Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-18 / 11. szám

I új ifjúság 4 A SZISZ KB 19. ÜLÉSÉNEK IRÁNYELVEI a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervei és szervezetei politikai-szervező és irányító munkájának további javítására (Folytatás a 3. oldalról) kari és iskolai bizottságok nem­egyszer túlbecsülik a szervezési kérdések jelentőségét — az ösz- szes alapszervezet belső életének céltudatos és rendszeres javítása, az egyes tagokkal folytatott mun­ka rovására. Nem kis • figyelmet szentelnek némely hallgatók for­mális SZISZ-tagságának, akik — főleg a pedagógiai irányzatokon — a főiskola befejezése után a SZISZ-munkát is abbahagyják. E probléma fölött el kell gon­dolkodnia és kellő javulást eszkö­zölnie minden olyan SZISZ-szerve- zetnek, amelyhez területileg főis­kolák tartoznak. A társadalmi ér­dekekkel összhangban jóval ma­gasabb igényeket kell támasztani a SZISZ egész tagállományával szemben. Több figyelmet követel az alap­szervezetek munkájának proble­matikája a lakóhelyeken. Az elfo­gadott intézkedések, több kísér­letezés ellenére, stagnál e szerve­zetek száma, főleg a falvakon. Ko­moly problémát jelent az alap­szervezetek megalapítása és tevé­kenységük fejlesztése a lakótele­peken. Nem sikerül elérni, hogy az üzemek, iskolák és intézmé­nyek SZISZ-szervei közös felelős­séget vállaljanak hatáskörükön belül az aktív Ifjúsági mozgalmi életért. Túl sok energiát fecsérelünk el arra — főleg a középiskolákban —, hogy ki és hol fizeti a tagille­téket, ahelyett, hogy a tagoknak lehetővé tennénk: érvényesíthes­sék az érdeklődésüket, aktívan vegyenek részt a szervezet mun­kájában. Elfelejtjük, hogy a SZISZ befolyása a fiatalokra érvényesül­het a klubtermeken, ifjúsági klu­bokon, sport- és testnevelési in­tézményeken keresztül is. Túl lassan haladunk előre az olyan lényeges feladat megvaló­sításában, mint a SZISZ városi bi­zottságainak, illetve a központi községekben a helyi bizottságai­nak a létrehozása. Továbbra is ér­vényes a SZISZ KB 10. ülésének határozata, amely kimondja, hogy feltételeket kell teremteni e szer­vek kiépítéséhez, s e tekintetben elsősorban a SZISZ járási és ke­rületi bizottságaitól kell várnunk az első lépéseket. Nem arról van szó, hogy telje­sítsék az elfogadott intézkedést, hanem arról, hogy minél előbb megkezdjék a reájuk háruló fel­adatok teljesítését. III. A szervek munkája . A politikai-szervező és irányító munka hatékonyságának növelése érdekében többet kell tenniük a SZISZ választott szerveinek is, és­pedig az irányítás minden szint­jén. Meg kell szabadulni az ön- célúságtól, és a figyelmet első­sorban azoknak a feladatoknak a megoldására kell fordítani, ame­lyek közvetlenül összefüggenek az alapszervezetek tevékenységével és a fiatalok életével. - Jobban te­kintettel kell lenni az alapszerve­zetek sajátos problémáira, tágabb teret kell biztosítani aktivitásuk és kezdeményezésük kibontakozá­sához, s hogy kiterjesszék befo­lyásukat további fiúkra és leá­nyokra. Ez a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség járási bizottságának leg­fontosabb feladata. Munkájuk e- redménye továbbra sem felel meg annak a szerepnek, amelyet be­töltenek a szervezeti felépítésben, tevékenységük fejlesztésében. Tűi gyakran választják az adminiszt­ratív eljárást, aránytalanul sok időt szentelnek akciók szervezé­sének, a különféle anyagok, do­kumentumok kidolgozásának. Az alapszervezetek problémáival és tapasztalataival csak mellékesen, nem kellőképpen foglalkoznak. Megengedhetetlen, hogy elhanya­golják legfontosabb küldetésüket, az alapszervezetekkel, a széles tisztségviselői aktívával folytatott munkát. Ennek kell alávetni a SZISZ járási bizottságok minden szervének munkáját, beleértve a tanácsokat és albizottságokat is. Munkaformájukban és módszerük­ben álljon első helyen az embe­rekkel való mindennapi közvet­len, élő, a formaságokat nélkülö­ző kapcsolat. Tanácskozzanak ve­lük, vitatkozzanak a problémák­ról, mindennapi örömeikről és gondjaikról. A SZISZ járási bi­zottságai munkájának értékelése­kor a kritérium az alapszerveze­tek elért eredményei, de nem pa­píron, jelentésekben, kimutatások­ban, hanem konkrét tettekben. Ez azonban megköveteli, hogy szemé­lyesen ismerjük az alapszerveze­tek tisztségviselőit és azokat a feltételeket, amelyben dolgoznak. El kell mélyíteni a SZISZ jb részéről az alapszervezetekkel szembeni megkülönböztetett eljá- 'rást. A különféle módszertani uta­sításokat, híradókat helyettesítsük személyes kapcsolattal, az alap- szervezetekbe tett rendszeres lá­togatással, a vezetőségi és tag­gyűléseken való aktív részvétel­lel. Változtatni kell az értekezle­tek és aktívák eddigi gyakorlatán is, mert ezek gyakran nem az alapszervezetek legfontosabb, konkrét problémáinak megoldásá­val foglalkoznak. A járási bizott­ságok növeljék az üzemi, iskolai, szaktanintézeti, kari, helyi és vá­rosi bizottságok irányításával és ellenőrzésével szemben támasz­tott igényt, mert munkájukban az akciók egész sorának szervezése van túlsúlyban, gyakran a legcse­kélyebb hatással a tágállomány- ra. Nem engedhető meg, hogy kis „homokvárukat“ építsék, de az sem, hogy helyettesítsék a SZISZ- alapszervezet vezetőségét. A SZISZ minden egyes szerve, főleg a kerületi bizottságok segít­sék a járási bizottságokat abban, hogy megfelelő feltételeket te­remtsenek aktív szervező-, irányí­tó és kádermunkájukhoz. Munká­juk értelme nem a kritika, hanem a konkrét segítség — ez a szer­vező és irányító törekvés lényege. Tarthatatlan a SZISZ kerületi bizottságainak az a gyakorlata, hogy csak a feladatok és a tar­talmi elképzelések átvitelére össz­pontosítják figyelmüket, mellőzik a határozatokkal való alkotó mun­kát, a határozatok alkalmazását a kerület viszonyaira. Minőségileg új szintre kell állítani a járási bi­zottságokkal szembeni megkülön­böztetett eljárást. Sürgősen el kell gondolkodnunk munkánk formáin és módszerein; távolítsuk el belő­le a rutint és a sematizmust. Át kell értékelni az értekezletek szer­vezésének egész rendszerét, javí­tani tartalmilag a minőségüket. Javítani kell a SZISZ központi szerveinek politikai-szervező és irányító munkáját. Gondolkodja­nak el igényesebben az elképze­lések és célok fölött és mérlegel­jék következetesebben, hogy meg­felelnek-e a követelményeknek és az alapszervezetek reális életé­nek. A központi bizottságok (a központi és köztársasági) szerve­zeti struktúrájának fokozatos meg­szilárdítása közben a lehető leg­pontosabban ki kell jelölni a mun­kamegosztás módját úgy, hogy a köztársasági szervek figyelme az elképzelések megvalósítására össz­pontosuljon, a SZISZ Központi Bi­zottsága viszont törekedjen a ter­vezésre, programozásra. Ezeket a kérdéseket még a IV. kongresszu­sig meg kell oldani. Az egyes szociális és korcsopor­tokkal, valamint a SZISZ egyes munkaterületeivel szemben alkal­mazott megkülönböztetett eljárás a szervezeti felépítés minden szintjén a tanácsok és albizottsá­gok helyzetében is kifejezésre jut. Konkrét feladatokat kaptak a kez­deményezés fejlesztésében, a meg­ismerő és ellenőrző tevékenység­ben, illetve a módszertani segít­ségnyújtásban. A valóság" azonban nemegyszer szöges ellentétben áll a kitűzött elképzelésekkel. A ve­lük szemben folytatott eljárásban, a munkamódszerük megítélésében, amely az apparátus által kidolgo­zott anyagok elbírálására épül, gyökeres változást kell elérni. Le­gyenek ott a fiatalok között, ott, ahol zajlik az ifjúsági szeryezet mindennapi munkája, s továbbít­sák az ifjúság körében uralkodó helyzetről és fejlődési irányzatok­ról szerzett ismereteiket. • IV. Az irányítás javítása A helyes döntés fontos előfelté­tele a magas színvonalú megisme­rés. Az Ifjúság feltételei között ennek biztosítása megköveteli, hogy elmélyítsük az együttműkö­dést a tudományos és szakmunka­helyekkel, valamint további intéz­ményekkel és társadalmi szerve­zetekkel, tökéletesítsük saját tá­jékoztatási rendszerünket, tanul­juk meg felhasználni az ifjú nem­zedék megértésére vonatkozó ösz- szes hozzáférhető forrást, s ezen az alapon tökéletesítsük a tartal­mi, formai és módszertani, vala­mint magát az irányító munkát. Szabaduljunk meg e téren az adminisztratív eljárásoktól. Bizo­nyos sikerek ellenére az admi­nisztrálás csökkentése csak na­gyon lassan megy, és nem hozza meg a várt eredményeket. Ez az egyes szervek és tisztségviselők munkamódszereinek a következ­ménye. A központi bizottság gyakorol­jon következetesebb ellenőrzést a köztársasági és kerületi bizottsá­gokban, és tegyen lépéseket azok ellen, akik önkényesen nehezítik az alsóbb láncszemek, főleg a já­rási bizottságok és alapszerveze­tek helyzetét azzal, hogy alapta­lanul további tájékoztatást kérnek tőlük. Az adminisztrálás mérséke­lése azonban nem jelentheti az anarchia és a rendetlenség elbur­jánzását a nyilvántartásban. E je­lenségeket is fel kell számolni. Szenteljünk nagyobb figyelmet főleg a SZISZ-alapszervezetek ve­zetőségi és taggyűléseire való de­legálásnak, dolgozzunk következe­tesebben az apparátus dolgozói­nak és az önkéntes tisztségvise­lőknek a kiszállásain szerzett Is­meretekkel. A tájékoztatási rendszer részét képezik az irányítás egész hossz- tengelye mentőn megkövetelt sta­tisztikai jelentések is. Átértékel­tük a SZISZ tagállományának hely­zetéről és összetételéről, valamint a SZISZ évzáró taggyűlések meg­tartásáról szóló jelentést, további­akat leegyszerűsítettünk vagy tö­röltünk. A MÉTA 90 kihirdetésével újfaj­ta megközelítést alkalmazunk a SZISZ-tagok és szervezetek mun­ka-, tanulmányi és társadalmi ak­tivitásáról való ismeretek gyűjté­sében. A szervek és szervezetek munkájához ez épp elegendő. Ezért megengedhetetlen, hogy bármely szinten bővítsék a jelen­téseket vagy újakat követeljenek. A központi és kerületi bizottsá­gok az elfogadott határozatok színvonalának javításával érjék el, hogy csökkenjen a járási bi­zottságokhoz irányuló határozatok száma, a SZISZ járási bizottságai pedig az alapszervezetekbe küld­jenek kevesebb határozatot. Te­gyük inkább számukra lehetővé, hogy ne szorítkozzanak pusztán a felsőbb szervek határozatainak formális teljesítésére, hanem ru­galmasabban reagáljanak a helyi szükségletekre. Nem felel meg a követelmé­nyeknek a SZISZ ellenőrző tevé­kenysége, az elfogadott határoza­tok és irányelvek reális teljesíté­sének értékelése sem. Nem hőköl­hetünk meg olyan esetekkel, ami­kor az óhajt valós állapotnak tün­tetik fel, és a tisztségviselők ér­tékelés közben önelégültségbe es­nek. Váljon e helyett munkastílu­suk elválaszthatatlan részévé az állandó, rendszeres és hatékony ellenőrzés. Továbbra is fogyatékosságok vannak a SZISZ-szerveinek ellen­őrző módszertani munkájában a szevezeti felépítés alsóbb láncsze­mei felé. A tisztségviselők gya­kori fluktuációja főleg a SZISZ járási bizottságain sürgeti a mód­szertani segítség javítását a KB, a CSKB, az SZKB és a SZISZ ke­rületi bizottságainak részéről. Fokozatosabb mértékben segít­sük a tisztségviselőket, magyaráz­zuk meg nekik elképzeléseinket, tanítsuk őket hatékony munkastí­lusra. Változtassuk meg a tisztség átadásának eddigi gyakorlatát nemcsak az apparátus dolgozói körében, hanem a választott tiszt­ségviselők esetében is, beleértve az alsóbb láncszemeket, miközben következetesen érvényesítsük a felettes tisztségviselő felelősségét e követelmény teljesítéséért. A tanácsok és albizottságok fel­adata, hogy az adott terület SZISZ- munkájában biztosítsák a folya­matosságot. A politikai-szervező és irányító munka javítása magával vonja a SZISZ összes szervei és szerveze­tei tervezőmunkájának Javítását. A gyakorlat igazolta „A SZISZ KB szerveinek és osztályainak eljárá­sa a SZISZ III. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításában 1983—1987-ben“ című dokumen­tum elfogadásának helyességé^, hasonló anyagok elfogadását az irányítás alsóbb szintjein, és a SZISZ szerveinek és szervezetei­nek eljárására vonatkozó anya­gok elfogadását az adott évre. Vo­natkozik ez a legfontosabb tartal­mi kérdések megvitatására is az irányítás egész hossztengelye men­tén. 1 Eddig alig léptünk élőbbre az egészségtelen reszorttzmus és a nem egyetemes tervek elleni harc­ban. Sok esetben a munkatervek nem tükrözik a szervezet tagjai­nak érdekeit és szükségleteit. Ez viszont abban mutatkozik meg a másik oldalon, hogy a tagok el­veszítik az érdeklődésüket a mun­ka, a kezdeményezés iránt, s csak formálisan viszonyulnak a szerve­zethez stb. A szervek munkájában ennek az a következménye, hogy az anyagokat egyének dolgozzák ki, s így azok nem a kollektíva közös véleményének eredményei. El kell távolítani a javaslatok, vélemények és panaszok megol­dásában Uralkodó felületességet is. Megrendíti a bizalmat, kö­zönyhöz és passzivitáshoz vezet azok részéről, akik előálltak ve­lük. V. A kádermunka A Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájának további javítása el­sősorban a káderek képességeitől és felkészültségétől függ, attól, hogy mennyire elszántan igyekez­nek megvalósítani a kitűzött el­képzeléseket. Ezért szüntelenül növekszik a kádermunka komplex értelmezésének és rendszerszerű alkalmazásának jelentősége — a kiválasztás, felkészítés, elhelyezés és a káder munkájának ezt kő­vető ellenőrzése. A kádermunkát egyes vonatko­zásaiban nem sikerült olyan tar­talommal megtölteni, amely meg­felelne a SZISZ szükségleteinek és munkája további fejlesztésének. Elfelejtjük, hogy az ifjúsági szer­vezet feltételei közepette tulaj­donképpen egy szüntelenül ismét­lődő folyamatról van szó. Ezért e munkában következetesen tarta­ni kell magunkat „A SZISZ és a SZISZ PSZ tisztségviselői nevelé­sének és képzésének egységed rendszere“ című dokumentum a- lapelveíhez. Sok szervezetben egyáltalán nem alkalmazzák a munkában, feledésbe merült. E rendszer fontos tényezői a já­rási tisztségviselői iskolák; jelen« tőséggel bírnak a SZISZ-alapszer- vezetek vezetőségi tagjainak, a SZISZ-csoportok vezetőinek és to­vábbi tisztségviselőknek a felké­szítése szempontjából. Ismertetik velük a „SZISZ-ábécé“ alapjait, je­lenleg csak a Járási szervezetek 40 százalékában működnek ezek az iskolák. Ez az állapot tartha­tatlan és haladéktalanul változ­tatni kell rajta. A SZISZ járási bi­zottságainak elnökei felelnek azért, hogy ezek az iskolák min­den járásban megkezdik működé­süket. Fordulatot kell elérni a SZISZ Központi Politikai Iskolájának, a Kerületi Politikai Iskoláknak és mindazoknak az intézményeknek a célszerűbb kihasználásában, a- melyek a tisztségviselői aktíva nevelésére rendelkezésünkre áll­nak. Változtatni kell eljárásunkon az egységes gyermek- és ifjúsági szervezet munkájáról szerzett is­meretek bővítése érdekében. Lé­nyegesen növelni kell az igényt és fegyelmet az egyes tanfolya­mok hallgatóinak kiválasztásában, A SZISZ Központi Politikai Isko­lájának is keresni keli a hatéko­nyabb formákat. A SZISZ választott szerveinek politikai-szervező, irányító és el­lenőrző tevékenységében fontos szerepe van az apparátusnak. En­nek megfelelően, folyamatosan nö­vekszik a politikai és szakmai képzettsége. Tartós probléma a- zonban, hogy gyakran változik az összetétele. Ez az irányító munka rovására megy. A születő elha­tározások és határozatok nem min­dig ütik meg a kellő színvonalat, esetenként egyenesen ellentétben állnak szervezetünk gyakorlatával és szükségleteivel. Ezért a felelős tisztségviselők feladata, hogy biz­tosítsák a kellő stabilitást. Változ­tatni kell azon az állapoton, hogy az apparátusban évente az állo­mánynak több mint egyharmada cserélődik új emberekre, és a je­lenlegi állomány 80 százaléka há­rom évvel rövidebb gyakorlattal rendelkezik. Minden szinten növeljük a tiszt­ségviselők politikai képzettségét, a szakmai nevelésbe vigyünk egy­séges rendszert. Ezeket az Intéz-, kedéseket valósítsuk meg még az idén. A káderek következetes és fele­lősségteljes kiválasztása, felkészí­tése és elhelyezése szavatolja a Szocialista Ifjúsági Szövetség és Pionírszervezete munkája Javítá­sát nemcsak az apparátusban, ha­nem a választott szervekben is. Á politikai-szervező és irányító munka sikere ezt követően a tag­állomány széles tömegeinek a konkrét feladatok megoldására irányuló aktivitásában nyilvánul meg. Ezért az itt közölt Irányelvek következetes teljesítése a SZÍSZ és Pionírszervezete munkájában a további Időszakban elengedhetet­len feltétele a szervek és szerve­zetek munkája javításának. i

Next

/
Thumbnails
Contents