Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-09-16 / 37. szám

fújljúságS iAoua Rövid egymásutánban második könyvével (címlapja a mellékelt képen) jelentkezett a könyvpiacon Major Lajos, a bratislavai Sport szerkesztője és lapunk régi, az olvasók által bizonyára kedvelt munkatársa. A szerző a testépítés, ha úgy tetszik, a kulturisztika el­ismert szaktekintélye; e sportág másodosztályú edzője és elsőosz­tályú bírója, tehát szakavatottan szólhat a sportág rajongóihoz. A könyv a Sport kiadóvállalat Hogyan kezdjük? című sorozatában je­lent meg, akárcsak az első. Tehát nem az élsportolóknak, verseny­zőknek szói, hanem azoknak, akik szabadidejükben akarnak vele foglalkozni. A korábbi a férfiaknak, az utóbbi a nőknek szól Kon­dicionáló kulturisztika címmel. Mivel a kulturistákat általában fé­lelmetes benyomású izomkolosszusként ismerjük, kíváncsiak vol­tunk, milyen szándékkal írta meg a szerző a nőknek szánt könyvét, és mit tartalmaz. ■ A beavatottak tudják rólad, hogy diákkorodban szlovák bajnok voltál a sportágban, azóta viszont a népsze­rűsítésén fáradozol. Ojságcikkeid után az év elején jelent meg Erőnléti kul­turisztika (Kondiéné kultnristika) cím­mel az első könyved a férfiaknak, most ugyanez a nőknek. Más azonban agy izomkolosszus, ha férfi, és más. ha nő. Vagy talán kedveled a bir­kózótermetű nőket? — Nem. sőt ki sem állhalom őket. 8 hogy mégis könyvet, kézikönyvet írtam a nők erőnléti testépttáséröl, annak az a magyarázata, hogy ez e- setben nem az Izomzat versenyszerű kiépítése a cél, hanem a szó szoros értelmében vett erőnléti gyakorlatok végzése, szabadidő-foglalkozás, kedv­telés. Már a férfiaknak szőlő, könyvet — vagy nevezzük inkább füzetnek — Is azzal a szándékkal írtam, hogy a hétköznapok emberét, a szürke kis izompacsirtát megtanítsam arra, ho­gyan ápolhatja többé-kevésbé rend.sze- resen a testét, izmait a szabad ide­jében. A nőknek szóló füzetet még Inkább úgy állífbttam össze, hogy alább késleltetni. Mi mással, ha nem gyakorlással?! Szép dolog a futás meg az úszás, a torna, a dzsesszgimnaszti- ka, aerobik meg a többi kedvelt sza­badidősport. és kétségtelen, hogy e- zek is hozzájárulnak az erőnlét, a fiatalosság, üdeség. az arányos, szép testalkat megőrzéséhez. Magukban vé­ve azonban nem elegendőek. Köztu­domású. hogy az emberi test felépí­tése legalább négyszáz izomcsoport­ból és nagyobb izomból áll. Anielyí- •ket használják, fejlődik, jól ellátja szerepét, amelyiket nem, elsatnyul. Az ülöfoglalkozású embereknél, tehát a nőknél is megfigyelhető, hogy a hátlzmok-teljesen visszafejlődnek, de­generálódnak. Nincs, ami tartsa, ösz- szetartsa a csontozatot, emiatt követ­keznek be a csont- csigolyakopésok, ferdülések. Ennek tulajdonítható a derékfájás, a nyak.szirti fájdalmak, a- melyek az orvosi megfigyelések sze­rint a nőknél jóval gyakoribbak, mint a férfiaknál, éppen azért, mert keve­sebbet sportolnak, főleg ami a nehéz­atlétikát, a súlyemelést meg ehhez hasonlókat Illeti. Amíg az úszás, a futás vagy a torna az ember egyes izmait közvetve veszi igénybe, addig a testépítő súlyzógyakorlatokkal köz­vetlenül lehel az Izmokra hatni, sőt tetszés szerinti izmokra. ■ Mit érhetnek el azok a nők, akik az általad írt füzet alapján gya­korolni kezdenek? — Tömören fogalmazva csinosak, és ha úgy tetszik, kemény húsúak maradnak. A gyakorlatokat úgy állí­tottam össze, hogy azokkal megfelelő izomtónust lehessen elérni. Egyes or­bárkl elkezdhesse a gyakorlást, akár háztartási viszonyok közölt is. ■ Ha nem vagy az izmos nők hí­ve. mégis, miért Írtad meg ezt a ké­zikönyvet? Miért ajánlod a gyakorla­tokat a nőknek? — Ismételten hangsúlyozom, hogy nem a versenyszerű testépítésröl van benne szó, hanem az egyszerű, az a- rányos testalkatot megőrző gyakorlá­sokról. Köztudomású, hogy a tudomá­nyos- és műszaki forradalom korában az ember egyre kevesebbet mozog és ez egészségtelen, sőt káros. Különö­sen vonatkozik ez a nőkre, akiknek a túlnyomó része ülöfoglalkozást űz. Lehet, hogy ez furcsán hangzik, de talán még a háztartásbeli asszonyok mozognak a legtöbbet, a foglalkozta­tottak rendszerint ülve végzik munká­jukat. Törvényszerű, hogy az ilyen nők izomzata elöbb-utóbb elernyed. A;^! szoktuk ilyenkor mondani, hogy lógó húsúak — már elnézést a kife- Jefésért. Ezt nevezzük továbbá öre­gedésnek. sorsszerű valaminek, arai ellen nincs védekezés. Nem igaz. Az öregedést meg lehet előzni vagy leg­Egy a női kulturisztika sok gyakur- lafa közül. . . szágokban már gyártanak is ún. Ioni­zátorokat, berendezéseket, amelyek­kel egyik-másik izomcsoporttal ked­vező eredményt lehet elérni. Az ál­talam leírt gyakorlatok nem igé­nyeinek különösebb berendezést, leg­feljebb két megfelelő súlyzót. Általá­ban megfigyelhető, hogy a nők sze­retnek szépnek tűnni, és ez így van rendjén. Ezért öltöznek csinosan, ezért festik, kozmetikázzák az arcukat. Nos az az érzésem, hogy nemcsak öltöz­ködéssel és sminkeléssel lehet jő be­nyomást kelteni, hanem izomerösílés- sel, gyakorlással is. Magamban ezt a gyakorlást Izomkozmetikázásnak is nevezem. Lehet, hogy a kifejezés akár meg is honosodik, bár nem tartok Igényt a nyelvújító címére. Nagvon jól lehet szabályozni ezekkel a gya­korlatokkal a bőr alatti zsírréteget, tehát kiválóan alkalmazható az elhí­zás. a súlyfelesleg ellen, amely sok nőnek annyi gondot okoz. Nem kell koplalni, mégis csinos, háromszor is csinos maradhat valaki. Mert a kop­lalás magában véve önsanyargatás, lélektanilag hallatlanul megviseli az embert. Állandó stresszhatás alatt van, hogy úgy megennék valamit, de nem szabad, mert... A testépítő gyakor­latokkal viszont éppolyan hatást le­het eiérni, mint a koplalással. Sőt. a rendszeres gyakorlásnál a szokottnál is többet kell enni anélkül, hogy el­hízástól kellene tartani. Ezenkívül az ajánlott gyakorlatokkal egyes izom­csoportokat is lehet alakítani. .A vé­kony lábak erősíthetők, a vastagabb bokarészek formálhatók, tetszés sze­rint ledobható a derékböség, hangsú­lyozni lehet a vállat, ami most tu­domásom szerint divat. Ezekre vonat­kozólag a füzetben egészen pontosan leírt gyakorlatok találhatók. ■ Tulajdonképpen mit tartalmaz tehátoi könyved? — A bevezetőn kívül három fő részre van felosztva. Az első részé­ben található az. ami e sorozat min­den füzetében: hogy mit, ki, hol, mi­kor. mivel és hogyan. Utasításokat ar­ra vonatkozólag, hogyan kell elkez­deni. A második részben vannak ma­guk az ajánlott gyakorlatok, többek között azok, amelyeket Lisa Lyon. a sportág első világbajnoknője, vala­mint Arnold Schwarzenegger férfi vi­lágbajnok ajánl a nőknek. Külön fe­jezetben taglalom az olyan, hogy úgy mondjam „problémás“ testrészeket, mint a mellkas, mell, láb, derék, csí­pő stb. Végül azt is elmondom, ho­gyan lehet folytatni, ha valaki ked­vet kap a rendszeresebb gyakorlás­hoz. ■ Bizonyára olva.ső*skal is érdekli, hogy valójában hol is lehet gyako mini a testépítést? Léleznek-e klii­... és ez az eredmény. Major felvételei bök. szabadidő-központok, ahová ■ nők is eljárhatnak? — Tudomásom szerint Szlovákiában öt vagy hat szakosztályban folyik ver­senyszerű nő! testépítés. Viszont me­gint csak hangsúlyoznom kell. hogy az általam irt füzet nem nekik szól, hanem az amatőröknek. Az első lec­kéhez ily módon nem kell semmi, a másodikhoz elég egy vasalódeszka, és általában a többi is űzhető otthon, házi viszonyok között. Bratislavában a Testnevelési és Szabadidő-központok Igazgatósága (STARZ) most nyitott egy gyakorlötermet a nőknek, és né­mi leleményességgel máshol, akár a lakóházi alagsorban is létrehozható kisebb, igénytelen gyakorlóterem. Ta­pasztalatom szerint a nők sokkal ki- tartöbban végzik a gyakorlatokat, ha egyszer elkezdték. Melegen ajánlom még futással és úszással kombinálni, s az eredmény nem marad el. Bárki karcsú, csinos, üde. fiatal marad kop­lalás nélkül is. Az elmondottakhoz tegyük hozzá, hogy Major Lajos „Kondiöná knlturis- tika (íeny)“ című könyve bármely könyvesboltban kapható, vagy meg­rendelhető a kiadóvállalatnál: Vyda- vatefslvn Sport, Vajnorská 100 A, 832 58 Bratislava. PALÄGYILAJOS A közelmúltban huszonegy új-zélandi rögbíjátékos tizenkét mérkő­zésből álló, hathetes, nem hivatalos túrán vett részt a Dél-afrikai Köztársaságban, figyelmen kívül hagyva a fajüldöző politikát foly­tató országgal szemben hozott, a sportkapcsolatokra is vonatkozó nemzetközi tilalmakat. Magatartásuk elszomorító, hiszen még csak májusban írták alá New Yorkban az ENSZ nemzetközi konvenció­ját a sportban megnyilvánuló apartheid ellen. A megállapodás, a- mely nagy visszhangra talált, arra kötelezi az aláíró országokat, hogy akadályozzák meg csapataik vagy egyes sportolóik versenyzé­sét a Dél-afrikai Köztársaságban, illetve ezek vetélkedését az or­szág sportolóival. A konvenció megerősíti az ENSZ-közgyfilésnek azt a deklarációját, amely a sportban megnyilvánuló faji megkü­lönböztetés elleni harcra vonatkozik. A deklarációt az ENSZ-köz- gyfilés tavaly decemberben 125 szavazattal egyhangúlag jóváhagy­ta. A konvenció a továbbiakban felszólítja az ENSZ tagországait, ne támogassanak semmi olyan sporttevékenységet, amely ellentétben áll az okmány betűivel, foganatosítsanak szigorú intézkedéseket azok ellen a sportolók ellen, akik megszegik a határozatokat. Az ENSZ apartheid ellenes különbizottságának elnöke, Joseph N. Gar­be nigériai nagykövet sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy mind ez ideig sok sportoló megszegi az ENSZ-közgyülés azon rezolú- cióját, amely 1977-ben a Dél-afrikai Köztársaság bojkottálására szólított fel. A Dél-afrikai Köztársaság bojkottálásának megszegése a sport­ban csak ösztönzi az ország nagyvállalkozóit, hogy tovább verbu­válják az arra hajlandó sportolókat. Eddie Barlow, a Dél-afrikai Köztársaság sportbizottságának igazgatója nemrégiben gátlástalanul kijelentette; a tengerentúlról további sportolókat várnak portyára. Ogy látszik, még mindig vannak, akik teljesen figyelmen kívül hagyják az ENSZ és egyben a világ lelkiismeretének szavát. A pac- kázás tehát tart tovább. P. L. ii bi: Fajüldöző politikája miatt*Dél Afri­ka fokozatosan körűit szembe a világ legtöbb államával, 1970-ben az ENSZ- közgynlésének 25. ülésszakára a kül­döttek megszavazták, hogy a rezsim­mel szüntessenek meg mindenfajta e- gyüttműködést. Ugyanabban az évben Dél-Afrikát a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság Is kizárta soraiból, és hason­lóan cselekedtek a különböző sport­ágak nemzetközi szakszövetségei is. A sportvilág is elfordult attöl az or­szágtői, amelyben az embereket min­denekelőtt a színük szerint rangso­rolják. ahol néhány éve az előkelő éttermek, szórakozóhelyek, orvosi ren­delők ajtaján a leggyakoribb tábla a ,,Feketéknek tilos a bemenet!“ volt. Persze, nem volna világ a világ, ha néhányan az egységet — minden közös akaratot semmisnek tekintve — ne akarnák újra és-újra megbontani. Legyen ennek a következménye bár­milyen súlyos Is, sajnos, szinte min­dig akad olyan, aki fütyül a világ­ra... 1976-ban az új-zélandi rögbiváloga­tott vendégszerepelt — minden tilta­kozás ellenére — Dél-Afrikában. Mi­vel Oj-Zélanddal szemben elmarad­tak a szankciók, azaz az ország spor­tolói a történtek ellenére részt ve­hettek a montreali olimpiai játéko­kon, válaszként tizenhét afrikai or­szág olimpiai bizottsága úgy döntött, hogy versenyzőit visszalépteti az öt­karikás játékokről. Példátlan demons­tráció következett. A versenyzők zö­me megérkezett Kanadába, de amint kicsomagolt, mindjárt be is csoma­golt ... Hazautazott. A szándék nemes volt. A felkészült sportolók lemondtak arról, hogy vég­zett munkájuk arányában eredménye­ket érjenek el. Tették ezt azért, hogy mindenki számára kellő nyomatékkai kifejezésre juttassák: az embereket nem lehet a színük szerint osztályoz­ni. Az az ország, amelyik ezt az a- lapigazságot nem tartja tiszteleiben — számukra nem létezik, nem part­ner. A lépés nem maradt hatástalan. A Brit Nemzetközösség (Commonweith) országai 1977-ben aláírták a Gleneag- les-egyezményt, amely egyebek között kimondja, hogy a megállapodásban érintettek mindennemű kulturális és sportkapcsolatot elleneznek a dél- afrikai kormánnyal. Bár csak a sző száll el, s az írás, ugye, megmarad — nemegyszer mit sem ér ... Példák, pusztán az elmúlt évek tör­ténéseiből. 1982-ben brit férfi, 1983- ban pedig brit női krikettcsapat tú­rázott Dél-Afrikában. Ugyanaz év áp­rilisában angol, amerikai, spanyol, osztrák, olasz és argentin teniszezők indultak a Dél-afrikai Köztársaság •nyílt bajnokságán. És sorra jöttek a sztárok is... Először a sebesség ki­rálynőjének becézett amerikai vízi­síző. Dena Allen, majd honfitársa az Egyesült Államok tizenháromszoros bajnoka, Kurt Schön. Nagy pénzeket kaptak. Sokan vannak, akiket a pénz sem tántorM meg. A Guardian számolt be arról, hogy a Liverpool és a Man­chester United labdarúgóinak 250 ezer fontot ajánlottak fel egy bemutató mérkőzésért, de — nemet mondtak. (Végre egy jó pont az angol klub­csapatoknak.) Hasonló módon megbu­kott a labdarúgó-világválogatott egy* kori pretóriai szereplése is. Pedig va­lamennyi játékos küIön-kUlön negyed- millió rand tiszteletdijat kapott vol­na. A FIFA azonban idejében fellé­pett, figyelmeztette a tagországokat! amelyiknek játékosa részt -vés* a pa­rádén, az súlyos büntetésra számít­hat., ? Kiállásokra is van jócskán példa, a helyzet azonban összefüggésben na­gyon is ellentmondásos. Albert Fer- rasse, a Francia Rögbiszövetség elnö­ke egy dél-afrikai túra vitájának kö­szönheti, hogy neve l^ert lett szinte az egész világon. Miután kormánya nemet mondott a francia válogatott egy pretóriai mérkőzésére, a sportve­zető a Midi Olympique francia lap hasábjain kifakadt: „Ha atomerőmű­veket építhetünk Dél-Afrikában, ha autógyárainknak még leányvállalatai is vannak, akkor miért éppen abban találnak kivetnivalőt, hogy egy kicsit rögbizni lenne velük kedvünk?“ Hát ez az ... A Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetségének (ANOC) közgyűlésén juan Antonio Samaranch, a NOB el­nöke megismételte állásfoglalásét az apartheid politikát folytató Dél-Afri- káről: „Véleményünk ugyanaz, mint 1970-ben. amikor elítéltük a fajgyű­lölő rezsim politikáját és a Dél-afri­kai Köztársaságot kizártuk az olim­piai mozgalomból.“ A kijelentés, ha úgy* vesszük, na­gyon súlyos. Más szemszögből akár habkönnyűnek is minősülhet... Gy. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents