Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-07-29 / 30. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk A vezetés művészete „Minek köszönhető az, hogy egyes embe­rek meg tudják változtatni mások viselke­dését; mint vezetők befolyásolni tudják őket, vezérszerepet tudnak betölteni?“ — teszi fel a kérdést Z. Pletraslnszki A veze­tés pszichológiája című, nálunk is megjelent könyvében. Milyen eszközökkel érik el a jó veze­tők, hogy véleményeik, tanácsaik, törekvé­seik, parancsaik nem halnak el, hanem szemmel láthatóan irányítják általuk a leg­különbözőbb személyek gondolatait és cse­lekvéseit? Ml az eredményes ráhatás lehe­tősége, ml az igazi, visszhangra találó te­kintélynek a titka? A XVll. kongresszus ha­tározatainak gyakorlati megvalósítása kö­zepette sokat foglalkoztatnak bennünket ezek a kérdések. így állandóan napirenden van a vezetőt munka színvonalának kérdé­se, gyakran beszélünk a vezetők felelősség géröl, az esetleges rossz vezetésből adódó hiányosságokról és a jóból eredő eredmé­nyekről. Kétségtelen, hogy a mind Intenzívebbé váló gazdálkodás egyre nagyobb kövelel- ményeket ró a vezetőkre. Ami korábban elég volt, az ma már nem elég: azok a hibák, amelyekre eddig nem figyeltünk oda, egyszerre a felszínre kerülnek. A határo­zatlanságból, döntésképtelenségből, netán a felelőtlenségből, tájékozatlanságból, meg- gondaliitlanságből eredő rossz döntés ko­ronában Is kifejezhető következménye ma súlyosabb, mint bármikor ezelőtt. A vállalatok jelentős része szűkében van a jól képzett munkaerőnek, az anyagnak, a modern technikának, a legkülönbözőbb termelési kapacitásoknak Különösen az o- lyanoknak, amelyekkel mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon versenyképes, korszerű, jó minőségű és haszonnal elad­ható terméket gyárthatunk. Minél nehezebbek a teltételek, annál fontosabbá válik, annál meghatározóbb a vezető egyénisége, karaktere, rátermettsé­ge Általános tapasztalat, hogy a jó vezető panaszkodik a legkevesebbet. Viszont éppen ott panaszolják a leghangosabban, hogy ke­vés a munkáskéz, ahol a legnagyobb a szervezetlenség, az ácsorgás, a lógás, a fe­gyelmezetlenség. Nincs elég pénzünk a kor­szerűsítésre, fontos beruházásra, halljuk, miközben gondatlanul bánnak azzal a ke­véssel is, ami van Ismétlem, mindezeket ott és akkor tapasztalhatjuk, ahol a leg­nagyobb szükség lenne a jó gazdálkodásra, a szervezettségre, az alapos, körültekintő merész döntésekre és a feltételek okos ki­használására. Tömören fogalmazva, színvo­nalas vezetői munkára. A színvoijalas ve­zetés iránt napjainkban különösképp meg­nőtt a kereslet, mert hiánya oly sok baj okozója lehet. Innen a téma különös időszerűsége. S egyben az ok Is a kltekintési'e. Mert ha Igaz az Is, hogy kl-kl elsősorban a maga munkaterületén felel azért, hogy jól men­jenek a dolgok, a termelés, a gazdálkodás mai szintjén rendkívül sok szálú kapcso­lat fűzi egymáshoz a vállalatokat és végső soron az egész népgazdaságot. Ma is ér­vényes tehát a régi mondás; „Egy minden­kiért, mindenki egyért.“ Az egész népgazdaság helyzete, munkája csak a helyi, az ágazati vállalati munkára alapozva Javulhat, és megfordítva: meg kell szüntetni a népgazdasági szinten jelentkező hiányosságokat, hogy jobban végezhessük a helyi teendőket. Felesleges bizonyítani, hogy a vezetésnek mindkettőben meghatározó sze­repe van, ami pedig a népgazdaságf egyen­súly mellett a munkahelyi jó közhangulat­nak Is egyik feltétele. Strasser György Fiatalok a társadalmi munkában Építőtáborok a Rima mentén A Rimaszombati (Rlmavská Sobota) járásban a Safárlkovói Közgazdasági Középiskola tanulói kezdték a nyári é- pítőtáborozást. Már június közepén munkába álltak a Kövecsesl (Strkovecj Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság­ban. A Rimaszombati Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola 51 tanulója Csehországban dolgozik. A további tur­nusokban még hétszáz diák gyürközlk neki a munkának a rimaszombati kon­zervgyárban, a Safárlkovól Állami Gaz­daságban, illetve Hrachovo, Klenovec és Tisovec földműves-szövetkezetében. Torpis József Galántán (Galanta), a SZISZ városi szervezetében több mint 3300 fiatal te­vékenykedik J05 alapszervezetben. A SZISZ Városi Bizottsága élén Stern György, a városi művelődési központ dolgozója áll, akinek kellő tapaszta­latai vannak az ifjúsági szervezet Irá­nyításában. Vele beszélgetve megtudtuk, hogy a fiatalok nagy részt vállalnak a társadalmi feladatok teljesítéséből és a választási programok megvalósításából. ,,A városi ifjúsági szervezet a vállala­tok, üzemek. Intézmények és Iskolák fiataljait tömöríti magába — mondotta Stern György. — A fiatalok aktívan ki­veszik részüket a termelési feladatok teljesítéséből, a munkahely és a kör­nyezet szépítéséből, s nem utolsósorban Z-akclóban a választási program fela­datainak teljesítéséből is.“ A galántai SZISZ-tagok példás mun­kát végeznek, aminek mércéje az üze­mek és vállalatok vezetőségének elége­dettsége. A fiatalok nagyban elősegí­tették a hetedik ötéves terv teljesíté­sét. A' városi szocialista kötelezettség­vállalásokat teljesítve — elsősorban a termelésben és a mezőgazdasági mun­kákban — a fiatalok az elmúlt öt év alatt több mint 320 ezer órát dolgoztak le, amivel ötmillió korona értéket hoz­tak létre. Nem kevésbé voltak aktívak a választási program teljesítésében. A környezetszépítésben és a beruházásos Z-akciókban a SZISZ-tagok 163 000 órát dolgoztak le társadalmi munkában, a- mlvel több mint hárommillió koroná­val gyarapították a közösséget. Továb­bi értékeket a fiatalok a másodlagos 'nyersanyagok gyűjtésével hoztak létre. A fiatalok több mint 1900 tonna vas­hulladékot és 120 tonna papírt gyűj­töttek. Környezetszépítés keretében ki­ültettek 979 fát és bokrot, továbbá 225,6 hektár mezőgazdasági és zöldte­rület felett vállaltak védnökséget. A fiatalok hallatnak magukról az 1- dén is. Ez megmutatkozott elsősorban a XVII. pártkongresszus előtti időszak­ban, mert ezt a jelentős politikai ese­ményt a fiatalok értékes szocialista kö­telezettségvállalásokkal köszöntötték. Egész sor rendkívüli műszakot szervez­tek, s kivették részüket az aktivitás he­téből is, amelyet a SZISZ járási bizott­sága szervezett a választások köszön­tésére. A fiatalok az idén e mozgalom során több mint 48 000 órát dolgoztak le társadalmi munkában, s így nagy mértékben elősegítették a járási szék­hely sikeres indulását az új választási időszakba és a 8. ötéves terv első évé­be. Legjobban a szerszámgépgyár, a Já­rási Egészségügyi Intézet, a két gim­názium és a szaktanintézet SZISZ-tag- jai tettek ki magukért. Oláh Gyula Kanadai békefelhívás Kanadai békeharcosok is erélyesen tiltakoznak az ellen, hogy nukleáris fegyverrel felszerelt amerikai hadiha­jók kössenek ki Vancouver kikötőjében. A kanadai közvélemény képviselői kis vízi járművekkel mentek az amerikai hadihajók elé, s feliratos táblákkal hív­ták fel a figyelmet arra, hogy városu­kat nukleáris fegyverektől mentes öve­zetté nyilvánították. „Nem óhajtunk te­rületi vizeinkben amerikai hadihajókat“ — mondotta Bruce Torry, a békéért síkraszálló jogászok helyi szekciójának vezetője, aki hangsúlyozta: a kanadai közvéleményt aggodalommal tölti el az a tény, hogy egyre több nukleáris fegy­verrel felszerelt amerikai hadihajó ér­kezik a kanadai kikötőkbe. 20 millió aláírás Tokióban sajtóértekezletet tartottak' a Hirosimái és a Nagaszaki Felhívás szervezőbizottságának tagjai, s rámu­tattak, hogy eddig húszmillió Japán ír­ta alá a nukleáris fegyverek teljes be­tiltását követelő dokumentumot. Mint kifejtették, a felhívást előreláthatólag Japán lakosságának több mint a fele fogja aláírni. Az aláírásgyűjtési akcióval párhuza­mosan a távol-keleti szigetország külön­böző városaiban nagygyűléseket és tün­tetéseket rendeztek a fegyverkezési hajsza folytatása ellen. Nagyszámú hi- rosimai lakos — köztük az 1945. évi augusztusi atombomba-támadás több túlélője — gyűlt össze a Béke park­ban, követelve az összes nukleáris- fegyver-kísérlet beszüntetését és a koz­mikus térség militarizálását célzó ter­vek felfüggesztését. A legjobb tűzoitónövendékek A Magas-Tátra alatti Svltben rendez­ték meg az ifjú tűzoltók Láng 86 elne­vezésű versenyének országos döntőjét. A versenyen mintegy 2000 pionír kép­viselte az egyes kerületeket, a Láng 86 pionírjátékba bekapcsolódott 85 ezer pionír közül a legjobbak. Hat versenyszámban mérték össze ké­pességeiket. A tűzoltóg.yokorlatokon kí­vül kultúrában is versenyeztek^ Minden csapat a nemzetközi békeévvel kapcso­latos rövid programot mutatott be. A pionírok ezzel sem vallottak szégyent. Az eredmények összegezése után a Dél-morvaországi kerület képviselői bi­zonyultak a legjobbnak, megelőzve a Kelet- és a Nyugat-szlovákiai kerület ifjú tűzoltóit. Versenyen kívül indultak még ifjú ^tűzoltók Jugoszláviából, Ma­gyarországról, Lengyelországból, Auszt­riából és a Szovjetunióból. A mindössze két számból álló versenyben a szovjet pionírok voltak a legjobbak. A Láng 86 tűzoltó pionírjáték orszá­gos döntőjének résztvevői kirándultak a Magas-Tátrába és a Szlovák Paradi­csomba, majd a találkozó a tűzoltószer­vezet szövetségi központi bizottságának alelnökével, Eduard Kriklavával folyta­tott beszélgetéssel zárult. F. V. Nyolc nap a Balaton partján A Szocialista Ifjúsági Szövetség Du- naszerdahelyi (Dunajská Streda] Járá­si Bizottsága, valamint a KISZ Győr Városi Bizottsága között megkötött e- gyüttműködési szerződés értelmében Járásunk legaktívabb fiataljai nyolc na­pon át a Magyar Népköztársaságban, Balatonszárszón üdülhettek. Hogy ki kerüljön a 45 tagú csoportba, nagyon oda kellett figyelni. A járás 7152 SZISZ- tagjából kiválasztani a legjobbak közül is á legjobbakat, nem kis gondot je­lent, s ily módon megjutalmazni a leg­jobbakat, azokat, akik már több éven keresztül odaadón, szabadidőt nem saj­nálva szervezték a politikai előadáso­kat, a sport- és kulturális rendezvénye­ket, a társadalmi munkát. Nyáron már a víz mellett töltött gyö­nyörű napok is felejthetetlen élményt nyújtanak, s ezt a jó hangulatot a 90 KISZ-tag ottléte csak fokozta. Hiszen á két szomszédos ország fiataljai ba­rátkoztak egymással, SZlSZ-eseink új tájakkal, szokásokkal ismerkedhettek. Már az első napon megalakítottuk a tábor vezetőségét, amelyet a tábornyi­tó követett. Különös érzés töltötte el a jelenlévőket, amikor felvonták a cseh­szlovák és magyar zászlót. Megannyi sport-, kulturális rendezvényre került sor, de nem vontuk ki magunkat a fél­napos társadalmi munkából sem, azt követően pedig jót mulattunk a Szuper­hűhón. Aki a Balatonhoz megy, ha csak te­heti, ne szalassza el a hajókirándulást. Minket Balatonföldvárról Tihanyba és Balatonfüredre vitt a hajó. Megtekin­tettük a Tihanyi apátságot, ami felejt­hetetlen élményt nyújtott. A kulturális rendezvények közül legnagyobb sikert a szabadtéri színházi és filmelőadások és — talán említenem sem kell, hogy a fiatalok számára oly közkedvelt, haj­nalig tartó — diszkók aratták. A nyolc forró nyári nap gyorsan el­röppent, és a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség tagjai sok-sok élménnyel gazda­godva és kipihenve tértek haza. Hogy milyen élményekkel? A megkérdezet­tek közül sokan röviden, de annál ta­lálóbban válaszolták „Ezért Igazán ér­demes volt dolgozni“. OSWALD KORNÉLIA, a SZISZ járási bizottságának titkára Természetvédők találkozója A természetvédelem napjainkban, a- mlkor egyre nagyobb környezeti ártal­maknak és károsodásnak van kitéve a bennünket körülvevő világ, a közvéle­mény érdeklődésének középpontjában áll. Július 12—20-a között a Losonci (LuCenecj járásban, az Uhorské víztá­roló partján találkoztak azok, akik hi­vatásuknak tekintik a természet védel­mét. A környezetvédők szlovákiai táboro­zásának már gazdag hagyománya van. Minden évben máshol találkoznak, hogy ezzel is új híveket szerezzenek a ne­mes ügynek, amelyet szolgálnak. A Lo­sonci járásban először találkoztak, és a XXII. természetvédő táborozáson mint­egy 250-en gyűltek össze, elsősorban Szlovákiából. Néhány természetbarát eljött azon­ban Csehországból is, sőt voltak a tá­bornak magyar, lengyel és NDK-beli vendégel is, akik azért jöttek, hogy megosszák tapasztalataikat, illetve meg­ismerjék, nálunk miképpen védik a ter­mészetet. A szervező bizottság elnökének, a jnb alelnökének. Ország Lajosnak a szavai szerint a tábor résztvevőinek zöme tu­dományos dolgozó vagy szakember, aki valamilyen formában a természet és az ember, illetve a természet és a tech­nika közötti egyensúly kérdésével, a különféle természeti ártalmakkal fog­lalkozik. öt szekcióban folytatták a munkát. A kérdések megvitatásán kívül tanul­mányi kirándulásokat szerveztek a já­rás területére, hogy a helyszínen tanul­mányozzák a növényi és állatvilágot, e­setleg az őket ért ártalmakat. A szak­mai találkozókon foglalkoztak a ter­mészetvédelem politikai és társadalmi vetületelvel. Megállapították továbbá, hogy még intenzívebbé kell tenni a felvilágosí­tást. Különösen fontos a természetvé­delem népszerűsítése az ifjúság köré­ben, hogy környezetünk óvása az új nemzedék minden tagjának életelemévé váljék. Ezért a munkát már a pionír- szervezetben el kell kezdeni. Sokan di­csérték a természetvédő pionírtáboro­kat, amelyek' pótolhatatlan szolgálatot tesznek, jó azonban, ha a természetvé­delem kérdéseivel a többi plonírtábor- ban is foglalkoznak. A gyermekeknek a helyszínen és kézzelfogható példákon magyarázhatjuk meg az élővilág védel­mének szükségszerűségét és jelentősé­gét. P. L.

Next

/
Thumbnails
Contents