Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-10-21 / 42. szám

A hol rohanó, hol akkurátu­sán cammogó gyorsvonat ablakából szemlélem a tá­jat. Zoboralja lágy fekvésű fal­vai, sárguló gyümölcsösei futnak el a szemem előtt. — Nézd, még innen is látni! i— mutat barátom egy távoli domb­ra, melynek tetejéről két henger alakú építmény tör az ég felé. — Pedig jó húsz kilométerre va­gyunk már tőle. — Szeretném egyszer közelebb­ről is megnézni — mondom, nem sejtvén, hogy alig egy hét múlva lehetőségem lesz rá. Egy templomtorony hírmondónak Üjságírócsoportunk autóbusza megáll egy parkolóban, a valami­kori falut átszelő országút szélén. Egy út mentén elhelyezett térkép mutatja, hogyan fest most a haj­dani Mohi (Mochovce) község te­rülete. Fölkapaszkodom a parkoló fö­lölti dombra, ahonnan jobb a ki­látás. A nadrágomba ragadt far­kasfogat szemelgetem, és közben nézegetem a tájat. Egyik szemem az-1982 óta Léván (Levice) vagy máshol élő mohi lakosé, másik szemem a népgazdasági hasznot, szükségességet látó más emberé. Mohi szülöttje, aki Itt élt jó né­hány évig, visszavágylk erre a vi­dékre. A modern kor embere sze­rint viszont éppen ez a hely volt a legalkamasabb egy atomerőmű építésére, s az atomerőműveké a jövő. Nézem a tornyokat; a falu régi református templomának tor­nyát a völgyben, fölötte az erő­mű két, dombon magasodó hűtő­tornyát. Múlt és jövendő. Az e- löbbi a régi falu hírmondója, u- tóbbiak a jövő hírnökei. Visszasétálok a parkolóba, s „rám tör“ a nosztalgia; azért a régi falunak is szentelnem illik néhány sort. Mohi egy völgykatlanban terült el, a Garam menti dombvidék és a Selmeci-hegyek nyugati nyúlvá­nyainak határán. Erdős dombok övezték, északon a „Dobrice- hegy“, délkeleten pedig a „Nagy“ és „Klsszemes-hegy“. Az első írá­sos említés a községről 1295-ből származik, itt a helységnév alak­ja „Muhy“. Az első szlovák nyelvű megnevezés: „Mochovcze“ 1773- ból való 1773-tól 1900-ig a falu lakosságának száma 664-ről 933- ra emelkedett. A 20. század ele­jétől ez a szám rohamosan csök­kent, és 1970-ben a község már csak 498 főt számlált. Akkor még 106 olyan házban laktak, amelyet 1900 előtt építettek, további 30 la­kóház 1900 és 1945 között épült és csak 23 a második világháború után. Ezekből néhányat meghagy­tak a falu 1982-ben történt lebon­tásakor, irodákat, öltözőket ren­deztek be bennük az atomerőmű építőinek. Idén több mint Qgymilliárdo? költségvetés A hatalmas építkezést 1982-ben kezdték el A költségvetés arra az évre 200 mtllió korona volt. Ek­kor végezték az alapozási munká-- kát. 1983-ban főként szociális be­rendezések, különböző mellék- épületek épültek. Szeptemberben hozzáfogtak a reaktorok alapdesz­káinak építéséhez, de nem volt hozzá elegendő betdn, így szük­ségmegoldásként Jaslovské Bohu- nicéből is szállították. A beton problémája csak akkor oldódott meg, amikor az 1982-ben átadott SB-50-es betongyártó részleg mel­lé 1984-ben felépítették az ELBA- tlpusú 2X120 négyzetméteres rész­leget. Az 1984-es év ebből a szem­pontból is jelentős, hogv megala­kult a Hydrostav vállalat mohi fióküzeme, amely az építés legna­gyobb részét magára vállalta. — Az Idei építési költsé.gvetés 917 500 000 korona. Ez olyan ha­talmas feladatot ró az építőkre, hogy a ml fióküzemünk egyedül képtelen lenne megbirkózni vele — tájékoztatja az újságírókat Er­Ahol a jövő készül Látogatás az épülő mohi atomerőműben nest Janclna mérnök, az üzem i- gazgatója. — Ezért a minisztérium a munkákat több beruházó között osztotta szét. Ilyenek például a prágai Armabeton, a zillnai Váho- stav, a nitrai Pozemné stavby, s vállalatunk, a Hydrostav. Az előbb említett költségvetési összeg e- gyébként csupán az erőművön el­végzendő munkákra vonatkozik, a teljes beruházási összeg 1 milli­árd 70 millió korona. Az erőmű­vön kívül beletartozik az Atom Szálló és munkásszálló Léván, a bekötőutak, a vasút, a villanyhá­lózat kiépítése, az erőmű dolgo­zóinak Léván felépítendő lakásai stb. Meg kell mondjam, hogy az a- tomerőmű építésekor gondokkal küszködtünk. Itt van mindjárt a munkaerőhiány: az idei év végé­ig el szerettük volna érni a 4700- es munkáslétszámot, jelenleg a- zonban csupán 3700 építőmunká­sunk van. így a tervteljesítés nem könnyű feladat, sokszor szinte hősiességet igényel. A 3700 épí­tőből egyébként 300 lengyel ven­dégmunkás, 600-an pedig, akik kö­telező katonaidejük alatt dolgoz­nak nálunk. Legnagyobb gondunk azonban, hogy a tervezők nem tudják ide­jében szállítani az építéshez szük­séges terveket, s így egyszerűen nem folytathatjuk a munkát. Egy atomerőmű tervezésének egyéb­ként természetesen szakaszokban kell folynia, hogy a tervezők idő­közben beiktathassák a kor köve­telményeinek megfelelő változta­tásokat. A Jaslovské Bohunice-i a- tomerömű építése során például mintegy 1000 tervmódosításra ke­rült sor, itt már körülbelül 2— 3000-rel számolhatunk. Miroslav Bócik miniszterhelyet­tes még annyiban egészíti ki az Igazgató szavait, hogy amióta meg­alakult az Atomprojekt vállalat nitrai részlege, amely a mohi a- tomerőművet látja el tervekkel, lényegesen Jobban megy a munka. Természetesen Időbe telik, míg a fiatal mérnökök beletanulnak az új munkába az atomerőmű-terve­zésbe, hiszen ez nem mindenna­pos feladat. Viszont sajnálatos, hogy a beruházók sokszor olvas- hatalan terveket kapnak, mert nincs olyan minőségű papírnyers­anyag, amelyre a műszaki rajzokat átmásolhatnák. Ez tarthatatlan állapot, és sürgősen változtatni kell rajta. Városnyi ember Lévára Miután az építkezés igazán be­indul, mintegy tízezer munkás dolgozik majd rajta. Ezek legna­gyobb része a közeli Léván kap lakást, így a város lakossága ala­posan megduzzad. Már ma Is é- rezhetö az embertömeg jelenléte. Reggelente egész népvándorlás indul az atomerőmű Irányába, s mivel az építők általában egy la­kótelepen laknak, közös „vándor­lásuk“ elég nagy zajt okoz. Apropó, utazás: a munkásokat eddig csak autóbuszok szállították munkahelyükre. Október elsejétől már vasúton Is eljuthatnak Mohi­ba. — . Idegenkedéssel fogadták munkásaink ezt a lehetőséget. Ami Igaz, Igaz: a vonat lassúbb, két­szer Is át kell szállni, reggel ko­rábban kell kelni, de hát nem tudtunk annyi autóbuszt előterem­teni, hogy a többezer munkásnak elég legyen. Vonaton egyelőre a katona dolgozóinkat szállítjuk, de ez nekik is időveszteség. Későn érnek haza, s mivel előírás szerint korán van a takarodó, személyes ügyeikre, levelezésre alig marad idő — naponta mintegy tizenöt perc — mondja Ernest Janőina. — Az építkezés mlndejjlfit próbá­ra tesz. Mivel kevés munkásunk van, gyakran kell szombat-vasár­nap Is dolgozniuk. Ennek ellenére sok olyan munkás van, akik már a boliunicei atomerőmű építésé­ben is részt vett. Mi igyekszünk kedvezményekben részesíteni az építőmunkásokat, minden téren segítjük őket. Az ilyen Jellegű é- pítkezéseken mindig jók a kerese­ti lehetőségek, Itt is körülbelül öt­száz koronával magasabb a fize­tés, mint más építkezéseken. Az otthonuktól távollevők 57 korona különélés! díjat kapnak. Régi mun­kaerőinknek 300 korona fizetés­pótlék jár, s lehetőség van pót- szabadságra is. Még néhány adat Ha elkészül á mohi atomerőmű, s négy reaktora üzemelni fog, 4X 400 MW energiát ad majd az or­szágnak. Egy reaktor üzembe ál­lítására 60 hónapot kaptak az é- pítők, ez a Jaslovské Bohunice-i időnek mindössze egynegyede. A tervek szerint a kilencvenes évek végére valamennyi reaktornak mű­ködnie kell. A reaktorok köré 6000 köbmé­ter betont tartalmazó szigetelőré­teget építenek, amelynek az lesz a feladata, hogy megakadályozza a rádioaktív szennyezőanyagok környezetbe kerülését egy esetle­ges baleset alkalmával. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e Mohi­ban valamilyen különleges bizton­sági intézkedéseket a csernobili balesetből okulva, az Illetékesek azt válaszolták az újságíróknak, hogy mivel ez az erőmű más rend­szerű, mint a csernobili, a már meglévő biztonsági Intézkedése­ken kívül továbbiakra nincs szük­ség. A z építkezésen nagy a sürgés­forgás. Megállás nélkül dol­goznak a francia POTAIN- típusú epielődaruk, a munkások a Jaslovské Bohunice-I tapasztalato­kat is felhasználva építik Szlová­kia második atomerőművét. Az Il­letékesek elárulták, hogy nemso­kára a harmadikat Is elkezdik, a Kassa (KoSlce) és Preäov közötti Kecelovcében. Klinko Róbert így teljes as életem Többször beszélgettem már olyan fiatallal, aki arra panaszkodott, ho.gy semmire sincs ideje. A munkahelyi problémák, a társadalmi tisztségek, a családi .ügyintézés felemészti min­den szabadidejét, a kapkodás, az ál­landó rohanás közepette nincs idő a kikapcsolódásra, a lazításra a pihe­nésre. Parti László, a Safárikovóí Ál­lami Gazdaság fiatal gépjavítója ezt állítja: — Nekem mindig annyi időm van, amennyi kell ahhoz, hogy jól érez- zem magamat. Szerintem az álét o- lyan, mint egy szoba, ahogy beren-> dezzük úgy érezzük benne magunkat^ és ez vonatkozik az időre Is. Felelős beosztásban dolgozom, több funkcióm is van, de az Időmmel én gazdálko­dom, arra törekszem, hogy jusson is, maradjon is. Laci nemcsak munkahelyén a járá­si és kerületi szervekben Is dolgo­zik. A legutóbbi választások alkalmá­val a Safárikovól 55. választási kör­zet képviseletében a jnb képviselő­tanácsába választották, ahol a népi ellenőrzési bizottságban dolgozik. É- vek óta az állami-gazdaság SZISZ- alapszervezetének alelnöke, a járást SZISZ-szervezet ifjú mezőgazdászok tanácsának, valamint a SZISZ Közép­szlovákiai Kerületi Bizottságának plé- numtagja. A pártalapstervezet veze­tőségi tagja, s aktiv, fiatal kommu­nistaként egyben a ibunkásőrség tag­ja Is. A funkciókkal persze sok-sok gyűlés, tanácskozás és munka is ]ár. — A SZISZ-alapszervezetben pél­dául nehéz „összehozni“ a tagságot, mivel nagy kiterjedésű gazdaság va­gyunk, és a mezőgazdasági munkák nem tűrnek halasztást. Ennek ellené­re a méhl (VCellnce) és HrnCiarske Záluíany-i fiatalokkal egyetemben je­lenleg Is a legjobbak közé tartozunk. A kerületi plénumüléseken is gyakran beszámolok járásunk fiataljainak helyzetéről, munkájáról, tolmácsolva a problémákat is. Fiatal képviselő vagyok, ez az első választási időszakom. Körzetemben van az újonnan épült Déli lakótelep, ahol a panelházakban közel kétezer ember él. Mint ahogy az lenni szó- kott egy új lakótelepen, hiányzik a bölcsőde, óvoda, és az üzlethálózat sem megfelelő, gyatrák a szolgáltatá­sok, de másutt is baj van az utakkal, a közvilágosltással, a közrenddel. E téren tehát van tennivaló. A legtöbb erőmet a gazdaság belső problémáira fordítom. Pártfőrumokon foglalkozunk az Időszerű feladatok­kal, az alkatrészellátással, a veszte­ségmentes betakarítással, a munkafe­gyelmi és -biztonsági előírások meg­tartásával, a gépek kihasználásával,- szakszerűtlen kezelésével, a hiányos karbantartással. A gazdagság szintjén pedig jelenleg a tejhozam csökkené­sének megakadályozása van napiren­den. László képviselte tavaly a járást á XII. VIT-en Moszkvában, és ebben a megtiszteltetésben csak a legjobbak­nak lehetett részük. Laci részt vállalt az „Ifjú agronőmus“ ZENIT-verseny kerületi fordulójának előkészítésében, megrendezésében, amelyet állami gaz­daság fiataljai kaptak feladatul. Nem­rég vette át a kerületi SZISZ-blzott- ság kitüntetését „A munkában elért sikerekért“. Laci fiatal kora ellenére négy kislány édesapja. — Munkám és funkcióim mellett vi­gyázok, hogy a család ne hiányoljon. A munkahelyi gondokat igyekszem nem hazavinni, mert otthon gondos családapa akarok lenni. Szeretem a lányaimat, figyelem, hogyan csepered­nek, a legnagyobblkkal pedig már a leckéket Is írjuk. Nagyon szeretek ol­vasni, ez egy másik örömforrás szá­momra, nem beszélve hobbimról, a fényképezésről. Mindenre lut Időm, és úgy érzem, így jő, Így teljes az éle­tem. Kép és szöveg: Polgári László

Next

/
Thumbnails
Contents