Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-12-09 / 49. szám
új ifjúság 3 MÉRLEGEN Hetedikes lehettem. Egy téli este hazaérve megdöbbenve láttam, hogy a központi fűtés kazánjának tüzes torka előtt papírzsákokban ott sorakoznak gondosan félrerakott újságjaim; a Kis Építő, a Tábortűz, az 0| Ifjúság, a Hét,,, — Nincs mivel alágyújtani, Külőn’- ben sem férlek már a szekrénybe, — Nem hagyom, legalább a jobbakat kiválugaiom — és a zsákokban alig maradt valami Kedvenc időtöltéseim közé tartozott akkoriban a régi újságok lapozgatása, Mindig fölfedeztem bennük valamit, utazásokat tettem az időben. Múltak az évek. Szekrényeink otthon annyira megteltek újsággal, hogy már valóban rá kellett állnom arra, hogy egy részük a kazánba kerüljön. Szelektálnom kellett. Eközben rádöbbentem arra, hogy amit annak idején oly jónak, fontosnak tartottam, azt most már teljesen értéktelennek látom. Egyetemi éveim alatt alig olvastam csehszlovákiai magyar lapot. Néha az Irodalmi Szemlét meg a Hét egyes cikkeit. Nem azért, mert a magyar főiskolások között az a nézet uralkodott, hogy gyöngék a lapjaink, nem találni bennük egyetlen érdekes cikket sem. Inkább azért nem olvastam, mert azt tartottam: egy ember nem figyelhet százfelé, nekem most az a dolgom, hogy a szakmámban tökéletesedjek. Akkor még nem gondoltam, hogy valaha is újságíró leszek. Azért halkan be kqll vallanom azt is, hogy gyöngének tartottam lapjaink külalakját, szerkesztését. A magyarorszá- giakhoz hasonlítottam őket, s természetesen nem állták a próbát. A teljes negálás álláspontját azonban csakhamar elvetettem, mert rájöttem, hogy hazai magyar sajtónk színvonala tőlünk Is függ. Azóta másképp, látom a dolgokat. De mit mondjak a komáromi gimnazistáknak? ' A Komáromi (Komárno) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumnak 16 osztályban 367 diákja van összesen 18 Oj Ifjúságot járat az iskola, osztályonként egyet. Ez bizony nem soki Most azt kell megállapítanom, hogy miért. Nem lesz könnyű dolgom. Lássuk először Asbóth József tanár véleményét, aki az Iskola sajtótele- lőse: „Nagy azoknak a sajtótermékeknek a száma, amelyeket osztályonként meg kell rendelniük a gyerekeknek. Vegyük sorra! Minden osztályba jár egy-egy Oj Szó, Oj Ifjúság, Hét, Sport, Zápisník. Évenkénti előfizetésük osztályonként 509 korona. Jár még iskolánkba 150 darab szovjet újság, évente 1500 koronáért, 80 darab Freundschaft — 1200 koronáért és 120 darab Friendship — 3600 koronáért. Egy diákunk évente 39 koronát fizet a sajtótermékekért. Én ezt soknak tartom. Egy szülőnek, ha legalábbis két gyermekét iskoláztatja, nagy anyagi terhet jelent.“ Valóban sok az a 39 korona? Nem kevés, de ha azt vesszük, hogy egy vendéglőben egy este sokkal többet Is el lehet költeni... Inkább talán azt kellene megnéznünk, melyeket olvassák a diákok a megrendelt újságok közül. A IV. A osztályt a tanárok a gimnázium egyik legjobbjának tartják. Ez reálosztály, ami azt jelentené, hogy ott a diákok nagyobb része természet- tudományos érdeklődésű. Ottjártamkor egy gyorsfölmérést végeztem az osztályban. A tanulóknak — névtelenül — két kérdésre kellett válaszolniuk; Milyen lapokat olvastok rendszeresen? Milyen csehszlovákiai magyar sajtótermékeket ismertek? A kérdésekre 24-en válaszoltak, és az alábbi eredmények születtek: Rendszeresen 38 féle sajtóterméket olvas az osztály, egy diák átlagosan hetet. Egyikük háromfélét tüntetett fel, ez volt a legkevesebb, a legtöbb pedig 12. A 24 diák közül 23 olvas magyarországi lapot. Ugyancsak 19- en olvasnak rendszeresen hazai magyar sajtóterméket. Válaszukban 16- an írták azt, hogy olvasnak csehszlovák Ifjúság! lapokat, de nem rendszeresen. öten válaszolták azt, hogy rendszeresen olvassák az Oj Ifjúságot. Ezenkívül négy diáknál szerepel még külföldi, nem magyar nyelvű Ifjúsági vagy más lap (Bravó, Metal, Hammer, Pramo). Ha az egyes lapok olvasottságát figyeljük, akkor a következő lényegesebb dolgokat állapíthatjuk meg: a itstavezetö az Ifjúsági Magazin, ezt húszán olvassák rendszeresen. A második az Oj Szó, 18 an olvassák. Ezen 8 tényen kissé meglepődtem, de valószínűleg számításba kell venni azt, hogy a polgári nevelés órákra a diákoknak kötelezően be kell számol- . niuk a legfrissebb kül- és belpolitikai eseményekről, s az Ismereteket általában az Oj Szóból merítik, A harmadik a sorban a Világ Ifjúsága, 17 olvasóval. Ezt követi a magyar Inter- press Magazin 10, majd a hazai Hét 9 olvasóval. A Nőt meg az Élet és Tudományt heten olvassák, a Dunatáj című járási lapot hatan. A legolvasottabb szlovák nyelvű lap a Sport, de így is csak öt rendszeres olvasója van, ugyanúgy, mint az Oj Ifjúságnak. A többi feltüntetett lapot kétten- hárman olvassák, esetleg csupán egy helyen szerepelnek. Érdekességként: a Ludas Matyi két válaszban szerepel, hasonlóan az Irodalmi Szemléhez és a magyar RTV-hez. Az osztályonként közösen rendelt sajtótermékek közül az Oj Szó áll a legelőkelőbb helyen. Ezt követi a Hét, az Oj Ifjúság és a Sport. A Friendshlpet hárman olvassák, míg a Zápisník egyetlen lapon sem szerepel. A másik kérdésre adott válaszok eredménye: a IV. A diákjai átlagban nyolcféle hazai magyar sajtóterméket Ismernek, a legkevesebbet felsoroló ötöt tüntetett fel, a legtöbb pedig tizenegy. Természetesen s röpke felmérésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Néhány tanulság azonban mégis adódik. A 38 féle olvasott sajtótermék a diákok különböző érdeklődését tükrözi, az egy főre jutó hetes átlag pedig cáfolja Asbóth Józsefnek azt a véleményét, hogy a diákok maximális túlterheltségük miatt — napi nyolc, kilenc tanítási óra — nincs kedvük és Idejük a folyóiratok olvasására. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy a diákok megterheltsége körül minden rendben van. Az általában magasnak tartott átlag cáfolja azt a tanári véleményt Is, hogy az ún. képi kultúra, a televízió és a film korában a tanulók már egyre kevesebbet olvasnak. Még egy lényeges momentum: a köztudottan drága magyar In- terpress Magazin nagy olvasottsága és maga a hetes átlag is azt bizonyítja, hogy az egyes sajtótermékek olvasása vagy nem olvasása elsősorban nem anyagi kérdés a komáromi gimnazistáknál. A felmérésből kiviláglott az is, hogy az Oj Ifjúságot minden valószínűség szerint többen olvassák a komáromi gimnáziumban, mint 16-an. Mi, szerkesztők, azt is szeretnénk, ha az előfizetők száma növekedne. Asbóth József tanár megígérte, hogy lapunk egyéni előfizetését szorgalmazni fogja az Iskolában. Azért az egyénit, mert szerinte a csoportosan előfizetett példányok száma már nem emelhető. Komáromi utam legnagyobb tanulsága számomra az volt, hogy mivel lapunknak óriási a konkurenciája, egy pillanatig sem ülhetünk tétlenül, állandóan javítanunk kell az Oj Ifjúság színvonalán. Erre a IV. A osztály diákjai is ösztönöztek a velük folytatott beszélgetés során. Elmondták észrevételeiket, javaslataikat. Leginkább a lap színvonalasabb nyomását hiányolták. Ez, sajnos, nem elsősorban szerkesztőségünktől függ, de bízunk benne, hogy olvasóink közeljövőben már ofszét nyomdatechnikával készült Új ifjúságot kaphatnak kézbe. Megtudtam, hogy legtöbben a Veronika rovatot olvassák meg a Slágerlistát. A gimnazisták kérték, hogy foglalkozzunk a diákok problémáival. Egy érdekes megjegyzés hangzott el a lap méretére vonatkozóan: legyen kisebb, hogy a diák óra alatt, a pad alatt is olvashassa Természetes, hogy m^g jobb Oj Ifjúságot csak olvasóink segítségévet készíthetünk Kérjük, hogy észrevéts leiteket, ötleteiteket, riporttéma-javas lataltokat küldjétek el szerkesztősé günk címére. KLINKO ROBERT A szerző felvétele algimnáziumban készült Adám István mérnöknek egyetlen számítógép áll a rendelkezésére. PROGRAMOZÁS SZAKKÖRÖKBEN A számítástechnika térhódítása ma már tény. A legkisebbektől, a pioníroktól a mérnökökig, kutatókig szinte mindenki érdeklődik iránta. A járási és városi pionírházak melleti már működnek a különböző elektrotechnikai szakkörök, köztük a számítástechnikával foglalkozók is, amelyek szinte mágnesként vonzzák a pionírokat. Egy új, még nem teljesen programtervezett irányzatról van szó, ezért működésük magán hordozza a kezdetlegesség jegyeit, a módszertani hiányosságekat. A sok közül most két szakkört látogattunk meg. Aztán a BASIC Az Ifjú Technikusok Rimaszombati (Rimavská SobotaJ Járási Állomásán három számítástechnikai szakkör is működik. Ezeket főleg a hetedikesek, nyolcadikosok látogatják, de akadnak már fiatalabb érdeklődők is. Egy-egy körbe átlag 15 diák Jár, az oktatók külső munkatársak. Ottjártamkor Adám István mérnök vezetésével folyt az érdekes foglalkozás. — Sajnos, egyelőre csak egy PMD- 85-ös személyi számítógép áll rendelkezésünkre, ami ennyi gyereknek bizony kevés. Mi idén kezdtünk foglalkozni a Számítógépekkel, így a számítástechnika oktatásában még nincsenek nagy tapasztalataink. Hiányzik egy központilag kiadott módszertani terv, ezért csak saját elképzeléseimre és több éves tapasztalataimra támaszkodhatok, és ezekből igyekszem kiindulni. Eddig mindenekelőtt a számítógépek alkotóelemeivel, belső felépítésükkel foglalkoztunk. Megtanultuk, milyen félvezetőkből épül fel a személyi számítógép, és az egyes részeknek ml a küldetésük. Természetesen a matematika idevágó fejezeteivel Is foglalkoztunk, például a kettes számrendszerrel, a logikai algebrával és mással. A programozási nyelveket is átvettük, de behatóbban a BASlC-kel foglalkozunk. A gyerekek önállóan készítenek egyszerű programokat, én már csak akkor segítek, ha tanítványaim teljesen tanácstalanok, és önállóan nem tudnak továbbhaladni. A foglalkozás végére maradnak kikapcsolódásként a játékprogramok. Először a Karel és a Zofka Az Ifjú Technikusok Rozsnyói (Roü- ftavaj Járási Állomásán már második éve foglalkoznak számítástechnikával. Bubenko János, az állomás vezetője rövid időn belül jó felszereltséget biztosított és kiváló oktatót sikerült megnyernie a körök munkájára. Két PMD-áé-ös és egy ZX-81, valamint egy D-lOO-as nyomdai berendezés segíti az oktatást. Három számítástechnikai és egy programozókör működik Jaroslav StankoviC vezetésével. Az elsőt pionírok, a másikat gimnazisták látogatják, de gyakran szerveznek tanfolyamokat a számítástechnikával ismer-* kednl akaró alap- és középiskolai pedagógusoknak is. A ZX-81-es személyi számítógéphez módszertani segédanyagot is kiadtak, amely játékos formában ismerteti meg a kezdőket ezzel a számítógéppel és a programozással. Könyvtárukban megtalálható a SZISZ SZKB valamennyi módszertani segédanyaga, valamint a Kassal (Koéice) Kerületi Ifjúsági és Pionír- otthon által kiadott tankönyv, amely a PMD 85-ös személyi számítógép programozásának alapjaival foglalkozik. Jaroslav Stankovlönak az oktatással kapcsolatban saját elképzelései vannak: — Mi nem a BASIC-kel kezdjük, mert szerintem nem lesz jó programozó az, aki az alapokat átugorja és nem sajátítja el a program szerkezeti felépítését. A BASIC ugyanis a parancsok logikai láncolatára épül, és ha egy láncszem kiesik, felborul az egész. Ml az egyszerű Karéi és Zofka programozási nyelvekkel kezdjük, amelyek valóban egyszerű parancsokra, műveletekre épülnek, és ezek rendszereket alkotnak. Egy-egy ilyen rendszer egymáshoz illesztésének eredménye aztán a végső program. A pionírok itt házi feladatokat is kapnak. Ha megértették az alapnyelvek lényegét, egyszerű ábrák megrajzolásához szükséges programot otthon, papír és ceruza segítségével is el tudnak készíteni. A programozókkal szemben természetesen nagyobbak a követelmények, ök már jól ismerik a BASIC-et, ezért velük már ebből indulunk ki, és egyre bonyolultabb példákon tökéletesíthetik képességeiket, tudásukat. Egységes módszertanunk nekünk sincs, de úgy érzem, jó úton haladunk, és ezt nemcsak az ifjú programozók járási versenyének színvonalával, hanem a kerületi és országos versenyeken elért helyezéseinkkel is szeretnénk bizonyítani. Polgári László (A szerző felvételei) Rozsnyón csak hárman-négyen ülnek egy számítógépnél.
