Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-02-25 / 8. szám
1 A SZISZEK fi l AP]4 ZXXrV, évfolyam 1988. febroár 2S. Ara 1.— KCt í A februári forradalom igaza Ma emlékezünlí meg a csehszíoválc nép győzelmének 38. évfordulójáról. Ez a nap szilárd pont, amelyre szocialista valóságunk ma is támaszkodik. Tudatában vagyunk annak is, hogyha egy nagyon jelentős történelmi esemény bizonyos naphoz kötődik is, általában egy hosz- szabb folyamat kiinduló vagy záró eseménye. Ez teljes mértékben vonatkozik a csehszlovák nép februári győzelmére is. Ezt a napot harcokkal teli, több évtizedes küzdelem előzte meg, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártja vívott megalakulása óta. Ebben a felismerésben tudatosíthatjuk igazán, hogy a történelem sikereit a nagy és kis tettek, az egész mozgalom egyszerű harcosainak cselekedeteiből rakhatjuk össze. Mindig is a nép volt a történelem igazi alakítója, és ha a népet az érdekeit szolgáló marxista-leninista párt vezeti, akkor a történelmi tanúság is a nép igazát bizonyítja. Az teljesen világos, hogy a mai fiatal nemzedék saját tapasztalataiból nem ismerhette meg a 38 év előtti eseményeket, éppen ezért kell, hogy a múlt hagyatékából, a forradalmi cselekedetekből merítsen. Napjaink forradalmisága elképzelhetetlen forradalmi pártunk, a CSKP, politikájával való azonosulás nélkül. Ifjúságunk, ifjúsági • szövetségünk feladatai egyértelműek. A CSKP XVII. kongresszusa előkészületeinek jegyében élünk, melyet a párt és a társadalom nagyszabású aktivitása jellemez. Szocialista társadalmunk dinamikus továbbfejlesztése minden fiatal létérdeke. Ma olyan ifjú gárda növekedik fel, amely a 21. században folytatni fogja azt a harcot, melyet az elődök vívtak meg népünk és nemzeteink boldogulásának érdekében. 1948 februárja után örvendetesen rövid idő alatt olyan, lényegükben nemzeti demokratikus jellegű, fontos politikai gazdasági és kulturális változásokra került sor, amelyeket a megelőző időszakban nem lehetett megvalósítani. Megnyílt az út a szocialista változások előtt, s amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa kidolgozta a szocializmus építésének alapjaira irányuló részletes programtervezetét, minőségi szempontból teljesen új alapokon kezdődött meg a nemzetiségi kapcsolatok kérdésének a megoldása is. Ebben is van a februári forradalom igaza.-esiGerstner IstTáa rajza A HUSZONHETEDIK Á szovjet társadalom fejlődésében rendkívül fontos szerepet játszanak az SZKP kongresszusai. A kongresszus határozza meg a párt bel- és külpolitikai irányvonalát, valamint a kommunista építés legfontosabb feladatait. A párt politikájában a gazdaság koncentráltan jut kifejezésre. Ugyanakkor a politikának, miként Lenin rámutatott, elsőséget kell élveznie a gazdasággal szemben. Ez pedig azt jelenti, hogy egyetlen gazdasági problémát sem lehet helyesen megoldani a politika nélkül, a pártpolitikának a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása nélkül. A pártkongresszusok feladatai közé tartozik az is, hogy meghatározzák a párt gazdasági politikáját, a politika stratégiáját és taktikáját. A Szovjetunióban a múltban is és ma is a pártkongresszusok fő irányelveket fogadnak el a népgazdaság-fejlesztés ötéves terveinek a kidolgozásához. Éppen a szociális-gazdasági fejlesztés terveiben ölt testet, s a megvalósítás során realizálódik a kommunista párt gazdaságpolitikája. A Szovjetunióban széles körű előkészületek bontakoztak ki a ma megnyíló XXVII. pártkongresszusra. A kongresszus napirendjében kiemelt helyet foglalnak el az ország társadalmi-gazdasági fejle.sz- tésének kérdései A XXVIl. párt- kongresszus jóváhagvja ,.A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő iránvai 19RR—• 1990-re és a 2000 lg terjedő időszakra“ című tervezetet. A kongresszusnak' meg kell vitatnia azokat a problémákat, a- melyeket — különböző okoknál fogva — nem oldottak meg a szovjet társadalom fejlődésének előző időszakaiban. A problémák másik csoportja a fejlett szocializmus alapelveinek további megszilárdításával és fejlesztésével mindenekelőtt a kollektivizmus és a szociális i- gazságosság elveivel kapcsolatos. Az SZKP kongresszusának meg kell határoznia a szocializmus fő célja —• a társadalom tagjai szabad és sokoldalú fejlődése — megvalósításának konkrét formáit és módszereit. Ez olyan halaszthatatlan feladatok megoldásával érhető el, mint az élelmiszerellátás javítása, fogyasztási cikkek gyártásának növelése és a lakossági szolgáltatások bővítése. A Szovjetunió Kommunista Pártja hangsúlyozza, hogy továbbra is szükség van a nagyarányú lakásépítésre, az egészség- védelem, az oktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztésére. E konkrét feladatok megoldásához azonban a tudományos-technikai haladás alapján meg kell gyorsítani a társadalmi-vazdasági fejlődé.st. Ennek érdekében az SZKP XXVII. kongresszusát megelőzően számos értekezletet tartottak a tudományos-technikai ha- l.idás meggyorsításának kérdéseiről, amelyeken felszólították a szovjet embereket, hogy 2000-ig ÚJ szemléletmódot alakítsanak ki, amely gyökeres fordulatokat Idéz elő az ország gazdaságának intenzívebbé tételében. Á pártkongresszusnalc feltétlenül ki kell jelölnie azokat a távlati feladatokat, amelyek teljesítése a fejlett szocializmus tökéletesítését szolgálja és a társadalmat előbbre viszi a kommunizmus felé vezető úton. A szovjet emberek nemcsak a mának élnek, hanem a holnapnak is. Ezért olyan nagy jelentőségű számukra, hogy milyen utakat és irányokat jelölnek ki az olyan globális problémák megoldásához, mint az élelmezés és az energetika kérdése. Ám kétségtelenül a legfontosabb a leszerelés problémája, a nukleáris világkonfliktus veszélyének a megelőzése. Nyilvánvaló, hogy ennek megoldása nélkül az összes- többi probléma bizonyos mértékben másodrendűvé válik, s az egyes számú probléma megoldásától — bolygónkon az emberi civilizáció megőrzésétől — függ. Ü. I, A szovjet fiatalok a világbéke megőrzéséért, a társadalmi haladásért emelik fel szavukat.
