Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-02-25 / 8. szám

új ifjúság 21 A szovjet/ hadsereg és haditengerészeti flotta napjára A világbéke védelmében Kommentárunk A felelősség tudatában Február 15—16-án hazánk tíz kerületé­ben, Illetve Prágában és Bratlslavában le­zajlottak a kerületi és városi pártkonferen­ciák, amelyekkel Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja XVII. kongresszusa előkészületei­nek záró szakaszába érkezett. A kétnapos konferenciák legjellemzőbb vonása az, hogy a küldöttek kritikusan, tár­gyilagosan és józanul értékelték az elmúlt időszakban elért eredményeket. A tévé és a rádió jóvoltából minden kerületi konfe­rencián megismerkedhettek Gustáv Husák- nak, a CSKP KB főtitkárának prágai be­szédével. A párt főtitkárának a prágai vá­rosi konferencia első napján elhangzott be­széde nagy visszhangot keltett a küldöttek körében, és ösztönzően hatott a tanácsko­zásra. Valamennyi konferencia a gazdasági és társadalmi feladatok megoldására fordítot­ta a legfőbb figyelmet. Értékelték az ötéves terv során elért eredményeket, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a pártnak az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésé­nek gyorsítására Irányuló elképzelései csak lassan válnak valóra. A pártkonferenciák támogatásukról biz­tosították a Szovjetunió legújabb békejavas­latait, amelyeket az Idén január 15-én Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ter­jesztett elő. A küldöttek az egész párttag­ság nevében kifejezték elhatározásukat, hogy aktívan részt kívánnak venni az atom- háborús veszély elhárításáért, a leszerelé­sért, a világbéke megőrzéséért vívott harc­ban. A konferenciákon nagy visszhangra ta­láltak Gustáv Husák szaval, amikör leszö­gezte, hogy az évek során bizonyos munka- módszerek rögződtek, sztereotípiák alakul­tak ki az irányításban és tervezésben. Eze­ket pedig ki kell küszöbölni. Az új mód­szerek érvényesítése problémákkal járt. ám ezek megoldása nélkül nincs haladás. Gus­táv Husák a fejlődés középpontjába a tu­dományos és műszaki haladás kérdéseit ál­lította. Hangsúlyozta, hogy sok éve beszé­lünk a világban végbemenő tudományos- -műszakl forradalomról. Mi is sokat tettünk ezen a területen, tudatosítanunk kell azon­ban, hogy egy olyan ország, mint Cseh­szlovákia, legyen bármilyen fejlett, saját e- rejéből sem a tudományban, sem a terme­lésben nem oldhatja meg a fejlesztés ösz- szes feladatát. Számunkra tehát létfontos­ságú a szocialista nemzetközi Integrációban való részvétel. A gazdaság az alap, amelyből a társada­lom fejlesztése során ki kell Indulnunk. A CSKP mindig az ember harmonikus fejlő­dését tartotta szem előtt. Ide tartozik a művelődés, a kultúra, a művészetek, az egészségügy, a testnevelés, tehát mindannak a fejlesztése, amely elősegíti az emberek jó és egészséges életét. Az elmondottakkal kapcsolatban Vasil Bilak. a nyugat-szlová­kiai kerületi konferencián megjegyezte, hogy még a legkorszerűbb technológia és technika Is megkívánja a tapasztalt, kezde­ményező és öntudatos embereket. Mint mon­dotta, változtatni kell a gondolkodásmódon, hogy tudatosítsuk: nélkülözhetetlen a tudo­mányos-műszaki haladás újszerű megköze­lítése. A kerületi és városi pártkonferenciákon megválasztották az új vezető szerveket, a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusának küldötteit. Strasser György 1913 februárjában, alig három hónappal a nagy októberi szocialista forradalom győ­zelme után a fiatal szovjet állam történel­mének legsúlyosabb időszakát élte át. A német imperialisták — megszegve a Lenin Indítványára született fegyverszünetet — a front teljes hosszában támadást Indítottak, hogy megdöntsék a szovjethatalmat. A tő­kés hatalmak a németek gyors győzelmé­ben bíztak, de az események másként ala­kultak. A bolsevik párt hívő szavára munkások és parasztok tízezrei jelentkeztek a vörös hadseregbe, s a rosszul felszerelt, harci ta­pasztalatokkal alig rendelkező proletárhad­sereg megállította a német csapatok offen- zlváját, és február 23-án Narva, illetve Pszkov alatt nagy csapást mért az ellen­ségre. A történelmi győzelem tiszteletére február 23-át a szovjet hadsereg és hadi- tengerészet napjaként ünnepük. Merőben új hadsereg született, amely a polgárháború véres csatáiban győzelmet győzelemre halmozva állta ki a próbát. Ahogy mondani szokás: menet közben sajá­tította el a hadvezetés tudományát, s elju­tott a harckészségnek arra a fokára, amely tiszteletet ébreszt az egész világon. A történelmi leckéből nem mindenütt von­ták le a megfelelő tanulságot. A hitleri hadsereg veresége azonban újra megmutat­M ár 1918-ban sok jót hallottam Kun Béláról. Magyar internacionalis­tákat előtte találkozva is ismer­tem. A Cáriéin környéki csatákban Krasznov tábornok, a doni fehér kozá­kok atamánja ellen harcoltunk együtt. Az internacionalista osztagoknak az osztrák-magyar hadsereg sok egykori katonája küzdött, akik a vöröskatonák­kal vállvetve védték Oroszországban a forradalmi szovjethatalmat. A csapatokhoz tartoztak a különle­ges rendeltetésű lovasegységek is. Én előbb egy lovashadosztály, majd egy hadtest parancsnoka voltam. Szívesen vettem be a katonák közé magyarokat, mert tisztában voltam azzal, hogy a magyar internacionalisták önként je­lentkeztek a Vörös Hadseregbe, és semmilyen körülmények között nem lesznek árulók. Azt is tudtam, hogy a magyar lovasság mindig a legjobbak közé tartozott. Így hallottam először a magyar hu­szároktól Kun Béláról; tisztelettel és szeretettel ejtették ki a nevét. Személyesen 1920 késő őszén, a Krím félsziget felszabadításáért vívott har­cok során találkoztam Kunnal. Engem, ta a világnak a szovjet népnek és hadse­regének erejét. Egyes köröknek még ez sem volt elég, és az imperializmus a má­sodik világháború után is egyvégtében fe­nyegeti a Szovjetuniót és a szocialista kö­zösséget. Ez a tény a szovjet hadsereget erejének szüntelen fokozására kényszeríti, hogy mindenkor készen álljon saját és szö­vetségesei biztonságának megóvására. Mert a szovjet hadsereg ma már nem csupán a szovjet nép biztonságának védő­je, hanem egyszersmind az egész szocia­lista közösség és a világbéke oltalmazója. Ereje és harckészsége egyaránt figyelmez­tetnek: saját pusztulását kockáztatja az, aki a Szovjetuniót vagy a szocialista közössé­get megtámadja. Napjainkban az egész em. beriséget termonukleáris katasztrófával fe­nyegető Imperialista törekvés elhárításának nélkülözhetetlen tényezője. Hiszen a nem­zetközi imperializmus — ha csupán rajta múlik — már réges-régen kirobbantotta vol­na a harmadik világháborút. Mindenekelőtt a Szovjetunió szilárd védelmi erejének, a katonái önfeláldozó, hazaszeretettől fütött szovjet fegyveres erők felkészültségének, helytállásának köszönhető, hogy ez nem történhetett meg. A szovjet hadsereg ma valóban hatalmas és ütőképes harceröt képvisel, s ezt a nyu­gati katonai szakértők is fenntartás nélkül az első lovashadsereg parancsnokát, Kliment Vorosilov hadserege Forradal­mi Katonai Tanácsának tagját Lenin u- tasítására Frunze, a Déli Front pa­rancsnoka hívott át a lengyel hadszín­térről. Amikor Aposztolovóban állomá­soztunk, Kun Béla, a Déli Front Forra­dalmi Katonai Tanácsának tagja fontos feladatot teljesített. Később tudtam meg, hogy Mahnóval, az ukrajnai anarchista- kulák hadsereg vezérével tárgyalt. Ak­koriban lehetőség nyílt arra, hogy Mah­no egységeit bevonjuk a Vrangel elle­ni harcokba. Kun rendkívül nehéz fel­adatot kapott, mert Mahno mindenre elszánt ember volt. Attól is tartani le­hetett, hogy kivégezteti küldöttünket. Kun Béla egyedül ment el a banditák tanyájára, ehhez nemcsak bátorság, jó diplomáciai érzék is kellett. Kitűnően megbirkózott a feladattal. Mahno egy­ségei bekapcsolódtak a Vrangel elleni harcba. Ezt követően a fehérgárdlstákat visz- szaszorították Észak-Tauriába, Bereko- pig, és a Csongar-félszlgethez. A szov­jet csapatok a Krímnél álltak. A pa­rancsnokságom alá rendelt lovasság e- lőretört. Az ellenség már nem remélte. elismerik. Ennek ellenére nem fenyeget sen­kit; küldetése békeküldetés. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet vezetés a hatalmas erő tudatában is mindig és min­denhol a leszerelésre törekszik. Erről ta­núskodik Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a nyilatkozata, amelyben az atomfegyverek teljes, háromszakaszos fel­számolásának 2000-ig szóló programját In­dítványozta az atomhatalmaknak, a világ ösz- szes kormányának. Amíg azonban a nemzetközi Imperializ­mus nem hajlandó lemondani a szocializ­mus katonai megsemmisítésének terveiről, amíg nem születnek olyan kölcsönösen el­lenőrizhető fegyverkorlátozási megállapodá­sok, amelyek kizárják a váratlan agresszió lehetőségét, addig a szovjet hadsereg és a Varsói Szerződés többi hadserege szün­telenül fejleszti harci képességét, hogy a- zonnali ellencsapást mérjen bárkire, akt kezet emelne a szocialista közösség orszá­gaira vagy akár a világ békéjére. A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta /ünnepén, a Narva és Pszkov mellett hatvannyolc évvel ezelőtt kivívott első győ­zelem évfordulóján szívből köszöntjük a szovjet hadsereg katonáit, akiknek elődei negyvenegy évvel ezelőtt hazánkat is fel­szabadították a fasiszta megszállás alól. K. M. hogy ellenállást fejthet ki, letette hát a fegyvert. Több ezer katona és tiszt esett fogságba. Kliment Vorosilov és én páncélautóval Szimferopolba utaztunk. Másnap a városba érkezett a Déli Front Forradalmi Katonai Tanácsa. Ak­kor ismerkedtem meg Kun Bélával. Igen jó benyomást tett rám. Energikus, von­zó egyéniségű, életörömöt sugárzó em­ber állt előttem. Később megtudtam, hogy a Magyar Tanácsköztársaság bu­kása után nagy megpróbáltatásokon ment keresztül, mégsem volt elkesere­dett. Úgy vélte, hogy a magyar dolgo­zók kudarca csak átmeneti. Kun Béla visszatért Szovjet-Oroszor- szágba, hogy itt harcoljon hazája jövő­jéért. Tapasztalatot akart gyűjteni, megtanulni, hogyan kell harcolni a munkásosztály és a szegényparasztság ellenségei ellen. Tanulmányozta az új, szocialista államrendszer kiépítését Is. A harmincas években gyakran talál­koztam vele pártkongresszusokon, kon­ferenciákon. Akkoriban Moszkvában dolgozott. Ezekben az években igen sok hivatalos elfoglaltságom volt a hadse­regben, és a Kolhozszervezési Állandó Bizottságnak Is tagja voltam. Emlék­szem, ' Kun Béla egyszer tüzetesen ki­kérdezett a falusi kollektív gazdaságok szervezésének menetéről. Érdekelte, mi­lyen elvek szerint díjazzák a munkát a kolhozokban. Válaszaimat feszült fi­gyelemmel hallgatta. Ebben az időben igen elmélyülten foglalkozott hadtudo­mányi kérdésekkel is. Kun Béla azt vallotta, hogy minden­ben otthon kell lenni, amire a forra­dalom győzelméhez, a forradalmi vív­mányok védelméhez szükség van. Fá­radhatatlanul küzdött népe boldogsá­gáért és felszabadulásáért, szilárdan hitt abban, hogy Magyarország is a szocializmus útjára lép. Szemjon Bugyonnij marsall: Száz évvel ezelőtt, 1886. február 20-án született a magyar és a nemzetközi forradalmi mozgalom kiemel­kedő személyisége, Kun Béla. Sokáig élt a Szovjetunió­ban, amely második hazájává vált. Centenáriuma alkal­mából közöljük a jeles szovjet hadvezér, Szemjon Bu­gyonnij marsall visszaemlékezéseit. A kongresszus tiszteletére A NagykUrtSsi (Vefk^ KctíS) Gimnázium 212 szisz-tagja nyoic iskolai alapszerve­zetben tevékenykedik. Minden évben dicsé­retes kulturális és társadalmi munkát vé­geznek, továbbá fontos feladatuknak tart­ják tanulmányi eredményeik javítását és a járási székhely pionfrcsapatalrél történő gondoskodást. Minden esetben megemlékez­nek szocialista társadalmunk jeles esemé­nyeiről és a kiemelkedő történelmi évfor­dulókról. Legntóbb táviratban köszöntötték a járá­si pártkonferenciát. Táviratuk szövegében többek között az állt, hogy a CSKP XVII. kongresszusa .és a CSKP megalapítása 65. ! évfordulójának tiszteletére a nyári aktivitás keretében kilencvenen vesznek részt külön­böző építőtáborokban, ahol 5500 órát dol­goznak le társadalmi munkában. Ígéretet j tettek arra is, hogy soraikból 30 SZISZ- I tagot nyernek meg pionirvezetőnek. I Bodzsár Gyula Ifjúsági mozgalmunk és pártunk hagyományaiból ........................................ Felsorakozik a legifjabb nemzedék IV. Ä Csehszlovák Kom­munista Ifjúsági Szövet­ség kezdettől fogva arra törekedett, hogy tagjain kívül a legifjabb nemze­dék, a gyermekek köré­ben is hatékony munkát fejtsen ki. Ezt szorgal­mazták az idősebb elv- társak is. A gyermek­mozgalom szervezéséhez jó útmutatást nyújtott a Kommunista Ifjúsági Internacionálé 1921- ben tartott második kongresszusa, amely határozatot hozott, hogy mindenütt meg kell alakítani a kommunista gyermekszervezete­ket. Mindenekelőtt az volt a legfontosabb, hogy a proletárgyermekeket kivonják a burzsoá nevelés hatása alól. Az első köz­társaság Iskolarendszere ugyanis ]61 meg­fontolt módszerekkel Igyekezett befolyása alatt tartani és engedelmességre nevelni a felnövő nemzedéket. A komszomolistákra várt az a feladat, hogy á gyermekeknek el­mondják az Igazat a burzsoá köztársaság­ról, ráébresszék őket társadalmi helyzetük­re. Az első pionírszervezetek, amelyek tel­jesen spontán módon alakultak, a 10—14 éves gyermekeket tömörítették. A csoportok élén komszomollsták vagy a proletár nők álltak. A CSKP megalakulása után a párt- szervezetek bizottságokat alakítottak, ame­lyek a proletárgyermekek nevelésével fog­lalkoztak. Ezeket a bizottságokat a párt, a Komszomol és a proletár testnevelési egy­letek képviselői alkották. Rendszerint egy komszomollstát bíztak meg a pionírok irá­nyításával. A gyermekszervezetek munkája rendkí­vül sokoldalú volt. A gyermekek Időnként nagyon jő szolgálatot tettek az Idősebb elv­társaknak is. Mivel legtöbbször minden gya­nún fölül álltak, hatásosan terjesztették a pártsajtőt, a sztrájkok Idején futárszolgá­latot teljesítettek, plakátokat rajzoltak és ragasztottak, az összejöveteleken proletár­dalokat énekelnek, s a felnőttek gyűlésein verseket mondtak. Általában részt vettek a párt és a Komszomol tüntetésein és fel. vonulásain. Előfordult, hogy saját követelésekkel lép­tek fel. 1926-ban például ilyen jelszavakat vittek a május elsejei felvonulásokon: „E- pítsetek gyermekjátszótereketi Adjatok enni az éhező gyermekeknek! Ruhát kérUnkI In­gyenes orvosi kezelésti Ingyenes fürdőketi Gyerraek-olvasőtermeket és -könyvtárakat követelOnkI Rádiót és mozit az iskolákbal“ A gyermekek nagy lelkesedéssel dolgoz­tak a szervezetekben. Amikor csak lehetett, összejöttek a természetben, sportpályákon, s közös kirándulásokat tettek nemegyszer az Idős elvtársakkal. Tartalmas kulturális és nevelőmunkát is végeztek, némely szer­vezetnek saját kultűráils csoportja, tánc­együttese vagy énekkara volt. Minden törekvés annak a szolgálatában állt, hogy megszilárduljon a gyermekek osz­tályöntudata. Az első pionirszervezetek a forradalmi tudat jó iskoláivá váltak. Sok akkori pionír a későbbi években a Cseh­szlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség vagy a CSKP kiváló harcosa lett, K M. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents