Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-10-28 / 43. szám

új ifjúság 91

MEGRAGADNI A valóságot

vibrál a csodálatos őszi fény a Duna partján. Nem tudunk ellenállni a látványnak, és megállunk, hogy közelről is megszemléljük a folyót. A partra érve a- karatlaniil is megjegyezzük: ezek a színek, ezek a fények festőt kívánnak! A vízparti jegenyék, füzek bámult, megszürkült zöldjei közt ragyogó sárgák, lobogó vörösek, rozsdavörös színek. A nap fénye vnsszaverődlk a folyó tükréről és a levelekről: játszik velünk a mindenség.

Továbbhajtunk. A nap nyugaton már lassan a látóhatár mögé bukik, estére jár. De talán ez a jó! Délelőtt, amikor erre jártunk, Barta Gyula festőművész nyaralója kihalt, árva volt.

— Biztos hazament már, vége a nyári szünetnek. A víz mellett olykor már nagyon is hideg van — gondoltuk akkor.

—• Nincs itt az autója? —■ kérdezzük mégis, mielőtt a nyaraló elé érnénk a lenyugvó napfényétől megrészegülve.

De aztán, hogy a mester beállt vele közben a pergola alá, lelkendeztünk örömünkben:

— Itt van, itt van még, nem • ment haza ...!

— Szervusztok! Legyetek üdvözölve! — fogad kicsit bódultán, kicsit fáradtan.

— Most jöttem éppen meg, kinn voltam festeni. Nem bírok betelni a tájjal — mondja egy szuszra, aztán hellyel kínál.

— Nemrég voltak kinn a Duna- menti Múzeumból, hogy válasszanak maguknak a legújabb termésből. Ez a négy tetszett nekik a leginkább — mondja, és előhozza a már berámázott képeket.

A barna szántóföldek mögött zöld sávok és llláskék, szürkéskék csfkok. A szürkéskék felhők közül

elővillan Itt-ott egy-egy sárga, sárgáspiros vidám csík vagy folt.

— Ez már a nyári meg kora őszi termés — igazít el ismét. — A kora nyáriakat meg a tavasziakat már elvittem haza — mondja a képeket rakosgatva. ,A legtöbbön a szokatlanul alacsonyra a- padt Duna víztükrének a foltjai, a vízből kikandikáló zátonyok, szigetek, fövenyes part és a tükörként fénylő folyó szalagja ragyog ránk.

Valami izzó, forró búzatáblát keresek — mondom.

— Van, van itt valami — mondja tétovázva, majd átrak néhány képet, és elgondolkodik. — Tudom, olyan Van Goghosat akarsz-... Sajnos, olyat nem tudok mutatni — válaszol végül —, mert olyan itt egyszerűen nincs. Itt egészen más a táj jellege, és én elsősorban ebből a valóságos, létező tájból Indulok ki. Nyolcvanhétben meg nyolcvannyolcban lesz majd kiállításom. Az egyik a fővárosban, a másik pedig a Du- namentl Múzeumban, Komáromban (Komárno). Azért dolgozom most olyan nagy intenzitással, hogy új, más anyaggal léphessek a közönség elé. Duna menti motívumok címmel szeretném meg-, mutatni a képeimet. Festettem már Gabőíkovóban, Komárom fölött, és főleg itt, ahol születtem. Egyébként van valami a jobb szememmel ... Már nem látok vele egészen jól. Ha a bal szememmel nézek, szinte világítanak a színek, a jobbal nézve meg mintha egyre szürkébb lenne körülöttem minden. Voltam már orvosnál. Megvizsgálták, több szakorvosnak is kikértem a véleményét, de csak megállítani tudták a romlást, de azt, hogy mitől van ez, nem tudják megmondani. Lehet, a szinteBarta Gyula festőművész

tikus festékek, az új anyagok o- kozzák, vagy esetleg valamilyen vírus... Ami a legrosszabb, hogy egyelőre nem tudni, mi lesz. E- zért is sietek. Szeretnék még néhány szép képet megfesteni.

— Ezek most egészen mások, mint amilyeneket korábban festett — jegyzi meg a kísérőm.

— Hát persze hogy mások! Mások, de ezek is ugyanarról a tőről fakadnak, mint a korábbiak. Ezért is sietek annyira, hogy még mielőtt valami baj történne esetleg a másik szememmel, meg tudjam mutatni ezt a másik fajtát is. Szeretném megragadni a valóságot. Régen volt úgy, hogy sokat kínlódtam' egy-egy kép megfestésével, olykor már sírtam is fölöttük, ha három nap alatt sem tudtam úrrá lenni a témán. Ma viszont egészen más a helyzet, ma már megvan a kellő gyakorlatom, tapasztalatom; kimegyek a tájba és: festek. Néha már úgy belefeledkezem a munkába, hogy még azt sem veszem észre, ha a fejem fölött viharfelhők tornyosulnak. A minap is itt nem messze, a Ba- logh-pusztán voltam, és egyszeresek érzem, kevesebb a levegő. Mintha valaki hirtelen kiszippantotta volna körülöttem az oxigént. Ml van? —V gondoltam, és amikor megfordultam, abban a pillanatban cikázott végig az égen a villám, és gurult rám a porfelhő. Éppen hogy csak el tudtam kapni a képet az állványon, majd az állványt hanyatt löktem, és magam is gyorsan hasra vágódtam, nehogy nekivágjon a szél az autónak ... Azt a képet még egyszer nem lehet megfesteni. Ráadásul utána az egész fasort Is kivágták. Igen, egyszerűen kivágták. Úgyhogy már nemcsak a vihar előtti nyugalom, csend, de a fák sincsenek már. Sokan nehezményezik, hogy drágák a képek, hogy egyáltalán megérik-e az árukat? De hát egy-egy megörökített pillanat megismételhetetlen! A mi munkánkat nem lehet órabérben elszámolni. Valaha május elseje előtt festettünk óriási nagy képeket is. Olykor egy éjszaka alatt elkészültünk a munkával. Néha még versenyeztünk is, hogy ki lesz - hamarabb kész, ki tudja előbb befejezni. Az nem volt művészet, de az Is benne van a mai mozdulatokban, itt van a szememben, a kezemben, itt vannak a széles és pontos ecsetvonások, amelyekkel dolgoztunk. Mindez elraktározódott a tudatomban, gyakorlattá vált, s ha sikerül, megpróbálok még valami érdemlegeset, valami újat csinálni. Persze nem úgy, ahogy azt egyesek gondolják, hogy valami stílust, hanem megragadni a valóságot — mondja mind élénkebben, frissebben.

Végül már egészen tűzbe jön, nyoma sincs a kezdeti fáradtságnak, levertségnek. Alig tudom Jegyezni a mondtatait, szinte szórja a jobbnál jobb megállapításokat, érdekesebbnél érdekesebb meglátást. Vallomása átforrósodik, szinte izzik minden szava, mint a Duna-parti fák, földek, lobognak a szaval. Kicsit sajnáljuk is, hogy már mennünk kell, meg kell válni a képek látványától, a szavak varázsától, mert azokban éppúgy lehet gyönyörködni, mint a szebbnél szebb Duna menti tájakban. Nem is csoda, hiszen hatvan év tapasztalata és a szülőföld szeretete összegeződlk bennük.

Németh István

A HÉTVÉGI MŰSOROKRÓL RÖVIDEN

Vérpezsdftfi zenével köszöntötte hallgatóit az akt. 18-i Szombat reggel, amelyet Szénási György szerkesztett. A műsorból kiemelhetjük Csóka Ferenc kiadós riportját, amelyet a köbölkúti (Gbelce) szövetkezet tő- agronómusával. Ravasz Gáborral készített. Az fiszi betakarításon kívül szó esett a szövetkezethez tartozó természetvédelmi területről, az úgynevezett Párizsi mocsárról is, kitérve , a jól jövedelmező nádvágásra, Figye- ‘ lemreméltó volt még Miklósi Péter jegyzete az egyéni háziépités gondjairól, valamint Zsigarcsik Katalin híradása a leányvári ásatásokról, egy hajdani római katonai tábor föltárásáról.

Fridrich Magda műsora, a Fiatalok a mikrofon előtt ezúttal a divattervezésbe, a szabóságok, ruhaüzemek munkájába nyújtott betekintést az ifjú divattervezők szlovákiai versenyének alkalmából. A műsorban megszólaltak divattervezők, szabóságok vezetői és a varróiskolák tanulói. Ez az ösz- szeállftás különösen a nőknek nyújtott élményt. Kár, hogy a Galánta környéki lányok, kevés kivétellel, botladozó magyarsággal beszéltek, szinte fájt az ember fülének.

A szombati Napi krónika szerkesztője ugyancsak Szénási György, volt, altí beszélgetésekkel jelentésekkel, jegyzetekkel tarkította műsorát. Vo- nyík Erzsébet külpolitikai összefoglalója után Vámos László riportját hallottuk a füleki (Filakovo) bútorgyár dolgozóinak javuló munkafegyelméről. Érdekes volt még Mikola Anikó

jegyzete a jugoszláviai naiv festők bratislavai kiállításáról, valamint a Tónak rendőrszázadossal folytatott szokásos beszélgetés közbiztonságunkról.

Október 19-én a Barangolás zeneországban című műsorban Hritz Júlia szerkesztő az állami díjas Szlovák Filharmónia énekkarát mutatta be nagy hozzáértéssel. Az énekkari felvételekkel gazdagított műsor az igényesebb zenerajongókat is kielégíthette.

A Hol volt, hol nem volt meseműsorban a Nyárfalevél című mesét hallottuk Monoszlóy Éva előadásában. Szép, fantáziadús mese volt, éppen ezért hiányoljuk, hogy nem mondták be írójának a nevét. Vagy talán népmese volt? Mindenkinek tudnia kell.

hogy az irodalmi mű csak az írójáVil együtt egész.: A gyermekeknek sem közömbös, ki írta a mesét, pedig megjegyeznék a nevet. A műsor szerkesztője, rendezője is elhallgatta kilétét, pedig ez a műsor is tartozik valakihez.

Az Egy hazában című műsorban, amelyet Lacza Éva szerkesztett, két frissen megjelent hazai magyar me- sekönyvről volt szó. Reszeli Ferenc Kajla Fülöp kalandjai és Zs. Nagy Lajos Megfogtam a tündér sarkát című könyvéről beszélt. A vallomások sokrétűek, őszinték és érdekesek voltak, a műsor úgyszintén.

Dicsérni kelt még Zsigarcsik Katalin Fáklya című kulturális híradóját, amely sok eseményt ölelt föl, a Cse- madok munkájától a 100 esztendős komáromi (Komárno) Dunamenti Múzeumig. Az igényesen szerkesztett műsort jó volt hallgatni.

— Dénes —

A film

és a fiatalok

Vajon milyen a „címzett“, a- kinek a filmművészek készítik műveiket? Ismerik-e egyáltalán a nézőt? Milyenek a nézők- mozilátogatók igényei? Ismerik-e ezeket a filmesek? Ilyen, és ehhez asonló kérdések hangzottak el a film körüli vitákban a fiatal művészek trenőínl találkozóján.

Természetesnek tűnik, hogy a fiatal nézőhöz leginkább a fiatal filmalkotó tud szólni bizalmasan. Ez persze nem törvényszerű, hiszen az Idősebb művésznek is lehet, van mondanivalója a fiatalok számára. Ha a- zonban ezt sikerrel akarja tenni, ismernie kell a mai fiatalok gondolat- világát, életfelfogását. Ha egy rendező elkészít egy filmet, szeretné, ha nemcsak ö és munkatársai tapsolnák meg a közös művet, hanem ha elnyerné a nézők széles rétegének a tetszését Is. Ehhez két úton lehet eljutni. Az egyik az, hogy igénytelenebb tartalommal az ezt a műfajt igénylő nézők nagyobbik részéhez fordul az alkotó. , És van egy másik lehetőség — ez a nehezebb: a nézők Igényesebb, de kisebb részéhez fordulni megfelelő színvonalú bűvekkel, és e- zek által megkísérelni magasabb szintre hozni a „nagyobbik rész“ művészeti igényeit.

Ennek az útnak a keresése volt a témája annak a szemináriumnak, a- melyet a SZISZ SZKB szervezett. A szemlnártumon a SZISZ képviselői mellett a Szlovák Filmgyártó Vállalat képviselői, fiatal filmesek, nézők, fllmszurkolök vettek részt. A rendezvényen egyértelműen megállapították: szükséges megtenni mindent, hogy á fiatal, kezdő filmeseknek jobb, előnyösebb feltételeik legyenek művészi rajtjukhoz. Még akkor Is, ha ez bizonyos kockázattal jár. Hogy ez a járható út, erről a trenöínl seregszemle közönsége a gyakorlatban Is meggyőződhetett. Az esti filmvetítések alkalmával a főműsor előtt láthattunk egy-egy rövldfílmet, amelyet a fiatal alkotók önállóan készítettek el. Ezek bizonyítják, hogy sok fiatal tehetségnek örülhet filmművészetünk, csak lehetőséget kell nekik teremteni a kibontakozáshoz. A vita lezárása I- géretesnek mutatkozott. Terv született arról, hogy a fllmstűidő egy mesefilm elkészítését egy fiatal kezdő gár- dára bízza. Indulásnak ez nem Is kevés.

A szemináriumon és az esti vetítéseken kívül a filmkedvelöknek lehetőségük nyílott vldeovetltésen egész sor hazai és külföldi filmnek a megtekintése. Ezek után is, természetesen megalapozott szakmai viták kö-- vetkeztek.

Fiatal filmművészeink hitvallását talán leginkább Vlado Balco rendező szaval fejezik ki;

„A filmes számára nincs Izgalmasabb, mint egy olyán filmet készíteni, amely elnyeri a nézők tetszését. A fiatal művész fokozatosan megnye rl a nézők bizalmát és elkötelezettsé güket a szlovák filmalkotás Iránt Mindezt azonban csak magas művé szí színvonalú művekkel érhetjük el olyanokkal, amelyek a mai életből merítenek.“

— hr —

Az év utolsó negyedében járunk. Egy-két kivétellel ilyenkor még kevesen gondolnak az év végére. Illek Katalin bratislavai olvasónk levelében viszont már a következőt

írja; ...... Remélem, most is tervezik az év

sl

ágerlistáját. Ezzel kapcsolatban a következő Javaslatom lenne: Azonkívül, hogy az olvasók szavazatai alapján, összeállítják a listát, készülhetne egy felmérés arról Is, hogy az 0] Ifjúság slágerlistáján melyik e gylUtes és énekes szerepelt a leggyakrab ban, melyik volt az a dal, amely a leg több héten keresztül uralta a slágerlistát

Mivel ezt az »összegezést én hétről hétre elvégzem, az év végén szívesen elküldöm statisztikámat.“

Természetesen a hagyományokhoz híven most is készül majd ilyen összegezés. A múltban is szívesen fogadtuk olvasóink „kimutatásait“. Reméljük, sokan elküldik az ez évi statisztikát, de ez csak decemberben lesz időszerű. Addig Is jó munkáti

HAZAI ÉS MAGTARORSZA61 LISTA

1. Marika Gombitoyá: Chlapcl v pascl

2. Lehofsk^ — Hammal — Modus:

Kapely starnú'

3. Elán: Klaslka

4. Balét: Hej, pane dtskZoke]

5. Peter Nagy: MyslíS na to, na 6o ja

t. Metrum: Kto Js lepSI

7. Kamélie: MSj se

8. Elán: Detektfvka

9. Midi; ValCík pre Európu

10. Jive: Smútok stantc

1. Demjén Ferenc: Szerelem első vérig

2. Dolly Roll: Mexiko

3. V‘Moto-Rock: Fekszem az ágyon

4. Omega; Fekete pillangó

5. KFT: Utcai zenészek

S. Pataki — Nagy: őrület

7. Lord: Csakis a lényeg

8. Elsg Emelet: Idegenek e városban

9. Bikini: Indokolatlan jókedv

10. Omega: A Föld árnyékos oldalán

VILÄGLISTA

1. Bananarama; Vénusz

2. Bronski Beat: Gyerünk, gyerünk

3. Bruce-Bongo: Szirupos

4. Alphaville: Akarsz velem táncolni?

5. Queen: Egyfajta varázslat

8. C. C. Catch: Mert te fiatal vagy

7. Prince: Csők

8. Modern Talking: Atlantisz jelentkezik

9. Joy; Valéria

18. Fancy: Boleró

zsAkbamacska

Színes posztert nyert: Kula Beáta udvardl (Dvory nad Zitavou), Falkovics Zsuzsa 1- polyszakállasl (Sokolca na Ostrove), Juhász Ildikó bratislavai. Kellemen Nóra pelsőcl (FleSivecj és Kiss Mária Ipolysági (Sahyj olvasőnk.

POFCSEREBERE

Grondza Mária (044 02 Turnlanske Pod- hradle, Hlavná 131): Adok Duran Duran-, Opus-, Wham-, Madonna-, Pia Zadora-,

A-Ha-, Elán-, Falco-képeket és róluk szőlő cikkeket. Kérek Modern Talking-, Queen-, C. C. Catch-, Santana Fox-, Fancy-, Sandra-, Alphaville-, R-Go-, Bad Boys Blue-képeket és -újságklvágásokat.

Rnsznyák Erzsébet (94131 Dvory nad Zitavou, Dukelská 25): Adok A-Ha-, Wham-,

Queen-, Duran Duran-, Culture Club-, Bá- let-, Deep Purple-, Edda-, Omega-, KFT-, V'Moto Rock-, David Bowle-, Varga Miklós-, Révész Sándor-képeket, Madonna-, Ultravox-, Komár László-, KajaGooGoo-posztere- ket. Kérek Első Emelet-, Modern Talking-, Hungária-, R-Go-, C. C. Catch-, Bad Boys Blue-, Dolly Roll-, Neoton Famflia-képeket vagy -posztereket.

Bartog Zdena (94149 Bardoiiovo 264): Adok Marika Gombitová-, Lenka Flllpovä-, Peter Llpa-, Komár László-,'Heiko testvft- pár-képeket és sok címet. Kérek Modern Talklng-.posztert vagy -kitűzőt. C. C. Catch-, Sandra-, Bad Boys Blue-, Alphaville-képeket vagy -plakátot.

Belány Gyöngyi (945 01 Komárno, Zd. No^ jedlého 26/41): Címedet cserélek.

AZ OLVASO KÉRDEZ

Demlkát Jeligére: Hosszú pihenés után Ismét ÚJ dalokkal Jelentkezett a Demlkát együttes. Ezekben a napokban készül új nagylemeze. Az együttműködés az Elán e- gyüttessei valóban létezik, több dal szövegét és zenéjét ők írták. Ez év novemberében a lemez anyagával megismerkedhet Nyugat-Szlovákia közönsége Is. A Demlkát együttes hosszabb lélegzetű koncertsorozaton vesz részt.

“ PP -