Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-12-23 / 51. szám

új ifjúság 5

B

écs. Környezetvédelmi szlmpözlum. Amíg a szónokot hallgatom, olvasmönyélmé- nyetm jutnak eszembe.

„Az Egyesült Államokban, ahol lelenleg a legnagyobb a bőség, a szemétbe kerül évente 48 milliárd fémdoboz, 26 milliárd palack, 65 milliárd palackzáró fémkupak és 7 millió klsele|tezett autó. A kiselejtezés folyamata pedig láthatólag gyorsul. 1960 ban még csak háromezer körül volt a New York i utcákon elhagyott autók száma, 1970- ben nem kevesebb, mint 70 ezret selejteztek ki Ily módon. Különösen rohamosan fejlődik a csomagolás: 1958-ban a csomagolás, palackozás, konzerválás céljára felhasznált egy főre jutó göngyöleg súlya Amerikában 400 fontot tett ki. Ez a mennyiség 1978-lg a kétszeresére emelkedett.“

De nézzünk más tényeket is lócslk Lajos frja a „Környezetünk védelmében“ clmli. könyvében: „A természet tárgylasításának következménye, hogy az élő, mondhatjuk Így Is: az élet visszaszorul benne. De nemcsak hogy visszaszorul, hanem ki is szorul, el Is tűnik belőle. Az ökológia az élet kl- pusztltott formált már számba vette. E számbavétel szerint Nyugat Indiában 41, Észak- Amerikában 27. Ausztráliában 11. Afrikában 9, Európában 6, összesen tehát 94 állatfajt teljesen klpusztftott az ember A keresztény korszak kezdetétől, 1800 és 1900 között átlag minden 18 esztendőben tűnik el a természetből egy élő fajta. A genocídium tovább gyorsul „felgyorsul" — mondhatnék divatos szóhasználattal. A XX. században ugyanis már minden esztendőben letűnik egy éiő fajta a természet szfnpadáról. A pusztulás, az élő visszaszorulása állandóan tartó folvamaf. Ennek tragikusan nagy példájáról, a bölények klpusztltásáról egy ökológus sem feledkezik meg. Petrides 1981-ben felmérte az amerikai bölény egykori és mai élőhelyét. Látható az ábrán, hogy a 60—100 mtlllós létszámot kitevő bölénység a gyarmatosítás előtti Észak-Amerikában csaknem mindenütt honos ■ állat. Az öldöklés Irtás véghezvitele után szinte csak pontokra zsu- goródó élettér marad a számára. A maradékot a Yellowstone-parkba mentették, 600 példányt egy évszázaddal ezelőtt. Vlssza- szaporftása most folyik nagy gonddal és védelemmel. Hírek szerint lelenleg már 30 ezer darabot tartanak nyilván az USA-ban.

A bölényöldöklésnél az észak-amerikai vándorgalamb kipusztltása volt tökéletesebb. Források és egy 1875 ben készült rézkarc szerint oly tömegekben vándorolt, hogy elsötétült az égbolt, amerre röpült. A telepesek csak beledurrantottak a galambtömkelegbe, és tömegével hullott a zsákmánv. Egy negyedszázad alatt kiirtották, már nem lehet visszatenvésztenl.

Ha az amerikai vándorgalambból hírmondónak sem maradt, az énekifi hattyú még fenntartotta magát de úgy. hogy élőhelye századrészére szorult vissza, mint ahogy H. H. I, Jackson 1943 ban megállapította. A madár a Nagy-tavaktól nyugatra élt, nagy kiterjedésű természetes környezetben Jelenleg élőhelye rezervá'umnyt terület.“

Hallgatom a szónokot Más olvasmányélmények jelennek meg emlékezetem képernyőjén.

AZ ORES SORŰSOVEG,

A BOlENY ES A MONK

„Platon a régi Görögország hanyatlását részben annak tulajdonította, hogy a hegyi vízválasztók erdőségeit kiirtották ás ennek következtében működésbe lépett a talajerózió, a folyó vízhozamának megbízhatósága pedig csökkent. Az Ismert ókori filozófus a legelsők között Ismerte fel a változatosság ökológiai gondolaténak fontosságát, a sokféleség elvét, hogy a világ jobb marad, ha sokféle dolgot és változatot tartalmaz. Ez az elv különösen érvényes az egyik legösszetettebb ökoszisztémára: az erdőre, a- melynek stabilitása összefügg alkotó elemeinek gazdagságával.

Egy 1979-es tanulmány szerint világviszonylatban évente 5,6 millió hektár erdőt vágtak ki. 1980-ban ez az érték már 20 millió hektár volt. A föld területének 6 százalékát kitevő őserdőkben található a növényfajok fele. A szakemberek úgy tekintenek az őserdőkre, mint a tápláléktermelés genetikai tartalékára, új gyógyszerek lelőhelyére, olajtartalmú növényeikben pedig a

e

a

•a

>

lO

>0)

A

>>

Jí

M

aj

a

o

ue

Jövő táplálék- és energiaforrását látják. Az előrejelzések szerint az ezredfordulóig a világ természetes őserdői 142 mllllő hektárral, azaz 12 százalékkal csökkennek a jelenlegi helyzethez képest. Ha a pusztítás változatlan marad. 85 év múlva már egyetlen négyzetméter trópusi őserdő som lesz.

Ez egyébként alapjaiban veszélyezteti a Földet, a Föld oxigénellátását Is.

A Német Szövetségi Köztársaságban 1983- ban végzett erdőkárfelmérés szerint az erdőterület egyharmada károsodott klsebb-na- gyobb mértékben.

Amellett, hogy az erdők károsodása súlyos gazdasági és környezetkárosító következményekkel jár, a szabaldö eltöltésének és a pihenés terének csökkenését Is magával hozza.

Nemrég egy német akadémikus e témakörben megírta: ha nem találnak radikális megoldást, 1990-re eltűnnek az ország tű levelű erdői, és 2002-ben kipusztul az összes erdő. Az Alpokban a völgyek lakhatatlanná

JS

s

0

z

válnak, kő- és lavinák miatt a táj megköt zellthotetlen lesz. Az erdők megmentése érdekében tömeges megmozdulások történtek, a téma politikai síkra terelődött, és az állam óriási összegek befektetésével próbálja a további károkat megelőzni. Ez esetben Is kiderül, hogy az erdők ügyében vizsgálni kell a talajt, a vizet, a csapadékot, tenni kell a savas esők ellen, vagyis nagy mértékben korlátozni kell az ipar által levegőbe bocsátott szennyező anyagokat.“

Csehszlovákia Is gyakran szóba került a bécsi szimpóziumon, ahol az országhatárokon átterjedő, a vizet, a levegőt szennyező anyagokról tárgyaltak. Sok olyan környezetvédelmi kérdést vitattak meg a szakemberek az osztrák fővárosban, amely több európai országot érint. Akadnak olyan vélemények, amelyek riasztóak és cselekvésre ösztönöznek. Van olyan feltételezés Is, hogy az ember puszta létét Is ve.szély fenyegeti, ha nem gondoskodik az egyre nagyobb mennyiségű Ipari és háztartási hulladék eltüntetéséről. Éppen ezért a környezetvéde^ lem kérdései egyre Inkább előtérbe kerülnek. Az osztrák Zentralsparkasse und Kom- merzlalbank szimpóziumot rendezett Bécs- ben, amelyre meghívták az NSZK, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Svédország, Franciaország, az NDK, Lengyelország, Japán és az Egyesült Államok szakembereit. A kétnapos tanácskozáson ezek a kérdések szerepeltek a napirenden:

Hogyan őrizhetjük meg a levegő tisztaságát?

Miként maradhatnak Ihatók a vizek?

Hogyan ővhatjuk meg a mezők virágait és az erdők zöldjét?

A szakértők azonban ennél tárgyszerűbben, de bonyolultabban fejtették ki témáikat, de a lényeg mégiscsak a levegő, a víz és a termőföld megvédése volt a további szennyezéstől. Dr. Kari Vak, az osztrák Zentralsparkasse und Kommerzlalbank vezér- igazgatója megnyitó beszédében kijelentette:

— Szívügyünk az élet minőségének javítása. Itt azonban nem állunk meg, mint ahogy az üzemek, a hivatalok sem állnak meg ennél a pontnál hanem gyártják a különféle levegő- és víztisztító berendezéseket. Egy ország egyedül nem tudná megoldani a környezetvédelem kérdéseit. A szennyeződés ugyanis nem áll meg a határoknál. A víz és a levegő a káros anyagokat az egyik országból átviszi a másikba. Ezért védekezni Is közösen kell: két vagy több európai állam együtt tervezheti meg és gyárthatja á különféle környezetvédelmi berendezéseket.

Aligha kétséges, hogy a kétnapos bécsi szimpóziumnak, amelyről dokumentumfilm is készült, kedvező folytatása lesz. Az osztrák Zentralsparkasse und Kommerzlalbank vezetői hangoztatták, ha k»!l, akkor pénz is van az új berendezések gvfrtásához. Ausztria hallandó schlllinggel támogatni a határon kívüli környezetvédelmi beruházásokat, bár- melvik szomszédos országban Is.

Közös a veszély, közösen védekezzünk el-* lene. Gondoljuk meg, ha akár csak egy üres sörösüveget vagy egy cigarettásdobozt do^ bunk el az erdőben, a hegyek között.

Molnár Károly

H

arkov ukrán város (Moszkva és Lá- ningrád utánj a Szovjetunió harmadik nagy oktatási központja. Maguk a diákok mondják viccelődve, hogy Itt több a főiskola és egyetem, mint fagylaltos- kloszk. Hát ha még annyi kollégium Is lenne.. .1

Egyébként nem egyszerűen csak az a probléma, hogy kevés a kollégium, hanem az Is, hogy nincs elég férőhely a diákházaspároknak, nevezetesen kevés az olyan diákszálló. ahol:

— különböző főiskolák és egyetemek ösz- szeházasodott hallgatói lakhatnának;

— nemcsak lakhatnának, hanem nevelhetnék gyermeküket Is úgy, hogy a tanulással se legyen gond;

— ne okoznának kényelmetlenséget az előző pontban említett tevékenységükkel nőtlen, illetve hajadon kollégiumi társaiknak.

Ez a három követelmény volt az „eszmei alapja“ tulajdonképpen annak, hogy Harkovban külön kis lakótelep épült a házas, családos diákoknak.

Miből volt rá 3 millió?

A külön lakótelep ugyanis ennyibe került Tekintélyes összeg, bármelyik felsőoktatási Intézményt nézzük is. Különösen, ha jól belegondolunk; ezt az összeget nem lehe'ett volna kigazdálkodni abból a pénzből, ami a diákszállók kasszájába begyünk. A bentlakásért ugyanis a hallgatók az ösztöndíjuk 2—3 százalékát fizetik.

Viszont amit nem bír el egy két személy .zsebe“, az elérhető,lehet egy kollektívának. Így Jött létre egy sor egyetem és főiskola kooperációja. Az eredmény: diáknegyed (néhány 15 emeletes lakótorony, komplett szolgáltatásokkal) és 500 boldog diákházaspár.

Diákházasságok ABC-je

500 + 400

„Amíg nem költöztünk be ide, hónapokon át szorongtunk Valerijjel albérleti szobában — emlékezik a nehéz Időkre Szvetlána laser. — Az én főiskolámon azt mondták, kérjünk kollégiumi szobát ott, ahol a férjem tanul. Valerljnek pedig azt javasolták, hogy a felesége kérjen abban a kollégiumban, amelyben lakik. Szóval így „tologattak“ bennünket.

Valerl] és Szvetlána Taser volt a diáklakótelep legelső lakója (1982 tavaszán), és gyermekük Is „korelnök“ a lakótelepi gyerekek között. Szám szerint a dlákházaspá-< rok 500-an vannak, és a gyermeksereg lét'' száma 400 fő. Ezt az adatot egy magablz^ tos Ifjú férj közölte, aki éppen az egyesített diáktanács telefonjánál tartott ügyeletét a lakótelepen. „Egyébként meglehet, hogy mire beérsz a szerkesztőségbe, ez az adat már nem stimmel, valamivel többen leszünk...“

Felajánlottam, hogy helyettesítem egy kicsit a telefonügyeletben, de legyintett. „Most nem lehet“ — mondta, mert hívást várt az egyik szüIőotthonbóL

Négy év alatt egyetlen válás

„Annak Idején elhatároztuk, hogy úgy fog-í juk megszervezni a lakótelepi életet, ahogy maga az élet diktálja“ — mondotta Vlagyimir Szluszarcsuk joghallgató, a lakótelep egyesített diáktanácsának elnöke.

Az élet pedig azt diktálta, hogy jobb, ha külön emeleteken laknak a különböző főiskolák, egyetemek hallgatói, és minden házaspárnak megadatik a jog, hogy maga válassza meg a szomszédját. Szintén az élet diktálta azt Is, hogy délután, amikor a kicsik alszanak, legyen szllenclum.

A lakótelepi egyesített diáktanács egyik legfontosabb teendője, hogy szórakozási lehetőséget teremtsen. Ezt a célt szolgálja többek között a telep sportcsarnoka, a klub, amelyben egyébként az Ifjű házasok „egyeteme“ Is működik. A „tantárgyak“ előadói pedig pszichológusok, orvosok, közgazdászok

A telep Ifjú lakói különösen büszkék arra, hogy 80 diáknak adnak munkát.

Az elmúlt négy esztendő alatt mindössze egyetlen válás volt. Ha belegondolunk, hogy ötszáz házaspárról van szó, ez Igazán csekélység. I

(APNj