Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-09-09 / 36. szám

Ul

A gép leállt, és nem tudták mit, hogyan

— Vállalatunk SZlSZ-szervezete 820

tagú, fiataljaink 15 alapszervezetben dolgoznak — kezdi a bemutatást Pa- TOl RusflaÚko, a SZISZ üzemi csúcsbizottságának elnöke. — 1979-ben

kezdtünk a robotosftás gondolatával foglalkozni. Induláskor csak egy ro- botositott munkahelyünk volt, de az Is csak keservesen tudott üzemelni. Ha a gép leállt, megállt a tudományunk, csak a VOKOV Presov (Fémipari Kutatóintézet) dolgozói segítségével tudták üzembe helyezni. Ekkor lépett színre a már létező országos

'védnökség jóvoltából és a vállalat vezetőivel való kölcsönös megegyezés után a SZISZ. Három tagunk különböző továbbképző tanfolyamokra Jelentkezett, amelyeken elsajátították a robotokkal felszerelt munkahelyek tervezését, a robotok és vezérlőegységek programozását, kezelését, karban- tartésát, A második robotosított munkahelyet, amely lényegében az elsővel megegyezően a vasúti kocsik alvázának hegesztését végzi, már önerőből keltettük életre. Ahogy mondani szokás; evés közben Jött meg az étvágy, egyre több ember érdeklődött a robotok és manipulátorok iránt. Nem kellett már a szomszédba mennünk szaktanácsért, útbaigazításért, mert a hatos számú alapszervezetünk, amely a konstrukciós tervezőiroda és a technológia fejlesztést részleg fiatal dolgozóit tömöriti magába, segítség nélkül is megbirkózott a feladatokkal. Ez az alapszervezet a robotl- zálási tervek megalkotója, de kivitelezője is. Egy komplex ésszerűsítő brigádunk működik az aiapszervezetben, amely képletesen fogalmazva a „védnökség védnöke“ gyárunkban. Vezetője és talán a legjobb szakember, aki bővebb információkkal tud szolgálni gépembereinkről, Peter Keöka mérnök. Vele találkoznod kell.

Ahogy a szakember látja

Peter KeCka mérnök a technolőgial fejlesztést részlegen fogad, ahol éppen a VOKOV képviselőivel beszélgetett. A fiatat mérnök készségesen, előzékenyen tájékoztat:

— Tudomásom szerint hazánkban a Poprádl Vagongyár volt az első, ahol Ipari robottal, Jelen esetben PR 32E- vel végeznek ívhegesztést. A kezdett nehézségeken már rég túltettük magunkat, én is többször voltam továbbképzésen, ahol elsajátttottam a robo- tosltott munkahelyek tervezésének a- lapjatt, megismerkedtem a robotok a- laptipusalval, elsősorban a PR 32E 1- parl robottal. A második Ilyen munkahelyet már önállóan a preSovlak nélkül hoztuk létre, vagyis a hegesz- töfejet és a Járulékos berendezéseket Is ml gyártottuk. Jól összehangolt fiatal szakembergárdája van az Itt működő három szakosztálynak, a technológiai fejlesztés, a célgépkonstrukció és a célgépgyártó részlegnek. A SZiSZ-tagok segítenek a harmadik 1A vasúti kocsik alvázát hegesztő PR 32E ipari robot munka közben

Ä védnökség védnökei

Az A OS-ös állami célprogram a nyolcadik otévep tervidőszakra 7000 ipari robot munkába állf’ásét irányozza elő. Hazánk ifjúsága kiveszi részét a feladatok 'eljesiíéséböl hiszen mint ismeretes, a SZISZ SZKB védnökséget vállalt a robotok mielőbbi alkalmazása felett. Szluvák'a üzemeiben, gyáradban küzgi ké’sz&z ifjúsági kol.aktiva. szacialista munkabfigád vesz részt a feladatok 'eljesi'es^ben S ho^y hogyan fost ez a védn"kség a gya korlatban, annak néztünk utána Szlovákia egyik gyárőriásában, a 4200 embert foglalkoztaió Poprádi Vagongyá.ban.

Pavol RnsSaCko

lyen munkahely létrehozásánál, hamarosan elkezdjük a próbaüzemeltetését. Ez szintén az alvázkonstrukciók hegesztését végzi majd, de ez már sokkal bonyolultabb munkahely, mert több tárolót és célgépet is Igényel.

— Peter, te biztosan látod az új technológiák, tehát a robotizálás árnyoldalait is. Ml az, ami a legjobban hátráltat benneteket?

— Aránylag drága egy-egy Ilyen munkahely üzemeltetése, hiszen 1 millió 800 ezer koronába került mindegyik. Viszont rögtön hozzá kell tenni.

FrantiSek LopuSek mérnök

hosszú távon megéri a befektetést. Nemcsak azért, mert műszakonként egy egy hegesztömunkást helyettesít, hanem jelentős lépés ez a munka humanizálása terén Is, nem beszélve a teljesítmény mennyiségéről és minőségéről, márpedig a munkatermé- lékenység növelése korkövetelmény. A Jövőben szeretnénk teljes munkahelyeket robotokkal felszerelni. Arról van sző, hogy hiába kapjuk meg. ml a robotot és szerezzük be a PP 500- as hegesztöberendezést, ezzel még nincs kész a munkahely, meg kell terveznünk az MZ 500-as helyzetrögzitót, a tárolókat és más perifériális berendezéseket Is. Számunkra az Igazi fejlődést az Ipari robotok legújabb nemzedéke, az adaptív Ipari robotok fogják jelenteni.

— Milyen a fejlesztési tervetek az elkövetkező időszakra?

— Az elkövetkező öt évben 25 munkahelyet szeretnénk robotosltani.' Az Ipari robotok csoportos bevetésével számolunk az alvázak keresztrúdjal- nak hegesztésénél, lényegében az A-05-124-801-es program egy részét képezi a már említett munkahely Is. Gondosan kidolgozott programterveze- ,tünk szerint három munkahely lesz APR 20-as adaptív Ipari robotokkal felszerelve, három AM 5-ös manipulátort tervezünk a csapok és perselyek felületi edzéséhez, egy SPR 10 es fújórobot Is munkába áll a vagonok levegötartályának festésénél, további öt robot — egyelőre úgy fest, külföldről hozzuk majd be őket — pedig a felületi megmunkálásnál érvényesül. A lényeg az, és ez, gondolom, az elhangzottakből Is kitűnik, hogy a robotosftás zöld utat kapott a vállalatunknál, a vezetőség mindenben támogatja ezt a progresszív fejlesztési módot.

Szinte minden narancssárga

A hatos számú SZISZ-alapszervezet elnökével, FrantiSek lopuéek mérnökkel Indulunk a robotok megszemlélésére. A hatalmas területen fekvő gyáróriás azon részében Járunk, ahol az Y 25-Rs alvázak készülnek valamennyi Csehszlováki/ban gyártott vasúti kocsikhoz. Valóban óriási csarnok, melyben itt is, ott Is hegeszte- nek, esztergályoznak, szerelnek. Mellettünk fs, felettünk Is folyik a munka, Végre megérkezünk az egymás mellett dolgozó hegesztörobotokhoz. Kísérőm most a robotok feletti SZISZ- védnökség részleteiről beszél.

— Segítségünkkel, támogatásunkkal Jöttek létre ezek a munkahelyek. A robotgép karbantartása is a ml gondunk. Az Ifjú szakemberek továbbképzésével, az új Ismeretek elsajátításával és az új robotgenerációk meghonosításával tervszerűen a ' SZISZ foglalkozik. Szeptemberben Is megy egy képviselőnk az APR 20-as adaptív Ipari robotok programozásával foglalkozó tanfolyamra. Az Igényes feladatoknak Igyekszünk legjobb tudásunk és képességünk szerint eleget tenni.

Megérkezünk a fejlesztési műhelybe, ahol az ugyancsak PR 32E Ipar! robottal felszerelt hegesztő munkahely utolsó üzemeltetést próbál folynak.

— A narancssárgára festett alkatrészek nálunk készültek, és fiataljaink munkáját dicsérik — világosít fel kísérőm.

Nézem a vezérlőegység programozásával, a helyzetrögzítő beállításával foglalatoskodókat, dé közben az élénk színeket Is figyelem: szinte minden narancssárga. Polgári László

(A szerző felvételei)

Negyed tíz. A tévében vége a filmnek, özönleni kezd a nép. A zenekar szünetet tart, megvárja, amíg minden asztalt elfoglalnak, aztán rákezd egy lassú EDDA- számra. A fiúk a fülüket hegyezik, aztán rástartolnak a partner nélkül érkezett lányokra. Pillanatnyi zűrzavar után andalgó párokkal van tele a kél sor asztal közötti szabad térség.

Fél tizenegy A hangulat emelkedik, az ajtó mellett huzakodás támad, kint Is elcsattan néhány pofon. A büfénél lecövekelt srácok egy-egy korsó sörbe kapaszkodva, vérükben Jó néhány ezrelék alkohollal, zavarosodé szemmel figyelik a csárdás forgatagát. A tánc végeztével mindenki kifelé igyekszik. Levegőzni. Sokan csak egy óra múlva térnek vissza, ugyanúgy kipirulva, mint a csárdás után.

Fél egykor kisorsolják a tombolát. A harmadik és a második dijat közönséges halandó nyeri meg, az elsőt a rendezőség vagy a zenekar valamelyik tagjának a barátja, barátnője. Tombola után

NYÄRI MÜIATSÄCOK“

{Üj Ifjúság, 1986, 33. szám)

egyre több a lassú zeneszám Most már világosan látni, hogy ki, kivel.. .

Fél három. Hárman az asztalra borulva alszanak, egyesek az asztal alatt hortyognak. Megkezdődik a „nagy bunyó". Sörösüvegek a levegőben, székek törnek rapityá- ra. Két perc múlva a padlóra, falra fröccsent mintákból már megállapítható több Izgága egyén vércsoportja, A bálozók kimenekülnek, a zenekar pakolni kezd. A rendezőség tagjai nagy nehezen kítuszkolják a verekedőket, a büfé előtt ácsorgó srácok betaszftanak még egy utolsó felest, aztán ők Is hazamennek.

A fiatalok túlnyomó többsége véleményem szerint szórakozni, táncolni. Ismerkedni megy mulatságba. Valaki azonban tisztán a

balhé, a verekedés kedvéért. Nekik aztán mindegy, hogy száz másik ember szórakozását rontják el. Az bizonyos, hogy egy Ilyen mulatság Jó alkalom a könnyű szerelmi kalandok keresésére Is. Hogy mi lehet egy Ilyen kaland következménye, arra meglehetősen kevesen gondolnak. A riportban van egy fontos momentum, amelyet talán többen is észrevették: a kalandját elbeszélő mindkét fiú autóval rendelkezett. Tapasztalatom szerint a lányok többségénél ha egy fiú autóval van, már fél siker.

Nem lehet tehát egyértelmű választ adni a kérdésre, hogy miért is járnak bálba a fiatalok. Egy a- zonban biztos. Nem egy és nem tíz, egy egész életre szélé kapcsolat kezdődött úgy, hogy Ilyen

bálon a fiú odament a lányhoz, és megkérdezte: „Szabad?"

Bodnár Pál, Battyán (Botany)

Már nem vagyok tinédzser, de öregnek se érzem magam. Nyolc éve mentem férjhez, két kicsi gyermekem van. A férjemmel annak idején táncmulatságon Ismerkedtem meg. Még mindig szívesen gondolok vissza arra az estére, és a sok későbbi közös bálunkra, öt éve váróban lakunk, de ha hazalátogatunk a falunkba, gyakran mulatságba is elmegyünk. Én úgy érzem, riportjuk egy kicsit elferdítette a valóságot. Szerintem a fiatalok többsége a tánc, a szórakozás kedvéért megy el egy mulatságba, s elenyésző azok száma, akik csak verekedni akarnak, e- setleg a könnyű testi kapcsolatokat keresik. Abban viszont nem látok semmi kivetnivalót, hogy egy-egy Ilyen alkalommal szerelmek Is szövődnek — hiszen így természetes.

K. Imréné, Kassa (KoSlce)

Felvételünkön Benedek László

Barlangászaink ueizetközí sikere

A Szlovákiai Szpeleológlal Társaság rimaszombati (Rlmavská So- bota) területi csoportja a maga nemében páratlan eredményekkel büszkélkedhet a magnezlt-kraszt barlangok feltárásában, kutatásában, tudományos vizsgálatában. A beavatottak országos Viszonylatban ezt már rég tudják. A közelmúltban egy nemzetközi rendezvényen, a barlangászok IX. nemzetközi kongresszusán Barceloná- ■ ban adták hírül a világnak, milyen kincset rejt kutatási körzetük, a derecsényl-kraszt.

— Vitafelszólalásunkban elmondtuk, milyen úton-módon jutottunk a felfedezésekig — mondja Benedek László, a kongresszus résztvevője —, miben értékes a lelet, és milyen Irányban szeretnénk folytatni a tevékenységünket. A jelenlévők nagy érdeklődéssel hallgatták német nyelven előadott beszámolónkat. Ez volt az egyetlen felszólalás Szlovákiából, és bekerült a kongresszus katalógusába, és ezt nemcsak csoportunk tagjai, hanem központi szervezetünk vezetősége is nagy sikernek könyvelte el.

— Milyen volt az utazás?

— Kalandos, teli kellemes és kellemetlen élményekkel, de soksok látnivalóval és felejthetetlen élménnyel. B. Kovács Pista barlangász barátom autójával mentünk, összesen 5600 kilométert hajtottunk le. Meglepett, milyen busás árat kérnek Nyugaton az autópálya használatáért, ráadásul az erdőtüzek miatt Franciaországban és Spanyolországban több száz kilométert füstfelhöben, bekapcsolt fényszórókkal mentünk, 'az éjszakákat pedig az autóban töltöttük. Persze sok mindenért kárpótolt a Barcelonában eltöltött két felejthetetlen nap, nem beszélve az útközben látottakról. Sok helyen megálltunk, az útikönyvekben leírt helyeket nézegettük, fényképeztük, és igyekeztünk minél többet látni, tapasztalni. Végigutaztunk a francia Riviérán, és mint vérbeli barlangászok, nem hagyhattuk ki a világ legszebb és legnagyobb kraszt forrását, a Vauc- luse-t sem. Annak ellenére, hogy fárasztó volt, megérte, hiszen ösz- szekötöttük a hasznosat a kellemessel.

— További munkátokhoz milyen tanulságokkal és tapasztalatokkal szolgált a kongresszus?

— Az idő rövidsége miatt minden szekció előadásain nem lehettünk ott, de így is sokat tanultunk, sok új barátra tettünk szert. Mindenesetre a Szlovákiai Barlangkutató Társaság főtitkárával, Jozef Hlaváő mérnökkel úgy .éreztük, hogy sokat kell még fejlődnünk, de jó úton haladunk, és eddigi eredményeink ehhez kellő fogódzót adnak.

^ pblg —