Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-18 / 11. szám

új ifjúság 5 Gyógyszer mindenre? A SZAUNA= „Aki képes elmenni a szaunába, an­nak az használ is“ — mondják a fin­nek, és tudományos vizsgálataik Is meg­állapították, hogy ez az elv helyes. Nem véletlen persze, hogy a finnek ebben a témában szakembernek számí­tanak, hisz — ha a szauna nem is finn találmány — a modern világ tőlük vet­te át az egészséges életmód, a modern testkultúra e népszerűvé vált eszközét. Mivel a szauna kezd nálunk is elter­jedni, hogy ne csak divathóbortként váljon ismertté, érdemes többet tudni róla, mint amennyit egy áruházi pros­pektus közöl a vevővel. Északtól Afrikáig Szauna típusú intézetek csaknem min­denütt működtek már a középkori Eu­rópában is, ám ezek az újkor beköszön- tével sorra kihaltak. A legkezdetlege­sebb szauna földbe vájt gödör volt, melynek sarkába nagy halom követ he­lyeztek. A köveket felhevítették, majd vizet locsoltak rájuk, hogy ezáltal gőzt fejlesszenek, és elősegítsék az izzadást. Ügy vélték, hogy az ember ily módon megszabadul a mocsoktól, és kigyógyul a betegségből. A krónika szerint a szaunát viszonylag korán alkalmazták tisztálkodásra is Az izzasztó fürdők évezredeken ke­resztül hozzátartoztak a különböző né­pek kultúrájához A finnek hagyomá­nyos, egyéni stílusú izzasztófürdője ma­napság új reneszánszát éli, és elterje­dőben van a hideg északtól egészen a forró Afrikáig. Finnországban annyiban könnyebb a dolguk a szaunázóknak, hogy ott az egyik legfontosabb szükséges alkotó­elem, a fanyőfa bőven rendelkezésre áll. A szaunák felszereltsége az észa­kiaknál is erősen változó, különösen vi­déken. Ma már a finn városokba is be­vonult a szauna a bérházak falai közé. Vidéken fával fűtik a kályhát, a finn lakásokban már elektromos fűtést hasz­nálnak. Recept nélkül Eredeti hazájában a szauna a gyó­gyítás eszköze volt és maradt. Ezt tük­rözi a régi finn közmondás is: „Ha a pálinka, a kenőcs és a szauna nem használ, akkor a betegség már halá­los.“ Akik csak hallomásból ismerték a szaunát, gyakran terjesztettek olyan tévhitet, hogy a'* szaunafürdő bizonyos esetekben ártalmas a szervezetre. Ezzel szemben bizonyított, hogy egy helyesen alkalmazott szaunafürdő kevésbé veszi igénybe a szívet és a vérkeringést, mint a forró kádfürdő. A szaunázás szinte „kisalakolja“ a szervezetet, feloldja benne kialakult esetleges feszültséget, és kiegyenlítője lehet az egyoldalú, idegfeszítő terhelésnek. Sőt, a szaunát gyakran gyógyító utókezelésként is al­kalmazzák szívinfarktusos betegeknél. Orvosi vélemények szerint a szaunafür­dő erősíti a szervezet ellenálló erőit, a meleg hatására a véredények erősen kitágulnak,, s ezzel a szív munkája is könnyebb lesz. A szaunafürdő a bőr­felületet is megszépíti, és jobb életrit­musra ösztönzi az embert. (Természe­tesen mindez nem Jelenti azt, hogy kü­lönböző szervi rendellenesség esetén fe­lesleges volna kikérni az orvos vélemé­nyét a szauna használatáról.] Tudni kell, hogy a szauna cserefür­dő, ami azt jelenti, hogy a száraz, me­leg levegő és a hideg levegő közötti különbséget használja fel, így hat a szervezetre. Ez a hatás hideg víz ki­egészítésével még intenzívebb lehet. A nagy hőmérséklet. — 85—100 fok kö­zött — a szaunában kialakult nagyon alacsony páratartalom (két és fél szá­zalék) miatt könnyen elviselhető, sőt kellemes. Ilyenkor a testfelületet állan­dó izzadságpára borítja, ez pedig hűti a testet, amely így védekezik a tülhe- vülés ellen. A csereinger következté­ben, melyet a nagy szaunahőmérséklet, majd az azt követő lehűlés kivált, a test edződik, és jobban tud alkalmaz­kodni a környezeti hatásokhoz. Tízparancsolat A Finn Szauna Társaság, noha ki­adott egy szaunatájékoztatót — annak bevezetőjében megjegyzi: „A szaunázás egyéni élmény, melyhez nincs szükség merev szabályokra.“ Néhány javallatot azonban — mintegy tízparancsolatként — figyelmébe ajánl a szaunázóknak. Ezekből idézzük a legfontosabbakat: a kellemes szaunázáshoz időre van szükség, tehát a sietséget, a kapkodást vessük le ruháinkkal együtt. Nyilvános szaunákban egészségügyi okokból aján­latos először lezuhanyozni, mielőtt be­megyünk a gőzkamrába. A szaunaemel­vény deszkázatára tegyünk egy kis frottírtörülközőt, és arra üljünk. A für­dőt úgy kezdjük, hogy először izza­dunk, majd vizet loccsantunk magunk­ra, szaunaseprűvel megcsapkodjuk ma­gunkat, és a lehetőségektől függően zuhany alatt hűljünk le, vagy ússzunk ki a tóba, ha lehet. A szaunaseprűvel — amely nyalábba kötött leveles nyír­fa gallyakból áll — való csapkodás meggyorsítja az izzadást, és egyben kel­lemes illatot teremt a szaunában Szex kizárva Finnországban aggódva figyelik, hogy Közép-Európában hogyan alakulnak az úgynevezett „szaunaerkölcsök“. Egyre több helyen reklámoznak szaunaként hordó alakú izzasztókamrákat, és egyre gyakoribb, hogy „Szauna“ feliratú táb­lával homályos rendeltetésű masszázs­klubok ajtaján találkozhat a Nyugat- Európában járó turista. A finnek hangsúlyozzák, hogy ők fel­üdülést keresnek a szaunában. Külön­böző nemű személyek náluk csak csa­ládi körben szaunáznak együtt. A nyil­vános finn szaunákban külön részlegek működnek nők, illetve férfiak részére, a bérházakban pedig családonként ál­lapítják meg a rendet a közös szaunák­ra vonatkozóan. < Noha a finnek nem vetik meg a sze­szes italt, szerintük is rontja a szauna­morált a fürdés idején fogyasztott al­kohol. Ráadásul az erős italok különös veszélyt jelenthetnek a fürdőző egész­ségére, mivel egyidejűleg túl nagy meg­terhelésnek teszik ki a szervezetet. U- gyanakkor a másnaposságot nagysze­rűen lehet szaunázással ellensúlyozni. A Finn Szauna Társaság tanácsadója megjegyzi: fürdőzés előtt nem egészsé­ges sok és nehéz ételt fogyasztani. Vé­gül figyelmeztet: „Ne versengjünk, ki bír nagyobb hőséget, mert ez veszélyes játék!“ Rutinos szaunázó északi nyelvroko­naink tapasztalata, hogy a szaunázás legfontosabb ajándéka a jó közérzet. Szerintük a szaunában az izzadsággal együtt az agresszív indulatok is elpá­rolognak, és a feszültség megszűnése után úgy érezzük, hogy valósággal újjá- születtünk. A ma ideges, rohanó em­berének hatásos gyógyszere a stressz ellen is a szauna. Sz. B. MAGOLNI VAGY GONDOLKODNI? A japán tanulók szorgalmukkal, engedel­mességükkel, tisztelettudásukkal és udva­riasságukkal örvendeztetik meg tanáraikat — írta vagy száz évvel ezelőtt a japánban oktató William Elliot Griffis, amerikai ta­nár ... Reagan és Nakaszone három évvel ezelőtt megállapodott, hogy a két ország kölcsö­nösen átfogó felmérést készít egymás ok­tatási rendszeréről. Ezek a vizsgálatok már elkészültek, és egyfelől azt tükrözik, hogy mennyit fejlődött japán az utóbbi évtize­dekben, másfelől pedig azt, milyen nehéz dolog lenne az USA számára visszaszerezni a XIX. században és a XX. század első fe­lében élvezett előnyét. Mint a Japánnal foglalkozó mélyreható amerikai elemzés megállapítja, a japánok intelligenciahányadosa a legmagasabbak kö­zött van a világon, az írástudatlanság szin­te Ismeretlen az országban, és a tanulók 90 százaléka leérettségizik. Az amerikaiakat többek között az késztette a tanulmány el­készítésére, hogy a japán diákok állandóan felülmúlták amerikai társaikat a nemzet­közi és tudományos versenyeken. A japánok helyzetét mindenesetre meg­könnyíti, hogy náluk nincs meg az az et­nikai, nyelvi, vallási és faji sokrétűség, a- melyre az amerikaiak olyannyira büszkék, nem létezik az iskolák szigorú ellenőrzése, a helyi hatóságok részéről sem, amelyet Amerikában annyira erélyesen védelmez­nek. A japán oktatási minisztérium egységes, országos tantervet állapít meg, amelyet min­den általános Iskola követ a kötelező ki­lencéves oktatás keretében. Nem választják szét külön osztályokba a nehéz felfogású, illetve a tehetséges tanulókat. Minden ta­nulónak ugyanazt a tananyagot ugyanan­nak a tanrendnek a keretében kell elsajá­títania. Az oktatás legfőbb célja az általá­nos iskolákban az, hogy a tanulók sikere­sen tudjanak felvételizni a középiskolákba. Ha pedig valakinek sikerül egy hírneves középiskolába bejutnia, akkor nyitva áll az út előtte, az egyetem és az azt követő jó állás, az anyagi és a társadalmi siker felé. Az amerikaiak nem szeretnék átvenni a japán oktatási rendszernek ezt az unifor- mizáltságát és egyneműségét, találtak azon­ban néhány hasznos és követendő dolgot Japánban. Néhány ezek közül;. Korai képzés és érdekeltség. A japán gye­rekek többsége már három-négyéves korá­ban iskolaelőkészftő magántafolyamokra jár, ahol megtanulja a helyes viselkedést és az iskola mint intézmény iránti tiszte­letet. A szülők részvétele. Az édesanyák japán­ban tevékenyen részt vesznek gyermekük házi feladatainak ellenőrzésében, az üzenő füzet, illetve az ellenőrző könyv segítségé­vel állandó érintkezésben vannak a taná­rokkal, ezenkívül erősítik a gyermekekben a tanulási kedvet és azokat az etikai érté­keket, amelyeket az iskolában tanítanak. Dzsuku. Sok japán tanuló, különösen a középiskolák alsóbb osztályaiból, a dzsuku nevű különórákra jár, amelyeket szintén a szülők fizetnek és ahol korrepetálás fo­lyik, valamint felkészítés a vizsgákra. Itt kisebb az osztályok létszáma és a tanítást egyénekre szabták. Az idő hatékony kihasználása. Az iskolai év is hosszabb Japánban, mint az Egyesült Államokban, de a fő különbség az, hogy a japán tanulók sokkal Jobban kihasználják az iskolában töltött időt. A nagy Iskolai fegyelem és rend eredménye, hogy a Japá­nok egyharmaddal több időt fordítanak ta­nulásra, mint amerikai társaik. A tanárok tekintélye. A tanítás igen nagy presztízsértékű foglalkozás japánban, s a tanárok kereseti lehetőségei is kedvezőnek mondhatók a magánszektorral összehason­lítva. Nem meglepő, hogy a tanári pálya a legjobb erőket vonzza, s minden tanári állásra átlagosan öten pályáznak. Ami az egyetemi oktatást illeti, az össze­hasonlításban itt az USA bizonyult jobbnak. A Japán egyetemisták ugyanis a nehéz fel­vételi vizsgán túljutva már úgy érzik, hogy szinte automatikusan el fogják végezni az egyetemet, és megkapják a jó állást. Ezzel megszűnik a tanulás addigi motivációja. A Japán oktatási rendszer vizsgaorientált, ezért ösztönzi a memorizálást, háttérbe szo­rítja az önálló gondolkodást és a kreativi­tást. Ami a Japánok tanulmányát illeti, az fő­leg az amerikai oktatási reformokat vizs­gálta és a következő „kihívásokat“ sorolja fel, amelyekkel az Egyesült Államoknak szembe kell néznie, ha az egyenlőség és a sokrétűség megtartásával meg akarja va­lósítani a tökéletes oktatási rendszert: an­nak eldöntése, hogy ki fogja meghatározni a tanterv tartalmát és azokat az értéke­ket, amelyeket az iskolákban tanítanak; a tehetséges, illetve a hátrányos helyzetű ta­nulók szükségleteinek kielégítése, a helyi Iskolák autonómiájának megőrzése az adott állam és a szövetségi kormány hatóságai­nak reformkezdeményezéseivel szemben; végül az oktatás színvonalának az emelése. Japánban az Oktatási Minisztérium és az Oktatási Reform Tanács fog dönteni arról, milyen következtetéseket vonjanak le az amerikai oktatási rendszerről készített ta­nulmányból és ennek megfelelően milyen ajánlásokat tegyenek. Az Egyesült Államokban nincsenek az or­szágosan egységes és kötelező tanterv be­vezetése mellett, viszont találtak pozitívu­mokat a megoldásban és a memorizálásban is, ami a pragmatikus amerikaiak számára — ha másra nem is —, a bizonyítvány ja­vítására mindenképp jó lehet. ZENETERÁPIA ismeretes, hogy a zenének jó hatása van az emberi szervezetre. Az NDK-ban zenével javítanak a betegek állapotán. A zene csök­kenti a beteg félelmét a fogorvos előtt, egyes esetekben pedig teljesen ki is kü­szöböli a fájdalmat. Az NDK-beli orvosok azt is megállapították, hogy a zenekíséret hozzájárul a szülések könnyítéséhez. Kuta­tások során azonban megállapították, hogy a zene nemcsak az emberekre van jő ha­tással, hanem a növényekre is, amelyek gyorsabban növekednek, gazdagabb termést hoznak. Az állatok is érzékenyek a zenére. Egyben felfedezték és gyakorlatilag be is bizonyították, hogy nem akármilyen zene nyugtató hatású A szimfonikus zene, a könnyűzene, az orgonamuzsika ösztönző, a popzene azonban gyakran erős és vad hang­jaival nem éppen kellemes sem a növény­nek, sem az állatok számára. A drezdai Karl Maria von Weber zeneművészeti is­kolában elkészítették az első zeneterápiás fotelt. AZ ALKOHOL ÉS A MELEG A szakembereknek sikerült kísérleti úton bebizonyítaniuk egy régi feltételezést: mi­nél forróbb az ember teste, annál inkább fejébe száll az alkohol. Kísérleti egereken végzett nyolcévi tanulmányozás nyomán egy kaliforniai csoport bebizonyította, hogy a testhőmérséklet emelkedése növeli az al­kohol hatását a központi idegrendszerre. Ismeretes az is, hogy maga a Szesz is nö­veli a test hőmérsékletét, ami valódi ör­dögi kört eredményed. AHOGY MÁSOK LÁTTÁK Jelek szerint a franciaországi Nemzeti Könyvtárban léteznek olyan könyvek, ame­lyeket soha nem kérnek ki az olvasók, tgy történt, hogy Jean Mistier véletlenül rábuk­kant három 1804-ben kiadott szerény kö­tetre. amelyet a nagyközönség nem ismer. A kötetek szerzői, Immanuel Kant tanítvá­nyai, a filozófus portréját vázolták fel az utókor számára. Írásaikban nem hazudtol­ják meg legendás hírű pontosságát. Kant mindennap öt óra előtt kelt. Amikor egye­temi előadásaira készült, nyolc óra előtt tíz perccel vette a kalapját, nyolc előtt öt perccel fogta a botját, pontosan nyolckor pedig elhagyta a házat, s így a negyed összes lakói hozzá Igazíthatták órájukat. Jean Mistier négy év alatt lefordította eze­ket a szövegeket, amelyek Párizsban a'Gras- set kiadó gondozásában jelentek meg „Ahogy mások látták Kantot élete utolsó éveiben“ címmel. Ez alatt a négy év alatt, amíg a fordításon dolgozott, senki nem óhajtotta átlapozni az illető köteteket... ÍRÁSTUDATLAN BRITEK Egy nagy-britanniai közvéleménykutatás nyomán aggasztó következtetéseket vontak le: 7 millió Ifjú és felnőtt írástudatlan. A. Frankfurter Allgemeine Zeitung című nyu­gatnémet lap ezt azzal magyarázza, hogy a gyermekek sokat hiányoznak az iskolá- \ ból, vagy bizonyos körülményektől kénysze­rítve, hamar abbahagyják a tanulást, s így az évek folyamán azt is elfelejtik, amit va­laha tanultak. IDOMÍTOTT KUTYÁK Számos amerikai államban az oktatási in­tézményekben speciálisan betanított kutyák­kal kutatják fel a kábítószereket. A mary­landi hatóságok szerint ezt az intézkedést mind a tanerők, mind a szülők erélyes ké­rése nyomán hozták, mert növekedett azon tanulók és diákok száma, akik kábítószert csempésztek be az oktatási intézményekbe. STATISZTIKAI ADATOK A törökországi forgalmi balesetek száma továbbra Is magas — közli a Milliyet című török lap. Minden másfél órában a közuta­kon meghal egy ember. Az utóbbi 10 évben a törökországi forgalmi balesetekben 55 ezer ember vesztette életét. Az évi anyagi károk mintegy 100 milliárd török lírára te­hetők. j EPILÓGUS Otto Lambsdorf és Hans Fridertchs volt ' nyugatnémet gazdasági minisztereket egy bonni törvényszék 180 ezer márka, illetve 61 500 márka pénzbírságra ítélte adócsalá­sért és korrupcióért. Az ítéletek valódi po­litikai botránynak — a „Flick-ügynek“ — vetnek véget. Mielőtt a Deutsche Bank 1985- ben megvásárolta volna 5 milliárd márká­ért, a Flick-konszern a legnagyobb nyugat­német cég volt, amely egész családot fo­gott át, és amelynek sikerült jelentős adó­fölmentéseket szereznie a Szabaddemokrata Pártnak választási célokra törvénytelenül nyújtott adományok fejében. 17 hónapos per után a törvényszék megerősítette a két volt miniszter és a Flick-konszern képvise­lője, Brauchltsch ellen emelt korrupció- vádat. Egyébként Brauchitschot a büntetés felfüggesztésével kétévi börtönbüntetésre és 550 ezer márka pénzbírságra ítélték.

Next

/
Thumbnails
Contents