Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-02-18 / 7. szám

DMUU ES ÍEIEISSSEGGEI FesztiváloK, versenyele eredményessé­gét leginkább azzal lehet lemérni, mi­lyen nyomot hagynak a nézőkben. Nos, ha ezt vesszük mércének, akkor a SZISZ SZKB egyik legfontosabb kul­turális rendezvénye, a Politikai Dalok Szlovákiai Fesztiválja egyértelműen Jól sikerült. Ez nemcsak a közönségnek, hanem a szakembereknek Is egybehang­zó véleménye. Természetesen azért a számok is képesek vallani az ilyenfajta rendezvényről. Álljon tehát beveztőül EGY KIS STATISZTIKA erről a nevezetes rendezvényről. A fesztivál hangversenyei összesen kilenc órán keresztül tartottak a mar­tini sportcsarnokban. A hangversenye­ken kívüli rendezvények tartamát ne­héz lenne érákban kifejezni. A versenyekben 21 amatőr együttes és 25 szólista vett részt. A szerzői ver­senyben tizennégy dal hangzott el. E- zenkívül 7 külföldi csoport és szólista, valamint 6 hazai hivatásos együttes lé­pett pódiumra. A zsűri a következőket Jutalmazta nagydíjjal: Exponent, Hlohovec Systém, Martin Acylpyrín, Bratislava Ivona Lengová és az Alter Ego, Nitra Strapcová — Slamka kettős, Dolny Kubín. A szerzői versenyben összesen négy dalt Jutalmaztak díjjal. Már hagyományossá vált, hogy Mar­tinban a versenyző szólisták és együt­tesek mellett minden műsorban, termé­szetesen versenyen kívül, neves hiva­tásos hazai együttesek és énekesek is vendégszerepeitek. Idén Pavel Hammel, Peter Nagy és az Indigó együttes, a Richard Müller vezette Banket együt­tes, Miroslav Zbirka és a Limit, Václav Neckáf és a Bacily, valamint az Elán együttes nagyszerű produkciójának tap­solhatott a közönség. Külön fejezetet képeznek a külföldi VENDÉGEK, akik többsége már a politikai dalok nemzetközi porondjain is aratott babé­rokat. A fiatal moszkvaiak csoportja, amely a Manyifeszt nevet viseli, nem régen zenél együtt, ennek ellenére egészen egyéni arculatot sikerült kimunkálniuk. Dallal mondják el véleményüket az e- gész világot érintő problémákról, de a kis emberi „fájdalmakról“ is. Az élet alapja a földön a béke. Ezért is fordul elő oly gyakran ez a szó a fiatal ama­tőr művészek szövegeiben. Beszélnek az azokkal a népekkel érzett szolidaritá­sunkról, akiknek még harcolniuk kell szabadságukért. Nylna Sipinszkaja, az együttes művészeti vezetője' szólista­ként már részt vett a politikai dalok fesztiválján Moszkvában. Az együttes Martinból további fesztiválra utazott Zielona Gorába, Lengyelországba.- ♦ ­Daniello, Mariano, Rutino, René, A- rulfo — a Pueblo együttes tagjai a har­coló Nicaragua küldöttel. Abból az or­szágból Jöttek, amelynek nevét napon­ta olvashatjuk az újságokban, sokszor szomorú hírek összefüggésében. Abból az országból, amely a forradalom győ­zelme óta az amerikai imperializmus céltáblájává vált. Olyan együttesről van sző, amely csak ritkán léphet fel pódiumon, fesz­tiválon, annál gyakrabban rögtönzött körülmények között a hazájukat védő fegyveres elvtársaik körében. — Képes-e a dal a forradalom gon­dolataiért harcolni? — kérdeztük a fia­tal nicaraguai énekeseket — A mi dalunk harci fedezék, mű­vészetünk fontos ideológiai tényező. A mi Jelenlegi helyzetünkben ez nem is lehet másképpen. Elvisszük az embe­reknek dalainkat, amelyek a szerelem­ről, a megértésről, de népünk szenve­déséről Is szólnak. Bár legtöbb dalunk­ban a boldogságról énekelünk, van egy különleges műsorunk, amelynek a Ha­tárőr címet adtuk. Ezzel leginkább or­szágunk határai mentén szerepelünk, ott, ahol a helyzet legrosszabb, ahol szinte naponta meg kell küzdeni az a- merikal bérenc betolakodóval. Dalaink­kal bátorítjuk az embereket, agitálunk, és természetesen propagáljuk a forra­dalom eszméit.- ♦ ­Judy Gorman Jacobs az Amerikai E- gyesült Államokból érkezett. Eredetileg angol nyelvet oktatott New York kínai negyedében. Kilenc évvel ezelőtt a ta­nári katedrát felváltotta gitárra. Azóta hivatásos énekes és zeneszerző. Az NSZK-ban három nagylemeze Jelent ed­dig meg szerzeményeivel. — Milyen körülmények között élnek Amerikában azok a fiatal művészek, akik politikai témát választanak mü­veik tartalmául? — Az USA-ban nehéz művésznek len­ni. Az, hogy nálunk mindenki gazdag, csak utópikus képzelgés. Az az Igazság, hogy a művészek kilencven százaléka nem tud megélni munkájából, és így kénytelen még valami más foglalkozást Is űzni. — Ml késztetett arra, hogy politikai dalokkal kezdjél foglalkozni? — Érdekelnek olyan alkotások, ame­lyek az emberis'ég politikai és társa­dalmi problémáival foglalkoznak. Fi­gyelemmel kísérem a dolgozók életkö­rülményeit, az emberek közötti kapcso­latokat, a szerelmet, a nók életét, a környezetet és a békeharcot. — Amerika közismerten a kommersz könnyűzene országa. Hogyan érvénye­sülnek a politikai dalok ebben az ára­datban? — Jobban, mint ahogy gondolnák'. Bizonyítékul hadd Idézzek egy levél­ből, amelyet nemrég kaptam a phila­delphiai Hawerford Egyetem egyik hallgatójától, az ott megtartott hang­versenyem után: „A dalaidat felvettem magnószalagra. Ezekben társadalmunk mai fiataljainak gondolatait fejezed ki. Jó érzés volt hallgatni ezeket a dalo­kat, mert hiszen mindnyájunk nevében énekeltél.“ Jelenleg sok politikai dal született az Egyesült Államokban. Per­sze ezeket a dalokat nem lehet a rá­dióban, tévében hallani, látni, mert a rádió, a tévé a kormány és a monopó­liumok kezében van. Azoknak pedig nem áll érdekükben az ilyenfajta dalok terjesztése. A dalok nem tudják meg­változtatni a világot, de képesek meg­változtatni az emberek gondolkodását, és ez nem kevés. Kíváncsiak voltunk, ml a véleménye azoknak, akik részt vettek a rendez­vény előkészítésében, lebonyolításában, tehát akik úgymond belülről látták az eseményeket. Megszólítottunk tehát né­hányat közülük és MEGKÉRDEZTÜK Tóth Jánost, a Csehszlovák Televízió munkatársát, a műsorok rendezőjét: — A műsorok Idei dramaturgiája és szövegkönyvei lehetőséget nyújtanak a rendezőnek az érdekes alkotó munká­ra. Nem kívánok beszélni az eredmé­nyekről, ennek megítélése a nézőkre tartozik. Szeretném azonban kiemelni a poprádi Iskolások és a Preáovőatá énekkar tagjainak színpompás bevonu­lását a műsorok kezdetén. Azt hiszem, hogy az idén, amikor 198Q-ot a béke évének szántuk — amely békére oly szükségünk van, főleg gyermekeink nyugodt élete szemponjából —, a gyermekek békevágyának spontán ki­nyilatkoztatása a fesztiválon Jóleső ér­zést váltott ki. Meggyőződésem, hogy a szervezők jelesre teljesítették felada­taikat, és a siker is arányos igyekeze­tükkel. ...j Peter Brhioviő szövegkönyvírót: — Én talán a szerzői versenyről szól­nék néhány szót. A beküldött dalokat egy előzetes zsűri értékelte, és ennek alapján tizennégy dal került ide a fesztiválra. Nézetem szerint ez hozzá­járult ahhoz, hogy a szerzői verseny idei színvonala felülmúlta az előző évekét. A szövegek íróinak többsége a békét és a békeharcot választotta témául, ami teljesen összhangban van a fesztivál küldetésével. Azt hiszem azoi\ban, hogy lehetőséget kellene adni a szerzői ver­senyben való részvételre az amatőr e- gyütteseknek és szólistáknak is. Dalaik szövege ugyanis sokszor bátrabb és szókimondóbb, mint a hivatásosok szö­vegei. Talán az is emelhetné még a fesztivál színvonalát, ha a vendégsze­replő ■ együttesek is versenyezhetnének. Továbbá a szerzőknek tudatosítaniuk' kéne, hogy politikai dalok fesztiváljá­ról van szó. Ez azt Jelenti, hogy össz­hangba kell hozni a művészit a poli­tikummal és a fiatalok adottságaival. Ennek kell alárendelni a zenét és a szö­veget. TomáS Janovicot, a zsűri tagját; — Meggyőződésem, hogy az idei fesz­tivált a magas irodalmi szintű szöve­gek fémjelzik. Ha figyelembe vesszük, hogy az együttesek szövegeit főleg a- matőrök alkották, be kell vallanom, hogy nagyon kellemes meglepetés ért,- ♦ ­A fesztivál persze nemcsak e három nagyszabású hangversenyt Jelenti (mel­lesleg mindegyikére akár háromszor annyi Jegy is elkelt \iiolna, mint ameny- nyit a sportcsarnok befogadóképessége alapján eladtak), hanem „él“ A PÖDIUMON T0£ is, az egész városban. Á hangversenyek mellett ugyanis egész sor „Járulékos" rendezvényt is szerveztek. így hát a fesztivál tulajdonképpen szinte egész nap folyt. A Mladosí moziban már délelőtt tíz Órakor gyülekeztek a fiatalok és még fiatalabbak, hogy élvezzék a nekik ké­szített, délután háromig tartó non-stop műsort, amelyben szerepeltek az egyes versenyző csoportok és szólisták. Volt azonban filmvetítés. Jelenet, s az ér­deklődők megismerkedhettek a ma o- lyan népszerű videojátékokkal is. Ta­lán mondani sem kell, hogy a napi öt­órás műsor állandóan telt háznak ör­vendett. Akit érdekelt, megnézhette a Politi­kai plakát a fiatalok alkotásában című kiállítást, vagy ha nem Jutott be az esti hangversenyre, egy külön program­ban hallhatta az előző nap versenyző csoportokat a Strojór mozi termében tizenegytől délután egyig. A délutáni főpróbák (ezek Is mindig telt ház előtt folytak) és az esti hang­versenyek alatt a sportcsarnokban te­vékenykedett a szolidaritási bazár. Posztereket, az alkalomra készített íz­léses sálakat árultak az önkéntes el­árusítók. A tiszta haszon a szolidaritá­si alapot gyarapította. Amikor késő este véget értek a hang­versenyek, még mindig nem szakadt meg a fesztiváli rendezvénysorozat. A Szakszervezetek Házában és a martini színház klubjában ekkor kezdődött a videódlszkó, ahol csak éjfél után hir­dettek zárórát. A majdnem négy négy­zetméteres képernyők alatt a táncon kívül élénk ismerkedés, tapasztalatcse­re és meghitt baráti kritika folyt. Oj ismeretségek, barátságok szövődtek. Mindez Jó zene mellett, vidám hangu­latban. Volt tehát miből válogatni, és a fesz­tivál szinte sző szerint éjjel-nappal zaj­lott.. Horváth Rézsű ]udy Gorman Jacobs ai Egyesült Allamokböl Jósat Kertás Kassáról (KoilceJ A Luscínia egT^ttes

Next

/
Thumbnails
Contents