Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-08-05 / 31. szám
új ifjúság 2 Kommentárunk Számok, és ami mögöttük van Érdemes elolvasni a szövetségi és a köztársasági statisztikai hivatalok jelentését a népgazdasági fejlődésről és 1986 első fél éve tervének teljesítéséről. Jóleső tudat, hogy folytatódott a gazdasági növekedés üteme, hogy hatékonyabb lett népgazdaságunk. Az állami tervfeladatokat, a termelés terjedelmét és dinamikáját tekintve, egészében véve sikerült teljesíteni. A feladatok teljesítéséhez ebben a félévben hozzájárultak a tudományos-műszaki fejlesztés eredményei és ezek felhasználása. Nőtt az új gyártmányok termelésének terjedelme, valamint a magas műszaki és gazdasági színvonalú gyártmányok részaránya. A jelentések kritikusan elemzik a hiányosságokat is. Leszögezik, hogy az régészében véve elért jó eredmények ellenére az idei év első felében a minőségi mutatók többségénél nem sikerült elérni az állami terv céljait, habár 1985- -höz képest javult a helyzet. Csökkent a gazdálkodó szervezetek anyagigényessége, de nem a várt mértékben. Hasonlóképpen alakult a bérigényesség is. Mindebből az- következik, hogy a költségek alakulása negatívan tükröződik vissza a nyereség! terv teljesítésében. 1985-höz képest, növekedtek a belkereskedelembe irányuló áruszállítások, és ez a lakossági pénzbevételek növekedésével együtt lehetővé tette a személyi fogyasztás növekedését. Számokban kifejezve a lakosság pénzbevételei 1985 első feléhez képest 3,1 százalékkal voltak nagyobbak. A jelentés megállapítja, hogy élelmiszerekből és Iparcikkekből folyamatos volt a lakosság ellátása, bár problémák mutatkoztak, a kiváló minőségű és a magas műszaki színvonalú árucikkek iránti kereslet kielégítésében. A kínálat főleg a fogyasztási elektronikai termékeknél, a bútoroknál, az építőanyagoknál, a textiláruknál, a cipőknél és a gépipari pótalkatrészeknél maradt el a kereslettől. Habár a hazai gyártmányú színes tévékészülékek szállítása 18, a hűtőké és mélyhűtőké 15, a kerékpároké pedig 2 százalékkal nőtt, a keresletet nem sikerült teljes mértékben kielégíteni ezekből a termékekből. Kicsi a divatos termékek részaránya, amit szintén bírált a jelentés. A piac élelmiszer-ellátása jónak mondható Hiányosságok fordultak elő némely tartós szalámival, a különleges minőségű húskészítményekkel és egyes tejtermékekkel való ellátásban. Ezekből a cikkekből az ellátás nem volt mindenütt olyan folyamatos, ahogy azt szerettük volna. Az életszínvonal emelését elősegítette a szolgáltatásokban kitűzött tervek megvalósítása is. 0] szolgáltatásokat vezettek be, a nyitvatartási idő is jobban megfelel a lakosság igényeinek. U- gyandkkor továbbra is nehézségek merülnek fel a lakáskarbantartásban, és a lakásalap korszerűsítésében is lemaradás mutatkozik. Pozitív eredményeket könyvel el a statisztikai hivatal a művelődésben. Ebben a tanévben országunkban 681 ezer gyermek jár óvodába, az adott korosztályba tartozók csaknem 93 százaléka. Az alapiskolákat 2,1 millió tanuló látogatja, a gimnáziumokba 133 ezer, a szakközépiskolákba 213 ezer diák jár. A középfokú szakmunkásképző intézetekben közel 400 ezer tanuló készül jövendő szakmájára. A felsőoktatási intézményekben 141 ezer fiatal tánul. * A kedvezően fej^dő szociális körülmények között növekedett az ország népessége Is: a CSSZSZK lakosságának száma 1986. június 30-án 15 millió 537 ezer fő volt. Az első fél évben 113 ezer gyermek született és 96 ezer személy halálozott el. Strasser György C/2 A lányokat nem kell hajtani, maguktól is sietnek. Vagy ez a képen nem látszik? Balról: Mészáros Júlia, Fetró Magdolna, Bartakovlcs Nóra. Télen savanyú uborkát még aranyért is nehezen lehetett kapni. Az idén jobb a termés, a konzervgyárak alig győzik feldolgoz, ni. A sok diák, aki segít ebben a munkában. aranyat talán nem adna majd az uborkáért még akkor sem, ha hiánycikk lenne most is — hisz a nyári építőtáborban eleget látott belőle. — Egy hete dolgozunk. Az első napon kajszibarackot raktunk el, azóta egyfolytában uborkát. A három lányt az üres beföttesüvegek mellől kaptam el néhány szóra. A közelünkben egy nagy halom metélt vöröshagyma „könnyessé“ tette a beszélgetést, de ml nem az uborkát sirattuk. Talán inkább a lányok álmaiban fel-felbukkanó őszibarackot, amely csak nem akarja felváltani ezt a savanyítandó zöldséget. Pedig milyen jó lenien egy nagy, sárga, bolgár barack! — Nem is tudjuk, mennyi üveg telik meg naponta. Az már sok lenne, ha még számolnunk is kéne. Nem szoktunk még az ilyen munkához. Ez nem háztartási befőzés .. Petró Magdolna, Mészáros jülia, Bartako- vics Nóra: mindhárman bölcsészhallgatók — felig-meddig. Azért félig-meddlg, mert csak szeptemberben kezdik az első évfolyamot. Most kezdődött a délutáni műszak. Aki már felnőtt, azaz betöltötte a tizennyolcadik évét, az éjszaka is dolgozhat. Harmincán jöttek a Komenskjl Egyetem Bölcsészettudományi Karáról, csaknem valamennyien „nulladikosok“. Rajtuk kívül még a helyi szlovák gimnáziumból Is dolgoznak diákok a konzervgyárban, a Slovlik Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda] 06-os üzemében — mondja Gyurkovics Erzsébet, a gyár személyzeti osztályának előadója. — Nagy szükségünk van a diákokra. Nélkülük, nem mondok vele újat, lehetetlen volna elvégezni a munkát. A három bölcsészlány mesternöje Kanda Erika; — 1981-ben végeztem el a konzervipari szakközépiskolát, azóta ebben az üzemben dolgozom. Év közben nem vagyok művezető, csak nyárra „neveztek ki“ a diákokra felügyelni. — Elégedett vagy a lányokkal? — Nem kell őket hajtani. Eszembe jutott, hogy diákként én is dolgoztam itt, s be kellett vallanom magamnak, mi bizony nem siettünk. Vajon a lányokat mi hajtja? — Teljesítménybért kapnak — mondja Gyurkovics Erzsébet. — A középiskolások viszont órabérben dolgoznak. Órabért kap az a négy egyetemista fiú is, akik az uborkát dunsztolják. Ök keresnek a legjobban, a lányoknak elég nehéz teljesíteniük a normát. — Nyolcán vagyunk egy csoportban, s akadnak közöttünk, akik siettetik a munkát. Néha talán túlzásba is viszik. Azt mondják, keresni akarnak — árulja el a nagy titkot a három lány, miközben egyre csak tömik az üvegeket, amelyek nemsokára a szalagon találják magukat, hogy a tartósítólé beléjük, a tető meg rájuk kerülhessen. A szalagról Ábrabám Brigitta szedi le őket, aki nem diák, hanem a konzervgyár szerződéses munkása. Már két éve dolgozik itt, évente kétszer magújítva szerződését. — Miért van ez? — Nekem jobb így. Meg aztán azon is gondolkodom, hogy talán elmegyek innen. Az általános fskola után rögtön munkába álltam, most szeretnék estibe iratkozni. Ha minden jól megy... Három műszakra járok, a munkám egész évben csak az, hogy a szalagról leszedjem az üvegeket, konzerve- ket. — Nem egyhangú, nem fárasztó ez? — Nekem nem. Már hozzászoktam. Itt nem zavarják az embert. Igaz, hogy ha jön az üveg, akkor le kell venni, de egyébként nem parancsol senki. KLINKO ROBERT Hirosimától a békeévig 1945. augusztus 6-a egészen különös helyet foglal el a civilizáció történetében. A Hirosimára ledobott amerikai atombomba elszabadított egy rossz szellemet, amely azóta Is kísért. Az addig ismeretlen fegyver Iszonyatos pusztítást végzett. A japán város 12 kilométer hosszúságban egy szem. pillantás alatt teljesen elhamvadt. Nyolcvanezer amber halt azonnal atomhalált, és körülbelül ugyancsak nyolcvanezer volt azoknak a száma, akiket rövid időn belül a sugárfertőzés okozta betegség ölt meg. A város kilencvenezer épületéből hatvan- ötezer elpusztult. A másik, három nappal később elpusztult japán városról, Nagasza- kiról már kevesebb szó esett, pedig az atombomba ott is megölt negyvenezer embert, és további hatvanezfen a sugárfertőzéstől és égési sebektől lassú kínhalállal haltak meg. Az atomkorszak kezdete keserű emlékezetű, szörnyű nap: a tudomány nagyszerű eredményét, a nukleáris energia felszabadítását gyilkolásra használta fel az amerikai haderő. Az atombomba bevetésének a már megvert Japán ellen tulajdonképpen semmilyen hadászati jelentősége sem volt. Az amerikai kormánykörök ezzel' a lépéssel inkább politikai nyomást akartak gyakorolni a világra, elsősorban a Szovjetunióra. Blackett angol történettudós állapította meg: „Arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az atombomba ledobása nem annyira a második világháború utolsó katonai akciója, mint inkáb az Oroszország elleni diplomáciai hidegháború elsó nagy hadművelete volt.“ Az atombomba kizárólagos birtoklásával, szörnyű pusztító erejének „bemutatásával“ az Egyesült Államok zsarolni akarta a világ első szocialista államát, és a lehetőség szerint megfélemlíteni vagy akár térdre is kényszeríteni. A történelem tanúsítja, hogy eredménytelenül. A Szovjetunió nem hagyta és nem is hagyja magát zsarolni, mint azt számtalanszor legfelsőbb képviselői is az Egyesült Államok és a világ tudomására hozták. A Szovjetunió, bár nem sokkal később szinte az atombomba birtokába jutott, és pillanatnyilag megközelítően egyensúly uralkodik a tömegpusztító fegyverek terén, kezdettől fogva a nukleáris fegyverek megsemmisítésére törekszik. Nem a gyengeség diktálja ezeket a javaslatokat, hanem az a felismerés, hogy egy esetleges atomháború az emberiség végét jelenthetné. A Hirosimában és Nagasza- kiban kipróbált atombombák gyenge kis vásári petárdák voltak a mai atombombák robbanóerejéhez képest. Pedig a bennük rejlő veszélyre már az első bombák készítői felhívták a figyelmet. 1945. június elsején, néhány héttel azelőtt, hogy az első kísérleti robbantást végrehajtották, kilenc atomtudós, mindannyian a bombakészítés részesei, társuk, James Franck ösztönzésére, beadvánnyal fordult az amerikai hadügyminisztériumhoz,'figyelmeztetve, milyen borzalmas fegyver az atombomba. „Az emberiséget csak egy, az egész világot átfogó politikai szervezet óvhatja Pionírok otthona A Komáromi (Komárno) Járási Pionír- és Ifjúsági Otthon a közelmúltban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A három évtized alatt valóban a pionírok otthonává vált. Falai között e- gész sor szakkör működik, s ezenkívül is gazdag műsorban válogathatnak a kis látogatók. A legjobb eredménnyel az amatőr rádiósok dolgoznak, akiknek már a világ legtávolabbi sarkaival is siekerült kapcsolatot teremteniük. A pionírotthonban minden évben legalább kétszáz esemény zajlik, és mintegy harmincezer pionír keresi fel. I. S. G eorgikon-napok ^ Keszthelyen, ebben a Balaton-partl városban, a magyar agrártudomány fellegvárában minden évben megrendezik az ún. Georgikon-napokat, az agrártudósok tudományos és szakmai tanácskozását. Az idei, augusztus 25 — 26-i tanácskozás témájaként a takarmány- gabona termelését tűzték napirendre. A Georglkon-napokon több mint száz magyar kutató és gyakorlati szakember vesz részt. Rajtuk kívül előadásokat tartanak Keszthelyen csehszlovák, lengyel, osztrák, NDK- és NSZK-beli mezőgazdászok. A takarmánygabona-termesztés témakörében elsősorban a kukorica- és az árpafajták agrotechnikai, talajerőgazdálkodási, és biológiai problémáiról lesz szó. Kicsi, de dolgos A Galántai járás egyik legkisebb SZISZ-alapszervezete a Zelenina Galan- ta zöldségfelvásárló és -értékesítő ü- zemben dolgozik. Mindössze huszonhármán vannak, ennek ellenére élénken dolgoznak. Több mint 130 órát dolgoztak le környezetük szépítésében, további órákat pedig a termelésben. A zöldség és a gyümölcs piaci csomagolásában és a banán osztályozásában a fiatalok 152. óra munkával segítették elő az üzem feladatainak teljesítését. A másodlagos nyersanyagok gyűjtésében is kitűntek, eddig 1 180 kiló papírt és csaknem hatezer kilogramm ócskavasat gyűjtöttek össze. Oláh Gyula Több százezren csatlakoztak már a hagyományos japán békemenethez, amely július elején indult el Tokiótól, hogy augusztus 6-án megérkezzék Hirosimába, ahol az atomtámadás áldozatainak a képen látható emlékművénél nagyszabású béketüntetést rendeznek. meg attól, hogy egyik pillanatról a másika ra elpusztítsa önmagát“ — írták a tudósok, és azt követelték, hogy az újonnan kifejlesztett atomfegyvert csak az Egyesült Nemzetek egy küldöttségének mutassák be elrettentő figyelmeztetésként, így kényszerítve a már legyőzött Japánt, a harci cselekmények megszüntetésére. Az Egyesült Államok kormálykörel nem fogadták meg a tudósok szavát, és azóta sem hajlandóak a józan észre hallgatni. Ezért is van szükség a világ békeerőinek összefogására, ezért üdvözölte olyan reményekkel hazánk és a nagyvilág népe 1986-ot mint nemzetközi békeévet. Az általános akelőévet a békéért — néhány évi előkészítés, a szocialista közösség kitartó törekvése után -- negyvenedik, jubileumi ülésszakán hirdette meg az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely maga elé tűzte, hogy megóvja az eljövendő nemzedékeket a háború rémétől. Most ennek a jegyében hirdette meg a nemzetközi békeévet, hogy legyen ez az esztendő a békéért vívott harc, a béke eszméjével áthatott cselekvés éve, s eredmé- . nyelvel, kihatásaival hozza közelebb azt az időt, amikor minden év a béke éve, minden év a népek, nemzetek békés alkotómunkájának, együttműködésének derűs, biztonságos éve lesz. Ha esélyt akarunk adni földünkön az életnek, kétségtelenül a békét fenyegető legfőbb veszélyek elhárításával, a fegyverkezési hajsza leállításával és a fokozatos leszereléssel kell kezdeni; úgy, ahogy azt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fötitkái’a az év elején javasolta. Az a tény, hogy bolygónkat a pusztulás fenyegeti, hogy az emberiség mindinkább a nukleáris veszély rabságába kerül, kollektív tudat és kollektív elkötelezettség kialakítását sürgeti, nemkülönben e felelősség kiterjesztését a világ, közvélemény minden szintjére és minden sejtjére. Egy ilyen átfogó szemléletnek abból az eszméből kell kiindulnia, hogy a béke nemcsak kívánatos és lehetséges, hanem égető szükségszerűség az emberiség fennmaradása, szempontjából; hógy a békét lépésről lépésre kell megteremteni kezdve a háború törvényen kívül helyezésével az általános és teljes leszerelésen át a méltányos gazdasági, társadalmi és emberi fejlődésig — egy jobb és igazságosabb világ megteremtéséig sok mindennel. K. M.
