Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-10-07 / 40. szám
UJ E gykor, évszázadokon keresztül — egy kis túlzással — a világ közepének tartották. Aztán hirtelen ereje és Jelentősége teljesen megcsappant, hírneve szinte a feledésbe merült. Csak a „falánk“ turisták kíváncsiságának, egyre növekvő „étvágyának" köszönheti az ország, hogy a huszadik század nyolcvanas éveiben ismét Ismertté, vonzóvá vált, az érdeklődés középpontjába került. Törökországról van szó. Ma ez a több mint háromnegyed millió négyzetkilométernyi területű eurázsiai ország elsősorban sajátos fekvésének köszönheti vonzerejét. Valójában híd az öreg kontinens és Ázsia között, igaz, az ország területének 97 százaléka A- zslában van. A nagyobbik része Klsázsia, amelynek török elnevezése Anatólla, Az elmúlt évezredek iránt érdeklődő Idelátogatók számára ez a föld azért is egyedülálló, mivel itt nem ritkaság, hogy egymás közvetlen szomszédságában látni az időszámítás e- öttl korból származó monolit szobrokat, erődöket, de hellenisztikus, római, bizánci vagy török kori é- pítményeket, emlékeket egyaránt. A turista tehát nem szűkölködik látnivalókban; ha más nincs, a táj természeti szépségére mindig számíthat. Nézzük, mi érdekeset rejt a mai Törökország a külföldi látogatók számára. Néhány éve óriási fellendülést észleltünk Törökország turistaforgalmában. A nyugat-európai, de a- merikal és kanadai turisták nemcsak a természeti szépségéért, hanem a szolgáltatások számukra nagyon kedvező ára miatt Is látogatják — főképp a nyári hónapokban — Törökországot. Elsősorban a part menti üdülőközpontokat, és Istanbuit. Ez csak az érem egyik oldala, mert az ország lakosságának egy része még ezeket a viszonylag alacsony árakat sem képes megfizetni, s szomorú szegénységben tengeti életét. Vidéken a mezőgazdasági termelés műszaki berendezések, gépek hiányában nem sok lehetőséget nyújt az életkörülmények javítására. Anatólla klsebb-nagyobb városaiban sem bővelkednek a munkalehetőségekben, így érthető, hogy a lakosság egy Jelentős hányada a nagyobb városokba (elsősorban Istanbulba) való beköltözésben látja az egyetlen kiutat, a „meggazdagodás“ lehetőségét. Istanbulban például sok koldussal találkozhat a turista. De ami még inkább meghökkenti — különböző emléktárgyakat, filléres portékát, értéktelen holmikat á- rusító gyerekek zaklatják lépten- nyomon az Idegeneket, így keresve meg a mindennapi betevő falatot. Különben az üzletelés, alkudozás a törökök egyik Ismérve. A török kereskedő — persze ez alól is van kivétel — szinte sértésnek veszt, ha vevője nem alkudozik. Ugyanis 6 eleve úgy szabja meg az alapárat, hogy annak a fele is bőséges nyereséget hozzon a konyhára. Felejthetetlen élmény például a híres istanbull Nagy Bazárban a vásárlás. Ebben a fedett üzletközpontban több mint Ötezer kis bolt van egymás mellett tömérdek áruval zsúfolva. Főleg bőr- és szőrmeárut, szőnyegeket, ruházati cikkeket, emléktárgyakat. Jellegzetes török népművészeti cikkeket és nem utolsósorban rengeteg aranyat és ezüstöt kínálnak itt a vevőknek. S aligha akad o- lyan, aki ellenáll a kísértésnek. A cél a turizmus fellendítése Főleg a Márvány-tenger északi, azaz európai partvidékén, illetve a Földközi-tenger és részben az Égel-tenger övezetében észlelhető az építkezési láz. Ez részben annak Is köszönhető, hogy az évekig az NSZK-ban, Ausztriában, Svájcban vagy más országokban dolgozó török vendégmunkások kénytelenek a kedvezőtlen nyugat-európai politikai légkör miatt hazatérni, s a külföldön megkereA Kék mecset — Aja Szófia felől tekintve. A Kék mecset az egyetlen a világon, amelynek hat minaretje van. ANATÓLIAI ÉLMÉNYEK sett márkát, frankot vagy schll- linget igyekeznek a lehető legjobban kamatoztatni hazájukban. Jelenleg Törökországban a legjobb üzletnek az Idegenforgalom látszik A statisztikai adatok kétségkívül nekik adnak Igazat. Így tehát nem csoda, hogy az ember az újonnan épült, illetve épülőfélben lévő nyaralók, családi házak, panziók vagy szállodák ezreit —, tízezreit számolhatja össze a gépkocsiból, autóbuszból kitekintve. Természetesen a török kormány Is teljes mértékben pártfogolja ezt a folyamatot, tudatosítva, hogy a „turista-ipart“ könnyebb kiépíteni, mint bármely más ágazatot. Az csak természetes, hogy minden turista látni akarja Istanbuit. Az egykori virágzó fővárosba érkezve az első benyomásunk az, hogy ezt a nagy kiterjedésű, páratlan műemlékkel, számtalan látnivalóval ékesített hatalmas várost aligha lehet kiismerni. Az első nap szinte elvész az ember a színpompás és zajos keleti forgatagban. De ez a ma már több mint hatmillió lakost számláló világváros mégis órákon belül meghódítja az Idegen szívét — elkápráztatja. Elég kiállni a híres Top-kapu palota teraszára, s végigtekinteni az Aranyszarv-öbölt övező lenyűgöző városnegyeden. Bizonyára feledhetetlen élmény marad a Boszporusz-tengerszoroson tett hajókirándulás is. Itt kívánkozik említésre, hogy Európát és Ázsiát még csak egyetlen híd köti össze. A Boszporusz-híd, amely 1973-ban Jtészült el (Japánok építették], az ötödik legnagyobb híd a világon. Az említett Top-kapu-szeráJ szomszédságában fekszik további két építmény — a Kék mecset és a nem kevésbé híres AJa Szófia. Rengeteg látnivalót tartogat a turista számára a Szulejmán-mecset és a Dolmabahce-palota Is. Itt élte le utolsó éveit és Innen irányította az ország fejlesztését Atatürk, a török nép nagy fia, a Török Köztársaság megalapítója, akit a nép mindmáig valóságos hősként tisztel. Istanbul hagyományosan sok- nemzetiségű város. A törökökön kívül él itt szép számmal görög, olasz, bolgár, szerb, horvát és macedón nemzetiségű, de van elég zsidó és arab is, sőt nem vész el az óriási nyüzsgésben az ember a lengyel, g szlovák vagy éppenséggel a magyar nyelvvel sem. A hivatalos helyeken viszont az angolt és a németet beszélik. A pihenni, napozni, fürödni vágyók nyaranta a Földközi-tenger gyöngyszemeit: Marmarist, Bodru- mot, Fethiyét látogatják. Exkluzív szállodák, tiszta strandok, első osztályú szolgáltatások, nyugalom, hetekig felhőtlen égbolt, kellemes hőmérsékletű tengervíz várja itt a vastagabb pénztárcával érkező vendégeket, A Jó hangulathoz, térA Kék mecset fő épfilete mészetesen a számunkra Ismerős Izeket felvonultató török konyha is hozzájárul. Amiben példát vehetnénk a törököktől — rengeteg zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, Illetve kínálnak az étlapokon. Az ókor emlékei Ki ne Ismerné a történelemből Tróját, Ephesost, Pergament vagy Halikarnasszoszt? KI ne hallott volna a trójai falóról, az ephesnsl Artemlsz-templomról, avagy a ha- likarnasszoszl mauzóleumról? I- gaz, az elsőből csak egy, az elképzelések alapján épített utánzat, a másodikból egyetlen oszlop, a harmadikból pedig csak a Jelenleg is Jó állapotban lévő középkorban épült erődítmény falainak márványelemei maradtak az utókorra. Tény, hogy az anatóliai feltárások színhelyein vajmi kevés maradt az egykor virágzó, káprázatos városokból. Sokkal gazdagabb gyűjteményeket találhatunk a berlini, a római, a londoni és más európai múzeumokban, ahová az ásatások során feltárt régészeti leletek, kincsek vándoroltak. Tróját, az ókori várost, amely köré a görög mondák egész sora fonódik, feltétlenül érdemes megtekinteni annak ellenére, hogy a mondabeli városból csak a városfalak és az épületek alapjai maradtak fenn. Ephesos viszont lényegesen több látnivalóval várja az Idetévedőket. A város fő részeit a 4 kilométer hosszúságú Márvány körút fogta össze, rajta lehet ma Is megközelíteni a legérdekesebb épületeket: a színházat, a Celsus-könyv- tár helyreállított homlokzatát, a Scholasztikai-fürdők vaskos falait, oszlopait és másokat. Az ókori Pergamon — amely egy magas dombra épült —- romjai közül a meredek domboldalban elhelyezett óriási méretű színház hívja fel a legjobban magára a figyelmünket. Egyszerre 10 ezer nézőt fogadott magába, a szintkülönbség az első és az utolsó sor között 36 méter. Jelenleg Pergamonban folyik az Athéné-templom újjáépítése. Persze, mindez csak a látnivalók egy töredéke, van mit csodálni a gazdag múlttal rendelkező Mlletos- ban, Prlénében, Dydymában, Hie- rapollsban, Aspendosban és máshol. A természet egyedülálló remekműve Nagy hibát követ el az, aki Törökországban Járva nem látogat el Pamukkaléba. Már néhány kilométeres távolságból is Jól látni, hogy egy 200—300 méter magas hegyoldalt több száz méter szélességben csillogó fehér bolyhok borítanak. Az erős napsütésben szinte vakítóan csillog a „Gyapotvár“ (pamuk = gyapot, kale - vár török nyelven). A csillogó fehérség nem más, mint az ősidők óta felszínre törő, különleges ösz- szetételű termálvízből kicsapódó mész és gipsz lerakódása, ami idővel az egész domboldalt beborította. Élményszámba megy meg- fütödnl a függőleges falszakaszok fölötti teraszokon kialakult kis medencékben, a 35 fokos gyógyhatású termálvízben. D e a sok-sok nevezetesség, a többezer éves történelem során született építészeti remekművek sem tudnak változtatni a török nép nagy részének nyomorán. Az ország gazdasági gondokkal viaskodik, s bár az oktatásrendszerben, az egészségügyi szolgáltatásokban, az egész szociális, politikában történtek az u- tóbbi évtizedekben pozitív változások, ez mind túl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az átlagos élet- színvonal lényegesen emelkedhet sék. A viszonylagos csillogás mögött tehát ott lapul a nyomor és sötétség, s a nép sorsán mit sem segít az, hogy a valutaforrásnak számító turisták milliói özönlenek évente Törökországba. Kollár Gábor NYUGAT BERLINBEN egy pincét tártak fel, amely a „Harmadik Birodalom“ 1- dején a Gestapo ffi kfnzó- helyol közé tartozott. A pince egy egykori múzeumépület alatt volt, amelyet a nácik elkoboztak, és amelyben a Gestapo parancsnokságának adtak helyet. Ezrével hallgatták ki és kínozták benne az embereket. A bombázások következtében a második világháború végén az épület romossá vált, s a háború után a város vezetői úgy döntöttek, hogy lebontják. LE6NAGYBB GS LEGSZEBB Iránban, Ardestanu helységben a legügyesebb húsz szövő készíti a világ legnagyobb és minden Jel szerint legszebb szőnyegét. Nyolc hónap alatt 200 négyzetméter nagyságú szőnyeg készült el. A tervek szerint a Szőnyeg tízezer négyzetméter nagyságú lesz: 400 méter hosszú és 25 méter széles. BOLTOK BALKEZESEKNEK Az NSZK-ban hozzávetőlegesen hatmllllő kifejezetten balkezes ember él. akiket nem lehet — és mint a pszichológusok mondják: nem is szabad — „jobbra“ szoktatni. Hogy 8 jobbkezes világban valahogy megkönnyítsék e nem kis létszámú társaság életét, Hamburgban megnyílt egy bolt, amely csak nekik szánja árukészletét. Mindenekelőtt háztartási eszközök, berendezések, bizonyos szakmák tartozékai és iskolaszerek állnak rendelkezésükre, amelyeket balkezesek számára átépítettek. Az itt vásárolható ollókkal, tolltartókkal, konzervnyitók- kal és ezer meg ezer egyéb aprósággal kizárólag balkezesek dolgozhatnak. A közeljövőben kötésmintát, fényképezőgépeket, sőt elektronikus számítógépeket is kapnak, amelyeken mindennemű Irányító billentyű természetesen baloldalt lesz — kézre esően — elhelyezve. HÄNYAT lGpONK Életünkben? A Naroden szport című bolgár lap felmérése szerint az egészséges ember egy nap átlagosan 20 ezer lépést tesz a lakásban, az utcán s a munkahelyén. Ez egy év alatt körülbelül 7 millió 300 ezer lépést Jelent. Ennek alapján elmondható, hogy egy ember 70 éves korára hozzávetőlegesen 450 mlliiő lépést tesz meg, ami mintegy 384 000 000 méternek felel meg. Eszerint bármelyikünk — legalább egyszer — gyalog körbesétálhatná a földgolyót. Képzeljük el, hányszor Járhatná körbe az ember az Egyenlítőt, amelynek hosszúsága 40 075 696 métert ÜREG AUTOs „Az életben nem ülök többé volán mögé“ — fogadko- zott egy 101 éves angol férfi, bizonyos John Meldrum, akit 35 fontra büntetett meg a rendőrség, mert „figyelmetlenül“ vezette gépkocsiját. Meldrum kifejtette, hogy idestova 71 éve vezet, de még egyszer sem követett el közlekedési kihágást. „Ha az ember már elmúlt százéves, a szeme sem olyan, mint szeretné, no meg a lába sem elég fürge a fékpedál idejében történő működtetéséhez, abba kell hagynia az autózást“ — szomor- kodott. A rendőrségi kihallgatás után Meldrum azonnal leadta ' jogosítványát, majd elmesélte, hogy csak harmincévesen kezdett vezetni, korábban ezt a fényűzést nem engedte meg a pénztárcája. Sportszerűen élt: 65 évesen hagyta abba a hegymászást. Másik szenvedélyéről, a sízésről 87 é- ves korában kényszerült lemondani.
