Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-02-11 / 6. szám

Időt, fáradságot nem kímélve Kopognak. Benyit az ügyfél, eleinte kis­sé akadozva, de ké­sőbb egyre jobban be­lelendülve elmondja panaszát, miközben az asztal mellett ülő hig­gadt fiatalemberre szegezi tekintetét. Mindig készségesen, barátságosan fogadja a feleket, meghallgat­ja panaszait, tanácsot ad, segít, intéz­kedik. Köztiszteletben álló, népszerű­ségnek örvendő fiatal osztályvezető Laurencsik Sándor, a Losonci (Ltiöe- nec) Városi Nemzeti Bizottság dolgo­zója. Huszonhét évesen bízták rá a belügyi és szervezési osztály vezeté­sét. Mind a mai napig legfiatalabb osztályvezetője a VNB-nek. Nem az ismeretlenség homályából került e fe­lelősségteljes, sok türelmet és körül­tekintést igénylő beosztásba, hiszen a nemzeti bizottságnak ezen az osztá­lyán dolgozott, a tűzkeresztségen már rég átesett, felnőtt a feladatokhoz. — Hogy miért rám esett a válasz­tás? — nekem nehéz lenne erre vá­laszolni. — Mindenesetre úgy érzem, amit akkor csináltam, jól és felette­seim elvárásai szerint csináltam. A népszámlálás sok szempontból igé­nyes feladatainak intézését, szervezé­sét irányítottam. Ha emlékezetemben kicsit visszalapozok a múltba, és ösz- szevetem azt a jelennel, lenne egy észrevételem, öt évvel ezelőtt jósze­rivel kezdőként, de jól ment a mun­ka. Akkor még egyszerűbb, kevésbé összetett és igényes feladatokat kel­lett megoldani. Ma viszont nagyobb a tudásom és a tapasztalatom, de a társadalmi problémák össze­tettsége, azok sikeres orvoslása egész embert kíván. A VNB-on éppen fogadónap van, így beszélgetésünk sem zavartalan, de a kilincselő ügyfelek ügyes-bajos gondjainak hallatán legalább képet tudok alkotni a sokak számára szi­szifuszinak tűnő munkáról. Ezen az osztályon folyik a lakosság pana­szainak bejelentése, csoportosítása, illetve intézése. A kihágások tárgya­lása — a szocialista együttélés nor­máinak megsértésétől a legkülönbö­zőbb panaszok kivizsgálásáig szinte minden; a közrend, a környezetvéde­lem, a tűzvédelmi előírások megtar­tása és ellenőrzése, az anyakönyvi hl. vatal, a lakosság nyilvántartása, a kü­lönböző igazolások kiadása stb. Am IFIÚKOMWUNISTÁK az osztály foglalkozik a képviselők tevékenységével, a tanácsülésekkel kapcsolatos teendők, a különböző szakbizottságok irányításával, ellen­őrzésével, a határozatok nyilvántar­tásával. Sanyi, hivatalból több társadalmi szervezet és szerv üléseire, konferen­ciára is eljár. Gyakran szombaton, vasárnap is dolgozik. — Inkább úgy lehetne mondani, hogy néha szombaton, vasárnap is otthon vagyok. Ha az ember komo­lyan, felelősségteljesen fogja meg a dolgok végét, akkor az a mi esetünk­ben időigényes, türelmes és kitartó, precíz munkát igényel. Hozzám tar­tozik például az önkéntes tűzoltók­kal és általában a tűzvédelemmel kapcsolatos dolgok nagy része. Ne­kem tehát alkalmazkodnom kell az ö „házirendjükhöz“. Akár a SZISZ, a CSEMADOK vagy a Honvédelmi Szö­vetség munkájára is gondolhatok, hi­szen valamennyi szabadidőben zajlik. Sanyi kezdetben a VNB mellett mű­ködő SZISZ al'apszervezetnek elnöke volt, majd mikor sűrűsödtek a mun­kaköri teendők, és újabb feladatokat, megbízásokat kapott, az alelnöki funkciót vállalta el. A CSEMADOK városi szervezetének is alelnöke. A CSEMADOK-nak többnyire a VNB ü- léstermében havonta két-három ren­dezvénye van. Az itt megvalósuló elő­adások, nótaestek, emlékműsorok egyre népszerűbbek és egyre nagyobb látogatottságnak örvendenek. Nos, eb­ben Sanyinak oroszlánrésze van. — Mindenütt örömmel végzem a munkám. A SZISZ-ben fiatalok között dolgozom. Fiatalnak tartom magam, s nagyon szeretem a különböző vetél­kedőket, versenyeket, kirándulásokat. Szervezetünkben kismamák is tevé­kenykednek akik bizony a délutáni órákban igyekeznek haza. Ezért rövi- debb, tartalmasabb és színvonalasabb akciókat szervezünk. A CSEMADOK- ban szintén kulturális igényeinek ki­elégítésére törekszünk, természetesen a szocialista elvek következetes be­tartása mellett. Legújabb kezdemé­nyezésünk eredménye, hogy a városi moziban minden hétfőn, mely eddig szünnap volt, magyar filmek vetíté­sére kerül majd sor. Persze más ked­venc időtöltésem is van. Versenysze­rűen sakkozok, levelezési sakkbajnok­ságokon veszek részt, de nem vetem meg a mozgást sem. Asztaliteniszezni nagyon szeretek és főleg a kirándu­lásokat, a turisztikát a természetjá­rást kedvelem. Közeleg a CSKP XVII. kongresszu­sa. Az osztályra nemcsak a kongresz- szus tiszteletére elfogadott szocialis­ta kötelezettségvállalások summázása és értékelése vár, de az azt követő választások megszervezése is. — Nagy és igényes feladatok előtt állunk, melyekhez kommunista elkö­telezettséggel és felelősségtudattal vi­szonyulunk. A választások szintén mérföldkövet jelentenek társadal­munk életében. A választásoknak a lebonyolítása Itt a 28 ezer lakost számláló járási székhelyen tömeges megmozdulást jelent. Ennek tengelyé­be a mi szakosztályunk és közvetlen munkatársaink kerülnek. Pillanatnyi­lag éppen az agitációs központokat újítjuk fel. Lélekben azért szurkolok, hogy minden úgy sikerüljön, mint annak Idején a népszámlálás, Laurencsik Sándor szerény, gerin­ces kommunista, aki tudja mikor, mit és miért csinál. Hangsúlyozta; jövő­ben is igyekszik majd legjobb tudása és képességei szerint részt venni a pártmunkában nem kiméivé fáradsá­got, energiát. Kopognak. Benyit az ügyfél, kissé akadozva, de egyre jobban belelen­dülve elmondja kérését, miközben az asztal mellett ülő szimpatikus osztály- vezetőt kémleli. Polgári László (A szerző felvétele] 'k ACSKP XVII. KONCREasZlJSA AZ ORSZÁG lECriATAlABR SZISZ SZERVEZEíE Február 7-én tartotta alapító gyű­lését a Perbetei (Pribeta) Földműves- szövetkezet SZISZ alapszervezete. Megalakulásukról, terveikről Benyó Györggyel, a szövetkezet agronómu- sával, a szervezet elnökével beszél­gettem. — Kinek a kezdeményezésére ala­kult meg a szervezet? — A szövetkezet vezetősége javas­latára kezdtük szervezni az alapszer­vezetet néhány, már a helyi alapszer­vezetben is működő társammal, je­lenleg 42 tagot számlál a szerveze­tünk, a vezetősé.gben 11-en dolgozunk. Szövetkezetünk elég nagy„ ezért mun­kahelyek szerint Ifjúsági csoportokat alakítottunk, ezekkel egy-egy vezető­ségi tag tartja a kapcsolatot. Fő cél­kitűzéseink közé tartozik, hogy javít­sunk a fiatalok munkához való viszo­nyán, Szeretnénk minél jobb ered­ményeket elérni. — Mivel indítottátok el a szervezet tevékenységét? — Két előkészítő gyűléssel, egy-egy zártkörű ifjúsági bállal, amelyen a szervezet újonnan alakult zenekara szolgálta a zenét. — Terveitek? — Főleg késő ősszel, télen, és ko­ra tavasszal szeretnénk aktívabban dolgozni, ugyanis nyáron a szövetke­zetben közismerten rengeteg a mun­ka. Olyan a tervünk, amelynek meg­valósításához van elég erőnk, de elő­zőleg meg kell nyerni a fiatalok bi­zalmát, és igyekezni kell ezt a bizal­mat megtartani. Számolunk a tagok segítségével, kezdeméiivezésével, ö. rülnl fogunk, ha maguktól jönnek majd hozzánk és elmondják mit sze­retnének csinálni, ml az, ami érdekli őket. Reméljük, hogy ez így lesz, a vezetőség nem marad magára tevé­kenységében. Természetesen figyelem­be kell vennünk a szövetkezet érde­keit Is a tervek összeállításánál. Most az indulásnál fontos felkelteni az ér­deklődést, mert úgy hiszem, hogy a kezdésen múlik minden. Tervezünk különféle vetélkedőket, író-olvasó ta­lálkozókat, beszélgetéseket érdekes emberekkel, pl. a VIT járást résztve­vőivel. Terveink között szerepel a tagság gyarapítása Is. Jelenleg csak a szövetkezetben dolgozó fiatalok tartoznak a sorainkba, de nem fog­juk visszautasítani a nem a szövetke­zetünkben dolgozó fiatalok jelentke­zését sem. — Egy ilyen ifjúsági szervezetben szakkörök is kialakulnak. Ti milyen szakkörüket szeretnétek létrehozni? — Már megkezdte tevékenységét a foto- és az asztalltenisz-szakkör. A jövőben szeretnénk létrehozni egy népi tánccsoportot is, a falu hagyo­mányai kitűnő lehetőséget nyújtanak ezen a téren. A többit a jövőre bíz­zuk, bármit csinálunk majd, fő cé­lunk az lesz, hogy minél hasznosab­ban használjuk ki szabad Időnket. — Kitől vártok és kaptok is tá­mogatást? — Erkölcsi támogatást a SZISZ felsőbb szerveitől, anyagit természe­tesen a szövetkezettől, amiért nagyon hálásak vagyunk. Ezen a téren pa­naszra nincs okunk. Most épített a szövetkezet egy klubhelyiséget. Nem csupán a ml részünkre, de mindig szívesen rendelkezésünkre bocsátják ezt a kitűnően felszerelt helyiséget. Kaptunk egy tökéletes Hifi tornyot, ismerkedhetünk a zene világával, a komoly zenétől kezdve egészen a leg­újabb rockzenéig. Ebben a helyiség­ben tartottuk alapító gyűlésünket és a bált is. Ha úgy adódik, hogy a szövetkezetnek szüksége van a klub­ra, akkor a klub melletti pingpong­teremben tarthatjuk az összejövetele­inket. Ugyanitt található a rehabili­tációs központ, ahol szauna is van. Megalakult a klubtanács, amelynek feladata, a klub minél előnyösebb ki­használásával foglalkozni, biztosítani a rendet. A tanács tagjai felelősek a rendezvényekért a kluo épségéért. Ha kirándulást szervezünk természetesen rendelkezésünkre bocsátják a szövet­kezet autóbuszát Is. Szeretnénk segí­teni a klub körüli parkosítási mun­kákban és további helyiségek felépí­tésében. — Perbetén működik SZISZ helyi alapszervezet is. Milyen lesz az e- gyüttműködés? — Erre nagyon nehéz válaszolni, mert a falusi szervezet tulajdonkép­pen feloszolóban van. Ez volt az e- gylk oka annak, hogy felmerült a szövetkezet SZISZ alapszervezetének megalapítása. Eddig öt tagunk van, akik a falusi szervezetből átigazol­ták magukat, köztük én Is. Nagy tér. veink nincsenek az együttműködéssel kapcsolaban, de természetesen meg­próbálunk segíteni egymáson, és a nagyobb rendezvényeket, ha lehet e- gyütt szervezzük majd meg. — Mint újdonsült SZISZ-elnök ho­gyan érzed magad? — Örülök társaim bizalmának. Re­mélem, hogy sikerül majd teljesíte­nem az elvárásaikat. Szeretném, ha minél szorosabb és jobb lenne az e- gyOttmfiködésünk, ha sok jó akciót sikerülne majd szerveznünk Tudom, a fiatalokat nem szabad becsapni, nem szabad kényszeríteni semmire. Meg kell próbálni úgy Irányítani ő- ket, hogy kedvvel csináljanak min­dent, összekötni a kötelességet a szó­rakozással. Legnagyobb problémánk a tapasztalathiány, nem Ismerjük még eléggé egymást, de a közös munka remélem közelebb hoz majd bennün­ket egymáshoz. jakab Gizella A Kikötő-lakótelepi iskola diákjai a Steiner Gábor emlékmű felett vállal­tak védnökséget Foto; Varga Róbert i Komárno (Komárom) ma 36 000 ember otthona. Aligha kell bárkit meggyőzni arról, hogy az utóbbi é- vekben nagyon megváltozott a város arculata. A régi városrésznek csak a történelmi magja maradt meg, ame­lyet a jövőben is ápolni akarunk, hogy fennmaradjon a jövő nemzedékei számára. E nagyméretű városfejlesz­tési változásokra nem kerülhetett volna sor a lakosság, főleg a fiata­lok lelkes közreműködése nélkül. A város lakosságának segitőkészsége ál­landó és kimeríthetetlen erőforrás számunkra. A közelmúlt létesítményei közül közös erőfeszítéssel épült a sportcsarnok, röplabdacsarnok, mű­jégpálya, a vízi sportok központja, 14 új óvoda és bölcsőde. Napjainkban teljes mértékben megoldottuk a gyer­mekek elhelyezését az óvodákban és bölcsődékben, s így sok női munka­erő szabadult fel a városban. A végéhez közelgő választási prog­ramba foglalt, ún. „Z“ akció kere­tében csaknem 50 millió korona ér­téket hoztunk létre. Az újű létesítmé­nyeket igényelte a lakosság. Az ezen a téren elért eredmények a városi nemzeti bizottság, a vállalatok és tö­megszervezetek jó együttműködésé­nek köszönhetők. Például a városi és járási építővállalat, a Hydrostav, va­lamint az Ipariskola diákjai és tan­testülete összefogása révén épült fel az ipariskola épülete, tízmillió koro­na értékben. Itt is szeretném kiemel, ni a munkaverseny és a munkakezde­ményezés különböző formáit, amely városunkban is a polgárok elkötele­zettségének egyik megnyilvánulása. Ennek nemcsak gazdasági, hanem er­kölcsi haszna is van. A városfejlesz­tésbe bekapcsolódott polgárok tuda­tosítják, hogy Komárno az otthonuk, melyet ápolni és fejleszteni kell. S ez a felismerés újabb szükséges köz­hasznú munkára, tettekre serkenti őket. A lakosság és a dolgozók kez­deményezése minden évben a városi szocialista kötelezettségvállalásban nyilvánul meg. A 8. ötéves tervidő­szak elején a CSKP XVll. kongresszu. Sára készülve a város polgárai és fiatalja vállalták, hogy társadalmi munkában 32 millió korona értéket hoznak létre. A CSKP XVII. kongresz- szusa tiszteletére át akarjuk adni a város fiataljainak a 20 millió korona beruházással épült fedett uszodát. E fontos sportlétesítmény próbaüzemel­tetését már az év Januárjában meg­kezdtük. Kemény munka folyik a Bauring nevű lakótelepen, ahol 55 fé- rőhelyes bölcsőde, valamint a motor­csónaksport központja és más köz­hasznú létesítmények épülnek. Számolunk a lakosság kezdeménye­zésével. Az új választási programban az önsegélyes építkezések terén to­vábbra is igényes feladatokat tűzünk ki magunk elé, így például szeret­nénk felépíteni az új vásárcsarnokot, autóbuszállomást, a sportpálya lelá­tóját, az asztalitenisz-csarnokot és sok más létesítményt. E fontos és konkrét feladatok tel­jesítését a vállalatokkal kötött közös megállapodások rögzítik. Az utóbbi évek eredményei biztatóak, például egy óvodát és bölcsödét, a hajógyár dolgozói segítettek befejezni és vál­lalták az üzemeltetését Is. Hatékony támogatást kapunk városunk fejlesz­téséhez a 25-tagú Igazgatói tanácstól is. Elért jó eredményeink ellenére még nem sikerült megnyerni váro­sunk valamennyi polgárát az életkör­nyezet szépítésére. A tavaszi időszak­ban ezért folyamatosan lakótelepi ak­tívákat hívunk össze, s meggyőződé­sem, hogy a tömegpolitikai munkánk új formái meghozzák gyümölcsüket, s egy megszépített várossal köszönt­jük majd a CSKP XVII. kongresszu­sát. Dr. Bende István, VNB Komárno szisz-program a gyakorlatban m

Next

/
Thumbnails
Contents