Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-12-16 / 50. szám
XXXIV. <*l, 198t. 12. 17. An 1.« Kb LAPUNK TARTALMÄBÖL: Szakmunkás- „gyár“ — szakmunkásképzés Füleken (Filakovo) — 3. oldal Az iskolát megszerettük, de... — 4. oldal \ Tippversenyünk nyerteseinek teljes névsora a 6. oldalon Beszélgetés Pecze Károllyal, a DAC edzőjével — 6. oldal PoptotöversenyOnk győztese FALCO csodálatos Nyári poptotóversenyünk első dlláf Májuska Ferenc kObölkntl (Gbelcej olvasónk nyerte, és részt vehetett a világhírű oszirék popénekes, Falco koncertjén a Budapest Sport csarnokban. • Hogy érezted, illetve éreztétek magatokat Budapesten, mivelhogy a nyeremény két személyre szélt? — Nagyszerűen. Barátommal, munkatársammal. Hegedűs riborral mentem Budapestre. A Metrupol Szálló ban lakiunk a Rákóczi ötön. Az ellátás első osztályú volt. • Mi a foglalkozásod? — Ot éve végeztem az elekIrO'Bctuilkal szakközép- iskolá' ftrsekűivái-ban | Nővé Zámky', és lelenleg a Stú- rovói iiaplrgyárban dolgozom Nemi ég szereltem te a ka yiiaságtól. • Feltehetően szereted a popzenét... — Nagyon szeretem Ren- ge'ea lemezem van. • Nehéz volt a versenyünk? — Nem volt nehéz. Aki egy kicsit nyomon követi a popzenei élet folyását kóny- nyen válaszolhatott a kérdésekre. • Milyen volt Falco koncár! |e? — Egy kicsit megvárakoztatta a közönséget, de a koncert annál inkább kárpótolt rplndenklt. Számait már eddig is ismertem, de a közvetlen élmény minden várakozást felülmúlt. Száz- százalékos profi, szinte mindent tud. Azt tesz a közönséggel, amit akar. Legújabb lemezéről, az Emotionalról énekelt néhány dalt. Előadta a sikerszámáf, a Komls- sart, amellyel tulajdonképpen berobbant a popvllág élvonalába. Igen nehéz ponto- san meghatározni a stílusát. Egy kicsit dlszkós, de a rafinált fülbemászó dallamok mellett nagyon is feltűnő a nyolctagú zenekar kiváló hangszerelése. Éneklési módja midden mástól különbözik. Egyik plllanaiban soult éneket, aztán latinos, olaszos dallamok következnek, sanzonok, musical Broadway s'flusban vagy a szó szoros értelmében vett rock. • Két napig voltafok Budapesten. Mivel tOltöttétek as időt? — Megnéztünk három filmet, amelyeket nálunk még nem mutatlak be, és voltunk a f.ézer Színházban. Nagyon jól éreztük magunkat, és köszönöm az Oj lf|úság szerkesztőségének, hogy Ilyen leírhatatlan élményhez segített. PalAgyl Lajos H a sikeres együttesről beszélünk, akkor elsősorban az Első Emelet Jut az eszünkbe, az az új hullám stílust követő hat srác, akik ez Ideig Is számtalanszor bizonyították rátermettségüket. Egyik korábbi számunkban már írtunk róluk, most viszont néhány érdekességet közlünk, olyan Információkat, amelyeket a csapat vezetőjétől, Tereh Istvántól és énekesétől, Kikitől tudtunk meg. — Fedjünk fel néhány olyan titkot, amely érdekelhetné a csehszlovákiai fiatalokat. — Hol kezdjük? — A legelején! Tereh István: — Alapiskolásokként sok huncutságot vittünk véghez, megkockáztattunk egy két dolgot, persze Igazoltunk is, nehogy a tanárok rájöjjenek csalafintaságainkra. ■— Az Iskolában? — Ott legjobban a reáltantárgyakat kerültem, mert humán beCSÚCSON AZ „EMÉLEr* állltottságú voltam, íegjobbari a magyart meg a történelmet szerettem. A gimnáziumban még nem tudtam megállapodni egy egész életre szóló hivatás mellett, sokat vitatkoztunk a hazáról, szabadság ról, nagyokat beszélgettünk, meg érdekelt Is bennünket a téma. ^ Amikor gitározni tanultál... — Nehéz évek voltaic. A klasszikus gitár tanulását hamar otthagytam, a másik tanfolyamon meg olyan sok volt a tandíj, hogy szüleim nem bírták anyagilag. — Kiki, téged az éneklés mel lett ml foglalkoztatott leginkább? — Talán kevesen tudják, hogy eredeti foglalkozásom autószerelő Azért Is szeretem a kocsikat! — Gyermekkorodra hogyan emlékszel vissza? — Nagyon rossz gyereS voltam, ezért a szüleim szigorúak voltak hozzám. Nem volt szabad elhanyagolnom a tanulást, pedig az olvasáson kívül más Időtöltést is el tudtam volna képzelni. Mindennap néhány oldalt el kellett olvasnom kényszerűségből, ma meg, amikor már kedvem lenne az olvasáshoz, nincs időm. — Ä zenével mikor kerültél kapcsolatba? Először egy amatőr együttesben próbálkoztam, ismerőseim meglepődtek, hogy milyen Jól énekelek. Néhány dicsérő szó után Ákos Stefinél Jelentkeztem énekórára. ö foglalkozott korábban VI- kldál Gyulával meg Révész Sándorral Is. Amikor mindez elkezdődött, sokan nevetségesnek tartották az egészet, majd miután meghallották az első (laíunkat a rádióban, nagyot csodálkoztak. — István, véleményed szerint manapság melyek azok a követelmények, amelyek egy kezdő zenekar Jó hírnevét megalapozhatják? — Elsősorban egy csapatnak a tehetségen kívül Jó technikai felszereléssel kell rendelkeznie. — Azzal vádolnak benneteket, hogy a sajtóban túl sokszor szerepeltek. — Ezt mind én Jártam ki azért, hogy a közönség havonta legalább egyszer olvashasson rólunk valamilyen lapban. — Már a harmadik nagylemezetek Is boltokba került a napokban, és nagy az érdeklődés Iránta... — Ennek ml csak örülni tudunk, hiszen ekkor bizonyosodunk' meg arról, hogy érdemes volt dolgozni, a munkánk Igazán nem veszett kárbal Koller Sándor
