legrosszabb „emberi" beavatkozás a környezetszennyezés, a levegő és a felszíni, illetve talajvizek szennyezése. A Szlovák Szocialista Köztársaság Erdő- és Vízgazdál­kodási Minisztériuma éppen a napokban tett közzé egy jelentést, amely többek kö­zött a következőket tartalmazza: Szlovákia erdőterületeinek 13 százaléka erősen káro­sodott és kihalóban van, 23 százaléka kö­zepesen károsodott, és csak a terület 63 százalékáról mondható el, hogy egészsé­ges vagy csak elenyésző mértékben van ve­szélyeztetve. Közérthetőbben mondva: az előző ötéves tervben kétszeresére gyarapodott az erdő­gazdaságokban a betegség miatt kényszer­ből kivágott fa mennyisége. A fenyőfélék esetében, amelyek különösen érzékenyek a levegőbe, vízbe és a talajba jutott káros vegyi anyagokra, a szükségből eredő kiter­melés megötszöröződött. vezettel és a polgári ügyek testületé­vel. Nagy hangsúlyt helyeznek a po­litikai oktatás színvonalának emelésé­re. Vetélkedőt szerveztek a CSKP meg­alakulása 65. évfordulója alkalmából. A „Fiatal tettek“ mozgalomban végzett munkájukért a SZISZ járási bizottsá­gától elismerő oklevelet kaptak. Szép eredményeket értek el a „Víz az életért — víz a szépségért“ és az „Életfa“ ver­senyben is. Megtisztították a vízforrá­sokat, segítettek a választási program feladatainak teljesítésében és a külön­féle mezőgazdasági munkákban; e mun­kák során vagy 1000 óra társadalmi munkát végeztek a Veik? Lom-i SZISZ- tagok. A hetvenes években sokat hallatott magáról a SZISZ ipolyhídvégi (Ipelské Predmostie) helyi szervezete, de utána néhány évre hullámvölgybe került, majd ismét magára talált. Tavaly pél­dául több mint 1200 óra társadalmi munkát végeztek, élénkebb lett a szer­vezet sportélete, ami részben a lányok érdeme. Futballcsapatot alakítottak, és tavaly több mérkőzést is játszottak már. Viszont egy kissé visszaesett a szerve­zet kulturális munkája. Ebben talán az is közrejátszik, hogy nincs a fiatalok­nak saját klubjuk, és megfelelő műve­lődési ház sincs a községben. Az ipolyhídvégi SZISZ-tagok a SZISZ IV. kongresszusa tiszteletére 800 óra társadalmi munka ledolgozását vállal­ták. Bodzsár Gyula Jó munkát végeztek A Stúrovól papír­gyár SZISZ-alapszer- vezeteinek konferen­ciáján Karol MelISka (a képen), az üzemi bizottság elnöke meg­elégedéssel állapíthat­ta meg, hogy jó mun­kát végeztek. Közel hatvanezer órát dol­goztak le a gyárban a termelési terv telje­sítéséért. Nem sajnálták a szombati és va­sárnapi pihenőnapokat sem, ha a tervtelje­sítésről volt szó. A gyár vezetősége is tud­ja, hogy a SZISZ-tagokra mindig lehet szá­mítani. A legderekabbak közé tartoznak a 4-es és az 5-ös számú alapszervezetek tag­jai. Örömmel nyugtázhatták azt Is, hogy az elmúlt konferencia óta 112 taggal gyara­podott az ifjúsági szervezet, tehát még ütő­képesebb lett. A konferencia végén üzemi szocialista felajánlást fogadtak el a SZISZ IV. kongresszusa és a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfordulója tiszte­letére. Vállalják, hogy a termelésben ledol­goznak 18 600 órát, összegyűjtenek 290 ton­na ócskavasat és színesfémet. Védnökséget vállalnak az ócskavastelep fölött; rendbe­hozzák, hogy ne csúfítsa a gyártelepet. Ezenkívül pártfogásukba veszik az ifjúsági klub átalakítását, amely a szervezeti mun­ka további javítását szolgálja majd. Már eddig is jó hátországa volt a papírgyárban az újítómozgalomnak. Legújabb felajánlásuk értelmében 40 újítási javaslatot nyújtanak be. , P. L. Érthető, hogy e téren csak akkor, vagyis 1990-ig várhatunk érezhető javulást, amikor a nemzetközi egyezmények, többek között a Helsinki Záróokmány értelmében hazánkban 30 százalékkal csökkentjük a levegőbe ki­bocsátott kén-dioxid mennyiségét. Minden elenyésző környezetvédelmi intézkedés a fák sokaságát mentheti meg, s fákból lesz­nek az erdők, mint ahogy a tengert is csep­pek teszik. Már az is sokat jelent, ha a korábbi be­vett rossz szokásunkról lemondva nem me­gyünk gépkocsival az erdőbe, nem rakunk tüzet bárhol, ahol kedvünk tartja. A gép­kocsiközlekedést az erdőkben a Szlovák Nemzeti Tanács 1978. évi 100-as számú tör­vényerejű rendelete is tiltja. Tavaly a 180 erdőtűzből 114 a felelőtlen személyek által rakott tűz miatt ütött ki. S csupán figyel­meztetésként: az említett törvény és a to­vábbi rendeletek megszegőit akár ötezer korona pénzbírsággal is büntethetik, hogy a keletkezett erdőtűz súlyos bűnügyi követ­kezményeit ne is említsük. Az erdőt azonban nemcsak óvni — ápolni is kell. Milyen szép is lenne, ha az ifjúsági szervezetek — ahol csak lehetséges — párt­fogásukba vennék. Az Ifjúsági Fényszóró, az Életfa és a többi mozgalmak épp elég teret biztosítanak erre. Véssük az emléke­zetünkbe, hogy aki elültetett egy fát, nem élt hiába. És egy ember hány, de hány fát elültethet egy életen át a legkisebb meg­erőltetés nélküli m. ]. Megújulást minden szinten KINCSÜNK AZ ERDŐ =

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents