Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-08-26 / 34. szám

új ifjúság 21

Kommentárunk

Fejleszteni

a vállalkozó szellemet

„Nem spekulálni, a vállalkozó szellemet fejleszteni“ — ezt a címet adta vezércikkének augusztus 18-án a bratislaval Pravda. A vezércikk kiemeli: a gazdasági vezetők és a gazdasági döntési folyamatokban részt vevő szakemberek fontos feladata, hogy segítsék az új növekedési pályára való gyorsabb átállást, a gyorsabb ütemű gazdasági növekedés feltételeinek biztosítását, a tartós gazdasági egyensúly megteremtését. Ma már mindenki tudja, hogy a társadalomban és a gazdaságban a termelés, a szolgáltatás, a szükségletek kielégítése a fejlődés jelenlegi szakaszában sokkal differenciáltabb, mint korábban.

A CSKP XVII. kongresszusa a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítását állandó feladatként jelölte meg. Ez a fejlesztés két, kölcsönösen összefüggő úton haladva valósul meg: igényes Innovációk révén, amelyek többnyire az állami műszaki fejlesztési feladatok végrehajtását jelentik, továbbá apró, a gyakorlatban azonban Igen lényeges újítások, innovációk realizálásával. Ezért kedvező feltételeket kell kialakítani az újítók és feltalálók mozgalma különböző formáinak további kibontakozásához. Az új feladatok új problémamegközelítést igényelnek a vezetőktől és beosztottaktól.

Mint minden újdonság, az új műszaki elgondolások gyakorlati bevezetése is rizikóval jár. Kockázat nélkül azonban itt sem lehet sikerre számítani, és mégis az az általános észrevétel: nincs elég mersz az újítások, főként a találmányok gyors bevezetéséhez. Feltehető a kérdés: vajon miért? Az biztos, hogy az új szabályozók lassú bevezetése hátráltatja az új termék előállítását vagy eljárás gyors alkalmazását. Inkább a kockázatmentes, bár természetesen kisebb hasznot hozó termékek gyártása folyik tovább.

Látni kell azonban azt Is, hogy az emberi fantázia nem fejlődik vissza, nap nap után születnek alkotó gondolatok, újító ötletek. A tények sokasága bizonyltja, hogy a hazai szellemi termékek akkor hajtanak sokkal nagyobb hasznot, ha azokat itthon sikerül a gyakorlatban alkalmazni. Nemcsak azért, mert itt születik egy korszerű termék vagy technológia, és emelkedik általa a műszaki színvonal, javul a minőség, hanem azért is, mert külföldön sokkal ki- flzetőbb utólag értékesíteni. Nagy érték- poccsékolásnak számít a nyers ötletek felkínálása, mert azokért csak csekély fizetséget kapunk, és végleg kicsúszik a kezünkből a bevezetés utáni nagyobb haszon lehetősége.

Persze nem csak világmegváltó találmányokra vonatkoznak ezek az észrevételek, már csak azért sem, mert nagy találmányokból csak kevés születik. A naponta születő apró, vagy legalábbis annak tűnő újdonságok széles körű és eredményes felkarolása a cél. Nagyobb előrelépés csak akkor várható, ha a kockázatot vállalók nagyobb segítséget kapnának, ha látnák, hogy a rizikóval Is megéri. A kockázat vállalásától idegenkedő üzemekben nehéz a dolguk az újdonságok felkarolását támogatni hivatott szervezeteknek és szakembereknek. Az újdonságok gyakorlatba történő bevezetése az utóbbi hónapokban felgyorsult, de a fejlettebb Ipari országokhoz képest még most Is lassú és nehézkes.

Strasser György

Nemzetközi

balettiskola

A magyar balettművészet világhírű, nem meglepő tehát, hogy a világ minden tájáról járnak Magyarországra tanulni. A Nemzetközi Színházi Intézet és a budapesti Állami Balettintézet éppen ezekben a napokban nemzetközi balett-tanfolyamot tart. A szocialista országok balettintézeteinek növendékei számára első alkalommal meghirdetett tanfolyamon több mint télszáz hallgató vesz részt. Az augusztus 21—30. között rendezett tanfolyamon magyar mesterek és jeles külföldi vendégtanárok Irányításával behatóan ismerkednek a modern tánctechnikával, a modern és a klasszikus balett elemeivel.

A Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, Romániából és az NDK-ból érkezett balett-táncosokon kívül jelen vannak még a finnországi, franciaországi és az NSZK-bell balettlntézmények jelöltjei Is; így a kurzus egyfajta lehetőséget nyújt tapasztalatcserére és a különféle balettiskolák, felfogások összevetésére Is.

Nem érdektelen a balettmesterek nevének említése sem. A modern táncórák vezetője az amerikai Anna Price, a klasszikus óráké pedig Valentylna Szavlna és Iszan- gyer Hmelnylckij szovjet mesterek. A program kiegészítéseként a budapesti intézet művésztanárai repertoárdarabokat tanítanak be a hallgatókkal. F. V.

HKEP EGV NEPMMÉ

Két falu. Szlovákgyarmat (Slovenské Öarmoty) és Ápátújíalu (Opatovská No- vá Vés) kulturális életét irányítja Petényi Lívia népművelő. Három éve van a pályán. Munkájáról, az elért eredményekről faggatom az Apátújfalui Hnb elnökének irodájában, ahol hetente két nap „bérelt“ helye van.

— Ebből könnyen kitalálható, hogy a hét többi munkanapján, hétfőtől szerdáig Szlovákgyarmaton „székelek“. Mindkét faluban főleg a fiatalokkal végzett munkában igyekszem minél jobb eredményeket elérni — mondja a népművelő, aki maga is fiatal, s a gimnázium befejezése után választotta ezt a hivatást. — Az Iskolánkívüli nevelés keretében rendszeresek az időszerű előadások. Idén „Vallás a fiatalok gondolkodásában“, ,,Általános választások“, „Szocialista törvényesség“, „A közrend védelme“ címmel tartottunk előadásokat a fiataloknak. Előadóink, Péter József hnb-elnök és JuraJ Bodnár rendőrfőhadnagy szívesen Jönnek a fiatalok közé. Ez év májusában két versenyen Is szerepeltünk. A szlovákgyarmati fiatalokkal a művelődési házak és népkönyvtárak versenyének Járási fordulójába neveztünk be irodalmi összeállítással, az újfalui fiatalok pedig „Cl- gánybugi“ című produkciójukkal vettek részt a modern színpadi táncok Járási seregszemléjén.

— Milyen sikerrel? — kérdezem.

— A szlovákgyarmatiak elismerő oklevelet kaptak, az újfalulak műsorát az összeállítás díjával Jutalmazta a zsűrli pedig csak az utolsó pillanatban döntöttünk el, hogy benevezünk. Nem egész egy hét alatt, szorgalmas próbák eredményeként állt össze a program, amely a cigánytánc és a diszkótánc elemeit ötvözte eggyé. Persze az egy hét felkészülés csak azért volt elegendő, mert az apátújfalui ifjúsági szervezetnek immár évek óta működő lánytánccso- portja van. Több versenyszerű szereplés áll már mögöttük, a helyi állami és politikai ünnepségek műsorában pedig állandó helyük van táncosaiknak.

— Itt élsz Gjfaluban. Az itteni fiatalokkal bizonyára jobb eredményeket tudsz elérni, mint teszem azt, a szomszéd faluban. Vagy talán tévedek?

— Persze, van ennek előnye is meg hátránya is. Tény, hogy Szlovákgyarmaton nagyon nehéz volt a kibontakozás. Először is meg kellett ismerkednem az ottani emberekkel, majd amikor ez megvolt, el kellett érnem, hogy befogadjanak és elfogadjanak, ami, úgy érzem, már megtörtént. Idehaza annyival volt könnyebb, hogy már a SZISZ-be lépés óta kiveszem részem a szervezet munkájából és általában a kulturális tevékenységből. Öröm számomra, hogy az utóbbi időben a fiatalokon kívül a Nőszövetség és a Csemadok szervezetének tagjai is kulturális munkát végeznek. Igyekszem mindig a rendelkezésükre állni, mert a népművelő egyik fontos

■

. n '--J

'I

'j

..

%

feladata az emberek alkotókedvének, tenni akarásának felkarolása, és a szükséges feltételek megteremtése.

— Elégedett vagy az eredményekkel?

— Távolról sem. Lényegében még kezdő vagyok, és sok-sok tapasztalat kell még ahhoz, hogy munkámat az eddiginél nagyobb megelégedettségre tudjam végezni.

Kép és szöveg: Bodzsár Gyula

Vizsgáznak a képviselők

Negyedév telt el az új képviselőtestületekbe való általános választások óta. Azóta a nemzeti bizottságok megtartották alakuló ülésüket, a képviselők megválasztották a tisztségviselőket, a tanácsokat, a bizottságokat, és jóváhagyták az előttünk álló öt év választási programját. Számos helyen az eredeti programtervezetet olyan reális feladatokkal egészítették ki, amelyeket a lakosság javasolt a választási gyűléseken. A nemzeti bizottságok közös Időszerű feladata, hogy napirenden tartsanak minden elhangzott megjegyzé.st, követelést, amelyek ezeken a gyűléseken hangzottak el. Megválaszolásukra az őszi nyilvános gyűléseken kerül sor. Az őszi gyűléseken választják meg a polgári bizottságokat is.

Szlovákiában a képviselőtestületekbe több mint 61 ezer képviselőt választottunk meg május végén. Kétharmaduk már korábban Is végezte ezt a munkát, egyharmaduuk viszont először vált képviselővé, s a többségük fiatal, tele energiával, célokkal. Ügyintézés közben minden képviselőnek szem

előtt kell tartania, hogy munkája csak akkor lesz gyümölcsöző, ha • választókörzetében kezdettől fogva szilárd kapocs lesz a lakosság és a választó szervek között; ha Ismeri választól véleményét, kívánságait,, problémáit, javaslatait.

Mlndannyiunkra azonban egységesen minőségileg új, felelősségteljesebb feladatok hárulnak az 1983 januárja óta érvényben lévő, a nemzeti bizottságokról szóló novelli- zált törvény értelmében. Ez a törvény bővítette a nemzeti bizottságok jogkörét, és ebből eredően támaszt nagyobb Igényeket a képviselőkkel szemben. A jogi módosítás jobb feltételeket teremt a képviselők politikai aktivitásának növeléséhez. Am hogy tisztségüket sikerrel láthassák el, ismerniük kell e tisztséggel járó jogokat és kötelességeket is. Így most már a nemzeti bizottságokon múlik, hogy az egyes szinteken milyen formában valósítják meg a képviselőtestületek tagjainak továbbképzését.

P. V.

Ojítómozgalom

A Nltral járás SZISZ-tagjai körében mély gyökeret vert az újítómozgalom. A járási szervezetet e mozgalom terén Szlovákia három legjobb járása közé soroljuk. Az Ifjúsági szövetség által szervezett újítómoz- galml verseny harmadik évfolyamába 32 szervezet kapcsolódott be. A fiatalok által benyújtott újítási javaslatok egyszeri társadalmi haszna meghaladja a hárommillió koronát. A mozgalom további fejlődésére vall, hogy az említett Időszakban 110 úgynevezett első újító lépett a mozgalomba.

A Babetták világgá mennek

A kolárovól gépgyár Babetta kismotor- kerékpárjai a maguk kategóriájában szinte egyedülállóak, éppen ezért rendkívül keresettek szerte a világon. A vásárlók főleg az elektromos gyújtást (1), takarékos üzeméJ' tetést, automatikus sebességváltást és igénytelen kezelést dicsérik rajta.

Júliusban 4615 kismotor hagyta el a gyár- csarnokot. Ebből 1086 jármű az Egyesült Államokba, Svédországba, Görögországba és Magyarországra vándorolt. Ezekben és még további más országokban jóval nagyobb tételeket Is rendelnének belőle, ezért a VIII. ötéves terv alatt sor kerül a termelés bővítésére. S. L

Szeptember 1. — a béke világnapja

A fejlődés neve - a béke

Könyvek százai, ezrei íródtak a békéről. Lehet, nem tesznek ki annyi kötetet, mint a háborúról szólóak, mert a harcban tanúsított hősiesség mindig hálás téma volt, de a béke irodalma az utóbbi Időben mindenképpen gyarapodott. Nemzeti és nemzetközi szervezetek, a béke kérdéseire szakosított kutatóintézetek hatalmas mennyiségben tették közzé a békéről szóló tanulmányaikat. Ezek egyértelműen azt bizonyítják, hogy veszélyben az emberiség legbecsesebb kincse, a béke.

Nemcsak hogy nem jutottunk el az általános és stabil béke állapotába, hanem olyan helyzetbe, kerültünk, amikor elmondhatjuk: talán sohasem fenyegette nagyobb veszély az egyetemes békét, mint a második világháború óta eltelt, de különösen az utóbbi Időszakban. Minduntalan kisebb- nagyobb konfliktusok robbannak ki a világ egyik vagy másik részén. Ebben a „háború utáni“ időszakban 150—200 háború dúlt. A fegyverkezési hajsza az amerikai Imperializmus ösztönzésére túllépett minden elképzelhető és Józan ésszel felfogható küszöböt. A veszélyt csak súlyosbítja az amerikai ún. „cslllagháborús program“, fedőnevén a stratégiai védelmi kezdeményezés, amely már az emberiség puszta létét veszélyezteti.

Sajnos, tagadhatatlan, hogy az emberiség egész történelmében egymást követik a háborúk, törzsi, vallási, polgárháborúk, uralkodók és dinasztiák, nemzetek közötti torzsalkodások. De senki sem állíthatja, hogy az emberiség történelmében sorsszerűén a Jövőben Is ugyanazokon a koordinátákon kell továbbhaladnia. A Jelenlegi körülmények között, amikor a fegyverek ereje pusztulással fenyegeti az egész bolygót és az emberi nemet, annak elfogadása, hogy a történelem ugyanúgy alakul, mint eddig, gyakorlatilag arra ítélné az emberiséget, hogy feladja a jövőjét. Ám az emberi civilizáció történelmi alakulásának gyökeres megváltoztatása, a háború kizárása a nemzetek életéből, nyilvánvalóan megköveteli e kérdéseknek a múltbelitől teljesen eltérő megközelítését és értelmezését. Ügy, ahogy azt a Szovjetunió és a szocialista országok számos esetben javasolták nemzetközi fórumon és a kétoldali kapcsolatokban egyaránt.

A történelem nincs híján a háborúról és békéről szóló filozófiai eszmefuttatásoknak. Paradox módon olyanok Is akadnak közöttük, amelyek pozitív szerepet tulajdonítanak a háborúnak a civilizáció fejlődése szempontjából. A preszokratikusok, akárcsak Nietzsche szemléletében is a háború magától értetődő konfliktus a történelem alakulásában, fordulópont a történelmi haladásban. A történelem motorja olyan értelemben, hogy a végét jelenti valamely civilizációnak és áttérést egy fejlettebbre.

Nem véletlen talán, hogy éppen eme elferdült szemlélet vált ideológiai alapjául a náci fasizmusnak, amely eddig a legszörnyűbb pusztítást hozta az emberiségre. 0- lyan apokalipszist, amelyet világnézeti felfogásra való tekintet nélkül máig Is minden normális ítélőképességű ember mélységesen elítél.

A Szovjetunió a nagy októberi szocialista forradalom győzelme, a lenini békedekrétum, kiadása óta egyértelműen azt az elvet vallja, hogy az emberi társadalom haladásának nincs szüksége háborúra, arra, hogy

civilizációkat áldozzanak fel oltárán. Teljesen elfogadhatatlan, hogy egy úgymond magasabbrendű civilizációnak egy alacso* nyabbrendűnek tartott civilizáció romjain kellene megjelennie. Maga a felsőbb- és alsóbbrendű civilizációkra való felosztás nélkülözi a legcsekélyebb erkölcsi alapot.

Igaz, hogy a történelem tanúja volt számos kultúra és civilizáció felemelkedésének és bukásának, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy valamely civilizáció felvirágzása szükségszerűen együttjár egy másiknak a bukásával. Az emberi haladás a- lapja a kultúrák és civilizációk sokfélesége, a köztük való párbeszéd, az egymásra gyakorolt hatás, nem pedig elszigetelődésük, és némelyikük megsemmisítése. A történelem számos példával Igazolta, hogy éppen azok a kultúrák haltak ki, amelyek téves felfogásból elszigetelődtek. Még ke- t vésbé volt esélyük a túlélésre azoknak a civilizációknak, amelyek állandó háborúskodással próbálták fenntartani létüket.

Ma, amikor az egész emberiség túlélése a tét, még megfontoltabb eljárásra van szükség. Haladéktalanul ki kell Iktatni a háborút, mint a vitás kérdések megoldásúnak módját az országok közötti kapcsolatok kelléktárából úgy, ahogy azt már a lenini békedekrétum megfogalmazta. Ugyancsak az orosz proletariátus vezére fogalmazta meg először a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének és együttműködésének elvét, amelyhez a szovjet külpol’tlka és a szocialista közösség az államközi kapcsolatokban következetesen tartja magát.

Ez pedig csakis békében lehetséges. Békében, amely a fejlődés alapja, amely lehetővé teszi, hogy az emberi kéz és elme által alkotott javakat a népek, nemzetek boldogulására, nem pedig pusztítására fordítsuk. K. M.