Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-03-18 / 11. szám
I új ifjúság 4 A SZISZ KB 19. ÜLÉSÉNEK IRÁNYELVEI a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervei és szervezetei politikai-szervező és irányító munkájának további javítására (Folytatás a 3. oldalról) kari és iskolai bizottságok nemegyszer túlbecsülik a szervezési kérdések jelentőségét — az ösz- szes alapszervezet belső életének céltudatos és rendszeres javítása, az egyes tagokkal folytatott munka rovására. Nem kis • figyelmet szentelnek némely hallgatók formális SZISZ-tagságának, akik — főleg a pedagógiai irányzatokon — a főiskola befejezése után a SZISZ-munkát is abbahagyják. E probléma fölött el kell gondolkodnia és kellő javulást eszközölnie minden olyan SZISZ-szerve- zetnek, amelyhez területileg főiskolák tartoznak. A társadalmi érdekekkel összhangban jóval magasabb igényeket kell támasztani a SZISZ egész tagállományával szemben. Több figyelmet követel az alapszervezetek munkájának problematikája a lakóhelyeken. Az elfogadott intézkedések, több kísérletezés ellenére, stagnál e szervezetek száma, főleg a falvakon. Komoly problémát jelent az alapszervezetek megalapítása és tevékenységük fejlesztése a lakótelepeken. Nem sikerül elérni, hogy az üzemek, iskolák és intézmények SZISZ-szervei közös felelősséget vállaljanak hatáskörükön belül az aktív Ifjúsági mozgalmi életért. Túl sok energiát fecsérelünk el arra — főleg a középiskolákban —, hogy ki és hol fizeti a tagilletéket, ahelyett, hogy a tagoknak lehetővé tennénk: érvényesíthessék az érdeklődésüket, aktívan vegyenek részt a szervezet munkájában. Elfelejtjük, hogy a SZISZ befolyása a fiatalokra érvényesülhet a klubtermeken, ifjúsági klubokon, sport- és testnevelési intézményeken keresztül is. Túl lassan haladunk előre az olyan lényeges feladat megvalósításában, mint a SZISZ városi bizottságainak, illetve a központi községekben a helyi bizottságainak a létrehozása. Továbbra is érvényes a SZISZ KB 10. ülésének határozata, amely kimondja, hogy feltételeket kell teremteni e szervek kiépítéséhez, s e tekintetben elsősorban a SZISZ járási és kerületi bizottságaitól kell várnunk az első lépéseket. Nem arról van szó, hogy teljesítsék az elfogadott intézkedést, hanem arról, hogy minél előbb megkezdjék a reájuk háruló feladatok teljesítését. III. A szervek munkája . A politikai-szervező és irányító munka hatékonyságának növelése érdekében többet kell tenniük a SZISZ választott szerveinek is, éspedig az irányítás minden szintjén. Meg kell szabadulni az ön- célúságtól, és a figyelmet elsősorban azoknak a feladatoknak a megoldására kell fordítani, amelyek közvetlenül összefüggenek az alapszervezetek tevékenységével és a fiatalok életével. - Jobban tekintettel kell lenni az alapszervezetek sajátos problémáira, tágabb teret kell biztosítani aktivitásuk és kezdeményezésük kibontakozásához, s hogy kiterjesszék befolyásukat további fiúkra és leányokra. Ez a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási bizottságának legfontosabb feladata. Munkájuk e- redménye továbbra sem felel meg annak a szerepnek, amelyet betöltenek a szervezeti felépítésben, tevékenységük fejlesztésében. Tűi gyakran választják az adminisztratív eljárást, aránytalanul sok időt szentelnek akciók szervezésének, a különféle anyagok, dokumentumok kidolgozásának. Az alapszervezetek problémáival és tapasztalataival csak mellékesen, nem kellőképpen foglalkoznak. Megengedhetetlen, hogy elhanyagolják legfontosabb küldetésüket, az alapszervezetekkel, a széles tisztségviselői aktívával folytatott munkát. Ennek kell alávetni a SZISZ járási bizottságok minden szervének munkáját, beleértve a tanácsokat és albizottságokat is. Munkaformájukban és módszerükben álljon első helyen az emberekkel való mindennapi közvetlen, élő, a formaságokat nélkülöző kapcsolat. Tanácskozzanak velük, vitatkozzanak a problémákról, mindennapi örömeikről és gondjaikról. A SZISZ járási bizottságai munkájának értékelésekor a kritérium az alapszervezetek elért eredményei, de nem papíron, jelentésekben, kimutatásokban, hanem konkrét tettekben. Ez azonban megköveteli, hogy személyesen ismerjük az alapszervezetek tisztségviselőit és azokat a feltételeket, amelyben dolgoznak. El kell mélyíteni a SZISZ jb részéről az alapszervezetekkel szembeni megkülönböztetett eljá- 'rást. A különféle módszertani utasításokat, híradókat helyettesítsük személyes kapcsolattal, az alap- szervezetekbe tett rendszeres látogatással, a vezetőségi és taggyűléseken való aktív részvétellel. Változtatni kell az értekezletek és aktívák eddigi gyakorlatán is, mert ezek gyakran nem az alapszervezetek legfontosabb, konkrét problémáinak megoldásával foglalkoznak. A járási bizottságok növeljék az üzemi, iskolai, szaktanintézeti, kari, helyi és városi bizottságok irányításával és ellenőrzésével szemben támasztott igényt, mert munkájukban az akciók egész sorának szervezése van túlsúlyban, gyakran a legcsekélyebb hatással a tágállomány- ra. Nem engedhető meg, hogy kis „homokvárukat“ építsék, de az sem, hogy helyettesítsék a SZISZ- alapszervezet vezetőségét. A SZISZ minden egyes szerve, főleg a kerületi bizottságok segítsék a járási bizottságokat abban, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek aktív szervező-, irányító és kádermunkájukhoz. Munkájuk értelme nem a kritika, hanem a konkrét segítség — ez a szervező és irányító törekvés lényege. Tarthatatlan a SZISZ kerületi bizottságainak az a gyakorlata, hogy csak a feladatok és a tartalmi elképzelések átvitelére összpontosítják figyelmüket, mellőzik a határozatokkal való alkotó munkát, a határozatok alkalmazását a kerület viszonyaira. Minőségileg új szintre kell állítani a járási bizottságokkal szembeni megkülönböztetett eljárást. Sürgősen el kell gondolkodnunk munkánk formáin és módszerein; távolítsuk el belőle a rutint és a sematizmust. Át kell értékelni az értekezletek szervezésének egész rendszerét, javítani tartalmilag a minőségüket. Javítani kell a SZISZ központi szerveinek politikai-szervező és irányító munkáját. Gondolkodjanak el igényesebben az elképzelések és célok fölött és mérlegeljék következetesebben, hogy megfelelnek-e a követelményeknek és az alapszervezetek reális életének. A központi bizottságok (a központi és köztársasági) szervezeti struktúrájának fokozatos megszilárdítása közben a lehető legpontosabban ki kell jelölni a munkamegosztás módját úgy, hogy a köztársasági szervek figyelme az elképzelések megvalósítására összpontosuljon, a SZISZ Központi Bizottsága viszont törekedjen a tervezésre, programozásra. Ezeket a kérdéseket még a IV. kongresszusig meg kell oldani. Az egyes szociális és korcsoportokkal, valamint a SZISZ egyes munkaterületeivel szemben alkalmazott megkülönböztetett eljárás a szervezeti felépítés minden szintjén a tanácsok és albizottságok helyzetében is kifejezésre jut. Konkrét feladatokat kaptak a kezdeményezés fejlesztésében, a megismerő és ellenőrző tevékenységben, illetve a módszertani segítségnyújtásban. A valóság" azonban nemegyszer szöges ellentétben áll a kitűzött elképzelésekkel. A velük szemben folytatott eljárásban, a munkamódszerük megítélésében, amely az apparátus által kidolgozott anyagok elbírálására épül, gyökeres változást kell elérni. Legyenek ott a fiatalok között, ott, ahol zajlik az ifjúsági szeryezet mindennapi munkája, s továbbítsák az ifjúság körében uralkodó helyzetről és fejlődési irányzatokról szerzett ismereteiket. • IV. Az irányítás javítása A helyes döntés fontos előfeltétele a magas színvonalú megismerés. Az Ifjúság feltételei között ennek biztosítása megköveteli, hogy elmélyítsük az együttműködést a tudományos és szakmunkahelyekkel, valamint további intézményekkel és társadalmi szervezetekkel, tökéletesítsük saját tájékoztatási rendszerünket, tanuljuk meg felhasználni az ifjú nemzedék megértésére vonatkozó ösz- szes hozzáférhető forrást, s ezen az alapon tökéletesítsük a tartalmi, formai és módszertani, valamint magát az irányító munkát. Szabaduljunk meg e téren az adminisztratív eljárásoktól. Bizonyos sikerek ellenére az adminisztrálás csökkentése csak nagyon lassan megy, és nem hozza meg a várt eredményeket. Ez az egyes szervek és tisztségviselők munkamódszereinek a következménye. A központi bizottság gyakoroljon következetesebb ellenőrzést a köztársasági és kerületi bizottságokban, és tegyen lépéseket azok ellen, akik önkényesen nehezítik az alsóbb láncszemek, főleg a járási bizottságok és alapszervezetek helyzetét azzal, hogy alaptalanul további tájékoztatást kérnek tőlük. Az adminisztrálás mérsékelése azonban nem jelentheti az anarchia és a rendetlenség elburjánzását a nyilvántartásban. E jelenségeket is fel kell számolni. Szenteljünk nagyobb figyelmet főleg a SZISZ-alapszervezetek vezetőségi és taggyűléseire való delegálásnak, dolgozzunk következetesebben az apparátus dolgozóinak és az önkéntes tisztségviselőknek a kiszállásain szerzett Ismeretekkel. A tájékoztatási rendszer részét képezik az irányítás egész hossz- tengelye mentőn megkövetelt statisztikai jelentések is. Átértékeltük a SZISZ tagállományának helyzetéről és összetételéről, valamint a SZISZ évzáró taggyűlések megtartásáról szóló jelentést, továbbiakat leegyszerűsítettünk vagy töröltünk. A MÉTA 90 kihirdetésével újfajta megközelítést alkalmazunk a SZISZ-tagok és szervezetek munka-, tanulmányi és társadalmi aktivitásáról való ismeretek gyűjtésében. A szervek és szervezetek munkájához ez épp elegendő. Ezért megengedhetetlen, hogy bármely szinten bővítsék a jelentéseket vagy újakat követeljenek. A központi és kerületi bizottságok az elfogadott határozatok színvonalának javításával érjék el, hogy csökkenjen a járási bizottságokhoz irányuló határozatok száma, a SZISZ járási bizottságai pedig az alapszervezetekbe küldjenek kevesebb határozatot. Tegyük inkább számukra lehetővé, hogy ne szorítkozzanak pusztán a felsőbb szervek határozatainak formális teljesítésére, hanem rugalmasabban reagáljanak a helyi szükségletekre. Nem felel meg a követelményeknek a SZISZ ellenőrző tevékenysége, az elfogadott határozatok és irányelvek reális teljesítésének értékelése sem. Nem hőkölhetünk meg olyan esetekkel, amikor az óhajt valós állapotnak tüntetik fel, és a tisztségviselők értékelés közben önelégültségbe esnek. Váljon e helyett munkastílusuk elválaszthatatlan részévé az állandó, rendszeres és hatékony ellenőrzés. Továbbra is fogyatékosságok vannak a SZISZ-szerveinek ellenőrző módszertani munkájában a szevezeti felépítés alsóbb láncszemei felé. A tisztségviselők gyakori fluktuációja főleg a SZISZ járási bizottságain sürgeti a módszertani segítség javítását a KB, a CSKB, az SZKB és a SZISZ kerületi bizottságainak részéről. Fokozatosabb mértékben segítsük a tisztségviselőket, magyarázzuk meg nekik elképzeléseinket, tanítsuk őket hatékony munkastílusra. Változtassuk meg a tisztség átadásának eddigi gyakorlatát nemcsak az apparátus dolgozói körében, hanem a választott tisztségviselők esetében is, beleértve az alsóbb láncszemeket, miközben következetesen érvényesítsük a felettes tisztségviselő felelősségét e követelmény teljesítéséért. A tanácsok és albizottságok feladata, hogy az adott terület SZISZ- munkájában biztosítsák a folyamatosságot. A politikai-szervező és irányító munka javítása magával vonja a SZISZ összes szervei és szervezetei tervezőmunkájának Javítását. A gyakorlat igazolta „A SZISZ KB szerveinek és osztályainak eljárása a SZISZ III. kongresszusa határozatainak megvalósításában 1983—1987-ben“ című dokumentum elfogadásának helyességé^, hasonló anyagok elfogadását az irányítás alsóbb szintjein, és a SZISZ szerveinek és szervezeteinek eljárására vonatkozó anyagok elfogadását az adott évre. Vonatkozik ez a legfontosabb tartalmi kérdések megvitatására is az irányítás egész hossztengelye mentén. 1 Eddig alig léptünk élőbbre az egészségtelen reszorttzmus és a nem egyetemes tervek elleni harcban. Sok esetben a munkatervek nem tükrözik a szervezet tagjainak érdekeit és szükségleteit. Ez viszont abban mutatkozik meg a másik oldalon, hogy a tagok elveszítik az érdeklődésüket a munka, a kezdeményezés iránt, s csak formálisan viszonyulnak a szervezethez stb. A szervek munkájában ennek az a következménye, hogy az anyagokat egyének dolgozzák ki, s így azok nem a kollektíva közös véleményének eredményei. El kell távolítani a javaslatok, vélemények és panaszok megoldásában Uralkodó felületességet is. Megrendíti a bizalmat, közönyhöz és passzivitáshoz vezet azok részéről, akik előálltak velük. V. A kádermunka A Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájának további javítása elsősorban a káderek képességeitől és felkészültségétől függ, attól, hogy mennyire elszántan igyekeznek megvalósítani a kitűzött elképzeléseket. Ezért szüntelenül növekszik a kádermunka komplex értelmezésének és rendszerszerű alkalmazásának jelentősége — a kiválasztás, felkészítés, elhelyezés és a káder munkájának ezt kővető ellenőrzése. A kádermunkát egyes vonatkozásaiban nem sikerült olyan tartalommal megtölteni, amely megfelelne a SZISZ szükségleteinek és munkája további fejlesztésének. Elfelejtjük, hogy az ifjúsági szervezet feltételei közepette tulajdonképpen egy szüntelenül ismétlődő folyamatról van szó. Ezért e munkában következetesen tartani kell magunkat „A SZISZ és a SZISZ PSZ tisztségviselői nevelésének és képzésének egységed rendszere“ című dokumentum a- lapelveíhez. Sok szervezetben egyáltalán nem alkalmazzák a munkában, feledésbe merült. E rendszer fontos tényezői a járási tisztségviselői iskolák; jelen« tőséggel bírnak a SZISZ-alapszer- vezetek vezetőségi tagjainak, a SZISZ-csoportok vezetőinek és további tisztségviselőknek a felkészítése szempontjából. Ismertetik velük a „SZISZ-ábécé“ alapjait, jelenleg csak a Járási szervezetek 40 százalékában működnek ezek az iskolák. Ez az állapot tarthatatlan és haladéktalanul változtatni kell rajta. A SZISZ járási bizottságainak elnökei felelnek azért, hogy ezek az iskolák minden járásban megkezdik működésüket. Fordulatot kell elérni a SZISZ Központi Politikai Iskolájának, a Kerületi Politikai Iskoláknak és mindazoknak az intézményeknek a célszerűbb kihasználásában, a- melyek a tisztségviselői aktíva nevelésére rendelkezésünkre állnak. Változtatni kell eljárásunkon az egységes gyermek- és ifjúsági szervezet munkájáról szerzett ismeretek bővítése érdekében. Lényegesen növelni kell az igényt és fegyelmet az egyes tanfolyamok hallgatóinak kiválasztásában, A SZISZ Központi Politikai Iskolájának is keresni keli a hatékonyabb formákat. A SZISZ választott szerveinek politikai-szervező, irányító és ellenőrző tevékenységében fontos szerepe van az apparátusnak. Ennek megfelelően, folyamatosan növekszik a politikai és szakmai képzettsége. Tartós probléma a- zonban, hogy gyakran változik az összetétele. Ez az irányító munka rovására megy. A születő elhatározások és határozatok nem mindig ütik meg a kellő színvonalat, esetenként egyenesen ellentétben állnak szervezetünk gyakorlatával és szükségleteivel. Ezért a felelős tisztségviselők feladata, hogy biztosítsák a kellő stabilitást. Változtatni kell azon az állapoton, hogy az apparátusban évente az állománynak több mint egyharmada cserélődik új emberekre, és a jelenlegi állomány 80 százaléka három évvel rövidebb gyakorlattal rendelkezik. Minden szinten növeljük a tisztségviselők politikai képzettségét, a szakmai nevelésbe vigyünk egységes rendszert. Ezeket az Intéz-, kedéseket valósítsuk meg még az idén. A káderek következetes és felelősségteljes kiválasztása, felkészítése és elhelyezése szavatolja a Szocialista Ifjúsági Szövetség és Pionírszervezete munkája Javítását nemcsak az apparátusban, hanem a választott szervekben is. Á politikai-szervező és irányító munka sikere ezt követően a tagállomány széles tömegeinek a konkrét feladatok megoldására irányuló aktivitásában nyilvánul meg. Ezért az itt közölt Irányelvek következetes teljesítése a SZÍSZ és Pionírszervezete munkájában a további Időszakban elengedhetetlen feltétele a szervek és szervezetek munkája javításának. i
