Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-04 / 9. szám

új ifjúság 6 A mexikói labdarúgó-világbajnokságon a magyar válogatott alighanem e sportág tör­ténetében minden idők legnagyobb kudar­cát szenvedte el Utána természetszerűleg felgyorsultak az események. Rengeteg eev- másnak mondó vélemény látott napvilá­got. Néhánv könyv is, c«ak a hivatalos ma­gyarázat késett valamelyest. Fejek hullot­tak, Volt egy .,pünkösdi királvságű“ szövet­ségi kanltány. Néhány hete viszont Vere­bes József vette kezébe a gyeplőt. Az az ember, akiríil Magyarországon azt tart­ják, hogy amihez nvfilt, sikerre vltto. Va­jon Így lesz ez a válogatott esetében is? A minap Dnnaszerdahelyep (Dnnalská S*re- dal Járt az „anvaegyesfiletével“, az MTK- VM-mel. Ebből az alkalomból próbáltam szóra bírni a mesteredzőt. Eredetileg öt percet szánt számomra és az ÜJ Tfjóság olvasóinak, végül — szerencsére — lett be­lőle egy megközelítőleg egyórás beszélge­tés, amelyet magnószalagra vettem Ennek a lényeges részelt teszem most kKzzé an­nál Is lnkáhh. mert Végh Antal Gvógvítüat- len? című könyvével, amelyet ml is közöl­tünk folytatásokban, nagy vihart kavart fel. Próbáljuk tehát „tisztába fenn! a gyereket“, a magyar labdarúgást a leghivatottabb, a soros szövetség! kapitány segítségével. ■ Mesfer, ha az első kérdésemre akar válaszolni, válaszol, ha nem, nem. merthogy a sajnálatos eseménynek nem volt sem ré­szese, sem tanúja, A mexikói magyar sze­replés a külföldi szakemberek számára is talány, s nyilván általános érvényű követ­keztetéseket lehetne belőle levonni. Ml okozta Bn szerint a fiaskót, annak ellené­re, hogy nem önre tartozik, hogy minősítse korábbi elődle munkált? Viszont minden­képpen válsághelyzetben vette át a csa­patot, amelynél még kísért Mexikó. — A véleményem tulafdonképpen egye­zik a hivatalos állásfoglalással. A felkészü­lés utolsó stádiumában hibák csúsztak a munkába. Ez a csapat korábban bizonyított, nagyon Jö eredményeket ért el Jogosnak tartom a közvélemény felháborodását, hogy a legszükségesebb pillanatban mondott cső­döt. Csakis a felkészülés végkifejletébe csú­szott hibának tulapdonttom, hogy a magyar válogatott olyan erőtlenül látszott. A hosz- szú felkészülést eléggé sikeresnek tartom, de a végén valahogy elszúrták a dolgot, és ezt — magnós nyelven mondva — végzetes bakinak tartom. A klímára való felkészülés teljesen félresikerült A megérkezéssel és az akkllmatlzáclóval is voltak problémák. Sok dolog még máig sem derült kt, de lé­nyegében a felkészítés szakmai hibája okoz­ta, hogy a csapat nem volt fitt és leszere­pelt. ■ Szóval nem a gyerekekben, a váloga­tásban, volt a hiba, ahogy sokan megpró­bálták magyarázni? — Nem hát, lényegében ugyanaz a csa­pat ment ki, amelyik zsinórban hozta a jó eredményeket. Elképzelhetetlen, hogy egy Jó futballista egyik napról a mástkra elfe­lejtsen futballozni. Éppen akkor, amikor a tudására a legnagyobb szükség van. Ez a csőd nem a játékosok, nem a csapat hibája volt. ■ Ilyen körülmények között kevés em­ber vállalta volna el a szövetségi kapitá­nyi tisztet. Milyen megfontolásból vállalta el a hálátlan szerepet? — Nem from alá, hogy kevés ember vál­lalta volna, mert Komora Is elvállalta. Ma­gyar szövetségi kapitánynak lenni minden­kor nagy megtiszteltetés. Más tészta, hogy egy roppant sikertelen világbajnoki szerep­lés után vállalta. Akkor, amikor a magyar válogatott mindenkor mélypontra kerül, és az Európa bajnoki viadalokon aztán soha­sem tud megfelelően látszani. Most ez egy átmeneti állapot. Két mérkőzést vesztett el a válogatott. De nem Is ez a probléma, hanem hogy milyen játékkal. Teljesen de­fenzív Játékkal, ami sohasem állt közel a magyar labdarúgáshoz. Természetes, hogy a mexikói sokkhatás, a megilletődés még eléggé érezhető. De én azt mondtam ma­gamban. hogy a magyar futballisták nem ennyit tudnak. Jött az MLSZ ú) vezetése — látja, ők Is vállalták —, Jött Somogyi Jenő. aki az MTK ban Is a fónököm, a part­nerem volt. Roppant tisztességes és ráter­mett embernek tartom. Hívott, lőttem. ■ Elég magabiztos kijelentéseket tett az­óta. Viszont a magyar labdarúgás nemzet­közi klub-, kupaszinten sem ért el különö­sebb eredményeket. Ennek ellenére bizako­dik? Nem az egyesületi munkában van a hiba? — Hát ennek nagyon sok Összetevője van. A Rába ETO-nál töltöttem öt évet, és az ott tolyö munkáért ma ts garanciát válla­lok. Nálunk egyetlen probléma volt, hogy öt év alatt — anyagi okokból — képtele­nek voltunk egyetlen játékost ts leigazol­ni. Ennek ellenére Jó eredményeket értünk el. Mi lett volna, ha bizonyos posztra vagy ; posztokra Igazolhattunk volna egy kimagas­ló Játékost? Tudni kell, hogy tizenegy Já­tékossal nem lehet nektmenni a bajnokság­nak. Legalább 15—16 megközelítőleg egy­forma képességű látékosra van szükség. Játszottunk a Manchester Uniteddal kupa­meccset Hat olyan látékos ült a ktspa- don, akik mindannyian válogatottak vol­tak Például Whiteside, Stapleton és Ilye­nek. Nekünk nincsenek Ilyen vérmes igé­nyeink, hogy válogatottak üljenek a kts- padon De tény, hogy a feltételek dolgában nem tudluk elérni azt a kiindulási állapo­tot, amely megközelítőleg egyforma fel­tételeket biztosítana a nyugat-európai or­szágokkal. Vannak persze szakmai hiányos­ságok is. Viszont látni kell, hogy nálunk most egy megújulási folyamat van, egy meg­tisztulás. Az egyesületi önállóság, az MLSZ önállósága egyféle érdekeltségi alapot te­remt mind az egyesületeknél, mind az MLSZ-nél. Nyilvánvalóan ösztönzi a haté­konyabb szakmai munkát, nem lesz lazsá­lás. A megfelelő helyekre az arra érdemes emberek kerülnek, akik képesek lesznek ezt a folyamatot végigvinni. Ettől nagyon sokat várunk, s Jómagam is sokat várok. Természetesen szakmailag Is meg kell újul­ni, lépést tartani a világgal. Változatlanul állítom, hogy a magyar játékosok tehetsé­gesek. meg lehet őket mindenre tanítani, csak legyen ki. Ez nem újdonság, én ezt már korábban bebizonyítottam Győrben. Ter­mészetesen szakmai téren Is fejlődni kell, de mindenekelőtt a feltételeket kell Javí­tani. Magyarország meglehetősen kis ország, nem dúskál a pénzben, márpedig a pénz gok, hogy csináljanak reklámot stb. Ezek menedzselési kérdések tulajdonképpen. Tu­lajdonképpen meg kell tanulnunk vezetni az egyesületeket, irányítani. És ha ezt meg tudjuk tanulni, akkor biztos vagyok benne, hogy ennek meg lesz az eredménye a szak­mai munkában és az eredményekben Is. ■ Volt már bizonyos követelményrend­szer korábban is. Ogy nézett ki, hogy a futballista nehéz testi munkás, akinek meg­szabják, hányszor rúgjon a labdába, meny­nyit fusson. Van ennek értelme? Nem len­ne jobb, ha valaki a kedvtelés, a népszerű­ség, a hírnév miatt futballozna? — Jobb lenne. Az a bizonyos követel­ményrendszer már régi história. Az az igaz­ság, hogy kedvtelésből ma már nem lehet futballozni. Futballberkekben rendkívül fe­szített légkör uralkodik. A l’art pour l’art futballnak vége. Ez a túlfeszített pálya tel­jes embert kíván. A kedvtelésfoci már csak a grundon létezik, ha van egyáltalán grund. Egy óra Verebes Józseffel „Meglátják, fog ez menni...“ Verebes két arca ma a futballban is nagyhatalom. Minden körülötte forog. A játékosok egyre drá­gábbak, drágák a szakemberek, sokba ke­rül minden. Mégis azt vallom, hogy a Jó szakembereket, a Jó játékosokat meg kell fizetni. Más: Jobban kell menedzselőt Eb­ből a szempontból több utcahosszal le va­gyunk maradva a világgal szemben. A me­nedzselés, a jó szervezés ezenkívül pénzt hoz a konyhára. Nagyon sok gond van, de ‘ viszont egy olyan stáb jött létre az MLSZ- ben, amely szakmailag és minden tekintet­ben Jó tartást vezetett be, felvázolta az új elképzelést, ezt kell most megvalósítani. ■ A lehetőségek valóban csak a mene­dzselésben rejlenek? — Nézze, nálunk nagyim sok baj van az átigazolások körül. Nem mindig a megfele­lő Játékosok kerülnek a megfelelő helyre. Valaki elkerül valahová, megáll a fejlődés­ben, ugyanakkor máshol — ahol lehetősége lenne — előretörhetne. Nemrég vezettük be a szerződéseket, és a játékosok profik. Akkor miért ne lehetne játékospiac? Sze­rencsére most már mozgásba Jött ez a do­log. Nem lesz központi szabályozás, az egyesületek önállóak, önálló elszámolással. Tényleg Jól ki kell. hogy nyissák a szemü­ket, hová teszik a pénzt, kit szerződtetnek, milyen lehetőségeket tudnak biztosítani, meddig mehetnek el anyagiak dolgában. Ezek mind-mind olyan dolgok, amelyeknek csak később mutatkozik meg az eredmé­nye. Egy két éven belül mindenképpen. Ad­dig rendbe kell szedni az egyesületi mun­kát, és ez majd a magyar labdarúgást is helyre teszi. Nálunk itt most forr minden, kialakulatlan. Ez azt Jelenti, hogy nagyon sok hasznos gondolat, koncepció van, hogy is kéne ezt megvalósítani, hogy Is kéne élni az önállósággal, mert ez rendkívül fon­tos kérdés. Nyilvánvaló, hogy aki Jobban él majd ezekkel a lehetőségekkel, hama­rább kikerül a mélypontról. Most minden­képpen szakmailag Is egy olyan helyzet van, hogy lehet előre lépni. ■ Említette, hogy forrásban van a ma­gyar labdarúgás. Meddig tarthat ez a for­rás? Mikor lesz eredmény? — Szerintem legalább egy év kell hozzá, hogy a dolgok tisztázódjanak. Főleg az egyesületi önállóságot kell megemészteni, ez Itt a kulcskérdés. Teljesen új rend lesz. i Pontosan tudjuk majd, hogy egy játékos i mennyibe kerül, mennyiért lehet eladni. I Tisztázódnak a külföldi szerződések, az egyesületek gazdasági munkája körüli dol­Persze, mindig Jő, ha a futballista eseté­ben is találkozik a „szakma“ a kedvtelés­sel, mint ahogy minden más szakmában ez a Jő. Az a bizonyos követelményrendszer olyan Időben Jött, amikor a magyar labda­rúgás szintén a mélyponton volt. Szerintem túl sok ez a mélypont, és nem mindig he­lyesen vonjuk le a konzekvenciát a történ­tekből. Meg kéne néha nézni, hogy valóban válság van-e vagy csak a látszata? Ezt nem firtatta senki, csak söpört. A direktlv, köz­ponti irányítás nem vált be, szerencsére ennek már vége. Hogy most ki hogy hasz­nálja ki a lehetőségeket, azt már edzője és vezetősége válogatja. Mindenesetre ma már nem lehet a focit félvállról venni. Most már mindenben nagyon profinak kell len­ni. Nem lehetséges, hogy egy Igazgató, pusz­tán azért, mert 6 a bázlsszerv főnöke, be­leszóljon szakmai dolgokba akkor Is, ha nem ért hozzá. Ha ért, akkor Igen. Szeren­csére ezek az allűrök nálunk lassan kive­szőben vannak. Ezt már túlhaladta a fej­lődés. Társadalmi alapon ezt már nem le­het csinálni. Bázlsszerv nélkül természete­sen elképzelhetetlen a szocializmusban a foci. Kell a rezsiköltségekre, a fenntartás­ra a pénz. Viszont ami a Játékot Illeti, ott Jobb lenne, hogy mindenki csak annyit ve­gyen ki a kasszából, amennyit megérdemel, amennyit megkeres magára. Ez az egyesü­leti önállóság tulajdonképpen még kifor­róban van. Egészen pontosan még senki sem tudja, hogy fog ez szuperálni, de hogy Jó, az biztos. Mindenesetre arról van szó, hogy a magyar futball végre talpra álljon. Minden ennek van alávetve. Ehhez kell megteremteni a feltételeket. Szerencsére már okosabbak vagyunk, okultunk a múlt­ból. Az egyesületek most alakítanak ki egy­féle feltételrendszert. Lehet, hogy egyéves, lehet, hogy hosszabb folyamatról van szó. ■ As irányítása alatt a válogatott ját­szott már egy EB-selejtezőt, elég vérsze­gény, egy-nullás győzelemmel. Mi erről a véleménye? — Az az Igazság, hogy az eredmény nem fejezi ki a két csapat közötti különbséget. Kihagytunk egy tizenegyest, volt két ka­pufa, és legalább hat biztos gélhelyzet. Nyomasztó fölényben Játszottunk. Néha ez Is rossz. Ettől függetlenül a világ labda­rúgásában már olyan kiegyenlítődés van, hogy senkit, egy Ciprust sem lehet lebe­csülni. Nincsenek lefutott meccsek. Ha meg pláne az alaphelyzetet vizsgáljuk, amelyben a csapat kiment Ciprusra. Nyolc hőnapja nem nyert a magyar válogatott. Itt volt a mexikói sokkhatás. Ilyen körülmények kö­zött ez a győzelem — még egy-nullra is — óriási teljesítmény volt. Mindenképpen vísz- szaadta a Játékosok hitét. Egyrészt azok­nak, akik megjárták Mexikót, és lelkileg a mélyponton voltak, másrészt a fiataloknak, akikre most az vár — legalábbis azt vár­ják tőlük —, hogy ők majd másképpen csi­nálják. Nekem három hetem volt ahhoz, hogy csapatot építsek, a csapathoz játékot. Ilyen helyzetben még talán egyetlen edzó sem volt, hogy az alapozás kellős közepén tétmérkőzést Játsszon. Ez paradoxon de mégis megcsináltuk Szerintem mindenkép­pen szakmai bravúrról van szó, és le a ka­lappal a Játékosok előtt Is. ■ Szóval Verebes mint edző, bizakodva néz a jövőbe? A ciprusi mérkőzés alapján is Ilyen bizakodó? Megtalálta a megfelelő játékosokat a megfelelő posztra? — Az első félidőben még érezhető volt a mexikói megllletődöttség. Az öt-hat me­xikói kereste tulajdon önmagát, a négy-öt újonc még Inkább. Higgye el, hogy szur­koltam a mexikóiaknak, hogy sikerüllőn nekik a dolog. Beleéltem magamat a hely­zetükbe. Bizonyítaniuk kellett. Bizonyítot­tak. Az újoncokat magam választottam, ér­tük nekem kellett vállalni a felelősséget. Nem csalódtam bennük. Egy percig sem voltam Ideges. Az eredmény most egyálta­lán nem mérvadó. Lehetett volna négy nul­la is. De én éppúgy örülök az egy-nullnak. Pillanatnyilag ezt a keretet tudom össze­válogatni a magyar futballből. De egy-más- fél éven belül nekünk egy nagyon erős magyar válogatottat kell csinálni, plusz az olimpiai csapatot. Valamennyi magyar Já­tékost biztosíthatom, hogy a verseny áll, bárki bekerülhet a csapatba. Nekem nin­csenek kedvenceim, nekem csak Jő és rossz futballisták vannak. Mindenki előtt nyitva a kapu. Nagy verseny van, garantálom, hogy a leg)obbak lesznek Jelen. Lehet, hogy ez közhely, de nálam nincs senkinek sem bérelt helye. A teljesítmény a megha­tározó tényező. ■ Akkor milyen a Verebes-játékstílus? — A modern Játéknak a kritériumai adva vannak. Felfogás kérdése, ki hogy él ve­lük. Feltétlenül meg kell tanítani a csapa­tot a modern játék összes kritériumaira. A stílust lehet bárhogy nevezni, szerintem az nem Is lényeges. A Verebes-stílus már Győr­ben megmutatta, mit tud. ■ Hogy fogadták el az új edzőt a vá­logatott játékosai? — Engem Magyarországon különösebben nem kell elfogadtatni. Az én nevemhez már kapcsolódik bizonyos siker. Tudják rólam, hogy kemény gyerek vagyok, amit csinálok, célratörően csinálom. Akik velem dolgoz­tak, nem bánták meg. Sikert értek el anya­gilag és erkölcsileg Is. A Rábával felju­tottunk majdnem a csúcsra. Visszatérve a hangulatra, most nagyon egészséges önbi­zalom uralkodik a csapatban. Ez szinte törvényszerű. A mexikóiak bebizonyították, hogy nem kell szégyenkezniük, Ismét emelt fővel ktmehetnek az utcára. Ezt a tényt nagyon fontosnak tartom. A szurkolóknak is visszajöhetett az önbizalma, hogy azért a magyar focisták nem annyira gyengék, tudnak futballozni, és újítani Is, ha kell. ■ Az újítással kapcsolatban elég sok el­lentétes vélemény merül fel. Végh Antal könyvét mi is közöltük. Mi a véleménye e kérdésben? — Nézze, a régi MLSZ-vezetés nagyon rossz politikát folytatott. Érthetetlen hely­zet elé állította az egész társadalmat. Le­het, hogy ők tisztában voltak azzal, ami történt, de a nemzet nem. Én csak azt tu­dom mondani, hogy a hosszú hallgatások, vádaskodások nem vezettek semmire. Egy­szerűen „elpasszolták“ a felelősséget. Elég hosszú Időnek kellett eltelnie, hogy az új vezetés nagyon keményen nevén nevezze a hibákat. Végh Antal tulajdonképpen nem csinált semmit, csak abban a bizonyos tit­kolózást időszakban elmondott egyet-mást. Olyasmit, amit hallott, vélt vagy sejtett. Ezért volt olyan sikere. Közrejátszott ebben a sportvezetés. Mert ha Idejében közzéteszi az elemzést, akkor erre a könyvre nincs Igény, nincs rá vevő. ■ Bízik tehát a magyar labdarúgás meg­újulásában? — Miért nem bíznék? El sem vállaltam volna a szövetségi kapitányi tisztet, ha nem bíznék. Sajnos, a világ elsuhant mellettünk, és ml lekéstük a fejlődés gyorsvonatát. De semmi sincs veszve. Én most attől várok áttörést, hogy megfelelő emberek kerülnek a megfelelő helyre, és nem fogunk Impro­vizálni. Ez az új érdekeltségi alap bizonyos tekintetben farkastörvényeket szül, de enél- kül nem megy. Ezt nem ml találtuk ki. így mennek a társadalmak már évszázadok óta. Akt nem megfelelő helyen van, nyil­ván elbukik. ■ Van még esélye a magyar válogatott­nak az Eurúpa-bajnokságon? — Matematikailag van. És én mindig annak voltam a híve, hogy ha két száza­lék esélyem van, azt megjátszom. Egy-két éven belül szeretnék összehozni egv olyan magyar csapatot, amely ütőképes lesz a nemzetközi hadszíntéren. ■ A parodista Verebes kifigurázta — az MTK-nak frt dalszöveg alapján —, hngv ő már tud|a, mikor és hová fog menni, ön is tudja? — Verebes kollégával módosítottuk a dal­szöveget. így hangzik: Meglátják, fog ez menni... Palfigyi Lajos A szerző felvételei W

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents