Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-12-30 / 52. szám

— [pjSgTj A fiatalok szabadideje és a SZISZ A ttrsadalom gazdagsSga azzal is lemérhető, hogy a fiatalok hogyan töltik szabad­idejüket. A fiatalok kulturális, sport - és érdektevékenységéhen jelentős feladatat van­nak a SZISZ-nek. Ezekről a feladatokról és p SZISZ nek az ifjúság szabadideji fog­lalkoztatásában betöltött szerepéről tanácskozott a SZISZ SZKB 18. Ülése. A SZISZ SZKB elnöke, jozcf D u r i c a bevezetőjében elmondta, hogy a CSKP KB 4. ülése és az SZLKP KB decemberi ülése hangsúlyozta: a fiatalságnak a karukra jel­lemző bátor, új hozzáállással szükséges még kifejezőbben hozzájárulnia társadalmunk szociális és gazdasági fejlődése gyorsílásőhoz, Ezérl’szükséges foglalkozni valameny- nyi ifjúsági kezdeményezéssel, és azokra összponlosltani a figyelmet, amelyek a tu­domány és technika szélesebb körű gyakorlati alkalmazását tartják szem előtt, to­vábbá azokra a jelentős építkezésekre, amelyeken szükséges a fiatalok aktívabb rész­vétele — ilyen például a gabííkovo-nai-v arosi vízlépcsőrendszer. Megállapította, hogy a jelenkor elvárja a fiataloktól, hogy hatékonyabban és gyorsabban hasznosítsák a legjobb ifjúsági szervezetek tapasztalatait, munkaformáit. A példamutatók között em­lítette a Szlovák Műszaki Főiskola SZISZ szr^rvezetét, amely a közelmúltban meg­kapta az SZLKP KB vörös vándorzászlaját Hasznosítani keli a munkában éienjárö fia- taiok tapasztalatát, itt említette meg a kútyi Levítex szövőnőjét, Palkoviöová Olgát, aki a nyolcadik ötéves terv első évének feiadatait már novemberben teljesítette és kötelezettséget vállalt, hogy a tervidőszak második évének feladatait a SZISZ IV. kongresszusáig teljesíti. A SZISZ SZKB Elnöksége beszámolóját, amelyből lapunk részletet közöl, a SZISZ SZKB titkára, Marián Párkányi ismertette. A beszámolót követő vitában felszólalt az SZLKP KB helyettes osztályvezetője, Pavol K u k 1 i ő is, aki hangsúlyozta, hogy a szabadidőnek nagy szerepe van minden egyén fejlődésében, és mint olyan, új társa­dalmi termelő erűvé válik. A szabadidő nemcsak az.erő gyűjtésit szolgálja, hanem az ember érdekeinek és szükségleteinek megvalósítását is. A párt mindig nagy figyelmet szentelt a szabadidő kérdéseinek. Erről tanúskodik többek között a munkaidő lerövi­dítése. a szórakozást, nevelést, üdülést és sportolást szolgáló intézmények hálózatá­nak kiszélesítése, azok műszaki felszereltségének korszerűsltéso és a szabadidő szer­vezőinek nevelése. Ebben a folyamaiban fontos szerepet játszanak a tömegszervezetek, a fiatalok szabad idejében pedig különösen a SZISZ. A szabadidő jobb kihasználására csak azután kerül sor, hogy a fiatalok maguk „gyakorolják“ a változások megvalósí­tóinak jogát. ség valamint az állam részéről támogatva volt. Bár még mindig nem lehetünk elége­dettek az ifjúsági klubok hálózatával, mun­kájuk szerves részévé vált a szabadidőben végzett eszmei nevelő tevékenységnek. Az ifjúsági klubok tömörítik valamennyi kor­osztályt, szociális réteget, mert Itt adva van- ' nak a feltételek a sokoldalú munkához és ahhoz, hogy nevelő hatással legyünk a fia­talokra. A SZISZ SZKB-nak sikerült megol­dania egész sor olyan kérdést, amelyek az ifjúsági klubok munkájára vonatkoznak. En­nek dacára vannak még ifjúsági klubok, közművelődési intézmények, amelyekben óriási összegek fekszenek beruházva, de konganak az ürességtől. Vagy nincs pénz az üzemeltetésükre, fűtésükre, a villanyra — különösen falun — vagy hiányzik az az ember, aki életet vinne a falak közé, meg­szervezné a szabadidő-tevékenységet. Egymás után alakulnak a tudományos­műszaki irányzatú klubok, így reagálva a fiatalok érdeklődésére és napjaink köve- 1 élményeire. A Szlovák Műszaki Főiskola mellett létrejött tudományos, avagy T-kluh tevékenységét az elektronikára, számitás- és audiovizuális technikára, valamint a ro- hotikára összpontosítják. A hét minden nap­ján úgyis mondhatnánk éjfélig betérhetnek ide azok a fiatalok, akiket érdekelnek az említett szakterületek. A szabadidő gazda­ságos eltöltésének további színhelyei a pio­nír- és ifjúsági otthonok, amelyek fennátlá­p.y.e.r csoport működik, ezek többsége pe-í dig a gyermekek és az ifjúság soraiból ke­rülnek ki. A művészeti csoportok, együtte­sek munkáját a különböző lépcsőzetes ver^ senyek motiválják. Legnagyobb népszerűség­nek a könnyűzenei fesztiválok, a politikai dalok, az irodalmi színpadok fesztiváljai, a gyermek tánccsoportok seregszemléi, kép­zőművészeti vetélkedők örvendenek. Egész sor együttest említhetnénk, amelyek magas művészi szinten művelik a kultúrát — az zeleneűi Z-színház, a Trenéan együttes, a. presovi, a poprádi vagy a nitrai irodalmi színpad. A szlovák írókhoz, zeneszerzőkhöz, drámaírókhoz és a művészeti élet többi képviselőihez fordulunk, hogy gondoljanak a különböző műfajokat művelő ifjúsági cso­portokra, így gazdagítva repertoárjukat, és hozzájárulva az ifjú nemzedék szocialista neveléséhez. Amikor arról szólunk, miképp sikerült teljesíteni a SZISZ III. kongresszusának és szlovákiai kongresszusának határozatait, önkritikusan be kell ismernünk, hogy az esztétikai, a művészetre és művészettel ne­velés terén adósak maradtunk. A CSKP .XVII. kongresszusa hangsúlyozta azt a fel-i adatot, hogy általánosan be kell vezetni a gyakorlatba a lakosság esztétikai nevelé­sét, amiben fontos szerepet tölthet be a SZISZ. Az egyik elsőrangú feladat a ko­molyzene népszerűsítése a fiatalok köré. ben. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumá< hoz fordulunk azzal a kéréssel, hogy se­gítsen megtalálni ama formákat, amelyek révén az alapiskolában, sőt már az óvodá­ban kapcsolatba kerülhetne a gyermek a komolyzenével, de e küldetésből kivenné a részét a SZISZ és pionirszervezete is. Na­gyobb figyelmet kell szentelni á nevelő cél­zatú hangversenyeknek, és sort kell ke­Részlet a SZISZ SZKB Elnökségének beszámolójából, amelyet a SZISZ SZKB 18. ülésén Marián Párkányi, a SZISZ SZKB titkára ismertetett A SZISZ SZKB plenáris ülésének napi­rendi pontja értékelni a SZISZ III. kongresszusa határozatainak szem­pontjából a kulturális, sport és érdekköri munkát, és az eddigi tapasztalatokat ál­talánosítva foglalkozni a gyermekek és fia­talok szabadideje eltöltésének kérdésével, mégpedig azzal a céllal, hogy feltárjuk az okokat, felszámoljuk a nemkívánatos jelen­ségeket, elősegítve ezzel a szabadidő cél­tudatos és helyes eltöltését. Le kell szögeznünk, hogy a Véleményku­tató Intézet felmérései szerint, a SZISZ nyújtotta lehetőségeket csak a fiatalok fele használja ki. Találkozunk olyan nézetekkel, hogy a fiataloknak kevés a lehetőségük, alkalmuk kielégíteni érdeklődésüket, akti­vitásuk nem felel meg mentalUásuknak, nincs hol maradéktalanul kamatoztatni ké­pességeiket. Gondolkozzunk el fölötte, meg- teítünk-e mindent, hogy az a terület, amely­nek a mozgalmi életben a legvonzóbbnak kéne lennie, valóban az-e. A legtöbb fia­tal szabadidejél a művelődésre, olvasásra, szakkönyvek, újságok tanulmányozására for­dítja. Más fiatalok meg kedvtelésüknek hó­dolnak Ilyenkor. Meg kell találnunk a mód­ját annak, hogy ezeket az egyéni érdekeket eggyé ötvözzük a közösségi érdekekkel, hassunk a fiatalok cselekedeteire, pallé­rozzuk ízlésüket, de értékeljük és a köz hasznára fordítsuk eredményeiket. Szüntelenül hangoztatni kell a fiatal szer­vezők, a pedagógusok, nevelők, a szülök, edzők, a tanulmányi és szakköri vezetők előtt a gyermekek, a fiatalok nem találnak kellő elfoglaltságot szabadidejükben, ha nem tudjuk bevonni az őket érdeklő, szük­ségleteiket kielégítő munkába, elhanyagol­ják iskolai, munkahelyi kötelességeiket, kö­zönyössé válnak a kollektíva Iránt. Ami pedig gyatra alkoholizmushoz, kábítószere­zéshez, garázdasághoz, nemegyszer, bűnö­zéshez vezethet. Ezen az ülésünkön is visszatérünk Marx­nak azokhoz a gondolataihoz, amelyekben a szabadidő az e.gyéniség fejlesztése fő té­nyezőjének. a kommunista társadalom gaz­dagsága fokmérőjének tekinti. Hiszen a gyermekek, fiúk és lányok tízezreiről van szó. akik városokon, lakótelepeken, falva­kon élnek, vagy akik szabadidejüket átme­neti szálláshelyükön, továbbá közművelő­dési intézménvekben, kollégiumokban töl­tik. Itt a SZISZ nek mindenhol Irányítania, gazdagítani^, tartalmassá kell tennie a sza­badidő eltöltését. lödésére, helyes Irányba kell terelni cse­lekedeteiket, szükséges az eszmecsere, amit főleg vetélkedőkkel, sportversenyekkel, ter­mészetjárással, helyes viselkedéssel érhe­tünk el. A főiskolások többsége, negyvehezer fia­tal, Szlovákia 24 inlernátusában tölti a sza­badidejét. Szocialista társadalmunk érdeme, hogy rövid időn belül képes volt megoldani a diákok elszállásolásának kérdését, és a kérelmek 40—45 százalékának elutasítása ma már a múlté. A kollégium küldetése nemcsak az, hogy szállást adjon, feltétele­ket teremtsen a tanuláshoz, a diákoknak, hanem az is, hogy marxista-leninista világ­nézetre nevelje őket_ kulturális, társadalmi, sportéletüket szervezze, hogy felkarolja, irá­nyítsa érdeklődésüket. Azzal a kérdéssel, hogyan lehet e nnmkál jobbá tenni, a C.SSZSZK kormányának elnöksége már 1978- ban, a CSKP KB titkársága pedig 1980-ban foglalkozott, a SZISZ SZKB Elnöksége és* Titkársága meg többször is napirendi pont­jául tűzte. Valamennyi határozat, intézke­dés azt 8 célt követi, hogy javuljon a diák­otthonok politikai nevelő és szakköri mun­kája, aimt fokozatosan sikerül is valóra váltani. Ezt nagyban elősegítette az, hogy szorosabbá vált a SZISZ és a diákotthonok politikai-nevelő munkával megbízott igaz­gatóhelyettesei közötti kapcsolat, javult a klubmunka. TÖBB KEZDEMCNYEZEST A RESZORTOKTÓL A KOLLGGIUMOK KOLDETÉSGROL A diákfiatalok többsége a közép, és fő* Iskolai kollégiumokban tölti szabadidejét, aminek szervezői pedig a SZlSZ-dtáktaná- csal. E diáktanácsok munkáját segíti a SZISZ SZKB és az SZSZK Oktatásügyi Minisztériu­mának közös szervezési útmutatója. Csak sajnálhatjuk, hogy ezt nem mindehol vált­ják tartalmas tevékenységgé úgy, niint ahogy a Nitrai Élelmiszeripari Szákközép­iskola kollégiumában, a kassai (Kosicel Andrej Bagar Diákoitlionban, Bralislavában a Puskiii-otcai diákotthonban, vagy a Dub nica nad Váhora-i Gépipari Szakközépiskola bentlakó diákjai. Ennek több oka van, az egyik legfőbb ok az. hogy nem sikerült kialakítani az együttműködést a SZISZ- alapszervezet, iskolai szervezete és az is­kola az internáfus vezetősége között, to­vábbá az. hogy nem vonták be munkáluk- ba 8 pedagögusnka’. nevelőket. Gyakori \é- Ipnség. hogy az iskolánkívüli munka nincs inegszervezve, megelégszenek az egyes ren­dezvényeken, megmozdulásokon való pusz­ta jelenléttel, va.gyis a véletlenre hagyat­koznak. Nem elégedhetünk meg csak a tö­meges megmozdulásokkal hanem rugalma­san kell reagálni a fiúk és lányok érdek-. A munkástiatalok nagy hányada munkás- szállón lakik. Az eddigi tapasztalatokból kitűnik, hogy a szabadidő hasznos eltöltése érdekében itt tettünk a leskevesebbet. Leg­szembeötlőbb ez a mulasztás az építőipar­ban, de a gép- és nehézipar se kivétel, de idesorolhatnám a szolgáltatásokat is. Ezekben a reszortokban gyakran azzal mentegetőznek egyesek, köztük vezető dol­gozók Is, hogy a munkásszállókon élő fia­talokat nem vonzza semmilyen megmozdu­lás, vagy pedig a problémák nem jutnak el a SZISZ-hez. Megvagyunk győződve ar­ról, hogy a nmnkósszállókon élő fiatalok nem vonják ki magukat a közösségi élet­ből és másképpen is el tudják tölteni sza­badidejüket mint kávéliázban, kocsmában ücsörögve. Az egyes reszortoktól több kezdeménye­zést vártunK, anyagi és helyiség gondok megoldásában, és azt szeretnénk, ha- a SZlSZ-szel és a szakszervezettel együtt na­gyobb .figyelmet szentelnének a dolgoző- ifjúság politikai-nevelő és érdekköri tevé­kenységének. Ä klubtevgkenysGg tartalékai A lakótelepi Ifjúsági szervezetekben mind ez ideig nem sikerült tartalmas mozgalmi életet kibontakoztatni. Ez pedig sürgető fel­adat, annál is inkább, hogy a fiatalok nagy többsége éppen lakótelepeken él. Egyúttal hangsúlyozni kell, hogy eddig mellőzve voltak a fiataloknak azok a rétegei, ame­lyeket az utca nevel. Ezeket a kérdéseket pedig felelősségteljes hozzáállással meg kell tárgyalnia a SZISZ városkerületi, iskolai, üzemi bizottságainak. A tanuló, és dolgozó ifjúság nevelésében fontos szerepet töltenek be az ifjúsági klu­bok. Jóllehet a klubmunkában egész sor sikert könyvelhetünk el. nem lehetünk tel­jesen elégedettek. A főiskolai klubokon kí­vül a középiskolások klubjainak munkáját is példásnak hozhatnánk fel. Kiválóan dol­gozik többek között Kassán a kerületi és ifjúsági pionírotthnn S-klubja, Trnavában a Fortuna, Svitben az M-klub. A klubélet a SZISZ tevékenységének az a területe, ame­lyet az érlékelt Időszakban leginkább fi­gyelemmel követtünk és az ifjúsági szövet­Olga Palkoviéovának, a kútyi Levitex szö­vőnőjének a magas kitüntetés — a SZISZ SZKB becsületkönyvébe való bejegyzés — alkalmából kíván további sikereket a SZISZ SZKB elnöke jozef Úurica. Foto:.]ozef M^tny suk óta közvetlen segítőtársainkká váltak. Elismerően kell nyugtáznunk munkájukat, de a jövőben el kell mélyíteni az égiszük alatt folyó szakköri tevékenységet, feltéte­leket kell teremteni ahhoz, hogy kielégít­hessük a fiatalok legkülönbözőbb érdeklő­dését. Azt szeretnénk, ha a pionír- és If­júsági otthonok jobban összhangba hoznák munkájukat a társadalmi elvárásokkal és szükségletekkel a pionírok, SZISZ-tagok szá­mára továbbra is az ismeretszerzés, szóra­kozás színhelyei lennének. TÖBB TARTALMASSAGOT A POPZENGBE A tudományos-műszaki foglalatosság vonz­za a fiatalokat, a társadalom számára pe­dig hasznos időlöltés. A mikroelektronikai, számítástechnikai, formatervezői videokörök létrehozása azt jelenti, hogy támogatjuk, ami haladó. Emellett továbbra is keresni kell az újhoz, a nem hagyományoshoz ve­zető utat. Politikai vétség. lenne nem ki­használni a fiatalok társanatmi horderejű érdeklődését, ezt pedig semmiképpen sem engedhetjük meg magunknak. Vannak már más területeken szerzett tapasztalataink, például tudjuk, hogyan lehet okosan ki­használni a szabadidőt a középiskolás''k nyári építőtáborai alatt, vagy az Életfa mozgalomban. Mindkettő népszerű a fiata­lok körében. Általuk hatni tudunk a fiata­lokra, elmélyítjük a gyermekek, az ifjúság Jó tulajdonságait, kiterjesztjük érdeklődé­süket, legyen szó szakmai, kulturális, sport, honvédelmi vagy egyéb érdeklődésükről. A SZISZ-szervek egész sor olyan kérdés­sel foglalkoztak, amelyek a kulturális-ne­velő munka személyi és anyagi oldalára vonatkoznak. Csak részben sikerüt színvo­nalasabbá tenni a mulatságokat, az amatőr együttesek és irodalmi színpadok műsorát. Sajnos, némely ágazatban megcsappant az amatőr művészeti együttesek, az Ilyen irányzatú szakkörök száma, de a falusi bá­lok színvonala sem felel meg a kulturált szórakozás követelményeinek. Ugyancsak kisebb lett az érdeklődés a komolyzene és a színház iránt. Nagyon gyorsan és sokkal­ta következetesebben foglalkozni kell ezek­kel a negatív jelenségekkel. Ez a feladat abból is ered, hogy nem mindenhol sike­rült céltudatosságot, rendszerességet felmu­tatni az amatőr művészeti és más kulturá­lis munkában, de a művelődésben, szórako­zásban sem. E bíráló nézet ellenére le kell szögezni,- hogy az amatőr művészeti mozgalomban manapság Szlovákia-szerte több mint 12 riteni olyan zenei rendezvényekre, amelyek eddig hiányoztak a fiatalok életéből. Az áUami szervek és kulturális intézmé-' nyék kellő figyelmet fordítanak az utőbbi időben a popzenére, illetve annak a fíata-' lókra gyakorolt hatására. Az ifjúsági szö< vétség Is közéjük tartozik. Szemináriumo-i kát szervez, szövegírók zeneszerzők szá-i mára, felkészíti a politikai dalok fesztivál, ján és más rendezvényeken fellépő éneke­seket és csoportokat. Ennek ellenére vanj nak amatőr és hivatásos zenekarok, ame­lyek teljesítménye nem felel meg a szocia­lista kultúra elvárásainak, hiányzik belőle az eszmeiség, logika, tartalmilag banális, kilátástalan, hiányzik az útkeresés. Szíve­sen mutogatunk a járási közművelődési in­tézmények mődszertanosalra, tőlük várjuk el az eszmeiséget, tartalmasságot. Az igaz­ság azonban az, hogy a központi kulturális intézmények dolgozóitól sem hallunk hoz­záértő értékelő szavakat a popzenéről. A SPORT IS SOK LFHETÖSEGET KINAL A SZABADIDŐ ESSZERU ELTOLTGsGRE Az ifjúsági szövetség és pionirszervezete munkájában fontos szerepet tölt be a sport, a turisztika, a honvédelmi nevelés, a sza­badidő ésszerű eltöltésének további lehe­tőségeit kínálja a testnevelés. Az elmúlt időszakban a SZISZ leginkább az olyan tömegsport-megmozdulásokra irá­nyította figyelmét, mint a Miadá fronta és Smena futóversenye, a minifutball, asztali- tenisz főiskolai liga. pionírok sportligája, de emellett újabb vetélkedőket indított. El­mélyült a turisztika eszmei nevelő hatása, e megmozdulásokból hadd említsem a 100 tavaszi kilométert, a főiskolások duklai tá­volsági menetét és egyéb sportrendezvé­nyeket. Továbbra is be kell vonni a pioní­rokat és SZISZ-tagokat az Eralékidéző út­jain mozgalomba, ismertessük meg őket forradalmi és kommunista hagyományaink­kal a munkásosztály harcának múltjával, emellett igyekezzünk, hogy ne kerüljék el figyelmünket hazánk szépségei sem, így nevelve a szocialista hazafiságra. A gyermekek és az ifjúság szahadideié- nek megszervezésében pótolhatatlan szele­pet tölt be az ifjúsági sajtó. E küldetést teljesítik a SZISZ SZKB kiadóvállalata a Smena gondozásában megjelenő gyermek- és ifjúsági lapok, a különböző témájú, zsá­nerű irodalmi alkotások, így segítve a kulturális-nevelő, tudományos-műszaki, test- nevelési sport és turisztikai munkát. A SZISZ III. kongresszusától, az eltelt Idő­szakban a gyermek és Ifjúsági sajtó elmé­lyítette az olvasóira gyakorolt hatását, to­vábbi fiatalok váltak olvasóivá e lapoknak, amelyek egyúttal arra ösztönzik őket, hogy cselekvőén viszonyuljanak az élethez, újabb­nál újabb ismereteket szerezzenek. A szel­lemi gyarapodás az igények növekedését is magával vonja, és a minőségbeli elvárás nemcsak a gyermeklapokra vonatkozik, ha­nem a Smena Ifjúsági napilapra és az Öj Ifjúságra is. Emellett nagyobb teret kéne szemelnünk, az olyan központi SZISZ-moz- gahnaknak, mint az Életfa és mások. De elvárjuk ezt a nemrég indult ifjúsági lap­tól. a 14—18 éveseknek szánt Mladé roz- letytöl is. Semmivel sem kisebb feladatok előtt áll a Zenit és a már nagy népszerű­ségnek örvendő Elektrón című tudományos ismeretterjesztő lap is. •• Szilárdan hisszük, hogy fejlett szocialis­ta társadalmunk építőfeladatainak teljesí­téséhez a CSKP XVII. kongresszusa szociá­lis gazdasági feladatainak valóra váltásá­hoz a fiúk és lányok ifjú elánnal, alkotó kezdeményezéssel járulnak hozzá, aminek egyik tormája az Is, hogy ésszerűen gaz­dálkodnak idejükkel, a munkában, az isko­lában. Jk

Next

/
Thumbnails
Contents