Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-18 / 11. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk A demokrácia elválaszthatatlan a szocializmustól Országszerte, sőt határainkon túl is nagy érdeklődést váltott ki az a prágai aktíva- értekezlet, amelyen a csehszlovákiai gazda­sági mechanizmus átalakításának elveiről és más időszerű politikai kérdésekről tar­tott előadást a szövetségi miniszterelnök, Lubomlr Strougal. Az előadó mindenekelőtt a Szovjetunióból érkező gondolatok hatal­mas vonzerejéről beszélt, és hozzáfűzte, hogy számos más szocialista országban is hasonló módon törekszenek a szocializmus teljesítőképességének növelésére, főleg a gazdaság területén. Természetesen, minden országnak megvannak a maga sajátosságai, amelyeket a szociális és gazdasági fejlődés szintje vagy akár a hagyományok határoz­nak meg. Az okok azonban, amiért ezek az országok társadalmi fejlődésük meggyorsí­táséra törekszenek, lényegében azonosak. Különös példamutató számunkra a Szov­jetunióban végbemenő fejlődés, amely szá­mos új tapasztalattal gazdagítja a szocia­lizmus építésének mechanizmusát. Strougal miniszterelnök említette azt is, hogy történtek bizonyos kísérletek, hogy az SZKP új tapasztalatait és a jelenlegi politikáját jellemző új eszmék jelentősé­gét leszűkítsék a Szovjetunióra. Akik ezt teszik, szavakkal ugyan elismerik az ott lezajló folyamatok forradalmlságát, de siet­nek hozzátenni, hogy tekintettel a teljesen eltérő szovjet feltételekre, ezek sajátos megnyilvánulások. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök a következőket mondotta: „Érdekes, hogy ezeket a nézeteket nem­egyszer olyanok terjesztik, akik korábban bármilyen nemzeti sajátosságot csak akkor ismertek el, ha az általánosan érvényes törvényszerű elvek és Irányzatok árnyéká­ban értelmezték őket. Akkor ezeket az ál­talános törvényszerűségeket abszolutizálták, most a változatosság kedvéért sajátosságai­kat próbálják meg abszolutizálni.“ Az aktívaértekezleten egyértelműen le­szögezték, hogy az az út, amelyre a szov­jet nép lépett, amelyen most halad, a ml utunk Is. Ez az új gondolkodás és a fejlesz­tés útja, amely a szociális mozgás új for­rásait tárja fel. Ennek pedig oda kell ve­zetnie, hogy minden területen valamennyi­ünk munkája jobb lesz. Lubomír Strougal Idézte Mihail Gorbacsovnak célt mutató jel­szavát: „Több szocializmust és ezért több demokráciát akarunk.“ Ez nagyon rövid, egyszersmind azonban nagyon pontos meg­fogalmazása azoknak a folyamatoknak, a- melyek nemcsak a szovjet társadalomban, az egész szocialista közösségben végbemen­nek. A széles körű demokratizálás rendkí­vül hatékony eszköz ahhoz, hogy mozgósít­suk az ember valamennyi pozitív tulajdon­ságát, képességét és erejét, az emberi té­nyezőket, a társadalmi teljesítőképesség nö­velésének és a társadalom sokoldalú töké­letesítésének meghatározó alkotó elemeit. V Az emberek alkotóképességének kibonta­koztatása nélkül elképzelhetetlen minőségi fordulatot elérni népgazdaságunkban. Két­ségtelen, hogy az egyre Intenzivebb gazdál­kodás nagyobb és nagyobb követelménye­ket ró a vezetőkre és a beosztottakra Is. Ami korábban elég volt, az ma már nem elég, az eddig észrevétlen hibák egyszerre a felszínre kerülnek. A határozatlanságból, döntésképtelenségből netán a felelőtlenség­ből, tájékozatlanságból, meggondolatlanság­ból eredő rossz döntés koronában is kife­jezhető következménye ma súlyosabb, mint bármikor azelőtt. / Az egész népgazdaság helyzete, munkája csak a helyi, az ágazati, vállalati munkára alapozva javulhat, és megfordítva, a nép- gazdasági szinten jelentkező hiányosságok megszüntetése is szükséges a helyi teendők jobb elvégzéséhez. Felesleges bizonyítani, hogy a vezetésnek mindkettőben szerepe van, és ez — a népgazdasági egyensúly mellett — a munkahelyi jó közhangulatnak Is Igen fontos feltétele. Strasser György Hasznos előadás Szőgyénben (Svodín) a szövetkezeti klub és a Szlovák Nőszövetség helyt szervezete dr. Kováőová és dr. Szom- bath közreműködésével egyidejűleg két érdekes előadást szervezett „Harc az alkoholizmus és toxikálás ellen“, vala­mint „Az ifjúkori bűnözés“ címmel. Az előadásokat nagy érdeklődés kísérte, főleg a fiatalok részéről, ezért elhatá­rozták, hogy megismétlik a SZISZ-esek szervezésében is. H. L. WDOLGOZNI CSAK ÍGY ÉRDEMES! A Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgo­zó Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemének igazgatósági titkár­nőjét, Misík Ágotát az ősszel választot­ták meg a SZISZ üzemi alapszervezete elnökévé. Előtte évekig vezetőségi tag volt. Amikor 1981-ben a gyárba került, már többéves közösségi munka tapasz­talatával jött. Alapiskolásként, pionír­ként kivette részét a pionírcsapat mun­kájából, majd közgazdasági szakközép- iskolásként lett SZISZ-tag. Valójában ott, Sereden kezdett élénkebben érdek­lődni az ifjúsági munka iránt. Szeren­csére iskolájukban sok olyan rendez­vényre került sor, amelyek erősítették benne a tudatot, hogy a fiatalok együtt, összefogva rengeteg értelmes és ugyan­akkor érdekes akciót valósíthatnak meg. Különösen a társadalmi munkákat kedvelték, mert látták munkájuk ered­ményét, hasznát. Az üzembe nem isme­retlenül jött, hiszen édesapja és bátyja Is Itt dolgozik. Az ifjúsági szervezetben először pénztáros volt, és kezdettől fog­va igyekezett bizonyítani. Mindebből ki­vette részét, minden rendezvényen ott volt, márpedig a baromfifeldolgozó SZISZ-esei közismerten sokrétű műnkét végeznek. Rengeteg önálló rendezvé­nyük van, nagyon sokban pedig társ­rendezőként működnek közre. A SZISZ járási bizottságával közösen szervezték meg az amatőr popfesztivált, a felső- patonyiakkal (Horné Potöö) pedig ifjú­sági bált rendeztek. Hogy minderre sor kerülhetett, nagy érdeme van az előző elnöknek, Wimmer Józsefnek, továbbá Erős Zsuzsának, Mőrocz Valériának, Bí­ró Alicának, Vida Ilonának. Nagy figyelmet fordítanak a külön­böző sportrendezvényekre, mert a szer­vezetnek mind a 05 tagja örömmel spor­tol. Főleg a honvédelmi versenyek nép­szerűek. Legutóbb Gaböíkovóban került sor hasonló versenyre futásban, céllö­vésben, gránátdobásban. Misík Ágota különösen büszke arra, hogy társai nem vonakodnak a társa­dalmi munkáktól, sőt, bármikor szíve­sen jönnek, örömmel segítenek. Akár az üzemi tervfeladatok teljesítéséről, akár környezetük szépítéséről, rendezé­séről legyen szó. — Sokszor szombaton Is bejövünk dolgozni. Nem sajnáljuk a szabadidőn­ket sem, ha egyik-másik részlegen le­maradás mutatkozik. Az irodai dolgo­zók, a vezetésben részt vevő fiatalok Is szívesen végeznek fizikai munkát Ilyenkor. Nemegyszer dolgoztunk már a vágórészlegen, a tojásosztályozóban, vagy ahol a konzervek készülnek, jé tudni, hogy bármikor legyen Is szük­ség a SZISZ-tagok segítségére, nem von­ják ki magukat a munkából, nem hú­zódoznak, mindig lehet rájuk számíta­ni. — Fiataljaink igényességét bizonyít­ja, hogy a kulturális, a sportrendezvé­nyek, valamint a társadalmi munkák mellett nagy gondot fordítanak politi­kai ismereteik gyarapítására is. Való­ban színvonalas és érdekes nálunk a politikai oktatás, előadóink felkészül­ten jönnek, különösen Gajdos László és Bugán József mérnökök előadásait kö­veti mindig élénk vita — mondta Mi­sik Ágota. — Elnökké választásoddal egyidejű­leg bizonyára új terveket is szősz ... — jegyeztem meg. — Feltétlenül. Mindenekelőtt folytat­ni akarjuk az eddig bevált sikeres ren­dezvényeink sorozatát. Baráti kapcso­latot kívánunk kötni a magyarországi sárvári baromfifeldolgozó üzem KISZ- eseivel, kölcsönös látogatásokkal és kö­zös rendezvényekkel szeretnénk szoros­ra fűzni a barátságot. Még több író-ol­vasó találkozót, könyvkiállltást, -vásárt és -vitát szeretnénk rendezni. Néhány kirándulást is tervezünk hazánk szép tájaira, lehetővé tesszük az érdeklődők­nek, hogy könnyűzenei koncerteken ve­gyenek részt. A SZISZ IV. kongresszu­sának évében tehát sokat akarunk ten- nui, de a vezetőség többi tagjával egye­temben is azon a véleményen vagyok, hogy dolgozni csak így érdemes. Benyák Mária ÚJJÁÉLEDT SZERVEZET A néhány éves rossz szervezeti mun­ka után tavaly sikerült újjáéleszteni a SZISZ szőgyéni (Svodín) alapszerveze­tének munkáját — többek között ezt szűrhettük le az évzáró taggyűlés lefo­lyásából. Amint azt Varró Rita, az alap- szervezet elnöke beszámolójában el­mondta, sikerült jelentős eredményeket elérni. A 26 tagot számláló szervezet több mint 300 órát dolgozott le társadalmi munkában a szövetkezetben és a köz­ségfejlesztésben. Büszkék népitánc- és társastánccsoportjukra is, amelyek több­ször is felléptek. Megrendezték a ha­gyományos szüreti felvonulást; Idén a Csemadok helyi szervezetével szeretnék ezt még emlékezetesebbé tenni. Sportrendezvényeik közül az újévi sportnap volt a legsikeresebb, amelyen 250-en voltak jelen. Nagy szolgálatot tesz a mozgalmi munkának az Ifjúsági klub, amely vetélkedők, beszélgetések', előadások, társasjátékok színhelye. Idén még színesebbé, tartalmasabbá akarják tenni a klubmunkát, tovább fejlesztik az együttműködést a Nemzeti Front szervezeteivel, s nem utolsósor­ban hatékonyabb segítséget nyújtanak a pionírcsapatnak. Rendszeresebbé akar­ják tenni a politikai oktatást. Hinzellár László NŐK A BÉKÉÉRT Idén júniusban Moszkvában tartják a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IX. kongresszusát. „A 2000. év elé atom­fegyverek nélkül, a békéért, egyenjogú­ságért és fejlődésért!“ jelszó jegyében ugyanakkor és ugyanott rendezik meg a nők világkongresszusát is, amely — mint a jelszó is elárulja — a nők béke­óhajának fóruma lesz. A Csehszlovák Nőszövetség — akár­csak a múltban mindig — ezúttal Is nagy'részt vállal a két világesemény sikeres megrendezésében. A közelmúlt­ban hozták nyilvánosságra a „Kilenc vi­rágot a szolidaritásért és a békéért“ elnevezésű mozgalom feltételeit, amely mozgalommal a csehszlovák nők a ké­szülő világkongresszust akarják köszön­ten!. Kissé hosszadalmas lenne felsorolni azokat az akciókat és rendezvényeket, amelyekre a mozgalom keretében sor kerül, ezért röviden hadd említsük meg, hogy a nőszövetség tagjai békemene­tekkel, békenagygyűlésekkel, kulturális rendezvényekkel, kiállításokkal, béke- nagygyűlósekkel, kulturális rendezvé­nyekkel, kiállításokkal, vetélkedőkkel akarják felhívni a közvélemény figyel­mét a békeharc fontosságára, a Szov­jetunió és a szocilista országok béke­kezdeményezéseinek jelentőségére. Szolidaritási akciókat, gyűjtést szer­veznek a fejlődő országok nő- és gyer­mektársadalmának megsegítésére. Ab­ból a megfontolásból kiindulva, hogy a szilárd társadalmi és gazdasági helyzet a béke megóvásának legfontosabb biz­tosítéka, munkamozgalmat bontakoz­tatnak ki a termelési feladatok teljesí­tésére. Baráti kapcsolatot létesítenek nőtársaikkal a szocialista országokban. A nőszövetség közelmúltban lezajlott járási konferenciái jó alkalmat nyújtot­tak a világkongresszus előtti mozgalom kibontakoztatására. Az első eredmények nem is várattak magukra. A Lévai (Le-, vice) járásban például elhatározták, hogy a nőszövetség minden egyes alap- szervezete kiültet 40 fát és 40 rózsa­bokrot, a környezetszépftésben pedig ledolgoznak harmincezer órát. A szoli­daritási alapot több tízezer koronával gazdagítják. És ez csak elenyésző része annak a kezdeményezésnek, amellyel a nők köszöntik a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség IX. kongresszusát, Illetve a nők világkongresszusát. ÉS A FORRADALOM AZ IZVESZTYIJA Március 13-án múlt hetven éve, hogy megjelent a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének, akkor a pétervári munkásküldöttek szovjetjének a lapja, az Izvesztyija. Forradalmi időkben szü­letett és hetven éve szolgálja a forra­dalmi eszméket, mint a Szovjetunió leg­főbb törvényhozó erejének sajtószerve. Létrehozása összefügg a nagy októ­beri szocialista forradalom előkészíté­sével és létezésével, bátor kiállásával elősegítette a forradalom győzelmét. A februári forradalom győzelme után e- gyébként egymás után láttak napvilá­got a különböző helyi jellegű lapok. Ez Vlagyimir Iljics Lenin törekvésének az eredménye, aki ugyan még külföldön tartózkodott, de máris a forradalmi hul­lám élére állt. Harcostársának, A. M. Kollontajnak többek között ezt írta: „A legfontosabb dolog most a sajtó, a mun­kások megszervezése egy forradalmi szociáldemokrata pártban.“ Az Izvesztyija, jelentőségét tekintve, túltett minden más helyi jellegű sajtó­terméken, hiszen a pétervári munkás­küldöttek lapja volt, s a pétervári mun­kások alkották mind a februári, mind pedig a nagy októberi szocialista for­radalom „katonáinak“ gerincét. Igaz, a lap szerkesztése kezdetben a mensevi- kek kezébe került, és az emigrációból hazatért Lenin a Pravda hasábjain gyak­ran bírálta Is a munkáját. Közvetlenül a forradalom előtt azon­ban sikerült a szerkesztők zömét a bol­sevik párt szolgálatába állítani. A győz­tes forradamat követően a szerkesztő­ség a Szmolnij palotába költözött, ahol Lenin Is székelt. A szovjetküldöttek összoroszországi II. kongresszusa után hivatalosan is mint a szovjethatalom, a kormány lapja jelent meg. Ilyen minő­ségben közölte a szovjet kormánynak Lenin által fogalmazott két történelmi jelentőségű, törvényerejű rendeletét, a békéről és a földről szóló dekrétumot. Ma kilencmillió példányszámban je­lenik meg, és a párt lapjával, a Pravdá­val rögzíti a jelenkori szovjet társada­lom fejlődésének történetét. (Pl)

Next

/
Thumbnails
Contents