Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-02-25 / 8. szám
új ifjúság 5 Város, melyre odafigyel a világ T udjuk, hogy olvasóink közül már sokan jártak az első szocialista áiiam fővárosában. Mai összeállításunkban azoknak akarunk segítséget nyújtani, akik még nem jutottak el abba a városba, melyre ezekben a napokban nagyon is odafigyel a világ. Azt szeretnénk, ha nekik is lenne némi fogalmuk arról, hogy milyen is az a város, ahol a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusát tartja ezekben a napokban. Moszkva lakóinak száma 8,5 millió, ehhez hozzá kell számítani az állandóan a városban tartózkodó 1,5 millió vendéget. A keresőképes lakosság mintegy fele fizikai munkás — őket a Szovjetunió legnagyobb ipari központjának több mint 1200 iparvállalata foglalkoztatja, míg húsz százalék körül mozog a tudomány és művészet területén dolgozók száma. Még néhány jellemző adat: az átlagos moszkvai család 3,2 főből áll. A családoknak körülbelül 80 százaléka él olyan komfortos lakásokban, ahol egy emberre 20 négyzetméternyi lakóterület jut. E lakások lakbére és közüzemi díja nem haladja meg az átlagos jövedelem 5 százalékát. A főváros nagy és hosszadalmas munkával épült. Alighogy Ju- rlj Dolgoruklj fejedelem (őt tartják a város alapítójának) faerö- dítménnyel és sánccal vette körül a várost és — ahogy ma mondanák — kissé berendezkedtek, 1237-ben betörtek a városba a tatár-mongol hordák és földig rombolták. Ezután viszonylag rövid idő alatt újjáépült és a Moszkvai Fejedelemség központja lett. A XV. század végétől Moszkva a központosított orosz állam fővárosa volt, és a XVII. század közepére a világ egyik legnagyobb városává nőtte ki magát. 1712-ben Nagy Péter cár Leningrádba helyezte át a fővárost, de Moszkva továbbra is az ország legjelentősebb gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja maradt. Tegyünk most egy nagy ugrást az Időben, lépjünk előre egy évszázadot: 1812 Oroszország történelmének drámai, de egyben hősi éve. Szeptember 2-án Napóleon seregeit egy majdnem lakatlan város fogadta, 275 ezer lakosából mindössze 10 ezer maradt Moszkvában. Napóleon katonái raboltak és fosztogattak, lerombolták a házakat, a templomokat —- a városban terjedt a tűzvész. A francia hadsereg elfáradt és demorallzá- lódott, ekkor kezdődött meg az egykor verhetetlennek hitt hatalmas napóleoni ármádia dicstelen visszavonulása ... S egy újabb évszázadnyi ugrás az Időben: 1917, a nagy októberi szocialista forradalom éve. Ekkor kezdődött el Moszkva fejlődésének új szakasza. 1918. március lián megérkezett Moszkvába a Lenin vezette szovjet kormány, s ^ Moszkva a világ első szocialista államának fővárosa lett. A következő negyedszázadban Moszkva viharos ütemben épített: lakóházakat, gyárakat, a metrót. Iskolákat, kórházakat, egyetemeket. Szinte napról napra szépült, gyarapodott. ... 1941. június 22-én az utcai hangszórókból és az otthoni rádiókból értesültek a moszkvaiak a megdöbbentő hírről: háború! 1941 októberében a német csapatok megközelítették Moszkvát. Elkezdődött a második világháború egyik legnagyobb csatája. December 5-én a szovjet csapatok ellen- támadásba mentek át, a Wermacht a Moszkva alatti csatában súlyos vereséget szenvedett. Az elsőt azóta, amióta 1939-ben a hitleri Németország háborút indított. Négy hosszú, háborús év után 1945. május 9-én a moszkvaiak ezrei ünnepelték a győzelmet a Vörös téren. Az elmúlt negyven év alatt sok víz folyt le a Moszkva folyón, a város azonban egyre fiatalodik, egyre vonzóbb. Miután elkalandoztunk egy kicsit a város történetében, barangoljuk be együtt Moszkva nevezetesebb helyeit, ismerkedjünk meg építészeti emlékeivel, idegen- forgalmi nevezetességeivel. Hol másutt is kezdhetnénk képzeletbeli városnéző sétánkat, mint Moszkva főterén, a Vörös téren? Ez a 75 ezer négyzetméter területű tér nemcsak a főváros, hanem az ország központi tere is. Minden moszkvainak vannak a térrel kapcsolatos, egyszeri és megismételhetetlen élményei. Gyermekkori séták. Ifjúkori barangolások során győződhettek meg arról, hogy. elődeik okkal adták a térnek a nevét — a mai vörös jelentésű orosz szó egykor azt jelentette: szép. Valóban szép ez a tér. Ha megállunk a közepén — megtehetjük, hiszen tilos a járműforgalom — akkor szemben a Kreml falát és három tornyát látjuk. Előtte a Le- nin-mauzőleum, amely mai formájában 1930-ban épült Alekszej Scsuszev építész tervei szerint. Az egyszerű, sima vonalvezetésű, vörös gránitból és fekete labrador- ból készült építmény harmonikusan illeszkedik a tér építészeti együttesébe. A tér bal oldalán áll Moszkva egyik leghíresebb épülete, a XVI. századból fennmaradt VaszlliJ BlazsenniJ-székesegyház. Színpompás, aranyos fényekben csillogó kupoláinak látványa lenyűgöző. Most pedig néhány szót a másik világhírű Idegenforgalmi nevezetességről, a Kremlről. A szó jelentése: erődítmény. Illetve e- rődítményfallal övezett település. Történelmi és művészettörténeti szempontból pedig ragyogó, kifogástalan ízléssel és tehetséggel megalkotott építészeti együttes. A vörös téglafal 18 tornya közül a Szpasszkaja a leghíresebb, már csak több mint 6 méter átmérőjű A Vörös tér órája révén is. A Kreml főtere a Székesegyházak tere, amelyet nevének megfelelően szebbnél szebb templomok öveznek. Az Unszpenszkij-székesegyház hatalmas, mégis könnyed tömbjét öt aranykupola koronázza. Itt zajlottak a koronázási ceremóniák és más fontos állami események. A Blagovescsenszkij-székesegyház a cári család házitemploma volt, ikonjai közt láthatók többek kö-rt Andrej Rubljov, Feofan Grek falfestményei. Erre a térre néz a Kreml egyik legnevezetesebb épülete, a Granovltaja palota is. Díszes nagytermében fogadták a külföldi követeket, ünnepségeket rendeztek. Ahogy mondani szokták, a tér fölött a nyolcszögű Nagy Iván-harangtorony uralkodik. Csaknem egy évszázadon át épült, és 1600-ban, Borisz Godennov u- ralkodása idején fejezték be. Akkoriban Moszkva legmagasabb é- pítménye volt. Sajnos, kevés a helyünk arra, hogy mindenről beszéljünk, ami építészeti, ipar- és képzőművészeti szempontból híressé teszi a Kremlt, de néhány nevezetességről még feltétlenül szólni kell. Az egyik ilyen a nagy Kreml Palota, itt ülésezik az ország legmagasabb államhatalmi szerve, a Legfelsőbb Tanács. A palotával egy- időben épült a Fegyvertár. Maga a létesítmény még a XVI. század elején alakult, ma csodálatos múzeum, a díszítő és iparművészet kiemelkedő alkotásainak tárháza. Az Arzenál a XVIII. század elején épült, a falak mentén 1812-ben zsákmányolt ágyúkat láthatunk. A szomszédos épületben élt 1918 áprilisától 1923 májusáig Lenin. Az épület harmadik emeletén volt a lakása és a dolgozószobája, a- mely ma múzeum. A Kreml legfiatalabb épülete 1961 óta áll, ez a Kongresszusi Palota. A párt, a szakszervezet, a Komszomol kongresszusain kívül rendszeres helyszíne a Nagyszínház előadásainak. S említsük meg még a híres cárharangot, amelynek átmérője 6,6 m, súlya 200 tonna. 1733—35-ben öntötték, itt a helyszínen. Érdekessége, hogy egy 11 tonnás darab kitört belőle — ám így is a „harangok cárja“. Ilyen hát a Kreml, ez a sokoldalú, egyszeri és megismételiie- tetlen, feledhetetlen együttes. Most pedig tegyünk rövid sétát a főváros egyik főútvonalán, a moszkvai „kiskörúton“, a 16 km hosszú Bulváron. (A „nagykörút“, a felüljárókkal „kétemeletessé“ alakított Szadovaja: Moszkva útszerkezete körkörös-sugaras.) A bulvárt a moszkvaiak minden nemzedéke kedveli. Nappal a kisgyerekes mamáké és a friss levegőre áhítozó nyugdíjasoké a sétány, a késel órákban a szerelmesekkel telnek meg a terebélyes fák alatti padok. A nevezetes Ar- bat tér, a hozzá csatlakozó azonos nevű utca és a szűk sikátorok — a moszkvai „Salnt-Germain negyed“ — az Idősebbekben nosztalgikus hangulatokat ébresztenek, és a régi Moszkvát jelképezik. Ha végigsétálunk a Bulváron, szinte nincs az orosz irodalomnak jelentős alakja, akire ne emlékezhetnénk. Az itteni házakban éltek és alkottak olyan nagyságok, mint Puskin, Dosztojevszkij, Jeszenyin, Majakovszkij... Az épületek nem is annyira építészeti értéküket tekintve nevezetesek, hanem egykori és mai tulajdonosaik révén: elég, ha csupán a TASZSZ épületét, a Művész vagy a Puskin Színházat említjük meg... Talán mindenki hallott már a Kallnyln sugárútról, a Puskin térről és a Gorkij utcáról, a moszkvai színházakról, szállodákról, pályaudvarokról, a jellegzetes magasépületekről ... És akkor még mindig csak a szovjet főváros tá- gabb értelemben vett központját érintettük, nem említettük a Lomonoszov Egyetemet a Lenln-hegyen, a Luzsnyiki stadiont, a Nép- gazdasági Kiállítást, a gombamód szaporodó modern lakónegyedeket, gyárközpontokat a város távolabbi pontjain. Apropó: távolság. Mindenképpen ejtsünk legalább néhány szót a moszkvai metróról. Moszkvában hatalmas távolságok vannak — a legkülsőbb körút a központtól 17 -—23 km-re húzódik —, ezeket a- zonban szinte percek alatt eléri a csodálatos metró. Hogyan változik meg a szovjet főváros a harmadik évezred elejére? A 2010-ig szóló, hosszú távú fejlesztési terv szerint a város- központban felújítják a régi épületeket és templomokat, az öreg, lebontásra ítélt házak helyén parkokat, tereket létesítenek. A kisebb vállalatokat áthelyezik az i- pari kerületekbe, a felszabadult épületekben éttermeket, cukrászdákat rendeznek be, múzeumokat és üzleteket alakítanak ki. Annak ellenére, hogy a város gépkocsiparkja körülbelül kétszeresére nő, a központban a gyalogosok mégis kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mivel több utcát teljesen a gyalogforgalomnak adnak át. Az első ilyen, az Arbat már most sétálóutca. A városközpontban a gépkocsiforgalmat teljes e- gészében a Szadovoje körút veszi át, illetve az új, 35 kilométeres autósztráda-körgyűrű, amely öthét km távolságban a Kremlt öleli körül. Milyen lakások épülnek Moszkvában a XXI. század elején? Ami a szobák számát illeti, meg kell valósítani „a családtagok száma plusz egy szoba“ célt. A lakásokban csupán a főfalak lesznek állandóak, az áthelyezhető közfalakkal növelhető majd a szobák száma. Minden lakásban lesz kábeltelevízió, légkondicionálás, e- gyes lakásokban képtelefon is. Az utcai frontra néző lakásoknál különleges berendezésekkel csökkentik a zajszintet. Már a nyolcvanas évek végére jóval az autósztráda-körgyűrűn kívülre terjeszkedik a főváros. Lehet-e.a központból 35—40 kilométerre lévő új kerületek lakóinak teljes értékű életkörülményeket biztosítani? A várostervezők szerint lehetséges, ha megváltoztatják a város struktúráját. Moszkvát három részre fogják tagolni. Ezek gyakorlatilag 3 millió lakosú önnálló városrészek lesznek. Mindegyikhez 16 övezet tartozik (nyolc Moszkva határain belül és ugyanennyi a körgyűrűn túl). Az övezeteknek saját központjuk lesz üzletekkel, éttermekkel, parkokkal és stadionokkal, mozikkal, hangversenytermekkel, szolgáltatóházakkal, és hivatalokkal. A legtávolabbi lakónegyedektől a hozzá legközelebb eső központig húsz percnél nem kell többet u- taznt tömegközlekedési eszközön. Mindegyik lakókörzet közelében saját ipari övezetek alakulnak ki. Ilyen módon megszüntethető a felesleges utasáramlás a távoli munkahelyre, ésszerűbben használhatják fel szabadidejüket a moszkvaiak. Mindezek ellenére megkülönböztetett figyelemmel fejlesztik a városi közlekedést. A legfontosabb közlekedési eszköz változatlanul a metró lesz, amelynek hossza eléri majd a 300—320 kilométert. Ennek ellenére a metró a hosz- szabb távolságokon nem lesz képes egyedül megoldani a gyors utasszállítást. A városi közlekedésben fontos szerepet szánnak a tervezők a felszíni villanyvonatoknak. Gyorsaság tekintetében az „elektrlcska“ ugyan elmarad a metrótól, de utasforgalmát tekintve felülmúlja azt. Ojra reneszánszát éli majd a villamos. Négy kocsiból álló, ötszáz utast befogadó gyorsított változatát mindenekelőtt azokban a kerületekben közlekedtetik, ahol nem célszerű metrót építeni. Végül megváltoznak a hagyományos felszíni közlekedési eszközök is: az autóbusz, a troli és a villamos. Elektronikus forgalomirányítással szabályozzák közlekedésüket, így a legkisebb menetidőcsúszás vagy forgalmi fennakadás is kiküszöbölhető. Napjainkhoz hasonlóan a . jövőben is nagy gondot fordítanak Moszkvában a környezetvédelemre. A város határain túlra helyezik a levegőt, szennyező ipari létesítményeket, hulladék nélküli termelési ciklusokat vezetnek be, föld alatti vákuumos szemétvezetékeket építenek, ezeken keresztül jut el a háztartási hulladék a szemétgödörbe. Hasonló vákuumos berendezések kísérleti célból már működnek Moszkva egyik lakótelepén. Moszkva világviszonylatban is az egyik legszebben parkosított város. A jövőben még fokozottabban gondoskodnak a zöldterületek kialakításáról. Ma egy-egy moszkvai lakosra 17 négyzetméter zöldterület jut, az ezredfordulón ez 24 négyzetméter lesz. Az északkeleti városrészben egyedülálló növény- és állatvilággal — csodálatos természeti parkot létesítenek. Egy másik kerületben, a Moszkva folyó övezte szigeten pedig hatalmas gyermekpark é- pül. Moszkva lakóinak száma 2010-ig körülbelül egymillióval nő. SZ. B. Csikmák Imre felvételei Hazánk VIT-küldöttségének felvonulása a Komszomolszkij proszpekten
