Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-10-28 / 43. szám

új ifjúság 10

A gépi beszédet Kétféleképpen állít' Jék elő: az egyik módszer közvetlenül az emberi beszédből (az ember által kimondott szavakból, mondatokból) é- pítkezlk, a másik elemeiből (például hangokból, hangszeletekből) építi fel a beszédjeleket. Ha a felhasználó — a gépet alkalmazó — szemszögéből nézzük a dolgot, szintén kétféle rendszert használnak: az úgynevezett kötött szótáras gép csak bizonyos, előre meghatározott Információt tud hanggal közölni, ellenben a másik gép — a szótár nélküli — bármilyen tartalmú szöveget ki tud mondani. Az előbbi általában az emberi beszéden, az utóbbi pedig a beszédelemeken alapul, be ma már vannak olyan rendszerek Is, amelyek a két elvet kombinálva működnek.

A beszélő hangján szólal meg

Az emberi beszédet közvetlenül felhasználó beszédszlntetizáló rendszerben a szótár elemeit — ezek szavak, mondatok, hangok stb. — egy kellemes hangú személy, férfi vagy nő felolvassa. Ezeket — „mintát“ véve belőlük — digitális Jelekként tárolják a számítógép szótárában.

Ahhoz, ogy a gép elfogadható minőségben szólaljon meg, a beszédből másodpercenként legalább 8000 mintát kell vennünk. Illetőleg tárolnunk — legalábbis elvileg. Ez azt Jelenti, hogy minden másodpercnyi szöveg tárolásához egy 8 kllobyte-os társra van szükség. Am ez még ma Is, amikor egyre nagyobb befogadóképességű memória- áramkörök jelennek meg a piacon, nagyon soknak számít. Ezért olyan eljárásokat dolgoztak ki, amelyekkel sűríthető, tömöríthető á tárolandó beszédjel. Például úgy, hogy nem tárolják el az összes beszédmintát, hanem csak minden másodikat vagy harmadikat. A tömörítés annál Jobb, hatásosabb, minél kisebb helyen elfér egy-egymásod- percnyl beszéd. A beszédjelek visszaalakításakor, persze, gondoskodnunk kell arról, hogy valamiképpen — a hiányos mlntasorozat ellenére — az eredetivel Jól megegyező Jelsorozatot kapjuk. Eb- ÍjőI következik: minél nagyobb fokú a tömörítés, annál bonyolultabb eszköz- rendszerre van szükség ahhoz, hogy jó minőségű beszédet állíthassunk elő.

Ma az emberi beszédet tároló kötött szótáras rendszerek kétszeres-huszon- ötsZörös tömörítéssel működnek. Kisebb mértékű a tömörítés, ha a gépnek csak rövid, egy-két .szavai közleményt kell állandóan Ismételnie (például: Vigyázat, életveszély! vagy: Tűzriadól). Ám ha a szótár elemeinek a száma nagyobb

Hi^yan

beszélnek a beszélnének?

(20—100 szó vagy kifejezés) általában már nyolcszoros-tízszeres vagy ennél is nagyobb tömörítést alkalmaznak. Ilyen szókészletű — és tömörítésű — például a pontos időt bemondó automata: ez tárolja az óra, a perc és a másodperc szavakat. Illetőleg a számokat hatvanig.

Miként jellemezhetjük röviden a beszéd előállításának ezt a módját? A gép közvetlenül az emberi beszédből építkezik, azaz, voltaképpen újraalkotja — reprodukálja — azt. Ebből következik, hogy az Ilyen gépi beszéd igen Jó minőségű, sőt felismerhető a bemondó személynek a hangja Is. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen a bemondó, a- mlkor kiejti a szótár szavalt, megformálja, a beszéd akusztikai szerkezetét: ritmusát, dallamát és hangsúlyát stb. Is.

Sorozatban gyártható

A beszéd — említettük — előállítható beszédelemekből, hangelemekből Is. Ezt a módszert formánsszlntézlsnek nevezik. Ilyenkor nincs bemondó. Az elemekre Jellemző adatokat (frekvencia- értékeiket, Időtartamokat, Intenzitásokat) mérnökök és nyelvészek — fonetikusok — közösen határozzák meg, s a beszédet előállító (szintetizáló) á- ramköröket az ezeknek megfelelő villamos Jelekkel vezérlik. Az eljárásra az a jellemző, hogy a beszéd előállításához szükséges adatok ötvenszeresszázszoros tömörítéssel adhatók meg. Az Ilyen, elemeiből előállított beszéd azonban gépies, és így jó minőségben többnyire csak a felhangokban gazdagabb férfihang szólaltatható meg.

Nehéz feladat olyan gépet készíteni, amelyik bármilyen szöveget kimond. Kézenfekvő megoldásként kínálkozik, hogy gépünket — a kötött szótáras rendszerekhez hasonlóan — egy hatalmas, tízezer, vagy húszezer szavas szótárral lássuk el. Ez a megoldás óriási tárat kíván, ennélfogva nagyon drága

A Budapesti Elektroakusztikai Gyárban készül a HUNGAROVOX nevű beszélőgép

és csak bizonyos nyelvek — például az angol — esetében alkalmazható, I- lyen berendezés ennek ellenére van, így működik például az amerikai DEC cégnek a beszélőgépe. Magyarra nem lenne célszerű Ilyen rendszert tervezni, mivel a magyar az úgynevezett ragozó nyelvek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a gépben nem csupán az alapszavakat kellene eltárolnunk, hanem azok valamennyi változatát Is (asztal, asztalra, asztalról, asztalnak' stb.). Ezért ez az út számunkra gyakorlatilag járhatatlan.

Hangszeletekből építkezik

De van más megoldás Is. Ehhez egy univerzális beszédelemtárra, és egy o- lyan szabályrendszerre van szükség, a- melylk leírja, meghatározza, hogy milyen sorrendben kell egymáshoz kapcsolni a beszédelemtár elemeit ahhoz, hogy a gép folyamatosan beszéljen. A tárnak az elemei elvileg beszédhangok, hangkapcsolatok, szótagok, hangrészek stb. egyaránt lehetnek. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársai o- lyan beszédelemtárat alakítottak ki, á- melynek az elemei kisebbek, mint a beszédhangok, azaz hangrészek, hangszeletek. Egy-egy hangszelet általában több hangkapcsolatnak az előállításában Is felhasználható, így a beszédelemtárban tárolandó elemeknek a száma mindössze 370. Ennyi hangszelet- böl — ezek egy 10 kllobyte-os tárolóban elférnek — bármilyen magyar nyelvű szöveg felépíthető.

Az Intézet az első magyarul beszélő rendszert 1982-ben mutatta be. Ennek továbbfejlesztett változatát a HUNGAROVOX nevű beszélőgépet 1983-ban láthatták és hallhatták az érdeklődők. Ez a gépbe magyar helyesírással beblllen- tyűzött szöveget (ez csak betűket tartalmazhatott) azonnal folyamatos magyar beszéddé alakította. A berendezés működéséhez egy 40 kilobyte-os memóriára volt szükség, ebben tárolták a hangszeleteket és a vezérlő programokat. (Az Élet és Tudomány

nyomán rövidítve)]

Villamos tér

a földrengésfészek fölött

A fala] általában rossz áramvezető, a fölötte levő 100 kilométeres légkört pedig szigetelőnek foghat|uk fel. Ennél följebb, mintegy 1000 kilométeres magasságig terjed a töltött részecskékből álló inoszféra. A kutatók azt már régebben Is tudták, hogy ebbon a „dobostortá“-ban néhány órával a földrengés előtt a földrengés fészke fölött

viszonylag nagy erősségű villamos tér keletkezik. Ezt a földkéregben a közettöme- gek mozgása nyomán a tízezer ampér áramerősséget is elérő úgynevezett dlszlokációs áramok hozzák létre.

A földrengés-előre]elzés szempontjából ezen áramokkal kapcsolatban az a legfőbb probléma, hogy jóval gyakoribbak, mint a földrengések. Arra a másik — mindeddig megválaszolatlan — kérdésre, hogy vajon mérhetö-e ez az áram a földrengés fészkétől nagyobb távolságból is, G. Rugyenko, az SZTA Szibériai Tagozatának kutatóia szerint, ha a földrengés fészke 10 kilométeres mélységben van, a kipattanását megelőző diszlokáclős áramok keltette mágneses tér a felszínen az epicentrumtól akár 1000 kilométeres távolságból is érzékelhető.

E tér megfigyelése a földrengéskutatás szempontjából azért is hasznos, mert a fészek irányába mutat.

Fúrófedélzet-erősítés

Az északi-tengeri Ekofisk kőolajmező fúró- és termelőfedélzetei az elmúlt években néhány méterrel lejjebb süllyedtek, valószínűleg a tizenöt év óta tartó olaj- és gázkitermelés miatt. A mérések szerint az évi süllyedés 4—40 centiméter. Ebben a mezőben összesen huszonnégy fedélzet működik, s közülük eddig hétben keletkezett súlyosabb kár. Ha nem hoznának ellenintézkedéseket, a nagy viharok keltette hullámok egyre jobban veszélyeztetnék a fedélzeteket. Ezért most azt itirvezik, hogy több mint 500 miíliő nyugatnémet márkának megfelelő költséggel megerősítik őket. Ez főképp abból áll majd, hogy a mai berendezésekbe 6 méter hosszú acélszerkezeteket húznak be.

„Vészkijárat“ — kilenc éven át!

A DloLlght Technology cég olyan „Vészkijárat“ feliratú lámpákat gyárt, amelyeknek napi huszonnégy órán át kell világítaniuk. A cég izzójába most olyan diódát építettek be, amely a váltóáramot egyenirá- nyúvá teszi. Az egyenáram csökkenti a terhelést és az Izzószál hőmérsékletét, ezáltal meghosszabbítja az égő legfontosabb alkatrészének, az izzószálnak az élettartamát. Így a régebbi folyamatosan üzemelő égőknek átlagosan negyvenkét napja helyett az újfajta égők várható élettartama meghaladja a kilenc évet. A vállalat azt reméli, hogy gyártmányával, amely csak kétszer annyiba kerül, mint a szokványos Izzólámpa, erről a piacról kiszoríthatja a versenytársait. Egy hátrányuk azonban ezeknek az égőknek Is van: kevesebb fényt adnak, mint az azonos wattszámú izzók. '

FÖLDI HIMNUSZ

Rejtvényünkben Louis FOrnberg fonti című verséből idézünk:

Béka, kenyér és föld!

Vas csüngi kürté pipál!...

— folytatása a rejtvényben.

VÍZSZINTES: 1. A virág pártáját alkotó levelek. S. A verstolytatás első része. 11. Légnemű anyag. 12. £v szlovákul. 14. Pali tulajdona. 15. A magyar operaház építőjének névbetűl. 16. Gibraltár névadöja. 18. Északi férfinév. 19. Végzetes. 21. Adta vala. 22. A neon és az Indium vegyjele. 24. Magyar színésznő (Lenke). 26. Allatlakás. 27. Kecskegyerek. 29. Savat tartalmazó. 30. Almából könnyen felriadó, Ict alvó. 32. A kocsis ülése. 33. Keni munkát végez. 34. Éktelen égtájl 35. A társa, dalmi érintkezésben való külsg magatartás. 38. Osztrák, zambiai és francia gépkocsljelzés. 37. Puha fém. 38. Tolsztoj személyneve. 39. Vásárjairól híres NDK-bell város. 41. A liba blmje. 43. Régi orosz hosszmérték (kb. 90 cm). 44. Túlra. 46. Házhely. 48. A sertés hímje. 49.

Vadon élő, hosszú szőrű, ázsiai szarvasmarhaféle. 51. Jókedvében aprókat slkoltó. 53. Dalbetét. 55. A bolgár főváros eredeti helyesírással. 56. Építkezési anyag. 57. Csillag németül, de egy német képes folyóirat neve is. 58. Ollós vízi állat. 59. Szovjet sakknagymester volt (Mihail). 60. Kád betűi keverve. 61. A Szovjetunió egyik népe.

FÜGGŐLEGES: 1. A versfolytatás második része. 2.

Fordítva: zománc. 3. Aroma. 4. Szántani szlovákul. 5. Erkölcsi felfogás. 7. Magyar Pál. 8. Abo betűi keverve. 9. Női név, de krumplifajta Is. 10. Fegyveres alakulatnak készenléti állapota. 13. Ezer grammos. 16. Pedagógus. 17. Rablással kifoszt. 19. Kubai politikus személyneve 20. Szombathely ókori neve. 23. Magyar fllmope- ratőr volt (István 1902—1958). 25. Határozórag. 28. Hegység a Dunántúlon. 31. Német romantikus költő (Friedrich Leopold von Hardenberg 1772—1801). 33. Világrész. 36. Fejtelen tacskói 38. Fordítva: a másik oldalon. 40. Európai főváros (éh.). 42. Csúcseredmény. 45. Tartotta vala. 47. Piaci árusok. 50. Német kikötőváros. 52. Fordítva: szenvedés. 54. Lar betűi keverve. 56. Katasztrális röviden. 59. Megszólítás.

Beküldendő a vízszintes B. és a függőleges 1. tzámü sorok megfejtése.

A 41. számú rejtvény helyes megfejtése; s a gallyakról a rozsdás levelet, lecsupálják a csapdosö szelek. Könyvet nyert Gállk Igor, Salka