Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-10-21 / 42. szám

új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK A JOGAIKOTÄS NÖVEKVŐ SZEREPÉRŐL A nyolcadik ötéves terv az irányítás te­rületén számol a gazdálkodó szervezetek nagyobb önállóságával. A gazdálkodási szín­vonal kritériumainak meghatározása ül el- tárásokat követel meg a gazdálkodó szer­vezeteket irányító központi szervektől. Ez természetesen a Jogalkotásban is ú] igénye­ket támaszt. A szakemberek szerint bizo­nyos területeken már eddig is túlságosan részletesek, aprólékosak a különféle Jogi rendelkezések: a paragrafusok útvesztői­ben olykor már a Jogászok sem tudnak eligazodni. Ugyanakkor azt Is figyelembe kell venni, hogy a társadalmi-gazdasági vi­szonyok egyre bonyolultabbak, s sok olyan helyen is növekszik a Jog szerepe, ahol ko­rábban kevésbé volt rá szükség. Jogos tehát a követelmény, hogy legyen a Jogrendszerünk áttekinthetőbb, pöntos és hatékony. Ez a vállalati önállóság kiter­jesztésének időszakában annál is fonto­sabb, hogy míg a múltban, amikor az irá­nyító szervek részletekbe menően, konkré­tan megszabták a gazdálkodó szervezetek feladatait, a Jognak kisebb szerep Jutott, mint ma. Most viszont, a vállalatok, szövet­kezetek által követendő magatartást egyre inkább Jogi normák terelik bizonyos kere­tek közé. Ezért állíthatjuk, hogy a gazda­sági Jogszabályok számának gyarapodása nem szükségképpen negatív Jelenség. Hiszen a gazdálkodó egységek éppen a Jogszabá­lyok kidolgozásával kapnak a korábbinál nagyobb mozgásteret, nagyobb lesz a dön­tési jogkörük, és persze a felelősségük is. Legfelsőbb törvényhozó szerveink azon­ban ügyelnek arra is, hogy ne növekedjék a minisztériumok rendeletéinek, rendelke­zéseinek a száma, hogy ne folyamodjanak a rendeletalkotás fegyveréhez akkor, ami­kor valamilyen fontos feladatot más eszkö­zökkel — például ÚJ ösztönzési rendszer kidolgozásával, a gazdasági érdekeltség megteremtésével — kellene megoldani. Az adminisztratív módszerek alkalmazása, a tiltások és kötelességek előírása persze többnyire egyszerűbb, és ráadásul önigazo­lásul is szolgálhat. Hiszen utólag elmond­hatják. mi kiadtuk a Jogszabályt, igazán nem tehetünk róla, hogy „lent“ nem haj­tották végre. Az effajta szemlélet azért is káros, mert képviselői valójában nem a feladatokat akarják megoldani, csupán az ágazat „önadminisztrálását“ tartják fontos­nak. Arról nem is beszélve, hogy minden olyan Jogszabály, amelynek kiadásához elő­zetesen nem teremtették meg a végrehaj­tás feltételeit, szükségképpen lejáratja a- zoknak a paragrafusoknak a tekintélyét is, amelyek tiszteletben tartására pedig való­ban nagy szükség lenne. A Jogalkotásban fontos a gazdálkodó vál­lalatok kölcsönös kapcsolata is. A gazda­sági szerződések megkötése a szocialista közéletek együttműködésének alapvető for­mája. A gazdasági törvénykönyv, amely a közületek gazdasági kapcsolatait szabályoz­za, kimondja, hogy a közületek kötelesek gazdasági szerződést kötni. Teljesítésük el­mulasztása esetén anyagi’ felelősséggel tar­toznak. Régi igazság, hogy minden jog csak any- nylt ér, amennyi megvalósul belőle. A gya­korlatból példák tucatjait lehetne sorolni arra, hogyan rövidítette meg a vállalatokat és sokszor dolgozóit Is pusztán az a tény, hogy nem voltak tisztában a Jogaikkal. Strasser György MrkM versenyben KATONABtCSÜZIATÖ Leleszen {Leles) immár hagyomány a bevonuló katonák búcsúztatása. A hnb ha­táskörében működő polgári ügyek testületé a közelmúltban is kedves kis ünnepségen búcsúzott azoktól a fiúktól, akik két évre magukra öltik az egyenruhát, hogy eleget tegyenek állampolgári kötelességüknek. A most búcsúzó tizenöt fiatalt Varga Ernő, a hnb elnökhelyettese köszöntötte, utána az alapiskola tanulói kis műsorral kedves­kedtek nekik. A polgári ügyek testületének tagjai az ünnepély befejező részében aján­dékcsomagot nyújtottak át a leendő kís- katonáknak, és erőt. egészséget kívántak a szolgálathoz. Sok szülő könnyes szemmel nyugtázta a polgári szervek figyelmessé­gét. Terebesi Irén A polgárok elégedettségére Közmegelégedésre Jól dolgozik Nagytár- kányban (Vefké Trakany) a polgári ügyek testületé Nagy Eszter vezetésével. Az idén közel húsz névadót és harmincegy esküvőt rendezett meghitt és méltó keretek között. A közelmúltban köszöntötték a község leg­idősebb polgárát, a százesztendős Ballók Erzsébetet. Ezenkívül szlovákiai kirándulást szerveztek a község Idősebb polgárai ré­szére. i(fv) A Szocialista Ifj'űsági Szövetség Nyii- gat-szlovákiai Kerüieti Bizottsága a kö- zeimúltban rnndezte meg a ZENIT-moz- galom keretében az egészségügyi nő­vérek versenyét. Erről kértünk rövid tájékoztatást Jaroslav Cfsartól, a kerületi bizottság titkárátől. — A versenyt a Nitral Járási Egész­ségügyi Központ segítségével szervez­tük meg Polnjt Kesovban. A kerület minden egyes Járásából harminchármán Indultak. A verseny elméleti és gya­korlati részből állt. Az elméleti részben. az egészségügyi nővérkék általános po­litikai és társadalmi, illetve szakmai Ismereteikről adtak számot. A gyakor­lati részben betegellátásból, elsősegély­nyújtásból és clvllvédelml gyakorlatok­ból vizsgáztak. ♦ Milyen volt a verseny színvonala? Negyven évvel ezelőtt fogadták el a kétéves tervet — A verseny évről évre színvonala­sabb. Látszik, hogy az Ifjúsági szövet­ség szervei törődnek vele, és az érdek­lődés Is egyre nagyobb. 4 Milyen eredménnyel zárult? — Csapatversenyben a Nitral járás győzött a topoICanylak és a trnavalak előtt. Egyéniben a következő sorrend alakult ki: Alena Buláková, Iveta Var­gová, Éva Levická. Valamennyien a Nit­ral járásból származnak. Ügy látszik, Itt magas színvonalon van az egészség- ügyi ellátás, ök hárman képviselik majd kerületünket az egészségügyi nővérek országos ZENIT-versenyén, amely a hét végén lesz Sárréten (Blahová), a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának köz­pontjában. (pi) Két szervezet vállalkozása A SZISZ-alapszervezet és a Csemadok alapszervezete közös vállalkozásban egész estét betöltő szórakoztató műsort mutatott be Perbenyikben (Pribenlk). Voltak benne jelenetek, kabarészámok, modern táncok. A legnagyobb sikert a kabarészámok aratták Tóth Árpád, Kal­ló Mónika, Godzsák Jarmlla, Fodor György, Pirlgyl Pál, Petyko Ilona és Fülöp Pál előadásában. Kissé elszomo­rító, hogy nem volt telt ház az érde­kes, élvezetes műsoron. Aki azonban elment a művelődési otthonba, jól szó­rakozott. A lelkes együttes a környező községekben Is be akarja mutatni a műsort. F. V. Békés országépítésünk programja Negyven évvel ezelőtt elkeseredett po­litikai küzdelem folyt felszabadított hazánk további fejlődésének Jellegéért. Csehszlo­vákia Kommunista Pártja májusi választási győzelme után Klefflent Gottwalddal az élen kormányt alakíthatott, amely a burzsoázia ádáz ellenállása közepette kezdhette meg az ország gyökeres átalakítását. Ennek a törekvésnek az egyik első megnyilvánulá­sa volt a népgazdaság felújítására és ki- épttésére kidolgozott kétéves terv, amelyet az alkotmányoző nemzetgyűlés éppen negy­ven évvel ezelőtt hagyott Jóvá és a köztár­saság megalakításának évfordulóján hirdet­tek ki. A kétéves tferv alapgondolata a termelés­nek a háború előtti színvonal fölé való e- melése, mindenekelőtt azonban a háborús károk eltávolítása volt. Egyik legfontosabb célkitűzése továbbá, hogy megvesse Szlo­vákia iparosításának • alapjait szem előtt tartva: az állam szilárdsága és egysége fel­tétlenül megkívánja, hogy Szlovákia gaz­dasági színvonala mielőbb megközelítse a cseh országrészekét. Nem kis feladatról volt szó. Klement Gott- wald többek között a következőket mondta 1946. október 16-án, amikor a kétéves terv törvénytervezetét az alkotmányozó nemzet- gyűlés elé terjesztette: „Azok a feladatok, amelyeket a kétéves tervben kitűzünk, nem csekélyek. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a következő két év alatt elér­jük és meghaladjuk a háború előtti terme­lést és így megteremtsük lakosságunk élet­színvonala emelésének feltételeit. Azt je­lenti ez, hogy lényegében két év alatt akar­juk a német megszállás és háború gazda­sági következményeit Jóvátenni, miközben a németek kitelepítése következtében ki­sebb számú munkaerővel kell számol­nunk ...“ ...... Az a törekvés, hogy lényegében két é v alatt tegyük jóvá a hatéves német rab­lás gazdasági következményeit, a kétéves tervben többek között abban nyilvánul meg, hogy a terv a nemzeti jövedelem Jelentős részének hosszó lejáratú befektetésekre va­ló felhasználását feltételezi. Kereken 70 milliárd koronás összegről van szó.“ A kétéves terv értelmében az ipari ter­melésnek 1948 végére a háború előtti szín­vonalat 10 százalékkal kellett meghaladnia. Néhány mutatóban azonban még ennél is nagyobb fejlődést irányzott elő. A barna- széntermelés az 1937. évihez képest 33 szá­zalékkal, az elektromos áram termelése 75 százalékkal növekedett. Nehéz feladatok álltak a lakásépítés előtt. Két év alatt leg­alább 125 ezer lakást kellett megjavítani vagy újjáépíteni. A mezőgazdasági terme­lésnek el kellett érnie a háború előtti szín­vonalat, hogy hazai forrásból fedezhessük az emelkedett élelmiszer-szükségletet. A kétéves tervet gyakorlatilag teljesítet­tük annak ellenére, hogy 1947-ben soha nem látott aszály sújtotta az országot, és a reak- ■ ció minden eszközzel igyekezett akadályoz­ni a békés épitőmunkát. A kétéves terv el­fogadása és építése a CSKP újabb nagy győzelme lett a felszabadított köztársaság­ban, és ezzel kapcsolatban nem hagyhatjuk figyelmen kívül Klement Gottwald szemé­lyes érdemelt. A kiváló pártharcos és ál­lamférfi — akinek hamarosan megemléke­zünk születése 90. évfordulójáról — bölcsen, megfontoltan Irányította a pártot és az or­szágot. A reakció szüntelen áskálódása köz­ben töretlenül vezette a népet a szocializ­mus felé vezető úton, amelynek — mint azt a CSKP üzemi, szervezetei funkcionáriusai­nak 1946. október 4-1 aktíváján mondott be­szédében hangsúlyozta — ,,a kétéves terv teljesítése fontos őllomása lesz.“. K. M. Az ENSZ napjára A világszervezet székháza Negyvenegy évvel ezelőtt. 1945. október 24 én lépett életbe az ENSZ Alapokmánya. Az ENSZ napja alkal­mából bemutatjuk a világszervezet New York i székliázát. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetének három központja van: Genfben, Párizsban és New Yorkban. A székháza New Yorkban, az East River part­ján emelkedik. Az üvegpalota alapkövét, s benne az alapokmány egy példányát, 1949. október 24-én tették le. Az épületkomplexu­mot tíztagú építészkollektíva tervezte, a- melynek vezetői között volt a híres Le Corbusier Is. A komplexum három főépülete szerepel a legtöbbet a sajtó- hasábjain ' az ott folyó munka kapcsán: a East Riverral párhuza­mosan elhelyezkedő 38 emeletes, penge a- lakű, ENSZ-körökben gyufásdoboznak neve­zett központi épület, amelynek oldalát zöld márványlemezek borítják, s ahol a Titkár­ság Irodái vannak. Tőle Jobbra, a felhőkar­colókhoz képest szerény, de a világ egyik legnagyobb és legszebb üléstermét, s körü­lötte számos más helyiséget, csarnokot, pi­henőtermet magában foglaló épület, ahol a Közgyűlés és az ENSZ fontosabb szervei — a Gazdasági és Szociális Tanács, Bizton­sági Tanács és a Gyámsági Tanács — szé­kelnek. Ezzel az épülettel szemben, a „pen­ge“ bal oldalán, a híres ENSZ-könyvtár ele­gáns épülete áll. A három épület között hatalmas vízme­dence, az utca felöl pedig — Jobbról és balról — fémkapuk s a zászlórudak, az összes tagállam zászlaival. A látogatókat, mert évente több mint egymillió látogatója van az ENSZ-székház- nak, a világ minden sarkából verbuvált lá­nyok fogadják a Közgyűlés épületében ké­szen arra, hogy harmincnégy nyelven adja­nak magyarázatot magáról az épületről, az ott folyó munkáról, arról, hogy hol vannak az ENSZ könyvüzletel, postahivatalai, fila- téllal boltjai, kereskedelmi központjai stb. Megtudható, hogy az épületkomplexum­nak nem kevesebb mint hatezer ablaka van; hogy a székház termetben lefalább kétezer- ötszáz ülést tartanak évente; hogy 56 sajtó- és rádiótudósítónak, 165 fotóriporternek és 100 tévécsoportnak van Itt a székhelye. A közgyűlési épület előcsarnokát mű­tárgyak díszítik, a világ országainak aján­dékai. A festményeken többek között Pi­casso és Chagall aláírása olvasható; Görög­ország gyönyörű Poszeidón-szobormásolatot adományozott. A székház előtti parkban a Szovjetunió ajnádéka, egy atlétaterraetű fér­fit ábrázoló szobor, amint erős kalapács­ütésekkel ekevassá kovácsolja a kardot. El­mondható, hogy az ENSZ New York-1 szék­háza a világ egyik legszebb és legmoder­nebb művészeti múzeuma. A székházban mégis mindenekelőtt na^ gyen komoly és fontos munka folyik. A világszervezet egyetemessé válásával — tag- államaliíak száma elérte a százhatvanat, ezért Is kellett a csonkakúp alakú üléster­met átrendezni — mind Inkább fel tudja vetni, meg tudja közelíteni az emberiséget foglalkoztató legégetőbb problémákat. S ebben a hatalmas munkában Csehszlovákia kezdettől fogva minden erejével részt vesz, a kezdeményezések. Javaslatok egész torá­val próbálja előmozdítani az összes népek, az egész emberiséget érints kérdések meg­oldását. (pj) Az élelmezési világnapra Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO 1979-ben megtartott ' római vllágértekezle- tén a magyar küldött­ség ajánlására elfo­gadta, hogy október 16-án legyen minden esztendőben élelmezé­si világnap, amikor Is a világ minden részében fokozott figyelmet fordítunk a mindennapi kenyér előterem­tésére, a föld nagy részét sújtó éhínség és rosszuUápláltság felszámolására. Az élelmezés az ember alapvető joga, puszta léte fenntartásának elengedhetetlen szükségszerűsége. Ennek ellenére -*• a FAO adatai szerint — napjainkban legalább fél- , milliárd ember éhezik és még legalább egyszerannyl a rosszul tápláltak száma. Elsősorban az egyes fejlődő afrikai, ázsiai és latin-amerikai - országok népei számára súlyos gond a mindennapi betevő, falat elő­teremtése. Ráadásul évről évre nagyobb az éhínséggel fenyegetettek száma, mert hiába növekedik földünk mezőgazdasági termelé­se évi két százalékkal, ha a népszaporulat közel háromszázalékos. De így sem lehet az éhínséget csupán a növekvő népszaporulat rovására írni. A me­zőgazdasági és élelmiszer-termelés az af­rikai országokban, ahol különösen kritikus a helyzet, elsősorban az anyagi eszközök hiánya miatt nem kielégítő. Nincs pénz az öntözőrendszerek építésére, a föld- termé­kenyebbé tételére. Az anyagi eszközök hiá­nya gátolja a korszerű technológiák alkal­mazását, a éépek fokozott méretű beveté­sét a talajművelésbe, a kutatások kiterjesz­tését. Ugyanakkor egyetlen Interkontinentális rakéta árából legalább 200 millió fát lehet­ne elültetni és felnevelni, vagy öntözéses művelés alá venni egymillió hektárt, vagy jóllakatni legalább 50 millió rosszul táplált gyermeket. A felsoroltakból Is látszik, hogy a bajok egyike eredője a túlméretezett fegy-- vezkezés, az egészségtelen gazdasági világ­rend, amely lehetővé teszt, hogy amíg egye­sek őrlásl összegeket költenek fegyverek­re, mások megfelelő eszközök híján éhez­nek. Az éhínség és rosszul tápláltság erkölcsi és társadalmi szempontból tűrhetetlen és elfogadhatatlan, összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal, és nagy veszélyt Jelent a társadalmi békére' nézve. Ez olyan dolog, hogy nyilván nem szorul bővebb magyará­zatra. A FAO szakemberei szerint a világ jóval több élelmiszert képes termelni annál, mint amennyire Jelenleg szükség van, s amennyit az emberiség a belátható jövőben a népesség további emelkedése mellett Is képes lesz elfogyasztani. A tudomány és a technika segítségével az emberiség ma már elérte azt a fejlettségi szintet, hogy min­den ember számára kivétel nélkül lehetővé válhatna a tisztességes táplálkozás. Csakhogy akkor a tudomány és a tech­nika vívmányait nem a fegyverkezés, az újabb és újabb fegyverfajták kikísérletezé­sére és előállítására kellene felhasználni, hanem a táplálkozás kérdéseinek megoldá­sára. a méltó emberi élet megteremtésére, E szemszögből nézve Is látszik, milyen messzemenő jóságos következményei lenné­nek annak, ha sikerülne megvalósítani a Szovjetunió és a szocialista országok által szorgalmazott, leszerelést. Mert az emberi­ségnek békére van szüksége. Békére, hogy az anyagi eszközöket ne fegyverekre, ha­nem az emberek felemelkedésére fordít­hassuk. P. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents