Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-02-11 / 6. szám

A Kubány folyó az Észak-Kau- kázus folyója és az Azovi-tenger- be torkollik. A folyó neve álapján nevezik Kubánynak a krasznodari országrészt is, ezt a termékeny síkságot, az ország egyik legna­gyobb éléskamráját. Olyan Itt a talaj — szokták mondani a kubá- nylak —, hogy ha este elülteted a kocslrudat, reggelre kikel a sze­kér. Mellesleg, alig két évszázaddal ezelőtt egyáltalán nem volt ezen a vidéken földmüvelé.s, csak a tö­rök szultán függőségében élő no­mád pásztorok legeltették a vég-, télén zöld tengerben kicsiny nyá­jaikat. Ekkortájt Oroszország harcban állt az országot dél fe­löl támadó nagyratörö, és harcias Oszmán Birodalommal. A soros vere.séget követően a Kubánytól északra fekvő sztyep­pék Oroszországhoz kerültek. Ka­talin cárnő, hogy a szerzett föl­dek ne vesszenek kárba, és a ha­tárok is biztonságosabbak legye­nek, a zaporozsjel kozákoknak a- dományozta a területet. Ez a kü­lönleges szabad köztársaság 1775- ig állt fenn. A kozákok negyven települést hoztak létre, a le'| la- gyobbat pedig a cárnő tiszteletére Jekatyertnodárnak nevezték el. Ma ez a város Krasznodar, az ország­rész központja. Fegyverrel és ekével A kozákok tipikusan ukrán, fe­hérre meszelt, nádtetős vályoghá­zakat építettek a kubányl szytep- pén, a házak köré gyümölcsöst telepítettek, felszántották az év­százados parlagföldeket, és a szo­kásos földműves-harcos életmódot folytatták. A „kozák“ szó török eredetű, és azt jelenti: szabad ember, öt évszázaddal ezelőtt kezdték így nevezni azokat az embereket, akik a szabad életet választva, meg­Kubányi kozákok szöktek a jobbágysorból és az or­szág peremvidékein telepedtek le, ahol állandó veszélynek voltak ki­téve a harcias szomszédok részé­ről. A körülmények arra késztet­ték őket, hogy katonai közössé­gekbe tömörüljenek. A nagy fokú önrendelkezéssel bíró közösségek kozákjai földműveléssel foglalkoz­tak, a határok őrzéséért azonban állami fizetségben részesültek. A kubányl kozákokat állandó táma­dásokkal zaklatták a Törökország által ösztönzött nomádok és hegy­lakók. Éppen ezért állítottak a halmokra őrtornyokat, a földekre pedig puskával a vállukon és tőr­rel az övükben mentek ki dolgoz­ni. A mai kubányiak legalább há­rom kultúra — az orosz, az ukrán és a kaukázusi — örökösei. Eb­ben különböznek a többi kozák­tól. S habár oroszoknak nevezik magukat, olyan nyelvet beszélnek, amelyet sem az orosz, sem pedig az ukránok nem vallanának ma­gukénak. A Kubányban a két nép nyelvének egyedi keveréke él mind a mai napig. Lakodalom Az utóbbi Időben a kozákok körében is fokozott az érdeklődés az ősök hagyományai és szokásai iránt. Sztarominszkajában volt szeren­csém részt venni egy lakodalmon. A vőlegény Nyikolaj Ljah, a Csa- pajev Kolhoz gépkezelője, a meny­asszony jelena Zabalujeva óvónő, aki viszont doni kozáklány. Az esküvő, mint mindenütt, itt is nagy családi ünnep. Csak éppen ezen több százan vettek részt. Az esküvő előtti napon a vő­legény könnyű homokfutón a ba­rátai és három lovas kozák kísé­retében bejárja az egész falut. Minden kapu előtt megálltak és várták, amíg a háziak előjönnek. Akkor mélyen meghajolt és átad­ta a „tobozt“, egy kenyértésztából sütött figurát, amelyet a háziak megcsókoltak — tehát elfogadták a meghívást —, és behívták a vő­legényt és barátait egy kis ven­dégeskedésre. így tettek Nyikolaj ősei, száz, de háromszáz évvel ez­előtt is. — Igaz, autóval gyorsabb lett volna, de nem így szól a hagyo­mány — tiltakozott a vőlegény, amikor a ceremónia hosszadal­masságára céloztam. Az ősi hagyományok legapróbb részletekig való betartásának is­kolapéldáját tapasztaltam a más­napi esküvőn is. A vőlegény bará­tai három lovat fogtak a bricska elé, melybe szőrmét terítettek, a menyasszony barátnői pedig az ara öltöztetése közben mhiden ere­jükkel igyekeztek szomorúnak látszani, és két-háromszáz éves borongós nótákat énekeltek. Ami­kor a menyasszony és a vőlegény kiléptek a házból, egy teli vödör vizet vitt át előttük egy asszony (hogy életük teljes legyen], a ba­rátok és a rokonok csokoládét, diót, pénzt szórtak rájuk. A meny­asszony és a vőlegény fogata, va­lamint a lovaskíséret mögött a vendégek már gépkocsin mentek. A kultúrház előtt a vendégeket hársfaágakból kötött zöld diadal­ív fogadta. Ugyanilyen boltívek voltak a teremben is és a padla- tot frissen kaszált fű borította. A fiatal pár mélyen meghajolt a szü­lök előtt, áldásukat kérve. Ez­után a nászinduló dallamára be­vonultak az anyakönyvvezető elé. Aláírták az anyakönyvet és pezs­gővel koccintottak, aminek a lé­tezését őseik még csak nem is sej­tették. Hazafelé már közös fogaton u- tazott az ifjú pár. Útközben meg­koszorúzták a második világhábo­rúban elesett kozákok emlékmű­vét, a szülői ház küszöbén pedig átvették a szülőktől a hagyomá­nyos vendégfogadó kenyeret és sót. És kezdődhetett a mulat­ság... Jurij Zenyuk Pályaválasztás ­sok millió fiatal oondja Ml legyek? Ez a kérdés minden szovjet fiatalban megfogalmazó­dik, amikor a pályaválasztás előtt áll. Választás a nem teljes középis­kola után. Jelenleg nem teljes középiskolai végzettségnek tekintik azt az ese­tet, amikor a tanuló, a tízéves is­kola nyolc osztályát végezte el. A most folyó Iskolareform követ­keztében a tízosztályosból tizen­egyosztályos lesz, a nem teljes középiskola pedig ennek megfe­lelően a kilenc osztály elvégzését jelenti. — Számukra több lehetőség is nyílik a továbbtanulásra. Tovább­léphetnek az általános Iskola két felső osztályába, vagy a három­éves szakközépiskolákba, amelyek teljes középfokú végzettséget és szakmát adnak. Harmadszor spe­ciális középiskolákban (techniku­mokban) tanuihat, amelyek álta­lános műveltséget és szakmai kép­zettséget nyújtanak, s az itt vég­zettek úgynevezett középkáderek lesznek, technikusok, mesterek stb. Vége az iskolának, hogyan to­vább? Természetesen sokkal több a le­hetősége annak, aki teljes közép­iskolai végzettséggel rendelkezik. Azok a fiatalok, akik mielőbb önállóvá szeretnének válni, mun­kába állhatnak. Annál is inkább, mivel a tanulók kötelező jelleg­gel még az Iskolapadban elsajátí­tanak egyet a 760 foglalkozásból az Iskolai tanműhelyekben, az is­kolai oktató-termelő kombinátok­ban és az iskolai mezőgazdasági munkák során. A másik lehetőség, hogy szak- középiskolákban egy év alatt va­lamilyen felsőbb képzettséget kí­vánó szakmára tesznek szert. (Az ország szakközépiskoláiban 1500 szakma közül választhatnak a fia­talok.) A fiatalok egy része a már em­lített, rövidített tanulmányi idejű rpeclálls középfokú intézmények­ben képezi tovább magát. És végül sikeres felvételi vizs­ga esetén egyetemen illetve főis­kolán tanulhatnak. Ki és milyen módon jut a szov­jet felsőoktatási intézményekbe? Az utóbbi évek gyakorlata a- lapján az egyetemekre és főisko­lákra évente mintegy 1,1 millió fiatalt vesznek fel. A jelentkezők száma ennek kétszerese. A felvételi vizsga fő kritériuma az Iskolákban szerzett megfelelő Ismeretanyag. Az utóbbi Időben nagyobb figyelmet szentelnek arra is, mennyire tudatos a leen­dő foglalkozás kiválasztása. Jelen­tős előny, ha a fiatal már orszá­gos középiskolai tanulmányi ver­senyeken sikeresen szerepelt vagy alkotó ifjúsági pályázaton vett részt, s az Iskola tanári kara to­vábbtanulásra javasolja. Azonos felvételi pontszám ese­tén előnyben részesítik a munká­sok és mezőgazdasági dolgozók gyermekeit. A munkás-paraszt származású egyetemisták és főis­kolások ma a hallgatók felét-har- madát teszik ki. Azoknak a diákoknak, akik esti vagy levelező tagozaton munka mellett folytatják tanulmányaikat, mintegy kétötöde munkásfiatal. Fi­zetett tanulmányi szabadság és egyéb kedvezmények illetik meg őket. A legtöbb egyetemen előkészítő tagozat működik, ahová a mun­kás-paraszt fiatalokat veszik tel. Egyévi tanulás és a tagozat sike­res elvégzése esetén a hallgatók felvételi vizsga nélkül jutnak be az egyetem illetve a főiskola ki­választott szakára. Másik elterjedt forma, hogy az egyes ipari és mezőgazdasági vál­lalatok — főleg a szovhozok és a kolhozok — célirányos szakem­berképzést folytatnak. Magas ösz­töndíjat biztosítanak tanulóiknak, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek eredeti munkahelyük­re, természetesen magasabb be­osztásba. A mezőgazdasági felső- oktatási intézmények diákjainak több mint a felét a kolhozok, il­letve a szovhozok iskolázták be. A genfi Nemzetek Palotá­jában megkezdődött a lesze­relési konferencia rendes ülésszaka. E nemzetközi fó­rum napirendjén a béke megőrzésének és a bizton­ság megszilárdításának kulcskérdései szerepelnek: a nukleáris leszerelés, az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetése, a vegyi fegyve­rek tilalma és mások. Már az első felszólalások megerősítették a küldöttek nagy érdeklődését az ü] szov. ]et javaslatok iránt, amelye­ket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára január 15-i nyilatkozata tartalmaz, és amelyeket a szovjet kül­döttség kívánságára a kon­ferencia hivatalos dokumen­tumaként közzétettek, Vik­tor Iszraeljan, a szovjet kül­döttség vezetője hangsúlyoz­ta, hogy a Mihail Gorbacsov nyilatkozatában javasolt komplex leszerelést program komoly hozzájárulást jelent a konferencia munkájához, mert napirendjének vala. mennyi kérdését érinti. Ki­fejezte reményét, hogy a konferencián képviselt vala­mennyi állam támogatja a nyilatkozatban foglalt javas­latokat. A Szovjetunió új javaslatai megfelelnek a csehszlovák nép létérdekeinek, jelentette ki MiloS Vejvoda, a CSSZSZK nevében. Rámutatott, hogy a legmagasabb szintű szovjet­amerikai találkozó kedvező feltételeket teremtett a vi­lághelyzet megjavításához és az enyhülési politikához tör­ténő visszatéréshez. A tegnapi ülésen felolvas­ták az ENSZ főtitkárának üzenetet, amely hangsúlyoz­ta, hogy a tárgyalások eb­ben az évben kedvezőbb lég­körben kezdődnek. Javier Perez de Cuellar ezt a ja­vulást összefüggésbe hozza mindenekelőtt a legmaga­sabb szintű szovjet-amerikai találkozó pozitív eredmé­nyeivel. Ronald Reagan amerikai elnök különleges bizottságot nevezett ki, amelynek fel­adata lesz, hogy megállapít­sa a Challenger űrrepülőgép .katasztrófájának okait és olyan intézkedésekre tegyen javaslatokat, amelyek a jö­vőben a hasonló esetek meg. előzését szolgálnák. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője, elmondta, az országos űrhivatal, a NASA által eddig folytatott vizs­gálatot leállítják, és az em­lített különleges bizottság lesz az egyetlen vizsgáló szerv. A bizottságnak négy hó­napon belül kell elkészíte­nie jelentését, élén William Rogers volt külügyminiszter áll. helyettese pedig az a Neil Armstrong lesz, aki 1969-ben elsőként lépett a Holdra. Az amerikai kongresszus 30 tagja levélben követelte Reagan elnöktől, törekedjen a közép-amerikai helyzet politikai rendezésére. Meg­figyelők felhívják rá a fi­gyelmet, hogy a 30 kong­resszusi képviselő közül 25 tavaly még a nicaraguai el­lenforradalmárok támogatá­sát szorgalmazta. Reagan elnök eközben ér­tésre adta, nem változtat Ni­caraguával szembeni politi­káján. Az egyházi rádiótár­saságok országos szövetsé­gének konferenciája számá­ra felvett beszédében kije­lentette. az USA „nem ülhet ölbe tett kézzel, amíg béke­szerető emberek a kommu­nista agresszió ellen harcol­nak“. Az amerikai sajtó sze­rint a kormány a közeli na­pokban kérni fogja a Kong­resszust, hagyja jóvá a ni­caraguai ellenforradalmá­roknak szánt mintegy 100 millió dolláros támogatást.

Next

/
Thumbnails
Contents