Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-07-29 / 30. szám
f • Uj Ruhák — vizparton heverő póló, farmernadrág, törülköző. Az élet tárgyai helyett a halál jelei is lehetnek. ha tudjuk, hogy akihez tartoznak, töhbé már nem viselheti őket. Borzongató látvány egy ilyen élettelen ruhacsomó, Bartalos József: Csak közhelyekkel tudnék válaszolni arra, miért csinálom. S hogy meddig? A barátommal épp a napokban be.széltünk arról, hogy talán még tolókocsis nyugdíjasként is kijövünk... Szencen (Senec) születtem, a tó nagyon a szívemhez nőtt. Nyaranta gyakran kijártam ide. Előbb csak úszni, utóbb már mint úszómester. Most tornatanárként ég úszóedzőkéni működöm TrenSínben, de júliusban, augusztusban itt vagyok. Ladislav Klásek: Ezen a tavon tanultam meg úszni. Szencen nőttem fel, most fogorvos vagyok a Duna- szerdahelyl (Dunajská Streda) járás egyik falujában. Ez a tizenkettedik nyár, amelyet „hivatásosként“ itt töltök. A fiatalok körében már az én. időmben is népszerű volt az úszómesterség. Középiskolás koromban dolgoztam itt először, aztán még a katonai szolgálatom idejét is Itt töltöttem. 1978VÍZI „MENTŐANGYALOK“ ban vizsgát tettem, azóta szakképzett vízi mentő vagyok. Mit mondjak, nehéz volt a vizsga. A kurzust a vöröskereszt szervezi, s nem osztogatja ingyen az igazolványokat. Ml akkor 32-en jelentkeztünk, s négy embert már az első négy nap után hazaküldtek. 'Ekkor 400 métert kellett úsznunk, s akinek nem volt jó a technikája, az nem maradhatott tovább. Az úszás egyébként a záróvizsgán is tárgyként szerepelt, úgy mint a különböző mentési módok, elsősegélynyújtás, búvárkodás — természetesen búvárfelszereléssel. Ján Varga: A szakmám autószerelő, s szerencsém volt, mert három hónap fizetetten szabadságot kaptam az üzemtől, hogy nyáron Itt lehessek. Ez a negyedik Idényem, nemrég képesítést is szereztem. Kuruc kollégám szólt, hogy tanfolyam Indul... Kiskoromtól itt lakom a városban, s nagyon szeretem a tavat. Dana Masleiová: Ketten vagyunk Indul a motorcsónak itt lányok. Nem hiszem, hogy egy nő ne tudná ezt csinálni. Testnevelési főiskolára járok, Stará Eubov- nában lakom. Az ittehi barátnőm szólt, hogy eljöhetnék dolgozni a tóra. Csak júliusban maradok, a hónap minden napját munkával töltöm majd. Ladislav Kuruc: Gyakran mondják ránk, naplopók. Igen, amikor nincs veszély, akkor csak ülünk, és figyeljük a fürdözöket. Az emberek általában — és szerencsére —- csak ezt látják. De azt is látniuk kellene, hogyan örjöng egy olyan anya, akinek kisgyermeke életéért kapálódzik a vízben... Úszást tanítok Bratislavában a testnevelési főiskolán. Tizenhárom éve minden nyarat Szencen töltöm a vízi mentőszolgálat úszómestereként és búváraként. A Szenci-tó Nyugat-Szlovákia egyik leglátogatottabb üdülőhelye. Nyári hétvégeken 30 000 ember is eljön í- de. Ilyenkor egy nagy hangyaboly az egész környék. A vizet a parttól csak a mentőszolgálat megtlgyelőál- lásai alapján lehet megkülönböztetni. Azok közvetlenül a tóparton épül- tek. Tizenöt Ilyen állás van, egy-egy poszton két emberrel. A mentők távcsővel kémlelik a vizet, s rádlőösz- szeköttetést tartanak fenn egymással. A tavon három strand van: a déli, a keleti és az északi. A mentőszolgálat — amelyet 1978-ban szerveztek meg — csak ezekért telel, a magánüdülök környéke nem tartozik hatáskörükbe. Persze, ha fuldoklik valaki, ott sem hagyják vízbe veszni. Minden poszt mellett áll egy csó- inak, s mind a három strand mentő- . szolgálatának tagja egyben búvár Is. A tó északi felén állandó orvosi U- gyeletet tartanak, s a mentőket két motorcsónak is a helyszínre szállíthatja. Bartalos József; A ml feladatunk az, hogy megelőzzük a bajt. Figyelmeztessük és fegyelmezzük az ittas embereket, gyermekeket, csónakázó- kat — mindenkit, aki veszélybe kerülhet. Mióta szervezetten folyik itt a mentés, lényegesen kevesebb a vízbe fulladás. Tavaly, tavalyelőtt nem történt baleset. Idén, sajnos, igen. Hozzáteszem; az Illetőt nem lehetett megmenteni, mert infarktust kapott úszás közben. Volt egy sikeres mentésünk is, de arról Kuruc Laci többet tud mondani. Ladislav Kuruc; A negyvenéves férfi megijedt a vízen, s elvesztette t'ájékozóképességét. Súlyos betegség miatt nem is úszhatott volna... Szerencsére sikerült életre keltenünk. A felesége egész délután járt ide, a megfigyelöállásra. Egy halom pénzt akart átadni — hálából. Én azt mondtam neki: asszonyom, ha feljön, beugróm a vízbe. Ml nem azért csináljuk. Vannak esetek, amikor tehetetlenek vagyunk, mert a halált nem a fulladás okozza, hanem valami más; Infarktus, agyvérzés. Ilyenkor a hozzátartozók tehetetlen haragúkban — érthetően — mindenfélét kiabálnak ránk. Volt ú.gy, hogy Idejöttek, és szemen köptek. Engem legjobban az keserít el, hogy az emberek sokszor természetesnek veszik a munkánkat, s gyakran meg sem köszönik, hogy megmentettük az életüket. Pedig ml közben a sajátunkat tesszük kockára, a fuldokló esetleg minket is a víz alá húzhat. A hegyi men'őszolgálatról órákat zengenek, rólunk mintha nem Is akarnának tudomást venni. Szerintem úszni többen járnak, mint hegyet mászni... Ladislav Klásek: A legtöbb baleset furcsa módon majdnem mindig akkor történik, amikor csak néhányan úszkáltak a vízben. Sajnos, volt olyan évünk, hogy öten-hatan Is megfullad, tak... Most már gyorsak vagyunk. Perceken belül el tudjuk érni a tó bármely pontját, s közben a parton már az orvos és a mentőautó is készen áll. Még emlékszem rá, hogy annak ideién, amikor a helyszínre eveztünk, gyakran már csak a halál tényét tudtuk megállapítani. • Szlovákiában eddig nem hoztak törvényt a vízi mentőszolgálatról. Az ország mintegy 350 képesített úszómestere így csak szabadságának vagy fizetetten szábadságának rovására őrködhet a fürdőzök biztonsága fölött. Ezért leggyakrabban diákokat alkalmaznak úszómesterként, nekik viszont nincs képesítésük. Bartalos József: Mentőszolgálatunk Ladislav Kuruc; En azt mondtam ne-i ki: „Asszonyom, ha feljön, én beugróm a vízbe.“ tagjainak 70 százaléka elvégezte a tanfolyamot. A Vöröskereszt, amely a kurzust szervezi, nem nagyon ö- rül annak, hogy a tónál a Honvédelmi Szövetséghez tartozunk, mert az minden egyes mentőért jutalékot kap. Ügy néz ki, hogy rövidesen rendeződik a kérdés, egy úszómester kiképzése ugyanis 3000 koronába kerül, s a Vöröskereszt — ha ö kapná a jutalékot — könnyebben fedezhetné a költségeket. Ladislav Kuruc: Nem tudunk hová szökni az eső elöl. A drága felszerelések nem ázhatnak meg, ezért kénytelenek vagyunk a közeli ivóba menekülni. Nagyon jól nézhetek ki a sok részeg alak társaságában. Ladislav Klásek: Van egy házikónk, de a déli parton, így a többiek vihar idején nem maradhatnak őrhelyükön, pedig sokszor akkor is szükség lenne rájuk, Bartalos József: Minden nap dolgozunk, általában reggel kilenctől este hétig. Egy szakképzett úszómester órabére 8 korona, a vezetőké 9,50. Ezt azért tudom, mert most Dugan Fűzik távollétéhen én vagyok a szolgálat vezetője. A búvárok „keresnek“ a legjobban, 9, korona 60 miért kapnak egy órára, pedig az ő dolguk tulajdonképpen nem a mentés, Inkább a szerencsétlenül jártak felkhtatása. Ladislav Kuruc: Törvényesíteni kellene á vízi mentőszolgálatokat. Ez nagyon megkönnyítené a munkánkat. Klinko Róbert A raszolva haladnak a bűzatenger hajói, a kombájnok a horizonton. majd hamarosan felénk kanyarodnak. — Jól fizet az itteni Danúbia búza- fajta. hisz köztudottan a Hársos dűlő mindig az egyik legjobban termő parcellánk volt — mondja Katona Gyula agrármérnök a söregi (Suricel Béke Efsz főagronómusa. — Főleg itt a csornai (Camovce) határban vetettünk kalászosokat, amelyekből nálunk mindössze 360 hektár van, de annál nagyobb gondot fordítunk a betakarításra. Az aratás a fiatalok számára is a legrangosabb nyári munka, ezt mint SZISZ vezetőségi tag is elmondhatom. A Nógrádi Sándor nevet viselő ifjúsági munkakollektívánk öt tagja pillanatnyilag is itt serénykedik. Kiváló gépjavítók, de az E 512- sek nyergében is derekasan helytállnak. Nagy Zoltán, Darabos Tibor, Me- de István kombájnosok és Bodnár József, Szilágyi István gépjavítók nevében az „Egy szem se vesszen kárba“ aratási versenybe is jelentkeztünk. Az elmúlt évekhez hasonlóan Itt is szép eredményeket szeretnénk elérni. A társaságomban lévő Ján Palkov- sky, a SZISZ járási bizottságának mezőgazdasági titkára e .szavak hallatán enyhén elmosolyodik, majd tüstént átveszi a szót: — En lényegében azért jöttem ... — majd előkerül az „Egy szem se vesszen kárba“ feliratú trikó, az ajándéktáskák, öntapadós reklámcédulák. — Most pedig arra szeretnélek megkérni, a következő forduló után légy szíves szóljál a srácoknak, hogy pár percre álljanak le. A losonci (Luőenecl iárásl bizottság titkára aztán sorra gratulál és további eredményes munkát kíván a fiatal aratóknak és egyben átnyújtja a magával hozott ajándéktárgyakat. Az eddigi eredmények alapján a legjobbnak kijáró trikót Mede István kapta. — Eddig 140,tonnát ürítettem Ml tagadás, jól megy a munka. Nagyobb Fiatalok a kenyércsatában JÓL FIZET A DANÚBIA meghibásodás, fennakadás még nem volt, a szokásos kaszafogtörések, va- riátorszíjcsere, nem dicsekvésképpen mondom, tizenöt évi aratás után nem jelent számomra problémát. Pisla búcsúzik, újból beáll a menetbe. „ Reggel hattól este kilencig összesen nyolc kombájn fogya.sztja a Várgedei (Hodejov) Állami Gazdaság 36 hektáros parcelláját a balog- fali (Blhovce) határban. A dirabes- dombos terepen helyenként el-eltfin- nek, majd újra felbukkannak. Mikor elhaladnak mellettünk, Miroslav Kováé mérnökkel, a SZISZ-alapszervezet elnökével jól látható nyomukba szegődünk. Amolyan kis tarlóellenörzést tartunk. — Igen ez nem több mint 18 centiméter — mutat a levágott tarlóra. — Félrehúzzuk a szalmát, belemarkolunk a pelyvába, majd erőteljesen ráfújunk. Egy szem se marad a tenyerünkben. — Látod, ez a szemveszteségmentes aratás. Nem fecséreltük tehát feleslegesen a szót — folytatja fiatal kísérőm, aki a bérelszámoló osztály hűvöséből kísért ki a búzatáblára. Mikor látja, hogy nem egészen világos számomra ez a megjegyzése, rög- tön magyarázatot is fűz hozzá: — Nemcsak a gazdaság, de a kombáj- nos érdeke is a jó minőségű munka, ugyanis a learatott mennyiség mellett a tarlómagasság és a szemveszteség is a fizetési mutatók közé tartozik. Szinte farkasszemet nézünk az ú- jabb hullámban érkező gépekkel. — Ha jól látok — mutat a BÍZÓN márkájú gép irányába —, az egyik legjobb kettősünk. Csonka Attila és Marian Oucko közeledik. Demeter Éva mérnöknő és Miko Angéla munka közben Előttünk egy E 512-es lassít le. Kl- gyúl a villogója, ami azt jelenti, tele van a tartály. És mit ad a véletlen, pár méterrel odább Csonkáék is üríteni kényszerülnek. Kihasználom a kombájnok megtorpanását egy rövid beszélgetésre a masinák árnyékában. — Két kombájnra négy személy, nem sok ez egy kicsit? — tudakozódom. — Egy pillanat. Én mint karbantartó és tarlóellenőr vagyok itt — mondja Beltes László —, ugyanúgy mint a Csonka Attila barátom. Ez a felállás szavatolja a gyors beavatkozást esetleges meghibásodás esetén és a minőségi munkát. Természetesen időnként volánhoz is ülünk, mert egyrészt ketten képezzük a személyzetet, másrészt egy embernek reggel nyolctól este kilencig aratni, bizony nagyon megterhelő. ^ — És ez napról napra így van? — kanyarodom vissza az elhangzottakhoz. ^ — Bizony így, sőt pontosabban már reggel hattól dolgozunk —■ magyarázza Szabó János. — Atzsírozzuk a gépet, üzemanyagot tankolunk, és mihelyt felszárad a harmat, már kint is vagyunk. Én 9—10 hektárt vágok le naponta, és bizony sötétedéskor járunk haza. így van ez már egy teljes hete. Közben megérkezik az ebéd, melyet jó étvággyal fogyasztanak el az aratók. A gabona „bonctana“ Ponyvával letakart teherautók hosz- szú sora kígyózik a Rimaszombati (Rimavská Sobota] Mezőgazdasági Felvásárló Üzem udvarán. A mázsáknál nemcsak lemérik, de mintát Is vesznek a beszállított gabonából. Csank Júlia, miután gondosan a rakfelület több helyéről is megtölti a mintavevő rudat, annak tartalmát egy névkártyával ellátott zsákba üríti ki. — Ez csak tájékoztató jellegű mérés, a többit a laboratóriumban, e minták részletes elemzésével végezzük el. Szervezetenként, fajtánként és naponként vizsgáljuk a gabonát, feltárva annak minden lényegesebb mutatóját. A laboratóriumban, annak vezetője, Demeter Éva mérnöknő ismertet meg a földekről frissen hozott gabona „bonctanával“. — Több dolog is érdekel minket, illetve ezek az állami szabvány által előírt vizsgálódások, mérések. Ahhoz például, hogy melyik búzát ajánljuk élelmiszeripari felhasználásra, melyl^ két takarmányozásra, milyen további műveleteket, pl. tisztítást, szárítást kell még elvégezni a besoroláshoz, kinek hány tonna vesztesége lehet még nál.unk, így milyen anyagi juttatásban részesül a szállító, a követe kezö mérések a meghatározók: élelmiszeripari felhasználásra csak azokat a búzafajtákat javasoljuk, melyeknek a pontosan lemért fajsúlya minimálisan 750 g/llter. Fontos mutató a sikértartalom, mely 10 grammot' véve alapul, 2,1 gramm felett kell hogy legyen. Szintén lényeges dolog a sérüjlt szemek és a mechanikus szennyeződés mennyisége, mivel ettől függően a búzát tisztítani, osztályozni kell. Ez olykor nézeteltérések for-' rása is, mert ugye minden szállító azt hiszi, az ő gabonája tiszta és el- söosztályú. Ha érdekli olvasóitokat ez az érték, hat, illétve négy százalék lehet. Végül a nedvességtartalom laboratóriumi meghatározását végezzük. Ezt a nyers állapotban és az őrlés, szárítás utáni súlykülönbségből kapjuk meg. Az állami norma maxH málisnn 15,6 százalékot enged meg. A sörárpa esetében még egy fontos minőségi mutatót, a nitrogéhtartalmat is vizsgáljuk. A negyventagú SZISZ-alapszervezet elnöke, Miko Angéla szintén itt dolgozik. öt arról faggatom, hogyan állnak helyt a fiatalok e felelősségteljes és igényes munkában. — Igyekszünk a méréseknél leg-^ jobb tudásunk szerint, igazságosan eljárni. Van úgy, hogy a beadott meny- nylségből mázsákat, tonnákat is le-^ írásra javaslunk, mert a mérések e- redményel szükségessé teszik. Ha a helyzet megkívánja, csak késő este megyünk haza, sőt az idén is lesz éjszakai felvásárlás. SZlSZ-alapszer- vezetünk kötelezeitséget vállalt, hogy minden tagja egy műszakot díjmentesen ledolgozik az aratás alatt. Ügy érezzük, üzemünknek is, az ifjúsági szövetségnek is és mindannyiunk közös ügyének, az aratásnak is tartozunk ennyivel. Polgári László A szerző felvétele
