Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-03-18 / 11. szám
új ifjúság 5 Gyógyszer mindenre? A SZAUNA= „Aki képes elmenni a szaunába, annak az használ is“ — mondják a finnek, és tudományos vizsgálataik Is megállapították, hogy ez az elv helyes. Nem véletlen persze, hogy a finnek ebben a témában szakembernek számítanak, hisz — ha a szauna nem is finn találmány — a modern világ tőlük vette át az egészséges életmód, a modern testkultúra e népszerűvé vált eszközét. Mivel a szauna kezd nálunk is elterjedni, hogy ne csak divathóbortként váljon ismertté, érdemes többet tudni róla, mint amennyit egy áruházi prospektus közöl a vevővel. Északtól Afrikáig Szauna típusú intézetek csaknem mindenütt működtek már a középkori Európában is, ám ezek az újkor beköszön- tével sorra kihaltak. A legkezdetlegesebb szauna földbe vájt gödör volt, melynek sarkába nagy halom követ helyeztek. A köveket felhevítették, majd vizet locsoltak rájuk, hogy ezáltal gőzt fejlesszenek, és elősegítsék az izzadást. Ügy vélték, hogy az ember ily módon megszabadul a mocsoktól, és kigyógyul a betegségből. A krónika szerint a szaunát viszonylag korán alkalmazták tisztálkodásra is Az izzasztó fürdők évezredeken keresztül hozzátartoztak a különböző népek kultúrájához A finnek hagyományos, egyéni stílusú izzasztófürdője manapság új reneszánszát éli, és elterjedőben van a hideg északtól egészen a forró Afrikáig. Finnországban annyiban könnyebb a dolguk a szaunázóknak, hogy ott az egyik legfontosabb szükséges alkotóelem, a fanyőfa bőven rendelkezésre áll. A szaunák felszereltsége az északiaknál is erősen változó, különösen vidéken. Ma már a finn városokba is bevonult a szauna a bérházak falai közé. Vidéken fával fűtik a kályhát, a finn lakásokban már elektromos fűtést használnak. Recept nélkül Eredeti hazájában a szauna a gyógyítás eszköze volt és maradt. Ezt tükrözi a régi finn közmondás is: „Ha a pálinka, a kenőcs és a szauna nem használ, akkor a betegség már halálos.“ Akik csak hallomásból ismerték a szaunát, gyakran terjesztettek olyan tévhitet, hogy a'* szaunafürdő bizonyos esetekben ártalmas a szervezetre. Ezzel szemben bizonyított, hogy egy helyesen alkalmazott szaunafürdő kevésbé veszi igénybe a szívet és a vérkeringést, mint a forró kádfürdő. A szaunázás szinte „kisalakolja“ a szervezetet, feloldja benne kialakult esetleges feszültséget, és kiegyenlítője lehet az egyoldalú, idegfeszítő terhelésnek. Sőt, a szaunát gyakran gyógyító utókezelésként is alkalmazzák szívinfarktusos betegeknél. Orvosi vélemények szerint a szaunafürdő erősíti a szervezet ellenálló erőit, a meleg hatására a véredények erősen kitágulnak,, s ezzel a szív munkája is könnyebb lesz. A szaunafürdő a bőrfelületet is megszépíti, és jobb életritmusra ösztönzi az embert. (Természetesen mindez nem Jelenti azt, hogy különböző szervi rendellenesség esetén felesleges volna kikérni az orvos véleményét a szauna használatáról.] Tudni kell, hogy a szauna cserefürdő, ami azt jelenti, hogy a száraz, meleg levegő és a hideg levegő közötti különbséget használja fel, így hat a szervezetre. Ez a hatás hideg víz kiegészítésével még intenzívebb lehet. A nagy hőmérséklet. — 85—100 fok között — a szaunában kialakult nagyon alacsony páratartalom (két és fél százalék) miatt könnyen elviselhető, sőt kellemes. Ilyenkor a testfelületet állandó izzadságpára borítja, ez pedig hűti a testet, amely így védekezik a tülhe- vülés ellen. A csereinger következtében, melyet a nagy szaunahőmérséklet, majd az azt követő lehűlés kivált, a test edződik, és jobban tud alkalmazkodni a környezeti hatásokhoz. Tízparancsolat A Finn Szauna Társaság, noha kiadott egy szaunatájékoztatót — annak bevezetőjében megjegyzi: „A szaunázás egyéni élmény, melyhez nincs szükség merev szabályokra.“ Néhány javallatot azonban — mintegy tízparancsolatként — figyelmébe ajánl a szaunázóknak. Ezekből idézzük a legfontosabbakat: a kellemes szaunázáshoz időre van szükség, tehát a sietséget, a kapkodást vessük le ruháinkkal együtt. Nyilvános szaunákban egészségügyi okokból ajánlatos először lezuhanyozni, mielőtt bemegyünk a gőzkamrába. A szaunaemelvény deszkázatára tegyünk egy kis frottírtörülközőt, és arra üljünk. A fürdőt úgy kezdjük, hogy először izzadunk, majd vizet loccsantunk magunkra, szaunaseprűvel megcsapkodjuk magunkat, és a lehetőségektől függően zuhany alatt hűljünk le, vagy ússzunk ki a tóba, ha lehet. A szaunaseprűvel — amely nyalábba kötött leveles nyírfa gallyakból áll — való csapkodás meggyorsítja az izzadást, és egyben kellemes illatot teremt a szaunában Szex kizárva Finnországban aggódva figyelik, hogy Közép-Európában hogyan alakulnak az úgynevezett „szaunaerkölcsök“. Egyre több helyen reklámoznak szaunaként hordó alakú izzasztókamrákat, és egyre gyakoribb, hogy „Szauna“ feliratú táblával homályos rendeltetésű masszázsklubok ajtaján találkozhat a Nyugat- Európában járó turista. A finnek hangsúlyozzák, hogy ők felüdülést keresnek a szaunában. Különböző nemű személyek náluk csak családi körben szaunáznak együtt. A nyilvános finn szaunákban külön részlegek működnek nők, illetve férfiak részére, a bérházakban pedig családonként állapítják meg a rendet a közös szaunákra vonatkozóan. < Noha a finnek nem vetik meg a szeszes italt, szerintük is rontja a szaunamorált a fürdés idején fogyasztott alkohol. Ráadásul az erős italok különös veszélyt jelenthetnek a fürdőző egészségére, mivel egyidejűleg túl nagy megterhelésnek teszik ki a szervezetet. U- gyanakkor a másnaposságot nagyszerűen lehet szaunázással ellensúlyozni. A Finn Szauna Társaság tanácsadója megjegyzi: fürdőzés előtt nem egészséges sok és nehéz ételt fogyasztani. Végül figyelmeztet: „Ne versengjünk, ki bír nagyobb hőséget, mert ez veszélyes játék!“ Rutinos szaunázó északi nyelvrokonaink tapasztalata, hogy a szaunázás legfontosabb ajándéka a jó közérzet. Szerintük a szaunában az izzadsággal együtt az agresszív indulatok is elpárolognak, és a feszültség megszűnése után úgy érezzük, hogy valósággal újjá- születtünk. A ma ideges, rohanó emberének hatásos gyógyszere a stressz ellen is a szauna. Sz. B. MAGOLNI VAGY GONDOLKODNI? A japán tanulók szorgalmukkal, engedelmességükkel, tisztelettudásukkal és udvariasságukkal örvendeztetik meg tanáraikat — írta vagy száz évvel ezelőtt a japánban oktató William Elliot Griffis, amerikai tanár ... Reagan és Nakaszone három évvel ezelőtt megállapodott, hogy a két ország kölcsönösen átfogó felmérést készít egymás oktatási rendszeréről. Ezek a vizsgálatok már elkészültek, és egyfelől azt tükrözik, hogy mennyit fejlődött japán az utóbbi évtizedekben, másfelől pedig azt, milyen nehéz dolog lenne az USA számára visszaszerezni a XIX. században és a XX. század első felében élvezett előnyét. Mint a Japánnal foglalkozó mélyreható amerikai elemzés megállapítja, a japánok intelligenciahányadosa a legmagasabbak között van a világon, az írástudatlanság szinte Ismeretlen az országban, és a tanulók 90 százaléka leérettségizik. Az amerikaiakat többek között az késztette a tanulmány elkészítésére, hogy a japán diákok állandóan felülmúlták amerikai társaikat a nemzetközi és tudományos versenyeken. A japánok helyzetét mindenesetre megkönnyíti, hogy náluk nincs meg az az etnikai, nyelvi, vallási és faji sokrétűség, a- melyre az amerikaiak olyannyira büszkék, nem létezik az iskolák szigorú ellenőrzése, a helyi hatóságok részéről sem, amelyet Amerikában annyira erélyesen védelmeznek. A japán oktatási minisztérium egységes, országos tantervet állapít meg, amelyet minden általános Iskola követ a kötelező kilencéves oktatás keretében. Nem választják szét külön osztályokba a nehéz felfogású, illetve a tehetséges tanulókat. Minden tanulónak ugyanazt a tananyagot ugyanannak a tanrendnek a keretében kell elsajátítania. Az oktatás legfőbb célja az általános iskolákban az, hogy a tanulók sikeresen tudjanak felvételizni a középiskolákba. Ha pedig valakinek sikerül egy hírneves középiskolába bejutnia, akkor nyitva áll az út előtte, az egyetem és az azt követő jó állás, az anyagi és a társadalmi siker felé. Az amerikaiak nem szeretnék átvenni a japán oktatási rendszernek ezt az unifor- mizáltságát és egyneműségét, találtak azonban néhány hasznos és követendő dolgot Japánban. Néhány ezek közül;. Korai képzés és érdekeltség. A japán gyerekek többsége már három-négyéves korában iskolaelőkészftő magántafolyamokra jár, ahol megtanulja a helyes viselkedést és az iskola mint intézmény iránti tiszteletet. A szülők részvétele. Az édesanyák japánban tevékenyen részt vesznek gyermekük házi feladatainak ellenőrzésében, az üzenő füzet, illetve az ellenőrző könyv segítségével állandó érintkezésben vannak a tanárokkal, ezenkívül erősítik a gyermekekben a tanulási kedvet és azokat az etikai értékeket, amelyeket az iskolában tanítanak. Dzsuku. Sok japán tanuló, különösen a középiskolák alsóbb osztályaiból, a dzsuku nevű különórákra jár, amelyeket szintén a szülők fizetnek és ahol korrepetálás folyik, valamint felkészítés a vizsgákra. Itt kisebb az osztályok létszáma és a tanítást egyénekre szabták. Az idő hatékony kihasználása. Az iskolai év is hosszabb Japánban, mint az Egyesült Államokban, de a fő különbség az, hogy a japán tanulók sokkal Jobban kihasználják az iskolában töltött időt. A nagy Iskolai fegyelem és rend eredménye, hogy a Japánok egyharmaddal több időt fordítanak tanulásra, mint amerikai társaik. A tanárok tekintélye. A tanítás igen nagy presztízsértékű foglalkozás japánban, s a tanárok kereseti lehetőségei is kedvezőnek mondhatók a magánszektorral összehasonlítva. Nem meglepő, hogy a tanári pálya a legjobb erőket vonzza, s minden tanári állásra átlagosan öten pályáznak. Ami az egyetemi oktatást illeti, az összehasonlításban itt az USA bizonyult jobbnak. A Japán egyetemisták ugyanis a nehéz felvételi vizsgán túljutva már úgy érzik, hogy szinte automatikusan el fogják végezni az egyetemet, és megkapják a jó állást. Ezzel megszűnik a tanulás addigi motivációja. A Japán oktatási rendszer vizsgaorientált, ezért ösztönzi a memorizálást, háttérbe szorítja az önálló gondolkodást és a kreativitást. Ami a Japánok tanulmányát illeti, az főleg az amerikai oktatási reformokat vizsgálta és a következő „kihívásokat“ sorolja fel, amelyekkel az Egyesült Államoknak szembe kell néznie, ha az egyenlőség és a sokrétűség megtartásával meg akarja valósítani a tökéletes oktatási rendszert: annak eldöntése, hogy ki fogja meghatározni a tanterv tartalmát és azokat az értékeket, amelyeket az iskolákban tanítanak; a tehetséges, illetve a hátrányos helyzetű tanulók szükségleteinek kielégítése, a helyi Iskolák autonómiájának megőrzése az adott állam és a szövetségi kormány hatóságainak reformkezdeményezéseivel szemben; végül az oktatás színvonalának az emelése. Japánban az Oktatási Minisztérium és az Oktatási Reform Tanács fog dönteni arról, milyen következtetéseket vonjanak le az amerikai oktatási rendszerről készített tanulmányból és ennek megfelelően milyen ajánlásokat tegyenek. Az Egyesült Államokban nincsenek az országosan egységes és kötelező tanterv bevezetése mellett, viszont találtak pozitívumokat a megoldásban és a memorizálásban is, ami a pragmatikus amerikaiak számára — ha másra nem is —, a bizonyítvány javítására mindenképp jó lehet. ZENETERÁPIA ismeretes, hogy a zenének jó hatása van az emberi szervezetre. Az NDK-ban zenével javítanak a betegek állapotán. A zene csökkenti a beteg félelmét a fogorvos előtt, egyes esetekben pedig teljesen ki is küszöböli a fájdalmat. Az NDK-beli orvosok azt is megállapították, hogy a zenekíséret hozzájárul a szülések könnyítéséhez. Kutatások során azonban megállapították, hogy a zene nemcsak az emberekre van jő hatással, hanem a növényekre is, amelyek gyorsabban növekednek, gazdagabb termést hoznak. Az állatok is érzékenyek a zenére. Egyben felfedezték és gyakorlatilag be is bizonyították, hogy nem akármilyen zene nyugtató hatású A szimfonikus zene, a könnyűzene, az orgonamuzsika ösztönző, a popzene azonban gyakran erős és vad hangjaival nem éppen kellemes sem a növénynek, sem az állatok számára. A drezdai Karl Maria von Weber zeneművészeti iskolában elkészítették az első zeneterápiás fotelt. AZ ALKOHOL ÉS A MELEG A szakembereknek sikerült kísérleti úton bebizonyítaniuk egy régi feltételezést: minél forróbb az ember teste, annál inkább fejébe száll az alkohol. Kísérleti egereken végzett nyolcévi tanulmányozás nyomán egy kaliforniai csoport bebizonyította, hogy a testhőmérséklet emelkedése növeli az alkohol hatását a központi idegrendszerre. Ismeretes az is, hogy maga a Szesz is növeli a test hőmérsékletét, ami valódi ördögi kört eredményed. AHOGY MÁSOK LÁTTÁK Jelek szerint a franciaországi Nemzeti Könyvtárban léteznek olyan könyvek, amelyeket soha nem kérnek ki az olvasók, tgy történt, hogy Jean Mistier véletlenül rábukkant három 1804-ben kiadott szerény kötetre. amelyet a nagyközönség nem ismer. A kötetek szerzői, Immanuel Kant tanítványai, a filozófus portréját vázolták fel az utókor számára. Írásaikban nem hazudtolják meg legendás hírű pontosságát. Kant mindennap öt óra előtt kelt. Amikor egyetemi előadásaira készült, nyolc óra előtt tíz perccel vette a kalapját, nyolc előtt öt perccel fogta a botját, pontosan nyolckor pedig elhagyta a házat, s így a negyed összes lakói hozzá Igazíthatták órájukat. Jean Mistier négy év alatt lefordította ezeket a szövegeket, amelyek Párizsban a'Gras- set kiadó gondozásában jelentek meg „Ahogy mások látták Kantot élete utolsó éveiben“ címmel. Ez alatt a négy év alatt, amíg a fordításon dolgozott, senki nem óhajtotta átlapozni az illető köteteket... ÍRÁSTUDATLAN BRITEK Egy nagy-britanniai közvéleménykutatás nyomán aggasztó következtetéseket vontak le: 7 millió Ifjú és felnőtt írástudatlan. A. Frankfurter Allgemeine Zeitung című nyugatnémet lap ezt azzal magyarázza, hogy a gyermekek sokat hiányoznak az iskolá- \ ból, vagy bizonyos körülményektől kényszerítve, hamar abbahagyják a tanulást, s így az évek folyamán azt is elfelejtik, amit valaha tanultak. IDOMÍTOTT KUTYÁK Számos amerikai államban az oktatási intézményekben speciálisan betanított kutyákkal kutatják fel a kábítószereket. A marylandi hatóságok szerint ezt az intézkedést mind a tanerők, mind a szülők erélyes kérése nyomán hozták, mert növekedett azon tanulók és diákok száma, akik kábítószert csempésztek be az oktatási intézményekbe. STATISZTIKAI ADATOK A törökországi forgalmi balesetek száma továbbra Is magas — közli a Milliyet című török lap. Minden másfél órában a közutakon meghal egy ember. Az utóbbi 10 évben a törökországi forgalmi balesetekben 55 ezer ember vesztette életét. Az évi anyagi károk mintegy 100 milliárd török lírára tehetők. j EPILÓGUS Otto Lambsdorf és Hans Fridertchs volt ' nyugatnémet gazdasági minisztereket egy bonni törvényszék 180 ezer márka, illetve 61 500 márka pénzbírságra ítélte adócsalásért és korrupcióért. Az ítéletek valódi politikai botránynak — a „Flick-ügynek“ — vetnek véget. Mielőtt a Deutsche Bank 1985- ben megvásárolta volna 5 milliárd márkáért, a Flick-konszern a legnagyobb nyugatnémet cég volt, amely egész családot fogott át, és amelynek sikerült jelentős adófölmentéseket szereznie a Szabaddemokrata Pártnak választási célokra törvénytelenül nyújtott adományok fejében. 17 hónapos per után a törvényszék megerősítette a két volt miniszter és a Flick-konszern képviselője, Brauchltsch ellen emelt korrupció- vádat. Egyébként Brauchitschot a büntetés felfüggesztésével kétévi börtönbüntetésre és 550 ezer márka pénzbírságra ítélték.
