Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-11-25 / 47. szám

új ifjúság 6 A proletár ÖRÖKSÉG APOLASA Vrfltkvban, abbén a JelentSs vasúti csomú* pontban és munkásmozgalmunk mindenkori fel­legvárában él egy ember, aki sokat beszél­hetne a hosszú élet titkárúi és egyebekről Is; az emberi és elvi kitartásról, a rendszeres sportolásról, amely szerinte megedzi az em­bert. E nélkfli talán ki sem tartott volna azok­ban a nehéz Időkben, amikor a fasiszta rém­uralom első számú közellenségnek nyilvánította és halálra Ítélte. A halálra Ítélt Ladlslav Skovira azonban ma is él, ]ö egészségnek örvend, augusztusban múlt hetvenkét éves, és rendszeres résztvevője a ,,Felkelés szivében* elnevezésű, 25 kilomé­teres országúti futóversenynek, amelyet min­den évben a szlovák nemzeti felkelés évfordu­lója tiszteletére rendeznek Martinban. „SzQIővárosom és a vasút meghatározták az életemet. Cyermekkorom Vrútkyja a munkás- mozgalom egyik legfontosabb központja volt Szlovákiában. Nem csoda, hogy nálunk az el­sők között, már 1921. augusztusában megalakult a Munkás Testnevelési EgyesOletek Szövetségé­nek helyi egylete, amely alig egyhónapos fenn­állása után már munkásspartakládot rendezett. Alig voltam nyolcéves, de élénken emlékszem a szfnpompás bemutatóra. Később mint kisdiák eljártam a munkás test­nevelési egylet gyakorlásaira. Itt láttam több ízben Is Klement Goftwaldnt. aki abban az Idő­ben a CSKP funkcionáriusaként és kommunista újságíróként, többek között mint a Munkás Testnevelési Egyesületek Szövetsége lapjának, a Spartakusnak a szerkesztője és adminisztrá­tora, gyakran eljárt a tornászok közé. Ogy em­lékszem rá. mint tüzes szónokra és vltázőra, és kiváló szervezőre. Maga Is fiatal volt, de észrevettem, hogy az idősebb elvtársak körében Is nagy tiszteletnek és tekintélynek örvendett. Sok szép pillanatot töltöttflnk el a munkás testnevelési egyletben. Jó erőnlétet gyöJtöttUnk benne. De nem csak azt. Ezek az összejövete­lek arra is Jók voltak, hogy megvitassuk az eszmei kérdéseket és az Időszerű politikai ese- ménveket.* Ladlslav Skovira legszebb ével arra az Idő­szakra esnek, amikor az SK Rudá hvlezda Vrút- ky labdarúgócsapatának kapitánya volt. Az egyöftes abban az Időben Szlovákia élvonalába tartozol!, pedig — mint a neve Is elárulja — nem primadonnák l.átszottak benne, hanem mun- kásTIúk. Hovat.artozásukat azzal Is bizonyítot­ták. hogy szinte egv emberként a csapat ka­pitányával eevOtt ténylegesen harcoltak a szlovák nem-etl felkelésben. Heten közOIlIk — s Ladlslav Skovira emlékezetből soroHa a ne­vüket- FrantiSek ReneS. lozef Snrha FrantlSek rostál Tozef G“nds Ián tonik. Tozef Pavel Tel- Slk és Tozef Hadrhulec — életüket éldozták. A felszahadn'és után több magas közéleti és oártf'sztségef »öltött be. és hozzéfárnlt a srorlalista testnevelést mozgelnm szervezésé­hez Ma sem hlánvrlk sahonnan ahol a város­ban vagf a Jéráshan tömegsportrendezvényröl van sró. — Nem Is tndom. hogvan bírtam volna ki a sok megnróháitatást amelvben áletem ko­rábbi Ideiében részem volt — mondja —. ha nem sportoltam volna rendszeresen. fpU V icces elmet adott a Mladá fronta a csehszlovák—dán labdarúgó Európa-kupa selejtező mérkőzés­ről szóló beszámolójának: A dánok 0:0- ra győztek. A címszerkesztő szellemes­sége vitathatatlan. Azon azonban már lehet vitatkozni, hogy a gól nélküli döntetlen valóban a dánok sikere-e. Jó mérkőzés volt mindenesetre, küz­delem a javából. A csehszlovák csapat küzdeni tudásból jelesre vizsgázott. Jo­sef Masopust edző Is megköszönte min­den játékosnak, hogy maximális telje­sítményt nyújtottak, valóban az utolsó tartalék erejüket Is latba vetették. Ehhez nem fér kétség. S ha a baj­nokságban Is így játszanának, akkor megtelnének a lelátók, mint most a Téglamezón. Csak hát a bajnokság és a klubcsapatok teljesítménye még mesz- sze ■ mögötte marad a válogatotténak. S ha még egy kis játékosságot is tud­Josef Masopust nincs középpályánk. Rendszerint 6 lát­ja el még így is a középpályás felada­tait is, amennyire az erejéből futja, vagy amennyit az ellenfél enged neki. Ha olyan félelmetes ellenféllel áll szem­ben, mint most Elkjaer-Larsen, akkor bizony nemigen ruccanhat előre, mert ebből könnyen baj lehet. Lenne csak még egy Chovanecem, akkor megmu­tathatnánk a dánoknak és bárkinek, hogy milyen erős a csehszlovák futball. Chovanec valóban ragyogó formában van, beérett. Pillanatnyilag alighanem a legjobb csehszlovák labdarúgó, s meg merném kockáztatni, hogy meg Is kapja ezt a címet. — Milyen állapotban kapta, és álta­lában milyen állapotban kapja a labda­rúgókat az egyesületektől? — Az edzettséggel, az erőnléttel nincs baj. Edzett, jó erőnlétű embereket ka­pok. Más tészta a játékosság, a játék­NINCS SEMMI SEM VESZVE nánk vinni a nemzeti tizenegy produk­ciójába, akkor a csehszlovák futballt magasabb árfolyamon jegyeznék. Különben ez a véleménye Masopust edzőnek is, akivel valahogy nincs sze­rencsém. Már tavaszkor felkértem Bra- tlslavában, hogy üljünk le egy hosszabb beszélgetésre, de akkor egy óra múlva indult Bécsbe, s a beszélgetésből nem lett semmi. Most már a szombati „ran­devú“ Idején felkerestem. Meglehetősen gondterheltnek látszott. Nem is csoda, igazi tétmérkőzés előtt állt a csapata. Azt mondta, ne is haragudjak, de most aztán Igazán nincs olyan lelkiállapot­ban, hogy valakivel Is hosszabb beszél­getést folytasson. Azért a négy-öt nap alatt egy-két véleményfoszlányt elkap­tam tőle azzal a biztatással, hogy ha­marosan leülünk egy hosszabb beszél­getésre. Első és roppant találó meglá­tása: — A középpályán dől el minden (úgy is lett, a dánok a pálya közepén job­bak voltak, ezért „győztek“ 0:0-ra). Sajnos, nekünk nincs pillanatnyilag vi­lágklasszis középpályásunk, ha csak Chovanecet nem számítom annak. Saj­nos, ChovanecUnk csak egy van. Ha előretolom a védelemből, a védelem gyengül. Ha hátulső beállősnak hagyom. Chovanec (sötét mezben) a mérkőzés legjobbja volt. A képen a második fél­időben beállt Andersennel csatázik. ‘ Gergely Bálint felvételei felfogás. A mi labdarúgóink, főleg a kö­zéppályán és az ellenfél kapuja előtt egy kicsit görcsösen mozognak. Ezt a ligából hozott rossz beidegződésnek tu­lajdonítom. Nálunk a ligameccsekre nem úgy mennek ki a játékosok, hogy jól és szépen játszanak, hanem Inkább azért, hogy pontot vagy pontokat sze­rezzenek. Mindenáron. Egy kicsit az edzőket hibáztatom azért, hogy a baj­noki pontok megszerzése miatt egy ki­csit béklyóban tartják a futballistákat, nem engedik szárnyalni őket. Remélem, hogy e téren hamarosan szemléletvál­tozás következik be, A csehszlovák—dán gól-nélküli dön­tetlen után sokan eleve leírják a válo­gatottat. Semmi esélyt sem adnak neki, hogy visszavág, jól veszi a további aka­dályokat. Nyilván kevesen tudják, hogy a dánoktól még sohasem kaptunk ki. Pedig 1922-től pontosan egy tucat nem­zetek közötti mérkőzést játszottunk ve­lük. Vajon miként vélekedik erről Ma­sopust edző? — Nincs semmi sem veszve. A dánok Bratislavában meglehetősen védekezés­re álltak be, főleg a második félidőben. Otthon ki kell, hogy nyissák a játékot, és ez bizonyos tekintetben nekünk ked­vez. Falágyl Lajos 9 Ha pápát választanak, á szavazásra jo­gosult bíborosok addig nem hagyhatják el a konklávát, amíg nem születik döntés, tartson ez bár napokig. Az új pápa meg­választását a konklávé kéményéből felszál­ló fOst jelzi a világnak. Jelképesen szólva hasonló füst szállt fel a közelmúltban Lau- sanna-ban, a Nemzetközt Olimpiai Bízott- •ág székhelyén is. Eldőlt, hogy hol rende­zik lB92-ben a nyári és a téli olimpiai já­tékokat. A szavazás Barcelona és Albertville ja­vára dőlt el. Mielőtt azonban bemutatnánk a helyszíneket, ejtsünk néhány szót a sza­vazásról, amely nem kevésbé hosszadalmas, mint a pápaválasztás. A két kiválasztotton kívül még tizenegy város versengett a voksokért, és bizakodott az utolsó pilla­natig. Eddig sem kis pénzt fektettek a vál­lalkozásba, propagandára A helyszíni tu- dösttök jelentették, hogy az angolok, a birminghamiek még a szavazás előtti éj­szakán Is hajókirándulásra invitálták meg a NOB tisztelt tagjait. A 86 előkelőség közül 56 Jelent meg. A hajó este nyolctól éjfél után háromig rótta a köröket a Genfi-tavon, rengeteg kaviár és pezsgő fogyott el. Az alaszkai Anchorage képviselői sem sajnál- ták 8 sok whiskyt az éjszakába nyúló fo­gadáson. S akik nem éltek a szeszes ital­lal, kaptak Jóféle alaszkai Joghurtot. Sót, a lapok kiderítették, hogy a hollan­dok „csúszópénzt“ Is adtak Amszterdamért. Samaranch, a NOB elnöke el akarta tussolni az ügyet, de végül a sajtö nyomására vizs­gálatot rendelt el a NOB két állltölagosan korrumpált afrikai tagja ellen. A szavazás kész procedúra. Juan Antonio Samaranch pozíciójából eredően nrai sza­vazhat, Így 85 en szavaztak. A cél az ab­szolút többség kiharcolása volt. A legkeve­sebb vokshoz jutó város a kővetkező for­dulóból automatikusan kiesett. A nyári Já­tékok színhelye három fordulóban nyilván­való lett, a téli olimpia színhelyére azon­ban öt fordulón szavaztak. A nyári Játékok színhelyére történt szavazás el^ és utolsó fordulójának eredménye az érdekesség ked­véért: Barcelona 29, Párizs 19, Belgrád 13, Brisbane 11, Birmingham 8, Amszterdam 5 (kiesett). A 3. forduló: Barcelona 47, Pá­rizs 23, Brisbane 10, Belgrád 5. A téli Já­tékok színhelyére folyt szavazás: Szófia 25, Albertville 19, Falun 10. Llllohammer 10, Cortina d'Ampezzo 7, Anchorage 7, Berch­tesgaden 6 (kiesett). Ötödik forduló: Albert­ville 51, SzófU 25, Falun 8. LAUSANNE FÜSTJE A csalódottak vannak többségben, de néz- zOk azokat, akiket kegyeibe fogadott a sze­rencse. Barcelona Több mint hatvanéves álom vált valóra. Barcelona ugyanis már negyedszer kérte az olimpiai játékok rendezési jogát. 1924-ben, 1936-ban és 1972-ben nem kísérte szeren­cse. Sokan úgy vélik, nyomott a latban, az hogy a NOB elnöke spanyol és ráadásul barcelonai, még ha nem is Jogosult szava­zásra. Nem vitatható el azonban, hogy Barcelo­na nagyvonalú házigazdának Ígérkezik. Vál­lalta ugyanis az Ingyenes ellátást valameny- nyl résztvevő számára a nemcsak mutatós­ra tervezett, hanem különleges vonzerőnek Is számító Poblo Nou-1 tengerparti olim­piai faluban. A másfél milliós metropolis 750 millió dollárt szán az ötkarikás ese­ményre, s már eddig is 14 milliöt „dobott be" a propagandára. A tervezett 37 sport­telep közül 27 már teljesen készen áll. Az sem mellékes, hogy az eseményeket egymás­hoz rendkívül közel, egy 5 kilométer sugarú körön belül képesek lebonyolítani. A „Diagonal“ területén található az FC Barcelona sportkomplexuma, a Nou Camp. Itt van még a Palacio Real, amelyet a NOB- nak ajánlottak főhadiszállásul. Itt fekszik a Velodrom és egy sportpark, amelyet egy sportpalotával egészítenek majd ki. Ebben a zónábap lesznek elszállásolva a hfrközló szervek képviselői is. A Pare de Mar te­rületén, a Földközi-tenger partján 43 hek­táron áll majd az olimpiai falu, amely mindössze öt kilométerre lesz az olimpiai stadiontól. Kandidálásuk idején a barcelonaiak nem győzték hangoztatni, hogy Spanyolorszög az egyetlen nemzet Nyugta-Európéban, amely még soha nem rendezett olimpiát, pedig Igencsak tekintélyes hagyományokkal ren­delkezik: otthont adott már az elmúlt esz­tendőkben labdarúgó-, kosárlabda-, kerék­páros, gyeplabda- és vivó-világbajnokságnak, és mindig szép emlékekkel távoztak onnan a résztvevők. Barcelona mellett szólt — töb­bek között az Is —, hogy rendkívül ked­vező, 18—25 közötti a középhömérséklete. Egyáltalán nem elhanyagolható tény, hogy — cáfolva minden várakozást — rend és nyugalom uralkodott a futball-vb alatt Is az egyébként nem túl biztonságos, terror­akcióktól gyakran sújtott városban. Nem csekélység továbbá, hogy úgy tudnak 750 ezer vendéget elhelyezni, hogy senkinek nem kell majd 50—60 percnél többet utaz­nia, bármelyik olimpiai létesítménybe igyek­szik Is. A spanyol parlament annak Idején ellen- szavazat nélkül állt Barcelona jelöltetése mellé. János Károly király — aki egykor maga is olimpikon volt, 1972-ben a kiéli vitorlásversenyeken szerepelt — szintén egyértelműen támogatta Barcelonát: „Nagy megelégedésemre szolgál — mondta a ki­rály —, hogy hozzájárulhatok a világ sport- mozgalma legnagyobb eseményének szerve­zéséhez.“ A spanyolok valóban nemzeti ügy­nek tekintik az olimpiai játékok megren­dezését. Barcelona az olimpia mellett kulturális programmal is készülne, és javasolja, hogy rendezzék meg az olimpiai művészeti fesz­tivált. A modern olimpiai mozgalom cente­náriumi kiállítása Jelentené a kulturális események záró programját. Az olimpiai láng a tervek szerint áthalad majd mind­azokon a városokon, amelyek eddig abban a szerencsében részesültek, mint most Bar­celona. Albertville Franciaország egyik szeme sir, a másik nevet. Nem győzött ugyan Párizs, de meg­kapta viszont Albertville a téli Játékok ren­dezési Jogát. A NOB nagytlszteletű tagjai e város megszavazásával nyilván némi tiszte­lettel adóztak az újkori olimpiai Játékok megteremtőjének, Pierre de Coubertin bá­rónak, aki 1992-ben lesz éppen száz éve, hogy meghirdette az olimpiai játékok fej­lesztésének gondolatát, és köztudomásúan francia volt. Száz évvel a bejelentés után francia földön köszönthet! majd a világ az évfordulót. Albertville tehát némi túlzással két „kor­tesnek“ köszönheti győzelmét. Egyrészt Plerre de Coubertlnnek, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett az olimpiai eszme fel- támasztásában, másrészt a most 43 eszten­dős egykori sisztárnak, Jean-Claude Kllly­nek, aki háromszoros olimpiai bajnokként oroszlánként küzdött a francia síparadicsom „igazáért“. A Mont Blanc közelében fekvő város kör­nyéke a téli sportok egyik elsőrangú pa- | radlcsoma a világon. Valamennyi helyszín ideálisnak túnlk az olimpiai versenyekhez, így például Les Saisies Flatoaru, ahol a biatlon és a sifutóversenyekre kerül majd sor, Val d’Isere, Tognes és Les Trols Valhis pályái Jól ismertek a téli sportok kedvelői előtt, hiszen itt minden évben rendeznek leslklő Világ Kupa-futamokat. Hasonlókép­pen Jő! Ismert a La Plagne, ahol már több mint harminc éve rendeznek bobversenye­ket. A síugrás és az északi összetett léte­sítményei Courchevelben vannak. Itt és Mo- rlbelben találhatók a jégkorongpályák. A gyorskorcsolya és a műkorcsolya esemé­nyeire Albertville ultramodern létesítmé­nyeiben kerül sor, itt lesz a megnyitó és záróünnepség is. Az olimpia után a fő sta­diont kiállítási csarnokká alakítják át. Szem­ben Barcelónéval, Albertville-ben nem a. rövid távolságok olimpiáját rendezik majd, hiszen a kisvároson belül — 30 ezer lakosa van — „csak“ a Jeges vetélkedéseket bo­nyolítják le. A franciák tervei szerint Brides városa lesz majd az olimpiai falu. Itt már évtize­dek óta fogadják a téli sportok rajongóit. A termálforrásra épülő Brides képes négy­ezer ember elhelyezésére. Egyébként Killy mondta el, hogy a standard olimpiai prog­ramhoz a franciák hozzá szeretnék csapni a gyorssielést, amelynek világbajnokságát éppen ők rendezték meg, és egy csapat­sportot Is, a curllnget Is, amelyben egv húszkllós sportszert kell a 40 méterre lévő célba csúsztatni a jégen. Albertville polgármestere. Henry Dujol ki­jelentette, hogy a Jövő évtől kezdődően mln-i den évben meghívja a hó nélküli országok háromezer sportolóját, hogy eddzenek a helyszínen. A franciák Igazán nem sajnál­ják a pénzt. Félmilliárd dollárt szándékoz­nak belefektetni az olimpia rendezésébe, s az eddigi propagandára 2 milliót költöttek. Több technikai újítással Is meg akarják lepni a világot. Az egyik elsősorban az új­ságírókat érdekli. A sajtó minden képvise­lője egy kis hordozható, Vldeocom nevű berendezést kap, amelyen bárhonnan figye­lemmel kísérheti bármely helyszín esemé­nyét. Egy kattintással a tenyerükben hor­dozhatják majd az egész téli olimpiát. M. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents